Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

KEDD, 1992. JAN. 21. TÁRSADALOM 7 Egy „finom entellektüel",.. Nyílt levél Tamás Gáspár Miklóshoz Tisztelt Képviselőtársam! Levelemet idézettel kezdem, és - néhány kérdés után - azzal is fogom zárni. Mindkettő a Te Márok Tamásnak adott nyilatkozatodból (DM 1991. dec. 11.) való. „Ha az állam kiabál - mondod -, mindenki látja, hogy gyönge. " De mi van akkor, mondom én, ha az ellenzék kiabál? Méghozzá artikulátlanul! Mert másnak aligha tudom nevezni azt. amit fizetett politikai hirdetésként olvastam városom és környéke ingyen-újságjában (Szegedi Extra 1992. jan. 9.). Talán nem is Te állsz a kiabálás mögött, de bizonyára megérted, ha kérdéseimet most Hozzád, Csongrád megye egyetlen illetékes SZDSZ-képvisclőjéhez intézem. Mert nyilván tévedésből csúszott az ellenzők, illetve a jó ügyet támogatók kéttagú névsorába Rózsa Edit neve (SZDSZ országos lista). Ezen az alapon ugyanis Teliér Gyula, Mádai Péter, Soós Károly Attila, Mészáros István vagy Büky Dorottya és mások szavazatát is leközöltethetted volna. És ugyanilyen alapon (mert valamikor Szegeden lakott) megnevezhetnéd Vastagh Pált (MSZP Békés megyei lista) és méginkább (mert ma is Szegeden él) Annus Józsefet és Géczi Józsefet (mindketten: MSZP országos lista). Feltűnően hiányzik azonban listátokról, ha egyszer a választók hiteles tájékoztatásának céljából született. Raffay Ernő (MDF, Csongrád m. I. vk.) és Király Zoltán (független, 2. vk.) szavazata, valamint Eke Károlyi (független, 4. vk.) és Szabó Lajosé (FKgP. 6. vk.). Ok nem szavaztak, kérdezheti az újságolvasó, vagy az ő szavazatuk nem számít? - Meglehet az is, hogy az újságolvasó számára Rózsa Editénél nagyobb helyi illetékességgel bír Pintér István (FKgP, Csongrád megyei lista) szintén elhallgatott szavazata. így azután a Csongrád megyei választók leginkább arról értesülhetlek, ami a sommás tézisekből (más formában az ország legtöbb lapjában olvastuk, (pl. DM 1992. jan. 6.) eleve következik: a jók (SZDSZ) imígyen szavaztak, a gonoszok (MDF) meg amúgy. Mert megszavazták (a rosszak) az ország költségvetését, amazok meg nem: s mert leszavazták (amazok ellenében) pl. a bölcsődei hozzájárulást. Hogy miért, azt persze illetlenség volna számonkérni egy fizetett (ára: 21 000+áfa) politikai hirdetésen, amely - természetesen - azt is elhallgatja, hogy a szóban forgó módosító indítványt egyetlen bizottság sem támogatta. (Támogatott ellenben sok más, hasonló célzatú javaslatot.) Tisztelt Képviselőtársam, félre ne érts! Szavazataimat ma is vállalom, csak épp zavarba ejt az a leegyszerűsítő tálalás (contextus), amelyen alighanem Te, a fogékony filozófus és engesztelhetetlen szabadelvű is megütköznél a helyemben. - Kormánypárti izgágasággal meg éppenséggel senki sem vádolhat: lenyeltem, hogy ama költségvetési napok és éjszakák után városom lapjában Géczi József (MSZP országos lista) nyilatkozik, elsőként és egyedül. Válaszolhatnék persze politikai viszont-hirdetéssel, de nem teszem. ,Jtt a bíró - ahogyan Te montad - a Magyar Köztársaság". Szerintem is, ők: a nép, a választók, akik úgyis minősíteni fognak valamennyiőnket. Dr. Bratinka József (MDF, Csongrád megye 3. vk.) Magyarországi szabadegyházak Isten Egyháza A Church of God (Isten Egyháza) vallási közössége az 1880-as években jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. Alapítója D. S. Warner protestáns prédikátor volt. Egyes nézetek szerint azonban a szabadegyház kialakulása már korábban megkezdődött J. Weinbrenner munkássága révén. Magyarországon a XX. század első éveiben alakultak meg első csoportjaik Bechtold Jakab irányításával. Am 1930 táján sok hívük az egyre erőteljesebben kibontakozó pünkösdista mozgalomhoz csatlakozott. A felekezet elnevezése többször változott. A második világháború után vették fel gyülekezeteik az Isten Egyháza nevet. Ebben az időben - 1986-ban bekövetkezett haláláig - dr. Vigh János volt kiemelkedő vezetőjük. Hitük alapjául kizárólag a Bibliát fogadják el, melyről vallják, hogy „egyetlen törvénykönyve Isten népének". Hiszik a Szentháromságot és azt, hogy Jézus Krisztus kereszthalála által megváltást szerzett a bűnös emberiség számára. Az eredendő bűn fogalmát teljesen rossznak tartják, helyette az eredendő romlottságról beszélnek. Ugyanis „az első ember bűne következtében az egész világra elhatott a romlottság", de magát az ősbűnt Isten nem származtatja át a későbbi nemzedékekre. Azt tanítják, hogy minden ember csak a saját akaratából elkövetett bűneiért felelős Isten előtt. Szerintük Isten valamennyi ember számára felkínálja a megtérés lehetőségét és ezáltal az üdvösséget. Az Úristen egyedül a Sátánt és annak angyalait taszítja az örök kárhozatba. A keresztséget felnőttkorban, bemerítés formájában szolgáltatják ki a megtérteknek. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szentlélek munkájának, de nem akkora mértékben, mint a pünkösdisták. Hiszik, hogy a Szentlélek betöltheti a hívőket, ám véleményük szerint ez csak időnként tapasztalható. Elvetik a prófétálást, bár elismerik, hogy Isten ma is ad kijelentéseket gyermekeinek. Hirdetik, hogy Istennek csak egyetlen Gyülekezete (Egyháza) van, melybe a megtérő bűnösök lelkileg újjászületve kerülnek bele, s ehhez emberi elismerés elvileg szükségtelen. Ezért nem vezetnek hivatalosan tagnyilvántartást. Egyéni kérésre azonban megteszik a gyülekezeti tagság nyilvános elismerését. Hitvallásuk a halál utáni állapotról azt tanítja, hogy akkor az ember lelke öntudatos állapotban van. A gonoszak és az igazak lelke már rögtön a halál után különválasztatik, és ez a feltámadás után, az utolsó ítéletkor lesz véglegessé. Az úrvacsorában a kenyeret és a bort Krisztus teste és vére jelképeként értelmezik. Az úrvacsorához kapcsolódva gyakorolják a lábmosás szertartását, Jézus cselekedetére emlékezve. ((Erről a szokásról kapták a népies „lábmosók" elnevezést.) Hitéletük legfontosabb formája az istentisztelet, mely közös és énekkari éneklésből, imádságból, igcolvasásból és igehirdetésből, esetleg egyéb szolgálatból áll. Ezenkívül tartanak imaórákat és bibliaórákat is. A gyülekezeti tagoktól szigorúan megkövetelik a Biblia erkölcsi parancsainak feltétlen megvalósítását. Gyülekezeteik egymással mellérendeltségi viszonyban vannak. A közösség élén a lelkipásztor áll. Neki általános teendőin kívül az egyház szervezeti szabályzata külön feladatként írja elő, hogy társadalmi és erkölcsi magatartásban, állampolgári kötelességei teljesítése terén jó példát nyújtson és helyes eligazítást adjon a hívőknek. A lelkipásztor mellett végzik munkájukat a „gyülekezeti vének", a diakónusok, a gondnokok, a