Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JAN. 22. „Ki az a Laurencz?" - kérdezte nem kis meglepetésünkre Igor Turcsin Exkluzív interjú a világ egyik legjobb kézilabdaedzőjével KÉZILABDA Ritkán adatik meg a lehe­tőség, hogy nemzetközileg ismert és elismert edzővel beszélgethet egy újságíró. Teg­nap, a szerkesztőségünk illuszt­ris vendége volt Igor Turcsin, a Szpartak Kijev és a volt szovjet válogatott vezető edzője. Az 56. évében járó szakember csapa­taival mindent elért, amit el lehet érni. Most azonban még sincs irigylésre méltó helyzet­ben. Vagy mégis? - Felbomlott a Szovjetunió, a Szpartak Kijev játékosainak nagy része külföldre igazolt. Mihez kezd most? - Ami az unió szétesését il­leti: nem baj érte. Nekünk, ukrá­noknak ez jó. önállóak lettünk, s ezután nem Moszkva szája íze szerint ugrálunk. Egyébként csak Gorbacsovot sajnálom. Ot meg kellett volna hagyni vezető beosztásban, mert külföldön óriási a tekintélye. Egyébként Jelcint nem szeretem. A Szpar­takból 11 játékos távozott kül­földre. Nincs más választásom, mint új csapatot szervezek. Ki­jevben adott a jó iskolai háttér, így nyugodtan kijelenthetem két éven belül együtt lesz Euró­pa legjobb együttese. - Azt mondja, hogy még a Hypobank sem lesz ellenfél... - Jól hallotta. Mi nevelünk játékosokat, ők vásárolnak, s ez minőségi különbség. Szerintem a régebbi bécsi csapat jobb volt, mint a mostani. - De ha akkora marad a távozási kedv, mint a közelmúlt Szpartakánid, akkor mit csinál? -Ez a csapat nem eladó! Egyébként az ukrán sporttör­vények is kizárják azt, hogy ez a gárda széthulljon, ugyanis csak 25 évnél idősebb kézilab­dások távozhatnak külföldre. - A kézilabdások külföldre igazolásából jól járt az egye­sületük.' - Ha a pénzre gondol, akkor FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓL YNÉ azt mondhatom nem volt olyan nagy üzlet... - Ha már a változásoknál tartunk, Ukrajnában van pénz a sportra? - Ez a legnagyobb gondunk. Korábban minden sportegyesü­let állami támogatásból élt. Jelenleg teljesen szponzori pénzből gazdálkodunk, ami ugye teljesen bizonytalan. Ná­lunk is a legnagyobb gond, hogy az új vállalatok, vállal­kozók nem fedezték még fel, hogy a sportban mekkora rek­lám van. - Kíváncsi lennék, hogyan jött létre a szegedi kapcsolat? - Teljesen véletlenül. La­rissza Poljah igazolása kapcsán találtunk egymásra. - Most jár először hazánkban ? - Nem! Nagyon sokszor jár­tam már Magyarországon. Az az igazság: régen jobban ismer­tem a magyar kézilabdát. Most sok fiatal tehetséges játékost láttam, s szerintem jó szakem­ber igen kitűnő magyar váloga­tottat tud kialakítani. - Miért? Laurencz László szövetségi kapitányt nem tartja alkalmasnak, hogy egy ütőképes válogatottat állítson ki? - Ki az a Laurencz? Nem is­merem! Látja, az a baj maguk­nál, hogy mindig ilyen isme­retlen edzőik voltak... Isteni adománynak tartom azt, hogy ki milyen szakmai adottságokkal, érzékkel rendelkezik. Annyit elárulhatok a módszeremből: mindig a változatosságra törek­szem, hogy a foglalkozások ne legyenek egyhangúak, s miridig teljes intenzitást követelek a játékosoktól. Munkámban a feleségem segít, aki már abba­hagyta a kézilabdázást. - A leánya még játszik? - Igen, s az ottani testneve­lési főiskolára jár. Egyébként a csapattársai