Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

4 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. JAN. 4. Dorozsmai körkép A felújított községháza 1991 februárjában választották meg az új választási törvény alapján a településrész 19 föböl álló önkormányzatát. A testület tagjai úgy érzik, hogy kötelességük beszámolni a lakosságnak az eltelt időszak dorozsmai történéseiről, a helyi sajtón keresztül. A testület, megválasztása óta, tizenegyszer ülésezett, hogy megtárgyalja, illetve döntést hozzon a szűkös anyagi lehetőségek minél ésszerűbb felhasználásáról. Költségeit a polgármesteri hivatal biztosította. Vállalati beruházás keretében elkészült Dorozsma központjában a Szegedi Postaigazgatóság 15. sz. postahivatala. Versenytárgyalás után az épület kivitelezője a Délépítő Kft. volt. A belsőépí­tészeti munkák postai szervezésben történtek Szekeres Mihály Mun­kácsy-díjas belsőépítész tervei alapján. Az épület biztonságát a Vagyon COOP Kisszövetkezet tervezte és kivitelezte. Az új postaépület bekerülési költsége 9 545 000 forint volt. Üzembe­helyezése a tervek szerint még az évben megtörténik. Egyik nagy sikere a részönkor­mányzatot a városi közgyűléseken képviselő Thurzó Ferenc és Jenei Ferenc képviselőknek, hogy ez évben 17 millió forintot szavaztat­tak meg a városi képviselő-testü­lettel az egészségügyi ellátási keretből egy új dorozsmai bölcsőde felépítésére. A munkálatok a Tas utcában már elkezdődtek, melynek előrelátható összköltsége megköze­líti a 35 millió forintot. Versenytár­gyalás után a kivitelező a helybeli József Attila Mgtsz építési csoportja. A pénz, amit a városi önkor­mányzat megszavaz Dorozsma számára, még így is kevés. Távlati terveink megvalósításához további jelentős összegekre lenne szüksé­günk. A részönkormányzat meg­bízta Thurzó és Jenei képviselő urakat: a Kiskundorozsmán érté­kesített telkek eladási árának törvényben meghatározott 50 százalékát igényeljék vissza a szegedi polgármesteri hivataltól. A Bartók Béla Művelődési Ház kiskundorozsmai egységének működésére 1991-ben megköze­lítőleg 600 ezer forintot biztosított a szegedi központ. Az összeg a központ évi 21,7 milliós keretéből úgyszólván jelentéktelen, Kis­kundorozsma kulturális fejlődé­séről aligha beszhélhetünk. Talán az új igazgató jobban szívén viseli majd Dorozsma kulturális és szelle­mi életének felpezsdítését. Jelentős előrelépés a helyi infra­struktúra fejlődésében a kábeltévé bevezetése. Jelenleg 950 család igényelte bekapcsolását, működ­tetésére helyiséget a részönkor­mányzat biztosított. A kivitelező ígérete szerint már ez évben hasz­nálhatják a befizetők a több­csatornás kábeltévé rendszert. Folyamatos csatlakozásra a rend­szerhez lehetőség lesz a később igénylő családoknak. Jövő évi terveinkben szerepel az országos tornaterem-pótló akció keretén belül az I. Sz. Altalános Iskola hiányzó tornatermének megépíttetése pályázat útján, a költségeket 40 százalékban az állam, 60 százalékban a városi önkormányzat biztosítja. Ezenkívül természetesen még igen sok, megoldásra váró feladat van Kiskundorozsmán. Többek között a kereskedelmi hálózat bővítése egyéni vállalkozókon keresztül, művelődési és kulturális gondok megoldása a város támogatásával. A szilárd burkolatú útfelületek to­vábbi növelése, a csapadék- és szennyvízelvezetés gondjainak megoldása, kapcsolódva a dán Krü­ger cég szegedi vállalkozásához. Kiskundorozsma státusának ren­dezése a jövő kérdése. Tápé példáján okulva, a rész­önkormányzat a várostól való le­válás időbeni meghatározásától egyelőre eltekint. A fejlesztés ten­nivalói így is előttünk állnak: Az ország jelenlegi gazdasági helyze­tének ismeretében meggondo­latlanság hosszú távon tervezgetni. A pillanatnyilag adódó lehetősége­ket kell maximálisan kihasználni, ehhez várja a részönkormányzat a helybeli lakosság további áldo­zatkész hozzájárulásait és megértő támogatását. Ács GÉZA Szeged város közgyűlése 1991­re nyolcmillió forintot szavazott meg Dorozsma üzemeltetésére, illetve a városrész rendezésére az 1990-ben kapott 3,5 millióval szemben. Ezenkívül az igazgatási létesítmények felújítási alapjából további