Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

SZERDA, 1992. JAN. 22. HANGSÚLY 11 Mini kommentár Amen Nem érte el befolyásos barátai támogatásával... Nem érte el megyei titkárok erőszakoskodásával... Nem érte el szakmai ellenkezések miatt... Elérte „befolyásos" barátok elvesztése nélkül... Elérte megyei titkárok bukása ellenére... Elérte szakmai ellenkezések miatt... Ó, áldott, szép magyar demokrácia! Sz. S.L y ^ Az Admiralitás Hajózási és Kereskedelmi Kft. felsőfokú (közgazdasági vagy jogi) képesítéssel rendelkező, németül tudó, sokoldalú munkatársnőt keres főállású szervező-üzletkötői munkakörbe Érdeklődni a 62/12-351-es telefonon vagy a Csongrádi sgt. 27. sz. alatti irodában Csongrádi sgt. 27. sz. alatt, 2-3 helyiségből álló, összesen 40 m2 irodának kiadó. Telefon megoldható. Érdeklődni a helyszínen, vagy a 12-351 . vagy 25-365-ös telefonon. Durumbúzából készült termékek értékesítése: József Attila Mgtsz 6791 Szeged, Dorozsmai út 143. Tel.: 6261-212, 61-284 Telex: 82-769 Tészták (5-féle) 60 Ft/kg Liszt 10 Ft/kg Dara 16 Ft/kg Gríz 18 Ft/kg ft belépés ingyenes! Nyitva tartás: csütörtök, pántek, szombat: 22-04 óráig. Mi az új cégünk kínálatában? A kiteljesedett kínálat! NÉMETH JÓZSEF: ÁRTÉR Január 24-től (péntektől) minden héten pénteken és szombaton MÁR EGÉSZ LAKÁSÁT BEBÚTOROZHATJA, KONYHÁJÁT, IRODÁJÁT BERENDEZHETI, BUNDÁVAL, ARANYÉKSZERREL LEPHETI MEG SZERETTEIT, VAGY ÖNMAGÁT. 24 havi kamatmentes részletre! ELEMES BÚTOROK, TEXTIL- ÉS BŐRGARNITÚRÁK, HÁLÓSZOBÁK, ÉTKEZŐK ÉS SZEKRÉNYSOROK, IRODABÚTOROK, HEVERŐK ÉS FRANCIAÁGYAK, VIDEÓK, TELEVÍZIÓK ÉS TÖBB SZÁZ MŰSZAKI, ELEKTRONIKAI CIKK. GÉP ÉS BERENDEZÉS, NEMESPRÉM BUNDÁK ÉS 15%-KAL A BOLTI ÁR ALATT: ARANYÉKSZEREK: 1992-ben is csak nálunk kétéves kamatmentes részletre! Szeged, Kálvária sgt. 44. Telefon: 11-199 Szeressük egymást, magyarok! Édesapám, Endreffy János most lenne 100 éves. Mint pozsonyi evangélikus lelkész, a trianoni „ítélet" folytán ottrekedt Masaryk-Benes Csehszlovákiájában. Két lelkésztársával (Fizély Ödön, Egyed Aladár, a későbbi szegedi ev. lelkész) a 20-as években elindította az Evangélikus Lapot, mint első főszerkesztője. 1928-ban jelent meg az alábbi, ma is aktuális, kisebbségi sorsban élő magyar jaink „lelki táplálékaként" leírt cikk. - Endreffy Lóránd mm^m^^m^mmmmss^m^mmm^mmmmmmmmmmmmímmmm^m A történelem szeme rajtunk pihen és figyeli életünk minden egyes mozzanatát. Életünk felelős élet, mert minden utókor számonkéri az őt megelőző korszak cselekedeteit. A történelmi tetemrehívás alól soha egyetlen nép vagy nemzet nem szabadult, legyen az kicsiny vagy nagy, dicsőség vagy gyalázat gyermeke. Mintha az Isten őszi szántása ropogtatná meg a talajt. Mintha az Isten éles ekéje szántana, mélyen nemek és nemzetek között, ami fönt volt, alul kerül, ami lent volt, fölkerül. Az élet Istenének ezt a talajnemesítő munkáját a mostan élő nemzedék tulajdon testi szemével szemlélhette. Milyen kár, hogy sok köztünk a vak ember, mert ha azt még homályos körvonalakban látná is, hogy mit tesz most az ember, azt a legfontosabbat mégsem látja, hogy mit tesz most az Isten. Az Örökkévalóság szeme előtt nincs múlt, jelen és jövő - micsoda gyarló emberi fogalomskatulyák ezek - hanem csak örök folyamatosság, végnélküli, parttalan szent jelen. Mily gyönyörűen mondja Nyíró József a „Kopjafák" előszavában: „Égy az élet a föld fölött és a föld alatt. Fekete porból piros virág nyílik, eltemetett gyászból új búbánat fakad. Fölül, alul egyazon féreg őrli az új élet sarát. A süppedt, néma