gyerekek és a fiatalok lelkigondozói stb. Gyülekezeti munkájukban nagy szerepet kap a szociális- és szeretetszolgálat. Évente minden gyülekezetben közgyűlést tartanak, ahol a legfontosabb anyagi és szervezeti kérdéseket tárgyalják meg. Magyarországon az Isten Egyháza irányítását az országos vezető lelkipásztor látja el, akit titkosan választanak két évre. A gyülekezetek összefogására hozták létre az Országos Missziós Bizottságot és az Éves Konferenciát. A hazánkban működő Isten Egyháza az Egyetemes Isten Egyháza részének vallja magát, mely a világ több mint 60 országában tevékenykedik és tagjainak számát néhány százezerre becsülik. Magyarországon körülbelül 300 hívőt számlál az Isten Egyháza. Giczi ZSOLT Magyar újfasiszták? Amikor a szörnyek előbújnak A látvány, ami a bécsi rendőrkapitányságra sebtében sajtóértekezletre hívott újságírókat fogadja, vérfagyasztó. A horogkereszt-hímzésű terítővel letakart asztalon megannyi fegyver, pisztolyok, gépfegyverek, automaták, régebbi típusok és egészen modern lézeresek. A holocaustot dicsőítő röpiratok, a fasizmust éltető plakátok, a zsidók millióinak elpusztítását, a haláltáborok létét tagadó tanulmányok tömege. Kis bemutató abból a készletből, amit a január első két hetében felgöngyölített újfasiszta összeesküvés eddig elfogott résztvevőitől koboztak el. Günther Bőgi bécsi rendőrfőnök szavaiból kiderül, hogy eddig 800 lőszert találtak, s a röpiratok között vannak a németen kívül magyar nyelvűek is. A Trenck-sportegyletnek álcázott csoport (a név viselője Franz Freiherr von Trenck, Mária Terézia seregének kegyetlenségéről ismert lovaskapitánya, akit kíméletlen öldöklései miatt halálra ítéltek) szabályos fegyveres kiképzéseket tartott. Az elkobzott okmányokból kiderül: fegyveres puccsot készítettek elő, s a halálra ítéltek listáján Vranitzky kancellár, Löschnak belügyminiszter, valamint Waldheim államfő állt az élen. Két ismert osztrák neonácival, az ugyancsak letartóztatott Gottfried Küssellel és Gerd Honsikkal álltak szoros kapcsolatban. Az előbbinek jutott a közép-európai kapcsolattartás feladata - Bögl rendőrfőnök megerősítette, hogy minden jel szerint Küssel a határ mentén ténykedő magyar szélsőjobboldali csoportot is pénzelt. Honsik, a „Halt" című neonáci lap kiadója látta el a csoportot a propagandaanyaggal. A pénz mindehhez a tengerentúlról jött. Az amerikai kapcsolat nevét is közölték: Garry Lauck, aki pártját „NSDAP/AO" néven, nyíltan horogkeresztes szervezetként irányítja teheti, Amerikában ugyanis ezt nem tiltja törvény. A Trenck-„sportegylet" vezetője ugyancsak hétpróbás náci: Hermann Ussner- az ő múltja is kapcsolódik az 1980-ban feloszlatott „Babenberg Bajtársi Társasághoz", amely szintén sportegyletnek álcázva félkatonai fasiszta szervezet volt, s a mostani példaképéül szolgált. A neonáci csoport felgöngyölítése, a puccs tervei, de mindennél inkább a fegyverek az asztalon legalábbis elgondolkodtathatják azokat, akik Ausztriában félvállról veszik az idegengyűlölet és az újrafellángoló antiszemitizmus jeleit. A letartóztatások, illetve azok közzététele egy időbe esik az európai zsidók elpusztításáról döntő Wannsee-konferencia 50. évfordulójával, amelyről Ausztriában éppen a neonácizmus veszélyére figyelmeztetve emlékeztek meg. Az osztrák közvéleménynek fel van adva a lecke, hogyan