Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

SZOMBAT, 1992. JAN. 18. BELPOLITIKA 3 Bombariadó a Legfelsőbb Bíróságon VÁRHATÓAN február elején kerül az Országgyűlés elé a legújabb privatizációs törvénycsomag, amelynek két legfontosabb eleme a tartósan állami tulajdonban maradó, illetve a magántulajdonba kerülő vagyon kezelésének szervezeti rendjét, szabályait határozza meg - hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. A Parlament törvényt alkot az Állami Tulajdonosi Részvénytársaság létrehozásáról, szervezeti felépítéséről, működéséről. CSŐDELJÁRÁS ALATT jogtalan kikapcsolni az áramot az azt bejelentő vállalatnál - közölte Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság elnöke. A csődeljárásról szóló törvény 12. paragrafusában egyértelműen rendelkezik arról, hogy a csődeljárás közzétételét követő 90 napig az adóst fizetési haladék illeti meg, és melvek az ez alóli kivételek. MEGÉRKEZTEK a magyar határra az első horvát, illetve szlovén útlevéllel utazók. Az új útlevéllel rendelkezők egyelőre nem próbáltak a magyar-szerb határszakaszon visszatérni, így nem ismert még, hogy a belgrádi hatóságok elfogadják-e az újonnan bevezetett útiokmánvokat. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK - a Legfelsőbb bíróság elnökének javaslatára - aláírta dr. Szabó Győzőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé való kinevezési okmányát, amely 1992. február l-jétől ötéves megbízatást jelent. TOVÁBB JAVLLT a két héttel ezelőtt megoperált újszíves Schwarz Sándor állapota, de továbbra is az intezív részlegben lábadozik. BOMBARIADÓT rendeltek el pénteken délelőtt a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség V. kerületi Markó utcai közös székházában, mert egy ismeretlen személy levélben közölte, hogy az épületet 11 órakor felrobbantja. Az épület átvizsgálása a délelőtti órákban megkezdődött, az ügyfelekel fokozott ellenőrzés mellett fogadják. Itt a háború vége? Az Európai Közösség 12 tagállama 15-én, szerdán elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Az egyhangú döntés tényét egy időben jelentették be Brüsszelben és Lisszabonban. A Tizenkettek mellett a Magyar Köztársaság is hivatalosan elismerte a két ország függetlenségét, diplomáciai kapcsolatot létesítve velük. Az utca emberének veleményére voltunk kíváncsiak. Mányok József nyugdíjas: - Nagyon bizonytalan, hogy milyen hatást fog kiváltani ez a lépés Szerbia részéről. Természetesnek vélem, hogy előbb-utóbb Szerbiát is elfogjuk ismerni, de ennek ellnére nem hiszem, hogy most örülnek annak, hogy elismertük Zágrábot és Ljubljanát, hisz mostanában meglehetősen ellenséges hangulatot keltettek ellenünk. Attól tartok, ez még fokozódni is fog. Horvátországgal és Szlovéniával minden bizonnyal jók lesznek a kapcsolataink, dc a vajdasági magyarok, azt hiszem, megsínylik ezt a politikai lépést, mert ők a „szerbekhez tartoznak". Koszta Sándor nyugdíjas: - Túl korai volt az elismerés. A kormány ugyanúgy fennt akarja tartani a kapcsolatot Szerbiával is, mint az említett két állammal, épp ezért nem volt okos politikai döntés előre elismerni Horvátországot és Szlovéniát. Mára már egész Európa gyakorlatilag elismerte e két ország függetlenségét,. Magyarország mostanáig várt a kedvező pillanatra. Hisz mi nem engedhettük meg magunknak, hogy - mint Németország - már jóval előbb megtegyük ezt a lépést. A vajdasági magyarok helyzete a legutóbbi időkig elég jó volt. Remélem, hogy a közeljövőben rendeződni fog ez a megromlott viszony. Horváth József vízvezetékszerelő: - Helyes lépés volt elismerni a két délszláv állam függet ""' —" lenségét. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, majd elválik. Meglehet, az elismerés egy kicsit elkésett, hiszen amíg az EK töprengett mitévő legyen, közben rommá lőtték Horvátországot. Az ottani kisebbségeknek nehéz sorsuk van és, sajnos, nemigen bízom abban, hogy a közeljövőben jobb lesz. Talán Horvátországban, de hát ott is elüldöztek a harcok során húszezer magyart az otthonából. Szerbia manapság igen agresszív politikát folytat. Nem tudom, Horvátország és Szlovénia elismerését követően mennyiben fogja megváltoztatni a politikáját. Nagyon remélem, Horvátország és Szlovénia diplomáciai elismerése a polgárháború végét is jelenti majd. P. T. P. A költségtérítések és a személyi jövedelemadó Az 1992-es adótörvényekben az elmúlt évhez képest módosult a dolgozóknak folyósított költségátalányok és juttatások a személyi jövedelemadó szempontjából történő - elszámolási módja. A különféle költségtérítések közül az új szabályok szerint például az étkezési hozzájárulás adóköteles jövedelemnek számít, de továbbra sem számít jövedelemnek, ha a munkáltató természetben biztosít étkezést a dolgozónak. Hasonló módon változott a munkaruha után járó térítés kezelése is. Az egyik leggyakoribb költségtérítés - amelyet eddig nagyrészt költségátalány formájában kaptak a dolgozók a gépkocsiátalány volt. 1992-től részben itt is új szabályok érvényesülnek. Csak az igazolt költségek figyelembevételével lehetséges a gépkocsihasználat adómentes költségtérítése. Ennek legegyszerűbb módja: a dolgozó saját útnyilvántartása szerint részesül költségtérítésben. Ebben az esetben a munkáltató fizeti a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által meghatározott kilométerenkénti, gépkocsi típusonként eltérő üzemanyagköltséget és a hivatalos gépkocsihasználati díjat, szintén a megtett kilométerek alapján. Az így kifizetett költségtérítés után nem kell adózni. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 15 órától tartja klubnapját a Szegedi Vízművek és Fürdők Tisza Lajos körút 88. szám alatti szabadidő-központjában. A Kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. GYIMESI KÁLMÁN, az 1. számú választókerület képviselője 16-17 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113. számú helyiségében. A magyar állampolgárság öröklődik Az új állampolgársági törvény tervezetében az előzetes szakmai elképzelések szerint érvényesülnek a magyar állampolgársági jog alapelvei, amelyek csaknem 1879 óta töretlenül kifejezésre jutottak a hazai állampolgársági törvényekben, így az 1948-ban, illetve 1957-ben keltezett jogszabályban is - tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Madari Edit, a Belügyminisztérium állampolgársági osztályának vezetője. Az új tervezetben - mondotta — akárcsak a hatályos törvényben rögzítettek: a magyar állampolgárság a leszármazás jogán öröklődik. Vagyis a magyar állampolgár gyermeke, magyar állampolgárként születik. A hazánkban letelepülők közül azok, akik korábban magyar állampolgárok voltak, de magyar állampolgárságuk megszűnt - kérésükre - visszahonosítás révén válhatnak újra magyar állampolgárokká. Azok pedig, akik soha nem voltak magyar állampolgárok, honosítással lehetnek azok. Szó sincs tehát arról, hogy a hazánkba letelepedett, vagy éppenséggel a határainkon kívül élő magyar személyek automatikusan magyar állampolgárokká válnának az új állampolgársági törvénytervezet értelmében - hangsúlyozta az osztályvezető. Ezzel egyben cáfolta azt a Romániában szárnyra kapott hírt, miszerint automatikusan magyar állampolgárokká válnak a Romániában éló magyarok. A Jegybanktanács külső szakértői Az MTI értesülése szerint Antall József miniszterelnök az alábbi négy külső szakértőt javasolja a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsa tagjainak, az MNB elnöke és alelnökei mellé: Erdős Tibort, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát, Kemenes Ernő közgazdászt, Náray Lászlót, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesét, Subái Józsefet, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. vezérigazgatóját. A miniszterelnök már levélben kérte Szabad Györgytől, az Országgyűlés elnökétől a jelöltek parlamenti meghallgatását, x A Jegybanktanács az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve. Ez a testület határoz a központi bank éves monetáris politikai irányelveiről, a jegybanki politika eszközeinek módosításáról, valamint az árfolyampolitikai intézkedésekről. Határozatát szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnöklő szavazata dönt. A határozatok végrehajtásáért a jegybank elnöke a felelős. A testületnek a külső szakértőkön kívül tagja az MNB elnöke, mint a Jegybanktanács elnöke, valamint az MNB