halmok öreg balladáit lenn a kis falvakban tovább is jajgatják. Az eke szarván csak kezet váltottunk. A holddal, nappal, csillagokkal, csudás virágokkal ékesített koporsókkal együtt nem temették el a mi nehéz sorsunkat. A nagy székely ravatal árnyékában élünk. Semmi sem igaz, csak a temető igaz valóság és nincsen halál, csak átváltozás az élet végtelen körfolyamatában." Minden népnek, de különösképpen a kisebbségi néptöredéknek élete felelős élet, egyszerre kétfelé is: államával szemben és népfajiságával szemben, ezért hatványozott éberséget és felelősséget, de hatványozott szellemiség kitermelését is követeli, olyan szellemiséget, amellyel bizton és bátran, jellemesen, de lojálisán megállhat a jobbról és balról jövő követelésekkel szemben. Ha egy kisebbségi néptöredék éberségéből és felelőssége tudatából veszít, akkor az életéből veszít. Ezeket fenntartani elsőrangú kötelességünk. Nemes hivatás hajnali pacsirtának lenni, lebegni ébredő mezők felett és hajnalonként újra elzengeni imádságunkat. Minden kisebbségi magyar lelkéből fölsakad a kérdés: mit akar velünk az Isten végtelenül sokoldalú, ezerarcú meglátogatásaival? Mennyi formában, mennyi helyzetben, mennyi könnyben köszöntött ránk az Isten és mondta lágyan a szívünknek: én vagyok édes gyermekeim! Hányszor döbbentünk rá a Biblia meztelen igazságára, hogy Isten a mi útjainkat a fejünkhöz veri? Számon kéri azt, amit elkövettünk és amit elmulasztottunk. Isten semmit sem felejt, de kegyelmében sokat megbocsát annak, aki bűnbánattal fordul el a már fölismert életellenes rossztól. Megértettük főleg azt, hogy az élet ellen vétkezni büntetlenül nem lehet. Mit akar velünk az Isten az ő meglátogatásaival? Nevelni és tágítani akar, egyre több igazságra elvezérelni. Szemünket nyitogatja, hogy lássunk, lelkünket dagasztja, hogy többet fogadjon be az ismeretlen világból. Isten nem válogat eszközeiben sem, ha süketek vagyunk hal suttogásaira, belénk mennydörög, úgy, hogy megrázkódunk létünk végső hajszálgyökeréig. Ha nem engedelmeskedünk neki, megkérdez: mit választasz: lenni vagy nem lenni? Megostoroz mindent, kit fiává fogad. A büntetését pedig így magyarázza meg szent igéjében: „A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt és a belső részekig ható csapások." így mondja a Példabeszédek könyvének 20-ik része 20-ik versében. Érted-e az isteni szót, kisebbségi magyar testvérem: „a kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt", az isteni büntetésnek az a kizárólagos célja, hogy a gonoszt eltávoztassa és ha ezt könnyű szerrel nem éri el, ránk bocsátja „a belső részekig ható csapásokat", megráz, megrendít létünk mélyéig. Átszántja lelkünket, recsegropog minden átmetszett gyökér, űj talaj keletkezik lelkünk ugarán és abba vetegeti a jövő magvait. Isten kezéből fogadd el a szenvedést és vállald testvérem. Ebben az önkéntes elvállalásban mutatod meg lelked kicsinységét vagy nagyságát. Aki a megpróbáltatást nem veszi magára, annak lelkét Isten kitépi az élők csomójából. Az Isten által adott kisebbségi sorsban egy a mi fő kötelességünk: szeressük egymást magyarok. Mit jelent szeretni? Egy öreg lelkipásztor azt mondta: szeretni annyit jelent, mint a másik álláspontjára állani. Meg tudod ezt tenni, a másik álláspontjára állani? Áthidaltad az osztályellentéteket, társadalmi vallási ellentéteket? Mert a kisebbségi magyarnak nem szabad gyűlölködnie, repesztő éknek lennie emberosztályok között, hanem kizárólag kötőanyaggá, cementté kell válnia az elomló homokban. A szeretetnél nincs kötóbb