merészkedhetnek elő búvóhelyükről ilyen nyíltan a „rejtőzködő szörnyek" ahogyan a Der Standard nevezi az újnácikat. Sokak számára nem olyan nagy a talány, mert úgy vélik: ha az idegengyűlölet ilyen nagymértékű, s legális párt által szabadon szítható, az út egyenesen vezet az erőszakhoz. A politikai erő természetesen a szélsőjobboldali Szabadságpárt, s vezére, Jörg Haider, aki mellesleg a csoport leleplezésekor sem hazudtolta meg önmagát. - Minek ekkora lármát csapni 2-300 szélsőséges miatt ? - kérdezte. A harmadik birodalom iránti nosztalgiáját nem is leplező politikus sok hívet szerzett magának és pártjának az utóbbi időben - s most már sokan látják, ez nem vehető félvállról. Az osztrák közvélemény aggódik, s az egyébként mindig vitázó koalíciós partnerek is egyetértenek abban, hogy a neonácizmus veszélye ellen fel kell lépni, olyan eréllyel, mint ahogy most a rendőrség tette. A mostani letartóztatás-sorozathoz még január 4-én egy, sajnos, mindennapos eset vezetett: Bécs egyik elővárosában „piszkos idegen", „zsidó disznó" felkiáltással félholtra vertek egy külföldi diákot. A rendőrség elfogta a fiatalkorú tettest, akitől több nevet tudott meg. Amikor január 7-én - a külföldi televízióknak adott fasiszta nyilatkozatait tartalmazó videókazetták birtokában letartóztatták Gottfried Küsselt, a lakásán talált adathalmazzal a kör bezárult. A fegyverek láttán, a puccsten'ek ismeretében más színezetet kapnak a mindennapos idegenellenes akciók. Ezek elszenvedői válogatás nélkül a külföldiek, a menekültek, vagy akár az itt élő „idegenek": arabok, afrikaiak, zsidók. Vannak fehérek és vannak feketék - ők a „mások" - írja keserűen a Der Standard, keresve az idegengyűlölet okait. Az osztrákokat aligha vigasztalhatja, hogy most közzétett felmérés szerint a németek még mindig előttük járnak az antiszemitizmusban. Tény: a Gallup Intézet által Ausztriában megkérdezettek 37 százaléka sokallja a zsidók társadalmi súlyát, 53 százalékuk pedig szívesebben elfelejtené a holocaustot. Kétségtelen, hogy mindkét nézet az újfasizmus egy-egy lapja. Az osztrák belpolitika sokszor nagyon erőltetett belviszályai után most igazi dilemmával került szembe. Ót esztendővel azután, hogy Kurt Waldheim múltja miatt Ausztria nemzetközi fórumokon jó híre miatt volt kénytelen hadba állni, most a hímevén túl belső rendje is a tét. SzÁszt JÚLIA Városházi sarok Kábítószer-beetetés kezdődött? Már Szegeden is folyik a beetetés? - tette fel a kérdést legutóbbi ülésén az egészségügyi bizottság. A tények felderítésére meghívott szakértőkkel együtt a megoldást - túl a rendőrség ezzel kapcsolatos tevékenységén - a hatékony felvilágosító-megelőző munkában látták. Az elhangzott vélemények szerint az ismeretterjesztés valamennyi lehetőségét ki kell használni: a rádiót, a televíziót de még a kártyanaptárak felületeit is, az iskolai oktatásban pedig szükségesnek ítélték az egészségtan bevezetését. A rendelő egyelőre a városé marad Nagy vihart kavart dr. Fráter Lorándnak, a SZOTE rektorának bejelentése: az 1. sz. Rendelőintézetet (a Tisza Lajos körút és a Szentháromság utca sarkán álló intézményről van szó) birtokba veszi az egyetem. Dr. Ványai Éva alpolgármesternő és dr. Oláh Julianna, az egészségügyi és népjóléti iroda vezetője azonban határozottan kijelentették - megnyugtatva az ott