valamennyien kö­zép-, vagy felsőfokú iskola hallgatói. Az átlagéletkor 20 év. - Azt is mondják, hogy a testi fenyítésektől sem riad vissza... - Néha dühömben megrán­gatom a játékosokat, de ők is tudják, hogy ezt nem szabad félreérteni. Mondjuk, ez is hozzátartozik a jó hangulathoz. - Harminchárom éve edző. Egyszer sem kívánkozott lemér­ni. hogy mire képes külföldön? - Számtalanszor hívtak kül­földi csapathoz. Most is vannak ajánlataim. Tavaly nyolc hóna­pig Norvégiában edzősködtem, de csak kényszerűségből vállal­tam munkát, májusban ugyanis ott megműtöttek. A norvégok is nagyon marasztaltak. Rengeteg meghívásom van bemutató edzések tartására. Például szí­vesen jártam a németországi Freiburgba, a kisgyerekeket oktatni. Ugyanígy kellemesen emlékszem a jugoszláviai tény­kedésemre. Könyvet is írtam, amelyben 700 kézilabda gya­korlat van. - Sajnos, magyarul még nem jelent meg. - Ez pedig nem rajtam mú­lik... Ezzel be is fejeztük a beszél­getést. Távozóban egyszer csak megszólal Igor Turcsin: - Maga nagyon szimpatikus ember. - ??? - Hasonló a frizuránk... SÜLI JÓZSEF Széchy Söldenről és Sievinenről Edzőtáborral kezdték az új esztendőt a magyar úszósport legnevesebb versenyzői. Az elmúlt hét végén zárult ausztriai két hét tapasztalatait kedvezőnek ítélte Széchy Tamás, akitől az MTI munkatársa kért értékelést. - A söldeni, hagyományos magaslati táborozás ezúttal is sikeres volt, még ha az időjárás most nem is bizonyult annyira kegyesnek hozzánk, mint a ko­rábbi esztendőkben - bocsátotta előre a mesteredző. - Egyszer meleg főnös szél, másszor pe­dig váratlan lehűlés köszöntött be, de végül is nagyobb gondot nem okoztak a hirtelenül jött, ellentétes fronthatások. A nehéz edzőtábort keményen végigdol­gozták a „gyerekek". Mondha­tom, az egyesületi túra alatt valamennyien, Darnyi, Rózsa, Egerszegi, s a többi barcelonai jelölt is jelentős erőtartalékokra tett szert. -A folytatás? - Itthon megy tovább a mun­ka, de hamarosan újabb próba következik: Darnyiék február elején a párizsi nemzetközi ver­senyen indulnak. - Amely része a Világ Kupa­sorozatnak... - A Világ Kupa nem érdekel bennünket, a franciaországi ver­senyen azért veszünk részt, mert ez a viadal beleillik az olimpiai felkészülésünkbe, de például az e hét végi bonni Arena-fesztiválról, amely ugyan­csak beletartozik a Világ Kupá­ba, távol maradunk. Mi a saját utunkat járjuk, még ha a néme­tek meg is sértődnek, hogy nem fogadtuk el a meghívásukat. Nagyjából hazafelé készü­lődhettetek az osztrák Alpokból, amikor híre jött, hogy a 25 mé­teres medencében rendezett, tehát rövid pályás téli finn baj­nokságon a mindössze tizenhét éves Jani Sievinen a 200 m vegyesen világ-, majd a 400 m vegyesen Európa-rekordot ért el. Még ha rövid távon „követte el" mindezt, akkor is figyelemre méltó... - Ez a finn fiatalember ara­nyos, tehetséges fiú, ismerjük őt, de Darnyira nem lehet ve­szélyes. Viszont várhatóan nagy harcot fog majd vívni a meden­cében Czene Attilával, a Sievi­nenhez hasonlóan tizenhét éves tanítványommal, úgy az 1993­as, 1994-es évek világverse­nyein. Ám Barcelonában, az olimpián nem nehezítheti meg a világ legjobb vegyes úszójának, Darnyi Tamásnak a dolgát ­mondta Széchy Tamás. Kuopióban. a finn úszóbaj­nokság zárónapján Jani Sievi­nen a harmadik, befejező