alelnökei is. A Jegybanktanács külső tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök három évre nevezi ki. Azok a magyar állampolgárok, akik 1956-ban hagyták el az országot és nem kérték elbocsátásukat a magyar állampolgárság kötelékéből, vagy mint nők, házasság révén nem veszítették el magyar állampolgárságukat, azok továbbra is állampolgárok maradtak. A kettős, vagy többes állampolgárságról a magyar állampolgársági jog nem rendelkezik, következésképpen nem tiltja azt. így a tervezet szerint a magyar állampolgárnak Jehet más állampolgársága is. Ót hazánkban magyar állampolgárnak tekintik. Korábban kétoldalú állampolgársági egyezmények igyekeztek megelőzni a kettős állampolgárság keletkezését. Ilyen volt a magyar-román egyezmény. Eszerint a román állampolgár csak akkor válhatott magyar állampolgárrá, ha előzetesen a román hatóságok elbocsátották a román állampolgárság kötelékéből. Miután ez az egyezmény megszűnt, az az erdélyi magyar, akinek szülei magyarok és áttelepül Magyarországra, megkaphatja a magyar állampolgárságot akkor is, ha nem kér elbocsátást a román állampolgárság kötelékéből. Ebből viszont az következik, hogy a magyar hatóságok előtt magyar, a román hatóságok előtt viszont román állampolgár. Romániában a román jogot alkalmazzák vele szemben, s nem számíthat a magyar külképviselet jogvédelmére. Az új törvénytervezetet jelenleg több tárca véleményezi. Öböl IfÖNYVESPOLC. Egy költözés például arra jó, hogy kézbe lY vegyünk újra minden személyes tárgyat, köztük a könyveinket is, és ha nem jön váratlanul segítségül a barát, aki költő, s éppen ezért olykor kíméletlen, tehát ha nem jön a mámoros férfi, akkor még tűnődni is lehet, sőt egyenesen mélázni azon, hogy például egymás mellé kerülhet-e Mészöly Miklós és a Magyar Újságírók Evkönyve. A sors azonban úgy rendeli, másra kell figyelni. Történik, hogy már a polcra rakodás munkafázisában a szelíd szerző kihajít az ablakon egy könyvet. - Nem kerülhet föl, ez az író nem író! - De hát ez is könyv. A költőbarát lemegy a kidobott tárgyért, de morog és hangsúlyozza: csak a tulajdonösra van tekintettel, az íróra nem. Másnap a gondolatoknak tisztább ege alatt folyik az elemzés, kezdődik a magyarázat: - A könyvespolc azt fejezi ki. ami van. - Nem, mert mindent kifejez, a múltat is. - A könyvespolc maga a személyiség. - Igy van. A múltjával együtt. - Olykor meg kell szabadulni a terheinktől. - Talán éppen máglyákkal? Hát igen. Miért csak a könyvégetés, Sztálin és Hitler jut eszünkbe, ha valóban silány munkák (értsd: szellemi és könyvipari termékek) leselejtezéséről beszélünk? Egyáltalán: szabad-e használnunk azt a kifejezést, hogy szellemi selejtezés? Talán éppen ennek a felemás rendszerváltásnak következménye, hogy ilyen tartózkodóak vagyunk? Eszembe jut, egy falusi iskola udvarán kiselejtezett köny vtári könyvek szemétdombja állt a puszta ég alatt. Mintha azt fejezte volna ki, hogy majd jön az eső, a hó. a papirost porlasztó hőség, tehát az időjárás fog dönteni ebben a kérdésben, ha már a művek kilakoltatása után újabb határozat nem született. A vita lényege talán csak ez: az idő mindent megold. Még könyvespolcot is minősít. Az egyházak a szervátültetésről, a donorokról A felebaráti szeretet hősei A hívó ember számára is természetes formája a segítségnyújtásnak a szervátültetés. Ezt erősítették meg azok a vallási vezetők, akik válaszoltak kérdésünkre: egyházi közösségük mit tart a transzplantációról. Katona Nándor, a római katolikus egyház újszegedi plébánosa: - A szervátültetés természetes eszköz arra, hogy életet mentsünk. Az egyház nem ítéli el, sőt: a felebaráti szeretet hőseinek tartja azokat, akik önként átengedik egyik páros szervüket, például a veséjüket olyan embernek, akinek erre az életben maradáshoz szü .ksége van. A cél azonban nem szentesítheti az eszközt. így élő emberből, még kifejezett akaratára sem lehet eltávolítani olyan szervet, amelyből csak egy van szervezetében, így szükséges az alapvető életfunkciókhoz. Morálisan viszont felvetődik a probléma: mely pillanattól halott az ember, mely pillanattól lehet valamely szervét eltávolítani azért, hogy az másvalaki életét