Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

KEDD, 1992. JAN. 21. Siralmas „előzetes" Dr. Györgyi Kálmán a rendőrségi fogdákról KÉK FÉNY 11 Hazánkban a rendőrségi fogdák túlnyomó többsége nem felel meg sem a magyar jogi elő­írásoknak, sem a nemzetközi elvárásoknak. Egy jogállamban pedig az előzetes letartóztatásban lévőt is megilletik az alapvető állampolgári jo­gok - mondta az'MTI munkatársának dr. Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyész, annak kapcsán, hogy a Legfőbb Ügyészség jelentésben foglalta össze 1991-ben végzett vizsgálatainak tapasz­talatait az előzetes letartóztatások végrehajtá­sának törvényességéről. A rendőrségi fogdákkal kapcsolatban meg­állapították, hogy azok sok helyen, az építészeti sajátosságaik miatt, nem felelnek meg a köve­telményeknek, A rendőrségi épületek alagso­raiban vagy pincéiben lévő zárkákban termé­szetes fény alig van, vagy egyáltalán nincs. A mesterséges megvilágítás pedig meglehetősen gyenge. A fogdák többségéből hiányzik az úgy­nevezett vizesblokk, ezért az ott tartózkodók nem tudnak megfelelően tisztálkodni. Éjszakánként változatlanul küblit kénytelenek használni, s reggelenként a zárkákban elviselhetetlen és egészségkárosító a levegő. Ez a helyzet ellent­mond az ENSZ vonatkozó irányelveinek és az Európa Tanács témához kapcsolódó ajánlá­sainak. A legfőbb ügyész szólt arról is, hogy a fog­dákra általában a zsúfoltság jellemző. Sok he­lyen nincs sétáló, nem biztosított a fogva tartottak előírt ideig szabad levegőn való tartózkodása. A nemzetközi előírás szerint naponta legalább egy óra levegőzés jár az előzetes letartóztatásban lévőknek. Gondok vannak a fogdák felsze­reltségével, a fogva tartottak étkeztetésével és orvosi ellátásával is. Általában nem biztosított a letartóztatottaknak az olvasás és a rádióhallgatás, továbbá nem megoldott a vallásgyakorlásuk sem. György Kálmán hangsúlyozta: a bünte­tőeljárás során előzetes letartóztatásba helyezett személyekre vonatkozik az ártatlanság vélelme, s a személyi szabadságban való korlátozásuk nem tekinthető előzetes büntetésnek. A negatív ta­pasztalatok alapján a megyei ügyészségek érte­sítették az illetékes rendőri vezetőket a megálla­pított hiányosságokról és törvénysértő eljárá­sokról. A fogdák helyzetének megváltoztatása azért is fontos, mert a gyanúsítottakkal való bánásmód a társadalmat is minősíti. Ezzel szemben Szegeden... Kétcsillagos szállodai elhelyezés A rendőrségi fogdánkkal egy­általán nem kell szégyenkeznünk - mondta el érdeklődésünkre Szőke Péter városi kapitány. Abban persze, hogy az előze­tesen letartóztatottak normális körülmények közt találják ma­gukat, szerepe van annak a ténynek, hogy a Párizsi körúti épületet 1987-ben avatták, s arra a célra tervezték, amit szol­gál, tehát történetesen fogadja az előzeteseket is. Túlzás volna állítani, hogy tárt karokkal, mindenesetre a negyedik eme­leten és ablakkal ellátottan. Ami pedig a levegőzést illeti, kifejezetten kellemes lehet a tetőtéri sétálóban tenni pár kört, hallgatva az ég madarainak csi­csergését, élvezve a nap fényét. Mindezt, persze, újságírói fan­táziával tesszük hozzá a kapi­tány szavaihoz. Az már azon­ban tény, hogy a fogdákhoz ­magukhoz a cellákhoz - nem kell kötelezően vizesblokkot tervezni és építeni. Szegeden ez ügyben a folyosóról nyíló helyiségben talál az előzetesben lévő hideg-meleg vizes zuha­nyozót akár, s ha egyéb szük­ségletei válnak sürgetővé, ko­pogtat szépen, s kikísérik... Zsúfoltnak nem mondaná az előzetest a városi kapitány, ahogy a maga sajátos humo­rával megjegyezte: „bírjuk még kapacitással"... Orvosi ellátás­ügyben kifejezetten jó