kétmillió forintot a kiskundorozsmai részönkormány­zat épületének (községháza) felú­jítására. A település rendezésére kapott nyolcmillió forintból az alábbiak megvalósítására volt lehetőség: kohósalakos utak épí­tése, a szélmalom környéki utcák­ban csatornák, átereszek tisztítása, Maty-éri csatorna tisztítása, kot­rása. járdalapok vásárlása, hozzá­járulás a kábeltévé műszaki beren­dezéséhez (400 ezer forint). A községháza külső és belső felújítása decemberben befejező­dött, a felújítás alatt felmerülő újabb és újabb problémák ellenére. A kivitelezést a helybeli József Attila Mgtsz, építő csoportja végezte, mivel az ő árajánlatuk volt a legkedvezőbb a munka elvég­zésére. Az építkezés alatti felfor­dulás ellenére az épületben folya­matos volt az ügyfélszolgálat. A polgármesteri hivatal települési önkormányzatának kiskundorozs­mai kirendeltsége intézi a községházán a területen megol­dandó igazgatási ügyeket, ezen belül szabálysértési - hagyatéki ­vállalkozói igazolványok - ki- és bejelentkezés - munkakönyvek kiadása stb. ügyeket. Építkezési ügyekben is Dorozsmán történnek a különböző engedélyeztetések, megkímélve az itt élőket a Sze­gedre utazgatástól. Új utca a szélmalom közelében SOMOGYI KAROLYNÉ FELVÉTELEI Befejeződött az 1822-ben épült és a Dél-Alföld egyik legszebb templomaként nyilvántartott épület három éve tartó felújítása. Össz­költsége 5,5 millió forint volt, mely összeget a hívők adakozása, a vá­rosi hivatal, külföldi egyéni és helyi vállalatok segítőkészsége biztosította, megteremtve a fel­újítás anyagi hátterét. Megtörtént az orvosi rendelő és a tüdőgondozó épülete központi fűtésrendszerének gázfűtésre történő átállítása. Dorozsmán úgy tartják: ez a Dél-Alföld egyik legszebb temploma A Bölcs utcát is '91-beu aszfaltozták Mi lesz a vásárhelyi intézet sorsa? Megszűntek a növény- és talajvédelmi szolgálatok - A minisztériumi döntés az ország valamennyi hasonló fela­datokat ellátó intézményét érinti vagy csupán az önökét? Dr. I. Z.: - Hazánkban a növényvédelmi szolgálatnak húsz intézete működik. Az átszervezés valamennyit érinti, mégpedig úgy, hogy a megszüntetést követően, a növényegészségügyi állomásokkal valamilyen módon eggyé alakulva, új szervezeti formában működnek majd a jövőben. Azaz, a miniszteri levél szerint, a mi jogutódunk a Földművelésügyi Költségvetési Iroda, az állami feladatokat pedig a növényegészségügyi és talajvé­delmi állomások látják cl. - Eszerint kérdésessé váll a növényvédelmi tudományág sorsa ? G. S.: - Lényegében igen, hiszen január elsejétől gyakorlatilag egy űr keletkezett a növényvédelmi ágazaton belül. Most már ugyanis, bár reméljük, csak átmenetileg, nincs bázisa az alkalmazott növényvédelmi kutatásnak, fejlesz­tésnek. Dr. I. Z.: - Ez azt jelenti, hogy nincs egy olyan intézet, ahová for­dulhatna az a termelési egyesülés, amelyiknél felmerül a növény­vagy talajvédelem fejlesztésének gondolata. Emellett, nekünk, veze­tőknek a szakmaféltésen túl, gon­A hír, amely miatt felkerestem Vásárhelyen a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, az, hogy tudomásomra jutott: a Fold művelődésügyi Minisztérium 1992. január l-jével megszüntette az intézetet. Beszélgetőtársaimat, dr. [lovai Zoltán igazgatót és helyettesét, Gál Sándort a történtek okairól, illetve várható következményeiről faggattam. dot okoz még az is: mi lesz az itt foglalkoztatott ötvenhat kollégánkkal? - Nincs is remény a túlélésre? Dr. I. Z.: - Beadtunk a minisz­tériumba egy pályázatot, ebben, figyelembe véve a várható átala­kulási folyamatokat, ismertettük, miként szeretnénk megmenteni az itteni értekeket. Elképzelésünk lényege, hogy bizonyos költség­vetési keretek között hozzunk létre egy olyan önálló intézetet, ahol a teljes körű növény- és talajvédelem harmonikus egységben áll. Számunkra ugyanis az teljességgel elképzelhetetlen, hogy szabadjára engedjünk egy jól működő tápa­nyag-gazdálkodási laboratóriumot! Meglévő eszköz-, illetve műszer­parkunkkal egy olyan non-profit jellegű intézetet alakítanánk ki ebben a térségben, ahol a fő cél nem a nyereség lenne, hanem szak­tevékenységünk fenntartása. Mind­ezeken