meghosszabbítsa. Az agyhalál még nem biológiai halál. Aggályosnak tartják a teológusok a szervátültetés egyik lehetséges formáját, az agyátültetést, amely ugyan talán soha nem valósul meg, dc felveti a problémát: mely szerve teszi egyedivé az embert. Papp László református lelkész: - Nincs semmilyen dogmatikai kifogásunk a szervátültetéssel kapcsolatosan. Nem tudok arról, hogy ennek jogossága és szükségessége valaha is kérdés lett volna az egyházi köztudatban. Természetesnek tartjuk, amennyiben emberi élet mentését szolgálja. Kovács Károly, nazarénus gyülekezet: - Nem kifogásoljuk se a vérátömlesztést, sem a szervátültetést. Tudomásom szerint a magyarországi szabadegyházak közül csak Jehova tanúi vallják ennek ellenkezőjét. Ú I. Párhuzamosan vagy egységben? Ellenzéki pártok egymás közt A parlamenti ellenzék belső viszonyait tekintve szimbolikus is volt az, ami 1991. december 30-ról 3l-re virradó éjjel történt. A politikai presztizscsatává vált költségvetési szavazás közben az < SZDSZ, az MSZP és a Fidesz képviselői egyaránt kivonulással tiltakoztak - csak éppen különböző indokolással és különböző időpontokban mentek ki és jöttek vissza. A három párt egyaránt elvetette a költségvetést, annak számai mellett mindhárman elfogadhatatlannak minősítették a költségvetés megvitatásának jelenlegi módszerét, de egymás módszereit is bírálták. A felfűtött hangulatban mindenkinek megvolt a véleménye a másikról. A kormány és az MDF, amikor éppen nem vádolta obstrukcióvai az egész ellenzéket, igyekezett kimutatni az SZDSZ és a Fidesz rivalizálásának jeleit. Tölgyessy Péter erre azt válaszolta, hogy rég volt ilyen jó az együttműködés a két párt között. Szakmai szinten ez bizonyára így is volt, dc Orbán Viktorék az elmúlt hetekben is fontosnak tartották hangsúlyozni a Fidesz önállóságát, saját politikai arculatát - a szabad demokratákkal szemben. Másképpen reagáltak az „egyszerű állampolgárok", s az álnaiv tévériporterek, akik feleiősségrevonó hangnemben kérdezték, hogy akkor most van ellenzéki egység vagy nincs. A legfontosabb azonban bizonyára a harmadik típusú reagálás: a kormánykoalíció és az ellenzéki pártok kiélezett szembenállása féléves szünet után ismét napirendre tűzte a vitát a szabad demokraták és a szocialisták egymás közti viszonyáról, összefogásuk lehetőségéről. Tavaly júniusban a szocialista Vitányi Iván a Beszélő hasábjain vetette fel, hogy a liberális és a szocialista ellenzék egymásra van utalva. Ha a modernizáció érdekében szembe akarnak szállni a kormánypártok konzervatív. restaurációs politikájával, túl kell lépniük a párhuzamos parlamenti cselekvésen, mely már eddig is többször megvalósult, s együtt kell működniük. A többhetes vita folyamán a szabad demokrata politikusok - Pető Iván, Bauer Tamás és Solt Ottília - ezt elutasították. Elismerve Vitányi Iván és néhány más szocialista politikus jó szándékát és tisztességét, az MSZP szemére vetették MSZP-s múltját, kifogásolták, hogy a párt támogatja az MSZOSZ-t, áthidalha tatlannak minősítették a liberális és a szocialista értékrend közötti különbséget. A következő hónapokban a különböző irányzatú szakszervezetek Parlamentbe is bejutó rivalizálása, az „igazságtételi" törvények nem kedveztek a közeledésnek. Az évzáró koalíciós „úthenger" űzte ismét egymás közelébe az SZDSZ-t és az MSZP-t. December közepén az SZDSZ Tölgyessy Péter vezette küldöttsége megbeszélést kezdett az MSZP vezetőivel, hogy összehangoltan szálljanak szembe a költségvetési vita korlátozását célzó kormánytörekvésekkel. Az alkalmat azonban felhasználták egy szélesebb körű belpolitikai véleménycserére is, sőt, a találkozóról kiadott közlemény a pártközi megbeszélések rendszeresítését is kilátásba helyezte. Január 4-én az SZDSZ baloldalához sorolható Bauer Tamás publikált cikket arról, hogy rendezni kell az ellenzéki pártok egymás közti viszonyát, s megszólalásának nagy visszhangja volt. Külön sürgette a két liberális párt és az MSZP viszonyának rendezését. Bauer, aki júniusban még maga is elutasította Vitányi közeledését, most azzal érvelt, hogy a három párt csak együttcsen alkothat komoly erőt a kormánykoalícióval szemben. HAJDÚ ANDRÁS