napon is remekelt: ezúttal a 4x100 méteres ve'gyesváltó első embe­reként 100 m háton állított fel új Európa-rekordot 53.26 má­sodperccel. Az előző csúcsot ­a múlt hónap óta - a francia Franck Schott tartotta 53.86-tal. Sántha (SZVSE) kirobbanó formában BIRKÓZÁS Kalocsán évadnyitó serdülő kötöttfogású versenyt rendeztek, Vatai László emlékére. A Bács megyei város hagyományos ver­senyén részvételi csúcs dőlt meg, ugyanis 190-en léptek a szőnyegre. Az SZVSE versenyzői közül Sántha Ferenc szerepelt a legjobban, aki az 51 kg-ban nem talált legyőzőre. A 65 kg-ban Mészáros Róbert, a + 95 kg-ban pedig Komlósy István végzett bronzérmes helyen. Diósgyőr helyett Budapesten rendezték meg az Imiik Károly­emlékversenyt junior szabadfogású birkózók részvételével. Galambos Titusz, a Szegedi Vasutas versenyzője a 90 kilogram­mosok között negyedik lett. Hogyan tovább, diósgyőriek? l assan két hete, hogy a klub rendkívüli közgyűlése kimondta a/, egy ik nagy múltú sportegyesület, a Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorlö Köre (DVTK) jogutód nélküli megszüntetését. Mi történt az azóta eltelt időszakban? - kérdezte az MTI munkatársa Fülöp Istvánt, az egyesület ügyvezető elnökét. - A rendkívüli közgyűlésen olyan döntés született, hogy február 29-éig kell átadnunk a szakosztályokat, de a helyzet nem valami rózsás, mert a tíz­ből - labdarúgó, kosárlabda, birkózó, súlyemelő, atlétikai, tájfutó, vívó, tenisz, kajak-kenu és természetjáró - eddig egyik­nek sem gyűlt össze annyi pén­ze, hogy biztosított lenne a fennmaradása, az egész évi gondtalan működés. - Nincsenek jelentkezők a szakosztályokért? ' - Sajnos, nincsenek. Mi itt, Borsodban válságövezetben élünk, nem akadnak tőkeerős szponzorok. Már annak is örül­nünk kell, ha olyanokra talá­lunk, akik kisebb összeggel hajlandók támogatni egy-egy szakosztályt. - Akkor mi lehet a megoldás? - A szakosztályoknak saját lábra kell állniuk, s legalább annyi pénzt összeszedniük, hogy március elseje után is folytathassák a tevékenységű ket. Nem kis summákról van szó. hiszen a labdarúgóknak, akik a jövőben Diósgyőri Foot­ball Club néven szerepelnek, 15-18 millió forint kellene ahhoz, hogy befejezhessék az 1991/92-es bajnokságot. Ok például az OTP Rt. miskolci fiókjában számlát is nyitottak, s a 641-036152-9-es számon vár­ják az adományokat, a befi­zetéseket. - Az már nem titok, hogy a labdarúgók Diósgyőri FC né­ven folytatják. De mi lesz a többi szakosztállyal? - A többieknek is saját nevet kell választaniuk. Hogy milyet, az mindegy. Mi csak azt kértük, hogy a „diósgyőri" szót - ha­gyománytiszteletből - őrizzék meg, s az új klub színe is ugyanúgy piros-fehér legyen, mint a DVTK-é volt. Hol lesz a szakosztályok ott­hona, hiszen a klubnak nincse­nek létesítményei, azok a bázis­vállalatok - legtöbbjük a Dimag Rt. - tulajdonában vannak? - Erről egyelőre nem szü­letett döntés. A közelmúltban a Dimag Rt. is új tulajdonosok kezébe került, s nekik egyelőre érthetően sokkal fontosabb, hogy a többezer dolgozónak munkát biztosítsanak, gondos­kodjanak a termelés folyama­tosságáról, mint a sportra költsék a pénzüket. Ribli holtversenyben ötödik lett SAKK Az angol Dániel King sikeré­vel zárult a Calcuttában meg­rendezett 11 fordulós nemzet­közi sakktorna, miután a leg­jobbak, a 