dolgozó embereket -, hogy erről egyelőre szó sem lehet; az egészségügyi és társadalombiztosítási törvény megjelenése új helyzetet teremthet, amelyet az ellátás veszélyeztetése nélkül kell majd tisztázni és a feleknek kölcsönösen elfogadni. Pedagógusok béremelése A szegedi pedagógusok béremelésben részesülnek - így foglalt állást az oktatási bizottság. Az úgynevezett dologi 5 százalékot feltétlenül, egységesen és egyszerre kapják meg, a 10 százalékos automatizmus azonban már a városi költségvetés teherbírásának függvénye. Állattartás Közhasznú foglalkoztatási alap A munkanélküliek közhasznú foglalkoztatása Szegeden régi gyakorlat, a városgondnokság megrendelése alapján a VGV által végzett köztisztasági és parkfenntartási területen. Az idén a vállalat 20 fő részére tud ilyen feladatot adni, s további 10 embernek irodai munkát: postázás, iktatás, műszaki ellenőrzés stb. A kommunális foglalkoztatást a Munkaügyi Központ várhatóan személyenként 10 ezer forinttal támogatja, az alapot a városi költségvetésből különítik el. A közhasznú foglalkoztatás lehetőségeinek és részleteinek kidolgozása a népjóléti irodaJés a vagyonkezelő iroda dolga,. Lakásprogram Tűhegyi József alpolgármester vezetésével városi vagyonfelmérő bizottság alakult. Ötlépcsős munkaprogramjában célul tűzte a szegedi lakásvagyon feltérképezését s a ráépülő adatbázis (m2, érték stb.) megteremtését; ezek aktualizálását: kiegészítését a legfrissebb adatokkal, az értékmeghatározás új szempontjainak kijelölését. Szennyvíz A szegedi önkormányzat és a dán Krüger cég szakemberei kidolgozták a város szennyvíztisztító rendszerének műszaki alapjait és a munkálatok pontos ütemtervét. Jelen pillanatban a tárgyalások a fedezetül szolgáló megfelelő pénzügyi konstrukció megteremtéséről folynak. Az önkormányzat hamarosan módosítja az állattartásra vonatkozó rendeletet. A jogi bizottság úgy döntött, hogy az általános igazgatási iroda február 28-ig készítse el a részletes tervezetet. A szakértők differenciáltabb, övezetes modellben gondolkodnak, s nagyobb figyelemmel kívánnak lenni a helyi sajátosságokra (eddig például a kifejezetten falusias területeken is tilos volt a nagyállattartás). Plakát Önkormányzati elképzelések szerint a jövőben területfoglalásnak számít a plakátragasztás — a falfelületeket csak a megszabott díj kifizetése ellenében lehet majd igénybe venni. A műszaki iroda dolga, hogy a legrövidebb időn belül kidolgozza ennek lehetőségeit és az épületeken virító plakátszemét eltakarításának módozatait. Piarista kollégium? Fontos költségvetési ügyekben foglalt állást a pénzügyi ellenőrző bizottság. A piaristák 25 fős kollégium létrehozásához 10 millió forintot, a Vízművek á csapadékvíz elvezetésének költségeire ugyancsak 10 millió forintot kért. A tavalyi költségvetés maradványa szolgálhatna fedezetül, a bizottság a kéréseket támogatja, a felhasználásról a közgyűlés dönt. Máltai szolgálat A máltai szeretetszolgálat jelezte az önkormányzatnak: Indóház tér 3. alatt szociális és egészségügyi segélyanyagokat kíván tárolni, elengedhetetlen azonban a várostól használatra kapott romos épület felújítása; a máltaiak készek erre, ám ebben az esetben erejüket már meghaladja az önkormányzattól szabott több mint 1 millió forintos igénybevételi díj megfizetése, ezért kérték annak elengedését. ÓL