Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

PÉNTEK, 1992. JAN. 24. HIRDETÉS 19 Az új szövetkezeti törvény és a lakásszövetkezetek A, Hogyan érinti a lakásszö­vetkezeteket az új szövetkezeti törvény? A kérdést dr. Csorna Lajosnak, a Lakásszövetkezetek Csongrád Megyei Szakmai Szövetsége elnökének tettük fel. - Milyen változást hoz a szövetkezeti törvény a lakás­szövetkezetek működésében? - A törvény korszerűen - a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyoknak meg­felelően - fenntartja a szövet­kezeti formát, szabályozza az alapítás, a szövetkezeti önkor­mányzati működési rendszert, a tagok jogait és kötelességeit, az érdekképviseleti szervek sajá­tos, alulról jövő szervezetét. Lényeges változás, hogy ezen­túl jogi személyek is tagjai lehetnek a szövetkezetnek. A régi szabályozással szemben 12 személy helyett 5 is alapíthat szövetkezetet. Az alapszabály a szövetkezet alkotmányává válik, ebben kell részletes alapossággal szabályozni min­den olyan kérdést, amely a szövetkezet szervezetét és működését befolyásolja. Azaz, amit a törvény az alapszabály hatáskörébe utal. A törvény « szövetkezetek parlamentjeként működteti a közgyűlést, illetve a küldöttgyűlést, ahol a tagok 50 százalékának jelenléte szük­séges. Ennek hiányában a nyolc napon belül összehívott második közgyűlés az eredeti napirendi pontokkal a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlés jogköre azonos a közgyűlés jogkörével, azonban a meg­választott küldöttek létszáma 50-nél kevesebb nem lehet. A részvételi arányra a közgyűlés ázabályai az irányadók, azzal a megszorítással, hogy a meg­választott küldöttek 50 szá­zalékának jelenléte mindig kötelező. Igen lényeges a tör­vénynek az a rendelkezése, miszerint az írásbeli szavazást a lakásszövetkezeteknél - éppen jellegükre tekintettel - meg­engedi, lehetővé teszi. - A szövetkezeti törvényben külön is szó esik a lakás­szövetkezetekről? - A törvény VI. része, X. fejezete, a 92. paragrafustól a 11 l-ig teljes részletességgel szabályozza a lakásszövetkeze­tekre vonatkozó különös sza­bályokat. S ezzel több évtizedes hiányt pótol. Lényeges, hogy a törvény közhasznú tevékeny­séget ellátó, kommunális szer­vezetté nyilvánítja a lakás­szövetkezeteket. Ezzel mintegy elismeri az ország több mint 300 ezer szövetkezeti lakás­tulajdonosának azt a különleges helyzetét, miszerint az elmúlt évtizedekben minden állami támogatás nélkül - szemben az ingatlankezelő vállalatokkal - a tagok pénzén építette és tartja fenn ezt az igen jelentős la­kásmennyiséget. Megközelí­tően jelenleg mintegy 1,8 millió ember él Magyarországon szövetkezeti lakásban. - Hogyan jellemezhető a tagsági viszony, van-e lényeges változás a korábbi szabályozás­hoz képest? - A tulajdoni viszonyok megváltoztatása nélkül a lakásszövetkezetekbe kérhetik felvételüket a társasház-tulaj­donosok, jogi személyek, lakáshasználatra jogosult személyek is, ami a lakás­szövetkezetek eddigi tevékeny­ségének közhasznúságát jelenti. Az új törvény remdkívül precízen szabályozza a tagok jogait és kötelezettségét. A használati és tulajdoni viszo­nyok meghatározását az alap­A SZEGEDI NYOMDA - bútoriparban nagy jártassággal rendelkező eladási managert, - elemző közgazdászt, - pályakezdő gyors- és gépírót, valamint, - angol—német levelezőt (napi 2 óra) keres. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon: Szegedi Nyomda Fekete sas u. 28. munkaügyi vezető (tel.: 21-844/22 mell.) AZ AGRODISZKONT bővíti termékkörét és szolgáltatásait viszonteladóknak és egyéni vásárlóknak: - fóliák, növényvédő szerek, műtrágyák, - vetőmagok, - vasanyagok, - kerti gépek, alkatrészek, kéziszerszámok, - pneumatikus szerszámok, alkatrészek, - hideg és meleg vizes mosóberendezések, - kompresszorok, - gyorsragasztók, tömítőanyagok. Egyéb megrendeléseiket is várja Havancsák Tibor. Cím: AGRODISZKONT, Szeged, Dorozsmai út 48. Tel.: 62431 -088. szabály hatáskörébe utalja. Az igazgatóság a felügyelőbizott­ság, a tagsági akarat végre­hajtója, a törvény és az alap­szabály keretei között. - Az üzemeltetési és felújítási költségekre, a köz­üzemi díjakra utal-e a törvényi szabályozás, mivel ezt eddig törvényi szinten nem szabá­lyozták, s egymásnak ellent­mondó, alacsonyabb rendű jogszabályok voltak hatályban... - A törvény a tag által adott engedményezési nyilatkozatot közvetlenül végrehajtható ok­irattá tette, s ennek törvényi szabályozása rendkívül fontos a fizetési morált és a végrehajtást illetően. A kérdés megítélésénél nagyon fontos tudni, hogy a lakásszövetkezeti tagok által fizetett üzemeltetési és felújítási költségek mintegy 80-85 szá­zaléka az épületek üze­meltetéséhez, karbantartásához, felújításához szükséges, csu­pán 15-20 százaléka az úgy­nevezett szövetkezeti általános költség, amely a szövetkezet működéséhez, zavartalan fenn­tartásához szükséges. Rendkí­vül fontos kiemelni a szö­vetkezeti törvény 110-ik paragrafusának 2. bekezdését, miszerint a hatósági árválto­zások költségvetésre gyakorolt hatását a szövetkezet igaz­gatósága közvetlenül érvénye­síti a tagokkal szemben ­pótbefizetési kötelezettséget írhat elő -, azaz a már kor­mányzati szinten eldöntött kérdéseket nem kell tagsági fórumokon megvitatni. (Ez korábban a közgyűlés, illetve küldöttgyűlés hatáskörébe tartozott még akkor is, ha alacsonyabb rendű jogforrás tett erre utalást.) - Az átmeneti szabályok főbb rendelkezései hogyan foglal­hatók össze? Mi elé néznek a lakásszövetkezetek? - 1992. június 30-ig a tör­vény kötelezővé teszi annak eldöntését, hogy ki marad szövetkezeti tag, ki kíván kilépni, és kik kívánnak kiválni. Nagyon fontos a kilépés és a kiválás közötti lényeges jogi kü­lönbség hangsúlyozása. Kilépés esetén az engedményezési nyilatkozat továbbra is érvény­ben marad, a fizetési kötele­zettség a szövetkezet felé mindaddig fennáll, amíg a tartozás, illetve a lakásban lakás ténye fennáll. A kiválás megoldását a lakásszövetke­zeteknél elkülöníthető épü-. letegységek választhatják. Kiválni teljes épületenként, az ott élő tagtulajdonosok két­harmados szavazattöbbségével lehet, csoportosan, legfeljebb 1992. június 30-ig. És ehhez nem szükséges sem a köz­gyűlés, sem a küldöttgyűlés hozzájárulása. A kiválni szán­dékozóknak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy az átmeneti törvény alapján közgyűlési, illetve küldétt­gyűlési határozat hiányában a vagyonrész kiadására csak a gazdasági év végén kerülhet sor. Tudni kell. hogy a kiválók nem csak az esetlegesen meglévő vagyonukat vihetik magukkal, öröklik az ezzel járó kötelezettségeket is (alaphiá­nyok, kintlevőségek, kétes követelések, peresített köve­telések, egyszóval: adósságok). - Az ön kezdeményezésére közel hatezer lakásszövetkezeti tag vált ki a Mészövből. Ez akkor eretnekségnek számított. 1987-et írtunk akkor! Hogyan értékeli az azóta eltelt időszakot és az érdekképviseletek mun­káját? - A Mészöv szervezetéből kivált szövetkezetek a korábban „szövetség fenntartása" címén kifizetett összegekkel saját működési költségüket tudták csökkenteni. Csupán e köte­lezettség megszűnése több milliós megtakarítást jelentett a szövetkezet tagjainak. Az élet bizonyította, az űj szövetkezeti törvény pedig törvényben rendezte, hogy a tagoknak, és nem a felsőbb hatóságoknak kell dönteniük az érdek­képviseletről. A törvény XI. fejezete ezt a jogkört kifeje­zetten a