8 pontosok közül neki kedvezett a pontérték-számítás. A magyar színeket képviselő Ribli Zoltán holtversenyben az 5-11. helyen zárta a küzde­lemsorozatot. A végeredmény: King (an­gol), Norwood (angol), Anand (indiai), Drejev (orosz) 8-8, Ribli Zoltán, Georgiev (bolgár), Vizsmanavin (orosz), Elveszt (észt), Ejngorn (ukrán), Barua (indiai), Rawi (indiai) 7,5-7,5 pont. Kezd a Postás is Csütörtökön 17 órára várják a sporttelepre a Szegedi Postás megyei 11. osztályban szereplő labdarúgócsapatának játékosait, hogy a vezetés megbeszélje a tavaszi idényre való felkészülés menetrendjét. Mint hírlik, a Postás együttest a régi-új edző (Pénzes József) készíti fel. Dél-Afrikában változatlanul az európaiak a sztárok A magyarok „paripái" összebeszéltek... Valamikor nyolc­éves koromban, első szerelmes levelem kézbesítése után vár­hattam ilyen izgatot­tan egy választ... Január első három hetében ugyanis olyan sok közös élményben volt részem a jövő hónap közepéig Dél­Afrikában turnézó szegedi salakmoto­rosokkal, Nagy Ró­berttel vés Csillik Róberttel, valamint Hargitai Sándor me­nedzserrel, hogy nem sokkal hazaérkezésem után kötelességemnek tartottam az „írásbeli érdeklődést", és per­sze, töretlenül bíztam gyors reakciójukban... Azt már a johannes­burgi repülőtéren tud­tam. hogy nagyjából a gép indulásával egy időben, a harmadik ver­seny első futamának rajtjánál, Nagy Robi is izgatottan várja a szalag felcsapódását, de a végeredményről természetesen csak tegnap, a menedzser faxüze­netének átvételét - és a „szóbeli kiegészítés" meghallgatását ­követően értesülhettem... - A január 3-i csapat- és a ll-i egyéni verseny titán az elmúlt hét végén újra az angol és magyar vaspapucsosokból álló „International team" és a dél-afrikai válogatott csapott A mosolygós Nagy Róbert és a középen álló Csil­lik Róbert vendéglátójuknak, a dél-afrikai bajnok VVarren Meiernek kiadós „veréssel" hálálta meg a sok-sok kedvességet össze az edenvale-i pályán ­kezdte beszámolóját Hargitai Sándor. - Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a tör­ténteket, csak annyit mopdanék: közel kétezer néző előtt az „ ide­genek:" még az előzőnél is ma­gabiztosabban, 63-32-re verték a hazaiakat. Az európaiak közül a brit bajnok, Gary Havelock és az ugyancsak szigetországi Carl Stonehewer egyaránt 12-12 pontot szerzett, de a két szegedi fiú is kitett magáért. A Tisza Speedway SC kitű­nősége, Nagy Róbert már három start után összegyűjtött nyolc pontot, ám utolsó „feltépése" kifejezetten balsze­rencsésen végződött, hiszen vezető pozí­cióban, 100 méterrel a cél előtt a GM hátsó váza egysze­rűen kettétört... A másik Róbert, a Ti­sza Volán SC-s Csil­lik kilenc pont bir­tokában is nyerni akart a zárófutam­ban, ám JAWA-ja (pontosabban annak gyújtómágnese) idő előtt felmondta a szolgálatot... Ami öröm az ürömben: a meghívók és a ve­télytársak változat­lanul elragadtatás­sal beszélnek a ma­gyarok teljesítményéről, akik pénteken ismét egy - értékes trófeáért folyó - egyéni viadalon állnak majd rajthoz. De hogy ne csak a versenyekről essék szó: örömmel jelentem, hogy a har­minckét fokos melegnek, illetve az egyenletesen barnító napnak köszönhetően fürdőnadrágban már senki sem keverne össze bennünket egy mentőautóval... RÉTHI

Next

/
Thumbnails
Contents