Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JAN. 22. The Washington Post „Antall sikerének nincs párja" A Délmagyarország 1992. január 6-i számában Lengyel lapvélemény - Antall éve címmel a Rzeczpospolita című varsói lap hasábjairól Rx szard Bilski írását idéztük, miszerint Magyarország a legstabilabb az egykori „szocialista közösség" országai közül, ami „türelmesés fegyelmezett társadalomnak. s Antall József miniszterelnök iigyes és határozott, professzoros politikájának köszönhető". Ez egy „keleti", mérvadónak tekinthető vélemény. A; alábbiakban „nyugati" értékelés olvasható. Szenvtelen, teljesítményközpontú és elfogulatlan. Viszonyít, mérlegel, felmér. Egyszóval: objektív. * A kommunizmus bukása óta eltelt időszakban Antall József a leghatékonyabb vezető Kelet-Európában - írta hétfői cikkében a The Washington Post, rámutatva: a térség három fő kérdését, a gazdaságot, a politikai stabilitást és a nemzetiségek viszonyát tekintve Antall sikerének nincs párja. Csehszlovákiában, Václav Havel sokat méltatott vezetése ellenére, a nemzetiségi viszály az ország felbomlásával fenyeget. Jóllehet. Magyarország etnikailag egységes, itt is van lehetőség a katasztrófára, hiszen több. mint 3,5 millió magyar él a szomszédos országokban, ahol előítéletnek, megkü lönböztetésnek, még halálos veszélynek is ki vannak téve. Jugoszláviában például az állig felfegyverzett szerbek a polgárháborúban magyarok tízezreitől vették el otthonukat, gazdaságukat, s e területhódítás felbőszíti a magyar nemzeti erőket. Antall, mindegyre az ország dicső múltját felidézve, számíthat e nacionalisták lelkes támogatására - ugyanakkor azonban elkerül olyan állásfoglalásokat, politikát, ami bevonhatná Magyarországot a háborúba, vagy ártana az ország nemzetközi tekintélyének - írta a lap. Aj adatok tanúsága szerint a magyar gazdaság erősebb, mint bármelyik Kelet-Európában, ebben az országban a legalacsonyabb az infláció és a legmagasabb az export növekedése. A külföldi beruházás több. mint a térségben (Kelet-Németországot kivéve) összesen, mutatott rá a cikk. Szerzője. Blaine Harden utalt arra. hogy Antalinak a hatalomra törőktől megszabadulva, nemkülönben kompromisszumkészségével már 21 hónapja sikerül összetartani a kormánykoalíciót. A; írás azt a tanulságot vonta le Antall József sikeréből, hogy a meleg, szeretetre méltó emberi egyéniségnek nem sok köze van a jó kormányzáshoz, a hatékony politikai vezetéshez: a felmérések szerint a magyar lakosság nem különösebben szereti vagy tiszteli a miniszterelnököt, aki nehezen viseli a bírálatot, és haragtartó. A; amerikai tudósító kérdésére: nem kívánna-e olyan ismertséget, mint Lech Walesa, vagy Václav Havel, Antall József kijelentette: „Ami a politikai súlyt illeti, nem hiszem, hogy előnytelen helyzetben lennék. Hivatásos politikasok, kormányok értékelik törekvéseimet, nincsenek kisebbrendűségi érzéseim " — mondotta. Ki Kohl kancellár „tanácsosa"? A beteg és az orvosok A kommunizmus utáni Európa beható kezelésre szoruló betegnek látszik, s erről tanácskoznak a héten az orvosok mondotta Jeszenszky Géza kedden a washingtoni FAK-segélykonferencia küszöbén tartott előadásában. A külügyminisztert a Woodrow Wilson elnökről elnevezett tudományos központ hívta meg. amelynek korábban vendégkutatója volt. - Ellentétben Jugoszláviával a szovjet birodalom felbomlása eddig figyelemre méltóan békésen, méltósággal ment végbe - mutatott rá. - Jelcin és Oroszországa megmutatta, hogy a moszkvaiak szabadságszeretete mindig ott volt a hó alatt, s a demokrácia bimbói a 74 éves jégkorszak után is megjelentek. Oly sok szerb vezetővel ellentétben, egyetlen orosz sem igényelte, hogy minden orosznak Oroszországban, vagy a Szovjetunióban kellene maradnia... A BORBA ES A POLITIKA című belgrádi lap kedden részletesen ismerteti a The Washington Post írását Antall Józsefről, megemlítve azt is, hogy „szerb fegyveresek a jugoszláv polgárháborúban elvették több tízezer magyar házát és gazdaságát". Szó van az ismertetésben arról is, hogy „3,5 millió magyar Magyarország határain kívül él, kitéve előítéleteknek, diszkriminációknak és gyilkosságoknak is", a The Washington Post szerint. A Politika azzal a címmel számol be az amerikai lap írásáról, hogy Kohl rendszeresen kikéri Antall tanácsát ía jugoszláviai polgárháborúval kapcsolatban). RAFFAY TÁRGYALÁSAI. A magyar-amerikai katonai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt kedden Budapesten Raffav Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára és Donald B. Rice, az Amerikai Egyesült Államok légierejének miniszteri rangú főnöke. LEHET, hogy már az idén, de jövőre Csehszlovákia biztos lekörözi a nyugati közvetlen beruházásoknál eddig favorizált Magyarországot - közölte a düsseldorfi Handelsblatt keddi kiadásában Josef Tosovsky, a prágai jegybank elnöke. FELTŰNŐEN gyors ütemben bővült a magyar-japán árucsere-forgalom az elmúlt évben, a kétoldalú árucsere 58 százalékkal nőtt, és meghaladta a 400 millió dollárt az év első tizenegy hónapjában a tokiói magyar kirendeltség éves értékelése szerint. A korábbi csúcsév 1985. volt, akkor 45 százalékos volt a bővülés. AZ OROSZ ORTODOX egyház számos papja - közöttük több magas rangú főpap - a KGB ügynöke volt. Ezt a Megapolisz-Expresz című hetilap közölte keddi számában nyilvánosságra hozott titkos dokumentumaira hivatkozva. AZ ÁLLAMKÖZÖSSÉG elképzelése kudarcra van ítélve. Ezért - addig amíg nem késő - elő kell venni a novo-ogarjevóban kimunkált gorbacsovi szövetségi szerződést, hogy azok a köztársaságok, amelyek korábban elfogadták alapelveit, aláírhassák az okmányt. Erre a következtetésre jutott a Pravda keddi számának hasábjain Viktor Akszjucsie orosz kereszténydemokrata parlamenti képviselő. UKRAJNA nem tér le választott útjáról, független, demokratikus és atomfegyvermentes ország lesz - jelentette ki Leonyid Kravcsuk hétfőn amerikai szenátorok előtt Kijevben. Vita a bünrészességről A magyar közvélemény növekvő aggodalommal figyeli a nemzetközi életet mérgező terroristacselekményeket, amelyekre újabban országunkban is sor kerül - mondotta kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a magyar nagykövet, utalva az egykori Szovjetunióból kivándorló zsidók, illetve a budapesti török nagykövet elleni merényletre. Erdős André nagykövet abban a vitában szólalt fel, amely Líbia bűnrészességéről folyt egy amerikai, illetve egy francia repülőgép felrobbantásában. Magyarország határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját s az e cselekedetekhez nyújtott közvetlen, vagy közvetett segítséget. A Pan Ám gépének tragédiája érinti országunkat is, hiszen az áldozatok között négy magyar állampolgár volt - mondotta a nagykövet, aki ezúttal először szólalt fel a testület hivatalos ülésén, mióta Magyarország január l-jével 2 évre a BT tagja lett. „Rettegett Iván" Továbbra is börtönben marad a náci háborús bűnökért halálra ítélt John Demjanjuk, miután az izraeli legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította a kiengedésére irányuló kérelmet. Az öttagú bírói testület mindazonáltal úgy rendelkezett, hogy az ügyben három héten belül újabb okmányokat lehet benyújtani. Demjanjuk a halálos ítélet és az ellen fellebbez, hogy az emberiség és a zsidó nép ellen elkövetett bűnökkel vádolva ítélték el. Az volt ellene a fő vádpont, hogy ő volt „Rettegett Iván", a treblinkai megsemmisítőtábor gázkamrájának egyik kezelője. Ebben a táborban 1942 és 1943ban 850 ezer zsidó személyt gyilkoltak meg. A legfelsőbb bíróság most hozzájárult, hogy megvizsgáljon olyan bizonyítékokat, amelyek a védelem szerint bizonyítják: valaki más volt „Rettegett Iván". Argentína nyitott Argentína kész befogadni a következő két-három évben százezer bevándorlót a balti államokból - közölte Guido di Telia argentin külügyminiszter. A diplomata kifejtette, országa a szovjet utódállamok megsegítéséről január végén Washingtonban tartandó nemzetközi tanácskozáson fogja ismertetni ezt az ajánlatot. mmMmmmmmmmmmmmmmmmmm Az ENSZ elfogulatlan... A világszervezet csak abban az esetben képviselteti magát a hónap végén Moszkvában rendezendő közel-keleti békekonferencián, ha teljes jogú résztvevőként hívják meg oda közölte Butrosz Gali ENSZ-főtitkár szóvivője. Az ENSZ teljes jogú részvételét Izrael ellenezte, arra hivatkozva, hogy a világszervezet elfogult a zsidó állammal szemben. Ennek bizonyítására Izrael az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatait szokta idézni, köztük a cionizmust fajgyűlöletnek bélyegző 1975-ös rezolúciót. Izrael esetleg most változtat elutasító álláspontján, miután az ENSZ-közgyűlés a múlt hónapban nagy többséggel megszavazta az említett határozat visszavonását. Millió fohász Csaknem egymillió muzulmán fohászkodott hétfőn, a muzulmánok nagy világösszejövetelének utolsó napján az iszlám közösség lelkiüdvéért és jólétéért. A 65 országból érkezett hívők a bangladesi Turag folyó partján három napon át cseréltek véleményt az iszlám vallásnak a mai, változó világban betöltött szerepéről. A konferencia a mekkai zarándoklat után a második legnagyobb muzulmán összejövetelnek számít. A „vörös higany" foglyai A milánói magyar konzul hétfőn a comoi börtönben felkereste a „vörös higany"-ügyben fogva tartott három magyar állampolgárt, és külön-külön, mintegy egyórás beszélgetést folytatott velük. Erről Hermán János külügyi szóvivő tájékoztatta kedden az MTI-t. A konzul szerint a fogva tartottak egészségi állapota megfelelő. Egyszemélyes cellákban helyezték el őket, ügyvédjükön kívül egyelőre senkivel nem tarthatnak kapcsolatot. Nem tartják magukat bűnösnek, tagadják, hogy „vörös higany" lett volna náluk. A milánói főkonzulátus továbbra is figyelemmel kíséri az ügyet, biztosítandó az érintett magyar állampolgárok érdekvédelmét, a római magyar nagykövetség pedig kapcsolatot tart a kérdésben az olasz külügyminisztériummal és az igazságügyi minisztériummal. A külügyminisztérium konzuli főosztálya érintkezésbe lépett a hozzátartozókkal - mondta végül a szóvivő. Teng egészséges Teng Hsziao-ping, Kína mindmáig legbefolyásosabb politikusa, egy év szünet után kedden ismét megjelent a nyilvánosság előtt. A kitűnő egészségi állapotnak örvendő 87 éves politikus - akinek ma már hivatalosan nincs semmilyen hivatalos tisztsége - a dél-kínai sencseni különleges gazdasági övezetbe kezdett látogatást. * Az Asia Watch elnevezésű emberjogi szervezet jelentése szerint Kínában az elmúlt években fokozódtak a hatóságok elnyomó intézkedései a keresztényekkel, kü lönösen a római katolikusokkal szemben. Papok és világi hívek tucatjait tartóztatták le. A jelentés szerint az 1989. november 21-én megtartott titkos püspöki konferencia után, amely kísérletet tett Rómához hű egységes katolikus mozgalom létrehozására, legkevesebb 32 püspököt, papot és világi személyt tartóztattak le Kínában. - Algéria társadalma - úgy tűnik - az utópiák közé sorolta az egypárti szocializmust és az iszlám állameszményt is. - A Földközi-tenger két partja között óriási a jövés-menés. Az algériaknak eszük ágában sincs visszatérni a középkorba. Az országban ma többen beszélnek franciául, mint a gyarmati időkben. 1989 óta sajtószabadság van. s noha az arab nyelvű újságok száma kétszerese a francia nyelven nyomtatottakéinak, utóbbiak példányszáma 7-800 ezer, míg%z arab lapoké csupán 3-400 ezer. A családok 30-40 százalékának parabolaantennája van, s a francia televízió műsorait kíséri figyelemmel. Otthon mit is nézhetne? Természetesen a Dallast vagy egy egyiptomi filmet, amelynek dialektusait már nem is érti. Információt tehát közvetlenül Európából szerzi, a gravitációs erő itt már átlépte azt az értékküszöböt, amelyet az iszlám még képes volna visszafordítani. Az. idén januárban a FIS bevezette például az arabizálást, az arab nyelv kötelező használatát. Ugyanazok a diákok tüntettek ellene, akik korábban az egypárti rezsim ellenében támogatták. Algéria a marokkóihoz és a tunéziaihoz hasonló bilingvis gyakorlatot akar. - Mindazonáltal úgy tűnik, az iszlám mégsem elhanyagolható tényező. - Algéria nemzeti azonosságát az iszlámon keresztül határozza meg. de lakosai a vallás diktálta életformára nem hajlandók. Az egyetlen veszély, ha a FIS hutalomra jut: markánsan iszlám politikája könnyen polgárháborúhoz vezethet. Algéria és Európa (2.) Alkotmányos puccs Beszélgetés dr. J. Nagy László arabszakértővel Szélsőséges szárnyát a hadsereg sikerrel fegyelmezi. Kelet-Algériában számoltak fel szabályos ütközetben ilyen csoportokat. - Különös, átmeneti helyzetbe került az ország: az államszocializmusnak immár visszahozhatatlanul vége, az iszlám erők térnyerése elé acélfalat emelt a hadsereg. Államcsíny történt, katonai puccs? - A parlamenti választások első fordulója világosan mutatja: az FLNnek el kell tűnnie, megszűnt az ország vagy a baloldal vezető ereje lenni - a Szocialista Erők Frontja 20 mandátummal megelőzte (ez. utóbbi a demokratikus szocializmus alternatíváját felmutató párt). A FIS, noha fölénye nem volt elsöprő, de győzött. Itt és ekkor mondott le Sadli Bendzsedid elnök, és lépett színre a hadsereg. A választások tétje ugyanis nem csupán Algéria volt: amennyiben hatalomra jut a FIS. Marokkóban és Tunéziában fölborul minden, ebben a két országban ugyanis nem legalizálták az Üdvfrontot, sőt Tunéziában bebörtönözték tagjait. Röviden: a térPortré Mohamed Budiaf Ac algériai legfelső biztonsági tanács új elnöke (az első napokban a miniszterelnök töltötte be ezt a tisztséget) Mohamed Budiaf. A politikus az 1954-ben az egyik fő szervezője volt a Franciaország elleni felszabadító háborúnak, kél évvel később a franciák bebörtönözték, s 1962-ig nem is kapta vissza szabadságát. A függetlenség kikiáltása után szembekerült az FLN-nel, letartóztatták, és 1964-ben halálra ítélték, végül azonban kegyelmet kapott, és külföldre - Franciaországba távozott. Hívei még 1963-ban megalakították a Szocialista Erők Frontját, amely azután illegalitásban működött, s amely a jelen választásokon megelőzte az FLN-t. Budiaf 1976-ban fellépett a Bumedien-féle egypárti bürokrácia ellen, röpiratait titokban terjesztették Algériában. A demokratizálódás kezdetén 1988-ban tért haza, s pártonkívüliként nyerte el vezető tisztségét a legfelső nemzeti tanácsban. ségben hallatlanul megerősödhet az iszlám fundamentalizmus. Ebben a pillanatban kezdetét veszi a - milliós nagyságrendű kivándorlás. A legfontosabb célterület - ez is egyértelmű - Európa, főként Franciaország. Köztudott, errefelé amúgy is erős az idegengyűlölet, a szélsőjobboldal egyébként is feljövőben van. az idegenek betelepedése tovább erősítené pozícióit. S ebbe belegondolni is rossz: szélsőjobboldali Franciaország. Az iszlám győzelme tehát Európában is beláthatatlan következményekkel járt volna. Algériai kollégákkal beszéltem decemberben, azt mondták, bármi történhet, de a FIS nem juthat hatalomra, az egyszerűen ki van zárva. Az elnök lemondása mindenkit meglepett. az eseményt a francia televízió adását megszakítva közvetítette. Minden, ami azután történt szigorúan az alkotmányosság keretei között maradt. - Ez volt Sadli Bendzsedid káprázatosan ügyes politikai húzása. Lemondólevelét az ottani alkotmánybíróság elnökének adta át, az államfői jogokkal együtt, így rendelkezik ugyanis az alkotmány. Napokba telt, míg a FIS nyilatkozni tudott - az elnök lépése rendkívül megzavarta az iszlám erőt, holott korábban éppen ő követelte lemondását -, s a választások folytatása mellett szólt. De ez már lehetetlenné vált, tudniillik az alkotmány ilyen esetekre egy legfelső nemzeti biztonsági tanács létrehozását írja elő, amelyet az ideiglenes államfő meg is tett; tagjai a belügyminiszter, a hadügyminiszter, a vezérkari főnök, a külügyminiszter és az igazságügy-miniszter, elnöke Mohamed Budiaf, pártonkívüli politikus, ügyancsak az alkotmány rendelkezik úgy, hogy a hadsereg köteles biztosítani a nyugalmat az országban. Csak a stratégiai pontokat őrzik harckocsik, a kormányépületet, a postát stb. Végezetül: az alkotmány szerint ebben az esetben az alkotmányt fel kell függeszteni, s a parlamenti választási eredményeket anulálni. A legfelső nemzeti biztonsági tanács nem tiltotta be a pártokat, nem akadályozza sajtót, ám ha szükségesnek látja kivételes állapotot hirdethet. A választásokat megismétlik, azt beszélik, legkorábban ősszel, s ekkor választanak elnököt is. (Folytatjuk.) ÓDOR JÓZSEF