Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 23. Ábrahám András volt a szövetség elnöke, s elfelejtett ember is Hetvenéves a szegedi maratoni elindítója A mai atléták úgy ismerik, hogy Ábrahám András. A régiek közül a legtöbbnek nem mond ez a név semmit, dc ha azt írom, hogy Niirmi, akkor mindenkinek beugrik a kép: az az alacsony termetű ember, aki él-hal kedvenc sportágáért. Hetvenéves, de szívének felét még a mai napig is az atlétika tölti ki: a megyei sporttági szakszövetség társadalmi aktivistája, az SZVSE atlétikai szakosztályának a tagja. Minden versenyen ott van - ha fizetnek, ha nem versenybírói díjat. Munkájának eredménye lemérhetetlen. Egyike volt azoknak - amit kevesen tudnak róla -, akik hagyományt teremtettek a szegedi maratoninak. Vele beszélgettem a napokban. - Hogyan is kezdődött? - Közvetve a Délmagyarország lapnak köszönhetem, hogy atléta lettem. Az édesanyám ugyanis újságkihordó volt, s segítenem kellett neki. Természetesen futva vittem a lapokat, hogy minél hamarabb végezzünk. A Szegedi Vasutasban 1936-ban igazoltak le. Nem lettem országos hírű atléta, inkább a kerületi versenyeken ismertek. A hosszútávfutás volt a kedvencem, sőt 1945-ben már maratonin is indultam. Elsősorban csapatember voltam, így szereztem néhány országos csapatbajnoki érmet is - no nem aranyat... A szegedi maratonin még 1957-ben - akkor a Vasutas volt a rendezője - rajthoz álltam. - Még versenyzett, de már bekapcsolódott a szövetség munkájába. - Negyvennégy karácsonya táján Csíkos Ferenc - sajnos, már régen meghalt - szólt, hogy menjek el a Pesti Szállóba - a volt tisztiklub helyén működött -, ahol megalakítjuk az itteni FOTÓ: GYENES KÁLMÁN atléták szövetségét. Először titkár, majd 1960-ig elnök voltam. - A szobafestői munka mellett edzőskődodütt is. Nem volt ez egy kicsit sok? - A... dehogy! Engem egyszer egy testnevelő tanári diplomával rendelkező ember úgy megsértett, hogy elhatároztam edzői vizsgát teszek. így is lett, s a Szegedi Postásnál kezdtem a szakmai munkát - tanítványom volt a válogatott Kun Sándor is -, majd amikor megszűnt a szakosztály, átmentem a Szegedi Spartacushoz. A versenyzőim a lakásomon öltöztek, mert annyira mc«toha körülmények között dolgoztunk. Többször előfordult, hogy a „fusiért" kapott pénzemet az atlétáimra költöttem. - Beszéljen arról, hogyan is volt az a szegedi maratoni feltámasztása? - Annak idején a Szegedi Vasutasban nagyon kitűnő maratonista gárda dolgozott. Aztán egyik pillanatról a másikra ez a társaság szétszéledt, s ezzel együtt egy időre versenyt sem rendeztek a Tisza-parti városban. 1956-ban felvetődött, hogy hagyományt kellene teremteni a sportág szegedi rendezésével. Beszéltem Csíkos Ferenccel, Kakuszi Ferenccel erről, majd felutaztam Nyírd Györgyhöz, az országos szövetség főtitkárához, sőt a szövetkezetek országos központjával is egyeztettük az elképzeléseket. A következő évben már meg is rendeztük a szegedi maratonit, s az idén lesz a 36. - Az eddigi 35 maratoninak valamilyen minőségben mindig résztvevője volt. - Az elején, mint a pálya rendjéért felelős, majd mint különböző helyekre állított versenybíró működtem, s remélem, az idein is ott leszek... Egyébként bennem lett egy tüske is. 1978-ban Kakuszi Ferenccel együtt volt az utolsó rendezésünk, s úgy érzem sikerült megmutatni az utódoknak hogyan kell egy ilyen rangos eseményt megszervezni, s lebonyolítani. Ennek ellenére 1981-ben kihagytak a maratoni 25. évfordulóján emlékplakettet kapottak sorából. Pedig nagyon sokan tudják - Kakuszi Ferenc, Temesvári Gyula, Keszthelyi Gábor -, hogy milyen szerepem volt a maratoni életre hívásában és életben tartásában. Az igazság az, hogy végül pótlólag megkaptam az elismerést... - Már kevesebb, mint két hónap van hátra a 36. szegedi maratoni idei versenyéig. Gondolom, az ötvenes évek végén, a maiaktól eltérően, másra kellett a szervezőnek ügyelnie. - Akkor egyrészt könnyebb, másrészről nehezebb volt a verseny megtartása. A versenyzők előtt haladt a rendőrségi autó, az utolsó futó mögött a mentő. A Széchenyi térre pedig Baráth János és Joachim Brúnó kerékpárosai hozták a híreket. Balogh Zoltánnak volt motorja, aminek pótülésén én ültem, vigyázva a rendre, s a verseny tisztaságára... Mit kívánhatunk egy hetvenéves. az atlétikáért élő embernek, mint nagyon hosszú és sportmunkásságában sikeres éveket. SÜLI JÓZSEF A háziga/dáké maradt a Móra Kupa A Szegedi 600. Számú Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet labdarúgó- és kézilabdatornát rendezett a Móra Kupáért. A házigazdák mindkét sportágban a legjobbnak bizonyultak. /\ kézilabdatorna végeredménye: 1. Szegedi Móra F. Szakm. (testnevelő tanár: Pusztaszeri Miklós), 2. Szegedi Bebrits szakközép., 3. Békéscsabai 41 l-es szakm. A legjobb dobó díját Farkas Roland (600-as) kapta. A legjobb kapusnak Rákóczi Gábort (Békéscsaba), a mezőny legjobbjának pedig Paplógó Ferencet (Bebrits) választották. A labdarúgás küzdelmeinek végeredménye: 1. Szegedi Móra F. Szakm. (testnevelő: Salánki István), 2. Békéscsabai 411es szakm., 3. Kaposvári szakm. A legjobb góllövő: Komáromi Zsolt (600-as). A legjobb kapus: Milente Árpád (Kaposvár). A legjobb mezőnyjátékos: Balogh János (Békéscsaba). A Petőfitelep is „beindul" A labdarúgó megyei III. osztályban szereplő Petőfitclepi FC vezetői és játékosai január 26-án, vasárnap délután 2 órakor találkoznak először a petőfitelepi pálya mellett lévő iskolában, ahol a „fő téma" az alapozás megkezdése lesz. Tizenharmadiknak lenni... Beleon nem unt bele! Egy vízilabdázó előkerült! A Szeged SC pólósainak óévbúcsúztató-új esztendőt köszöntő vacsoráján Beleon ugyanolyan jó étvággyal fogyasztotta el a csülköt, mint az energiabevitelre általában gondosan ügyelő aktív játékosok, és épp olyan lelkesen beszélt szeretett sportágáról, mintha még mindig a vízilabda lenne számára a legfontosabb dolog a világon... - Zsolt, most visszavonultál, vagy egyszerűen csak „bújócskázol"? - Maradjunk annyiban, hogy elsősorban anyagi okok miatt „iktattam ki" a pólót az életemből. Nem volt könnyű a döntéshozatal, hiszen ez a játék jó néhány gyönyörű pillanattal ajándékozott meg az elmúlt nyolctíz évben. Szentesen és a Bp. Honvédnál is stabil embernek számítottam, és arra is büszke vagyok, hogy Gyarmati Dezső idejében - igaz, csak egyetlen alkalommal - a válogatottban is helyet kaptam. - A szegedi emlékek is ilyen szépek? - 1988-ban Millerrel együtt érkeztem a Tisza partjára, és úgy érzem, az első évem meglehetősen jól sikerült. A második idényben - amikor főként a szélen kellett (volna) bizonyítanom - már nem tartoztam a „többnyire nagybetűs" játékosok közé, vagyis a bajnoki bronzérem kiharcolásában nem én játszottam a főszerepet. Tavaly, dr. Kiss Lajosnál már ismét elfogadható teljesítményt Egy vízilabdázó eltűnt! Nem egy medencében megvívott balsikerű közelharc után, hanem csak úgy, egyik napról a másikra. A 26 esztendős Beleon Zsoltot október eleje óta nemigen látták délutánonként az újszegedi Sportuszodában, azon a helyen, ahol az egykori csapattársak, dr. Török B., Lengyel, Dongó, Szabó és a többiek változatlanul az évek során megszokott rendszerességgel gyakorolnak... nyújtottam, és talán nem túlzok, ha azt mondom: a hajrában megszerzett 5. helyben egy kicsit az én produkcióm is benne van. - Ősszel viszont már csak két meccsen és alig pár percig jutottál szóhoz a csapatban. - Előre kell bocsátanom: Kásás Zoltánt nagy szakembernek tartom, és maximálisan megértem őt, amikor leginkább azokat veszi figyelembe, akik szinte valamennyi edzésen ott tudnak lenni. Én már az előző bajnokságban is „másodállásban" vízilabdáztam, ugyanis már akkor beláttam: mindenképpen dolgoznom kell ahhoz, hogy eltartsam a családomat. Esténként ugyan keményen edzettem, ám októberben mégis azt mondtam magamnak: ha csak tizenharmadik vagyok ebben a gárdában, akkor nem érdemes tovább csinálni... Ezt így utólag könnyű elmesélni, de bevallom, rengeteget töprengtem és tépelődtem, sőt a mai napig is sajog a szívem, ha a pólóra-gondolok... - Ha már ennyire benne vagyunk a nosztalgiázásban: annak idején kik ellen játszottál a legszívesebben? - Világélctemben a védekezést kedveltem, és pályafutásom alatt olyan remek vízilabdázókat is (ki)fogtam néhányszor, mint Msveniaridze, Budavári, Csapó vagy Kuncz. Mindig igyekeztem kitalálni a csatárok gondolatát, és legbelül állandóan azt hajtogattam: nincs univerzális, lefoghatatlan játékos! Persze, ezt a tézist az ellenfelek olykor próbálták megcáfolni... - Szóval, egyszer s mindenkorra vége? - Hazudnék, ha azt állítanám: végérvényesen lemondtam a visszatérésről. Dr. Cseri András 35 éves koráig egészen magas szinten pólózott. dr. Török B. és Lengyel sem „mai gyerek", mégis fontos pillérei a csapatnak - tehát nem félek attól, hogy viszonylag fiatalon örökre cl kell felejtenem a vízilabdát. Hiszem, hogy valamikor, évek múlva csak úgy emlegetem majd ezt a - kitudja, meddig tartó? - időszakot: „amikor pihentem egy darabig"... RÉTHI J. ATTILA Búza Mihály: szerződésszegés!? A Tisza-Új SK vezetősége levélben kereste meg szerkesztőségünket, s az alábbiak közlését kérte. „Meglepetéssel olvastuk a Délmagyarország egyik múlt heti számában, hogy Búza Mihály lett a Szőregi Rákóczi ladarúgócsapatának az edzője. Ezzel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: 1. Búza Mihály 1992. június 30-ig a Tisza-Új labdarúgócsapatának szerződtetett edzője; 2. Búza Mihály kérelemmel fordult a vezetőséghez, hogy munkahely változtatása miatt szerződését közös megegyezéssel bontsuk fel. Mivel az indok nem valósult meg - nem változtatott munkahelyet -, így az egyesület a szerződésbontáshoz nem járult hozzá: 3. Mivel az edző a szerződésben vállalt kötelezettségeit a mai napig nem teljesíti, szerződésszegést követett el. Munkáját más személynek kell ellátni, ezért az egyesületünknek kárt okozott, melyet meg kell térítenie. Polgári peres úton kívánjuk érvényesíteni igazunkat. (A követelésünk: Búza Mihály és az alkalmazott szakember bére közötti különbség - ez sem kis összeg...); 4. Szakmai kártérítési igényünk is van - szerződésünk egy példánya a sportigazgatóságon található -, ezért a szerződésszegésnek szakmai büntetését kezdeményezzük. Végezetül, tudjuk, hogy a megyei I. osztályban egy ilyen jellegű vita újszerűnek tűnik, de ott, ahol több mint egymillió forintba kerül egy csapat működtetése, ott a rábízott feladatot mindenkinek felelősséggel kell ellátnia. A szerződésszegéssel okozott kárt meg kell téríteni. " Újszentiván, 1992. január 22. Bubka „rúdbalesete" Berlinben Új otthonra talált Berlinben Szergej Bubka, aki szovjet színekben háromszor volt világbajnok és 28 alkalommal javította meg a rúdugrás világrekordját. A donyecki olimpiai aranyérmesnek már a családja is megérkezett Berlinbe, sőt velük jött bátyja, az ugyancsak neves rúdugró Vaszilij Bubka, valamint kettőjük edzője. A Bubka fivérek szorgalmasan edzenek és készülnek a hét végén kezdődő fedett pályás nemzetközi versenysorozatra. A legutóbbi ddzés alkalmával viszont Szergej Bubkának az egyik kísérleténél eltört a rúdja, szerencsére azonban nem érte sérülés. A sportoló nem állta meg szó nélkül a „rűdbalesetet", így vélekedett: „Sajnos nagyon rosszak voltak a feltételek, igen mély az elrugaszkodógödör. Nem szeretem az ilyen zavaró körülményeket, mert mindig az a célom, hogy hibátlanul gyakoroljak. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jó eredményeket tudjak elérni." Bubka fedett pályás premierje pénteken a franciaországi Lievinben lesz, aztán februárban már minden héten indul egyegy nagy erőpróbán, így 5-én Stockholmban, 11-én Osakában, 15-én Los Angelesben, majd 21-én Berlinben láthatják a nézők, amint a fellegeket ostromolja. A „téli csúcs" számára is a genovai tető alatti Európa-bajnokság lesz (február 28. - március 1.) „Bízom benne, hogy a téli évad nyugodtan telik el - említette a 28 éves sportoló. - Az idény fő versenye számomra is az olimpia". Totózóknak 4. hét OLASZ A OSZTÁLY 1. ATALANTA (6.)-NAPOLI (3.) 1,2 Atalanta otthon : 2 győzelem, 3 döntetlen. 3 vereség Napoli idegenben: 2 győzelem, 5 döntetlen. 1 vereség 2. CREMONESE (17.)-GENOA(ll.) X Creinonese otthon: 2 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség Genoa idegenben: I győzelem . 4 döntetlen, 3 vereség 3. FIORENTINA (13.)-JUVENTUS (2.) X Fiorentina otthon: 4 győzelem, 2 döntetlen. 3 vereség Juventus idegenben: 3 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség 4. FOGGIA (ÍO.)-INTKRNAZIONALE (9.) X Foggia otthon: 4 győzelem , 2 döntetlen, 2 vereség Internazionale idegenben: 2 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség 5. PARMA (7.)-LAZIO (4.) 1, 2 Parina otthon: 4 győzelem, 4 döntetlen, vereség nélkül Lazio idegenben: 4 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség 6.ROMA (12.)-VERONA (14.) 1 Roma otthon: 2 győzelem, 5 döntetlen, 1 vereség Verona idegenben: 3 döntetlen, 6 vereség, győzelem nélkül 7. SAMPDORIA (8.)-CAGLIARI (15.) 1 Sampdoria otthon: 5 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség Cagliari idegenben: 1 győzelem, 1 döntetlen, 7 vereség 8. TORINO (5.)-BARI (16.) I Torino otthon: 2 győzelem, 5 döntetlen, 1 vereség Bari idegenben: 1 döntetlen, 6 vereség OLASZ B OSZTÁLY 9. CASERTANA( 19,)-PISA (9.) X Casertana otthon: 2 győzelem, 4 döntetlen. 3 vereség Pisa idegenben: 1 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség 10. CESENA (5)-MESSINA (15.) 1 Cesena otthon: 6 győzelem, 3 döntetlen Messina idegenben: 4 döntetlen, 5 vereség. 11. COSENZA (7,)-BOLOGNA (14.) 1, X Cosenza otthon: 5 győzelem, 4 döntetlen Bologna idegenben: 2 győzelem, 2 döntetlen, 5 vereség 12. TARANTO <18.)-REGGIANA (2.) X, 2 Taranto otthon: 4 győzelem, 5 döntetlen, 1 vereség Reggiana idegenben: 4 győzelem, 1 döntetlen, 4 vereség 13. VENEZIA (20.)-LECCE (10.) X Venezia otthon: 1 győzelem, 4 döntetlen, 4 vereség Lecce idegpnben: 1 győzelem, 5 döntetlen, 4 vereség + MÉRKŐZÉS OLASZ A OSZTÁLY 14. MILÁN (l.)-ASCOLI (18.) 1 Milán otthon: 7 győzelem, 2 döntetlen, vereség nélkül Ascoli idegenben: 1 döntetlen, 7 vereség, győzelem nélkül