hírekkel szolgálhatott: az épületben lé­vén a rendőrorvosi hivatal, be­fogadásnál és kiengedésnél is, valamint minden szükséges helyzetben megtalálható a „há­ziorvos". Az előzetesen letartóz­tatottak - ha ily előrelátóak voltak - akár rögvest bekap­csolhatják telepes rádiójukat, de ha elfelejtették őrizetbe vételük­kor magukhoz venni, hozzá­tartozóiktól bekérhetik Sanyó­jukat. Szépirodalmi könyvet is vitethetnek be maguknak — Szőke úr különösen a Bűn és bűnhődést, a Mesterségem a halált, a Mesterlövészt ajánlja —, mert „azért kölcsönkönyvtár nem vagyunk". (Naná, reagált e sorok írója, de a kapitány „megfeddte", mondván, más­felé a világban ez nem is olyan furcsa.) Az előzetesben tartózkodók ­talán kevesen tudják, hogy Szegeden kötnek ki a kisteleki illetőségűek is, mert ott még nincs fogda - most a Csillagból kosztolnak, de lehet, hogy idővel a rendőrségi konyha főztjét eszik majd. Akkor aztán igazán nem panaszkodhatnak! —' jelentette ki szegedi szakértőnk. Félre ne értsék: a kapitány úrról van szó, nem egy tapasztalt bentlakóról! Bár idézhetünk éppenséggel az egyszeri „ven­dégtől" is: amikor egy távolról és keletről - lehet, hogy Távol­Keletről? - érkezett kuncsaftjuk véleményét tudakolták a fog­dáról, az illető dicsérőleg je gyezte meg, hogy olyan, mint egy kétcsillagos szálloda. Való­színűleg otthonira gondolt... PÁLFY KATALIN Kit érdekel az, ha valakit ál­mában baltával fejbe vágnak? A jelek szerint maximum a hozzá­tartozóit, mert a sajtó ugyan azonnal ráveti magát egy-egy brutális gyilkosságra, de több­nyire nem csámcsog napokig rajta. (Talán így etikusabb?) A merényleteken azonban ­legyen szó sikertelen kísérlet­ről, vagy „profi" módon végre­hajtott gyilkosságról - „rajta van a sajtó". A jelenség, persze, érthető. A baltás történetek a magyar kriminalisztikában ál­talában semmilyen kuriózum­mal nem szolgálhatnak: az in­díték általában kézenfekvő, az elkövető primitivizmusa gyor­san nyomra vezethet. A nyomo­zás ritkán marad sikertelen. A merénylet az más! Az olyan nyugati típusú bűntény, amiről nem lehet nem beszélni, fecsegni, találgatni. így van ez az emberrablással is. Á Farkas Helga-ügyben, úgy tűnik, senki nem tud semmi érdemlegeset mondani, de mindenki tudni véli, hogy... Ez a helyzet a Szuperinfó­üggyel is. Meglőtték a tulajdo­nost és a testőrét. A testőr meg­úszta egy karlövéssel, Márton Ha a rendőrség hallgat Ki, mit tud? Attilát pedig a nyakán érte a go­lyó, némi szerencsével azonban a lövés meg sem kottyant neki. (Vagy mégis?) Egy hétre rá a Szuperinfó szegedi főszerkesz­tőjének telefonáltak, és azzal fe­nyegették meg, hogy a me­rénylő golyó Szegedig is elér­het. A szegedi főszerkesztő nem értesítette a rendőrséget, mert mint mondta, nincs mitől tarta­nia, semmi köze munkáltatója adósságaihoz. A Duna-parti merényletről a rendőrség szűk­szavú közleményben számolt be. Azóta, „a nyomozás érdekeit szem előtt tartva", hallgat. A sajtó, melegen tartva az ügyet, ilyen körülmények kö­zött nem tehet mást, mint hogy a saját szakállára igyekszik hoz­zájutni bármilyen, az üggyel kapcsolatos információhoz. A tegnapi Pesti Hírlap pédául a kecskeméti Petőfi Népe korábbi értesülésével ütközteti munka­társának véleményét, amin nem is csodálkozhatunk, mert a rendőrségtől mi is hiába kér­deztük meg, vajon helytálló-e, amit mi kapartunk ki a me­rénylet hátterével kapcsolatba*. Á Pesti Hírlap .tudni véli, hogy a nyakon lőtt vállalkozó testőrét egy rabkórházban ápolják— - Úgy tűnik tehát, a testőr nem is annyira Márton Attila testi épségének védelme végett kísérte a vállalkozót az üzleti találkozónak szokatlan helyre, ahol is eldördültek azok