túl, természetesen úgy vél­jük a szaktanácsadást is intézeti fel­adatkörnek kellene tekinteni. Erre vonatkozóan egyelőre még nincs minisztériumi intézkedés. Ebben az évben, megyénként öt fővel, a földművelődésügyi hivatalok látják majd el ezen teendőket. Bár ez, azt hiszem, az induló új gazdaságok számát tekintve kevés lesz, hozzátéve, hogy a szaktanácsadók képzése még ezután kezdődik el. Ugyanakkor el kell mondanom, ez az intézet már nemzetközi szinten is bejegyeztette magát a biológiai védekezéssel foglalkozók sorába. G. S.: - Ennek jelentőségét azért is fontos hangsúlyozni, mert a világban most már egyre inkább olyan élelmiszereket lehet eladni, amelyek kevéssé terheltek növényvédő szerekkel, kemikáliák­kal. Ezek kimutatására pedig nálunk van egy remek szakember­gárda, jelentős tudományos tapasz­talattal. Sót kémikusaink több mint húsz esztendeje foglalkoznak az éppen ilyan típusú növényvédő anyagok fejlesztésével. Bizonyíték­ként örömmel mondhatom, hogy nem régen kaptam az értesítést, hogy szabadalomként elfogadták Tiosool nevű termékünket. Ez a szer a téli lemosó permetezésen túl, a nyári vegetációs időben is több kultúrára használható, gombaölő hatása miatt. Ugyanakkor ez a Csengelén készülő gyártmányunk olcsó és teljesen környezet- és emberkímélő. Folyamatban van egy másik környezetbarát anyag gyártásának engedélyeztetése is, és átadás előtt áll az a nagyszénási üzemünk, ahol ezt a készítményt majd folyamatosan előállítjuk. - Mindezen pozitívumokat nyilvánvalóan ismerik a miniszté­riumban, sőt ott van már egy ideje az önök pályázata is. A megszün­tetésről szóló miniszteri levél mégis több mint két hete megérkezett. Ezek után lehet még remény az intézet megmentésére? Dr. I. Z.: - Én remélem, hogy igen. Azt tudomásul vesszük, hogy most a minisztérium átszervezése az elsődleges teendő, és el kell szá­molni az 1991-es évvel is. A min­ket érintő változások tisztázásának végső határideje egyébként március 31. Addig talán sikerül megtalálni azokat a működési formákat, amelyek lehetővé tennék a szakma továbbvitelét. N. RÁcz JUDIT Tovább csökkenhet a mezőgazdasági termelés A növénytermesztés és az állattenyésztés fontosabb területein a termelés tovább csökken 1992-ben - vélekedik a Magyar Agrárkamara abban az összegzésben, melyet az agrárszektor ez évi kilátásaiból készített. A szakértők véleménye szerint gabonából mintegy 2-3 millió tonnával kevesebb termésre lehet számítani, ám ennek ellenére fennmaradnak az ágazatban tapasz­talható piaci feszültségek a múlt évről raktáron maradt készletek miatt. A prognózis szerint a búza rovására növekszik a kukorica vetésterülete, s ez kedvezően befo­lyásolhatja a termékszerkezet ala­kulását. A cukorrépa termelése várhatóan ugyancsak jelentős mér­tékben, mintegy 30 százalékkal mérséklődik majd. főként annak hatására, hogy tavaly jelentós túltermelés volt ebből a növény­féleségből, s felhalmozódtak a cukorkészletek. A cukorgyárak erre az évre kevesebb cukorrépa átvételére szerződtek. A növény­olaj-iparban jelentős bizonytalan­ság tapasztalható a feldolgozást végző vállalat privatizációja miatt. A szőlő-bor ágazatban szintén elkerülhetetlen a termelés vissza­fogása. A szakértők szerint a sertés­tenyésztésben a termelők bizalma visszanyerhető. Ehhez stabilizáló és kiszámítható intézkedésre van szükség. Ennek egyik fő alapfel­tételeként jelölik meg, hogy a szov­jet utódállamok piacain javuljanak az értékesítési feltételek. A baromfiágazatban a tavalyi terme­léscsökkenés és a belső szerke­zetátalakítás után az idei évre a korábbi termelési szint fenntartását várják az elemzők. A tejterme­lésben azonban mérséklődéssel lehet számolni. A fogyasztói árki­egészítés megszüntetését önmagá­ban nem ítélik meg kedvezőtlenül az érdekképviselet szakemberei. Véleményük szerint ez önmagában nem okoz majd piaci feszültséget. A szakértők szerint az ágazat feszültségeit nagymértékben old­hatná, ha a volt Szovjetunió helyén kialakult köztársaságok piacai megnyílnának a magyar termékek előtt; továbbá a fejlett országok segélyakcióihoz kapcsolódhat­nának a magyar gazdaságok.

Next

/
Thumbnails
Contents