tagság hatáskörébe utalta, ami azt bizonyítja, hogy a több mint hatezer tag he­lyesen döntött 1987-ben. Nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetem, hogy az érdek­képviselet megyei és országos szervezete az í987 óta kivált hatezer tagnak nem jelentett, de ezután sem jelent külön ki­adást. Az országos szövet­ségnél is a hivatalba lépett új elnökség kezdeményezésére egyre inkább a racionális gazdálkodás a jellemző. - Mint a Csongrád Megyei Szakmai Szövetség elnöke, s mint gyakorló szövetkezeti elnök, hogyan ítéli meg a lakásszövetkezetek jövőjét? - Szegeden közel tízezer szövetkezeti lakás üzemel­tetését biztosították eddig, hangsúlyozom: minden állami támogatás nélkül. Megítélésem szerint a több évtizedes gya­korlati tapasztalat rögtönzések­kel nem helyettesíthető. A szövetkezeti tagoknak, a szö­vetkezeti vezetőknek meg­gondoltan, megfontoltan kell elkövetkező sorsukat alapjában meghatározó döntéseiket meg­hozniuk. - Végezetül számoljunk egy kicsit! A szövetkezet átlagosan egy 30 lakásból álló panel­épületre mintegy 60 ezer forint szövetkezeti általános költséget számol fel üzemeltetésre. Mind­ezért vállalja a fenntartással, üzemeltetéssel, jogi képvise­lettel, gazdálkodással járó és nyilvántartásokhoz kötődő feladatokat. Ha egy épület önállósodni akar, olyan sze­mélyt kell választania, alkal­maznia közös képviselőként, aki majdhogynem polihisztor, kiválóan értenie kell a jogi, gazdasági, számviteli és műszaki kérdésekhez egyaránt. - Ha mindezt a feladatot egy személy egy 30 lakásos épü­letben bruttó havi ötezer forintért elvégzi, ennek éves kihatása 60 ezer forint bér és 27 ezer forint tb-járulék, mind­összesen 87 ezer forint. Ebből az úgynevezett közös kép­viselőnek nettő havi háromezer forint jut. Ennyi üti a markát, ha minden feladatának eleget tesz - mellékfoglalkozásban. Mint köztudott, a mellékfoglalkozás munkaidőn túli munkavégzést jelent. A szolgáltatás, a törvényt idézve, „közhasznú tevé­kenység", amelyet nem lehet munkaidőn túl végezni. A bíróság a pereket nem fogja este tárgyalni! A szolgáltató vállalatok nem fognak éjszakai ügyeletet tartani ügyintézés végett... Tehát sok itt még a megválaszolatlan kérdés. Leegyszerűsítve: mindenki vegyen a kezébe ceruzát és papírt, számoljon és a legjobb belátása szerint döntsön, hogy mi az olcsóbb, kiválni, szétválni, új szövetkezetet létrehozni, társasházzá, netán kft-vé alakulni, vagy éppen maradni. (x) SZMMI RT SZEGEDI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1992. április 30-ig 25% árengedménnyel vállalunk munkát az alábbi szakmákban: FESTŐ, ÉPÜLETASZTALOS, TETŐFEDŐ-BÁDOGOS, VÍZ-, GÁZ-, KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELÉS. Megrendeléseket: Szeged, Csongrádi sgt. 11. sz. alatt várjuk. Telefonon: 24-699 LÍZING 0 km-es gépkocsit bankgarancia nélkül. Forintlízing (gépek, berendezések) bel- és külföldi szállítóktól. Sale and lease back - visszlízing. - a legkedvezőbb (egyedi igények szerint is kialakított) feltételekkel; - 3 vagy 6 havi fizetésütemezéssel; - alacsony szorzókkal. GYORS, RUGALMAS ÜGYINTÉZÉSSEL VÁRJUK TISZTELT ÜGYFELEINKET. PRÍNCIP Kft. (62) 78-490. Dinamikusan fejlődő, jó üzleti hímévvel, presztízzsel bíró brókercég lízing- és bankügynöki tevékenysége fejlesztése céljából keres kreatív, önálló munkavégzésre alkalmas, 23-35 év körüli MENEDZSEREKET, : j - felsőfokú végzettséggel, - saját gk.-használattal. Jó kapcsolatteremtő készséggel, üzleti érzékkel rendelkező, határozott fellépésű szakemberek jelentkezését várjuk. KIEMELKEDŐ TELJESÍTMÉNY - KIEMELKEDŐ JÖVEDELEM! I Szakmai önéletrajzát az alábbi címre kérjük: 6701 Szeged, Pf. 739.

Next

/
Thumbnails
Contents