a kispuskából leadott lövések. Valóban letartóztatták Ercsényi Antalt, a vállalkozó testőrét? ­kérdeztük egy hete a nyomozás vezetőitől. A választ a nyomo­zás első fázisának lezárásakor remélhetjük, mondták. Informá­cióinkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták, csak annyit jegyeztek meg, hogy azok némi pontosításra szorulnak. A Szuperinfó-ügyről a men­demondákon, bizonyítatlan ta­lálgatásokon túl csak annyit sejthetünk: valóban milliós tartozásokról, és a kiadási jog el-, illetve átadásáról szól a fáma. A többi néma csend, és ki, mit tud. VARGA Letartóztatások Erdőcsinádon Tudósítónk jelenti Budapestről A február 9-én esedékes ro­mániai helyhatósági választások közeledtével, több helyütt a magyar kisebbség megfélem­lítésének régóta ismert eszkö­zéhez nyúl a hatalom. Maros­vásárhelyről, ottani magyar kis­gazdakörökből kaptuk a hírt, hogy tegnap váratlanul három embert tartóztattak le a közeli Erdőcsinádon. Azzal vádolják őket, hogy tavaly márciusban, a magyarellenes pogrom idején szétvertek egy hodáki illetőségű személyautót. (Ismeretes, hogy Hodákról érkezett az a külö­nítmény, amely botokkal tá­madt az RMDSZ marosvásár­helyi székháza elé beszorított magyarokra. E verésnek esett áldozatul Sütő András, aki fél szeme világát veszítette el.) A három csinádi férfit ki­hallgatásra hívták be a rend­őrségre, s azóta csak annyit tud­ni róluk, hogy vizsgálati fog­ságban vannak. G. L. F. EURO­PROFIL EURO-PROFIL KFT. Sharp Márkabolt és Szerviz ÚJ ARC SZEGEDEN SHARP televízió (színes, sztereó, TXT) 54 cm 67 150 Ft 63 cm 75 500 Ft SHARP music centerek: CMS 55H (lemezjátszó, automata állomáskeresős rádió, equalizer, 2 kazettás gyorsmásolós magnó 24 450 Ft CD-S 600 (CD. graphic equalizer, automata állomáskeresős rádió, erősítő, 2 kazettás oda-vissza játszós, gyorsmásolós magnó, minden egység távirányítható) SHARP mikrohullámú sütők: 17 liter-35 liter SHARP FAXOK: Az árak az áfát tartalmazzák! EURO-PROFIL KFT. Sharp Márkabolt és Szerviz 6720 Szeged, Mikszáth K. u. 26. TelAax: 62711-210. ' 79 200 Ft 19 990 Ft-83 900 Ft 58 750 Ft-77 375 Ft Mini kommentár A rabok napja Gondolom, a raboknak hoz legjobbat és legtöbbet a '92-es év, illetve a börtönparancsnokoknak a legnagyobb nehézségeket. Ugyanis a Föld Nap körüli keringését a Gergely-naptár sem tudja teljesen pontosan követni, ezért az idei naptárakban február 24-e szökőnap. (manczy) Ideje: 1992. január 15. szerda 1992. január 16. csütörtök 1992. január 17. péntek 1992. január 18. szombat 1992. január 20. hétfő 1992. január 21. kedd ENGEDMENYES BUNDAVASAR HITELRE, ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL Helye: Technika Háza, Szeged, Kígyó u. 4. 10-18 óráig, 10-18 óráig, 10-18 óráig, 10-12 óráig, 10-18 óráig, 10-18 óráig. Olasz és spanyol eredetű anyagból készült női és férfi­irhakabátok, juhnappakabátok, dzsekik, pannofixkabátok, sapkák kaphatók hitelre, előleg befizetése nélkül, 30% árkedvezménnyel. Készpénzfizetés esetén újabb 10% kedvezményt adunk. Hitelügyintézés a helyszínen. Soha vissza nem térő alkalom. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! Pannónia-Szeged Szőrmeipari Részvénytársaság. Algyői Takarékszövetkezet Lapszélen Az állam a hibás Ki is lehetne más. Különösen ha ezt ki is mondják. Nem akárhol: a bíróság tárgyalótermében. A címbe foglalt magvas vád törvénykezés során hangzott el az állam rovására. Megfogamzásának előzménye egy súlyos vagyon elleni bűntett ügyében kihirdetett, huzamosabb tartamú, végre­hajtható szabadságvesztést tartalmazó bírói ítélet volt. Ez a ki­nyilvánított döntés váltotta ki az egyik eleddig hallgató hall­gatóból az