anyag sem Égen, sem Földön. Nem nézni azt, hogy a magyar virág illata munkás lelkéből csap-e felém, vagy iparoséból, vagy lateineréből, vagy akármelyik felekezet papjának lelkéből, vagy arisztokratáéból, hanem fellebbezhetetlenül ezt vallani: a magyar virág illata mindenki tenyésztéséből kedves nekem, hulljanak szét bennem az embergátak, szellemüljenek át mindent átölelő végvári magyar testvériséggé! Végvárban egy a sorsa várkapitánynak és közlegénynek. Szeressük a sorsunkat, kegyelettel nézzük az Isten kalapácsát, amellyel összekovácsolt bennünket. O tudja miért. De ezt a mi szent összekovácsoltságunkat magunkkal kell vinnünk minden ismeretlen jövendőbe, annak érvényt kell szereznünk és bele kell csepegtetnünk gyermekeink rügyező lelkébe. Amit az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. Magyar és magyar között még a vallást sem szabad vízválasztóként alkalmazni. Minden felekezetből testvérként találkozhatnak azok, akik a közös ősi alapot a Krisztust meg nem tagadták. Vallási széthúzás olyan fényűzés, amit még nagy nemzet sem engedhet meg polgárainak. Vallási viszálykodás csak nagyon kevés és látóhatár nélküli embernek érdeke, a vallási béke ellenben nemzeti közérdek. Egyedül vagyunk - ez a jelszó jajong végig a magyar írók lelkén. A maroknyi magyarságot még jobban legyengíteni, vallási elosztódásba kergetni egyértelmű az öngyilkossággal. A különféle vallású magyarok között legyen szent jelszóvá és élő valósággá: szeressük egymást magyarok! Lapozgattam a múzeumban városunk régi protokollumait. 1709. december 23-i bejegyzéssel igen érdekes határozatot olvastam. És pedig magyar nyelven. A nemes agisztrátus miként őrködött már a régi időben is a vallási békesség fölött. Meg is büntette azokat, akik vallási békétlenséget okoztak. Ezt a régi határozatot kiírtam a jegyzőkönyvből és okulásunkra itt közlöm az akkori helyesírással: „Noha az böcsületes csizmazia Czéh Mester Legények, ezekben az napokban, edgyüt való létekben, esset veszekedések és arra következet verekedések miat, méltán megh büntetetthetnének: Mindazonáltal ittál közben esvén, méltó tekéntetbüól, az Nemes vagyon hozzájuk; úgy mindazonáltal ha ennek utánna akármi úttal, móddal, öszve gyüvén, valaki merészelne az Religio dolgában az másikkal öszve szólakodnyi és vallását edgyik az másikának szemére hánnyi, hogy az keszdóje, az ollyatén föll zöndülésnek 12 forintban, minden reménlhető engedelem nélkül megh büntettessék; mely büntetésnek harmadrésze az Nemes Magistratusé, harmadrésze az (olvashatatlan) és harmadrésze áz ártatlan Mester Legénnyé lészen." Szeretettel üdvözöljük mi is késó utódok az Nemes Magistratus határozatát és kisebbségi magyar életünkben a közvélemény sújtsa le azokat, akik vallási békétlenséget szítanak. Szeressük egymást magyarok! osztály- és valláskülönbség nélkül. Megható esetet olvastam egy 1635-ből származó magyar naplóban. írója Leonhardt Lutz diakónus, aki a 30 éves háborút tömörítette naplójába. Azt írja Augsburg városában, hogy a svéd evangélikus parancsnok a katolikusoknak nem akart kenyeret és gabonát adni a magtárból. A városi tanácsurak ellenben egyhangú határozattal szembefordultak a svéd parancsnok intézkedéseivel és kimondották, hogy ha nem vagyunk is egy hiten, mégis édes testvérek vagyunk, mert közös Megváltónk vére folyt érettünk... Kenyeret a katolikusoknak! Üdvözöljük az augsburgi határozat szellemét és fennhangon kiáltjuk bele kisebbségi életünkbe: szeressük egymást magyarok felbonthatatlan testvérszeretettel! H SIN 18-21 órái