ellenállás merőleges ingerét. Ez fogalmazta meg igen szürke állományában a felhangon közhírré tett szentenciát: az ál­lam a hibás... Úgy tűnik, sehogyan sem tud kimosódni megrögzött tuda­tunkból egy fonák beidegződés. Nevezetesen: nem az a vétkes aki elkövet, hanem aki felfedi azt. Aki elindítja vagy intézményesíti a társadalom védekező reflexeit. Nincs elképzelésünk arról, hogy a leírt módon vádlottak pad­jára ültetett állam vajon milyen megfontolással készül saját védel­mére. Arról sincs sejtelmünk, egyáltalán védekezik-e. Lehet, hogy megadóan viszonyultatik, és beletörődik egy ténybe. S ebben az alkalmi vádnak igaza is kell hogy legyen. Ugyanis ha azt vesszük alapul, hogy ez a nyilvánvalóan jobb távlatokra érdemesült állam bizonyos engedményeket tett a szebb megjelenítése érdekében, akkor a fenti egyéni kisülésnek lehet némi létalapja. Hibás lehet az áilam abban, hogy lehetővé tette, hogy olyan gazdasági vi­szonyok, üzletelési szabályok alakuljanak ki, amelyek közepette szabad szinte minden. Hogy a gazdasági, pénzforgalmi fo­lyamatok serkentése, felgyorsulása, az áruforgalom áramlásainak istápolása céljából ez az örökös szégyenfához szegezett állam mégis hozott bizonyos meghatározó intézkedéseket. Például nem tiltakozott az ellen, hogy a termelési vagy értékesítési egyedek szabadon, önállóan döntsenek bizonyos dolgaikról. Példának oká­ért arról, hogy észérv, ellenőrzés, alapvetően megkövetelt figye­lem (az elvetélt római jogban: bonus páter familias) bevetésével menjenek bele az üzletbe. Hitelezzék üzletfeleiket. Hogy azok ­esete válogatja - visszaéljenek a jótétménnyel. Mondjuk, nagy összeget vágjanak zsebre, netán költsenek el. Mindenféle meg­alapozott remény nélkül, hogy azokat bármikor is vissza­fizethetnék. Mivel mindezt lehetővé tette, tényleg az állam a hibás... AGUSZ LÓRÁND Húszmillió kellene a mentőhelikopterhez Lapunk múlt pénteki számában már megírtuk, hogy az Aerocaritas sürgősségi mentőszolgálat 5 darab Ml-2-es helikoptert kapott ajándékba a német kormánytól. A gépeket az Országos Mentőszolgálattal együttműködve szándékoznak használni, de előbb egyeztető tárgyalásokat tart erről a Népjóléti Minisztérium, az OMSZ és a német adományozót képviselő, Steiger úr, aki, mint hírlik, feltételekhez köti a mentőhelikopterek magyarországi működését. A mentőhelikopterek szolgálatba állításával, és működtetésével kapcsolatos számtalan, ma még tisztázatlan kérdés felsorolásával nem fárasztjuk az olvasót. Ami esetünkben lényeg - és egyelőre csak halovány terv -, az, hogy a német ajándékhelikopterek közül egyet Szegedre szándékozik telepíteni az Aerocaritas. Ezért kérte megbeszélésre Kozenkay Jenő. az Aerocaritas el­nöke tegnap - többek között - Lehmann Istvánt, a megyei köz­gyűlés elnökét, dr. Ványai Éva alpolgármestert, dr. Zimányi Má­ria megyei tisztifőorvost és a Csongrád megyei mentőszolgálat főorvosnójét, dr. Simon Mariannt. Kozenkay úr elmondta, hogy mivel az Aerocaritas a tár­sadalombiztosítótól nem kap támogatást, ugyanakkor a társadalmi támogatásból élő szervezetnek óriási kiadásai voltak, ezért kény­telen a mentőhelikopter Szegedre telepítéséért a megyétől 20 millió forintot kérni. A megye és a város vezetői természetesen nem mondhattak igent e hatalmas összegre, márcsak azért sem. mert még sok a tisztázatlan kérdés, és kevés a döntést segítő információ. Álláspontjuk az, hogy a társadalombiztosítást főigazgatóságra próbálnak nyomást gyakorolni, és ehhez a 2o millióhoz tőlük tá­mogatást kérni. A megye önkor.mányzatai legfeljebb csak hoz­zájárulni tudnak e hatalmas össszeghez. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents