Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 16. BELPOLITIKA 3 16 milliárd a Foglalkoztatási Alapban A FOGLALKOZTATASI ALAPRÓL tárgyalt szerdán az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az idei 13,5 milliárd forintos fog­lalkoztatási keretet a tavalyról maradt 3 milliárd forinttal kiegészítve a bizottság idén 16,5 milliárd forintos alappal gazdálkodhatik. Az összeg egy részének már megvan a helye, ám 12 milliárd forint sorsáról még határozni kell. A Munkaügyi Minisztérium azt javasolta a testületnek, hogy az összeg nagyobbik részét (9 milliárd) a megyei munkaügyi tanácsok kapják. A MAGYAR FUVAROZÓI ÉRDEKKÉPVISE­LETEK sajtótájékoztatót tartottak szerdán, amelyen a felemelt gépjármű tranzitdíj nyomán keletkezett visszásságokat ismertették. Mint elhangzott, a tízszeresére felemelt gépjárműadó összegével a határon áthaladni szándékozó külföldi gépkocsivezetők többsége nem rendelkezett, s az új jogszabályra felkészülni sem volt idejük. A nyilatkozók szerint várhatóan több retorziós intézkedésre lehet számítani a nemzetközi Segítség mezőgazdasági vállalkozóknak • Kétmilliárd forinttal kívánja támogatni a kormányzat a most induló mezőgazdasági vállalkozókat - mondta az MTI kérdésére válaszolva Sárossy László földművelésügyi államtitkár. Erre a célra hozták létre a reorganizációs alapot, amelyet már tartalmaz az elfogadott költségvetés is. Az alapnak célja az induló mezőgazdasági vállalkozók hitelterhcinek mérséklése. Köztudott ugyanis, hogy a vállalkozások elkezdésének egyik fő akadálya jelenleg a pénzszűke, ezen belül is a magas hitelkamatok. Ezért döntött úgy a kormányzat, hogy a reorganizációs alap létrehozásával átvállalja a kezdői mezőgazdasági vállalkozók hitelkamatainak 75 százalékát. Ehhez szorosan kapcsolódik a hitelgarancia-rendszer, amelynek lényege, hogy a vállalkozó által felvett hitel 50 százalékáig vállalja a szükséges hitelgaranciát, hiszen a már említett okok miatt az emberek többsége a megfelelő garanciák biztosítását sem tudja vállalni. A hitelgarancia vállalásának elvileg nincs semmiféle felső határa. A kérelmekkel a vállalkozóknak a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell fordulni. Az államtitkár külön hangsúlyozta azt, hogy szektorsemleges elbírálást kívánnak biztosítani, azaz nemcsak a magángazdák kérelmezhetnek, hanem az új típusú, magán­tulajdonon alapuló szövetkezeti és más társas vállalkozások is. Sárossy László utalt továbbá arra is, hogy a minisztériumon belül egy munkacsoport - amely jogászokból, közgazdászokból és pénzügyi szakértőkből áll - kívánja segíteni a Parlament által elfogadott átalakulási és szövetkezeti törvény értelmezését azok számára, akik a minisztériumhoz fordulnak. A szaktárca fontosnak tartja, hogy az emberek hiteles információkhoz juthassanak. Országgyűlési képviselői iroda a megyeházán A képviselőség lényegéhez tartozik, hogy a honatya (me­gye- és városatya) találkoz­hasson időnként azokkal a polgárokkal, akiket képvisel a Parlamentben (a megyeházán, a Torony alatt). Szeged három egyéni választókerületi ország­gyűlési képviselője, Bratinka József, Király Zoltán és Raffay Ernő a polgárokkal való jobb, rendszeres és pártsemlegcs kapcsolattartás, az önkor­mányzattal való közvetlen információcsere érdekében ­mint az országban máshol is - a városházán szerette volna iro­dáját berendezni. Mint arról beszámoltunk, a kérésről Szeged polgármestere és köz­gyűlése - több mint másfél éven keresztül - nem határo­zott. Póda Jenő MDF-listás országgyűlési képviselő és Tőhegyi József szegedi alpol­gármester tavaly októberi nyíl közutakon szállító magyar fuvarozókkal szemben. A sajtótájékoztatón elmondták: a törvény teljesíthetetlen terheket ró a magyar fuvarozókra is, abban az esetben, ha külföldről bérelt jármüvet használnak, akkor ugyanis a külföldiekhez hasonlóan nekik is meg kell fizetniük a felemelt díjat. A MAGYAR KŐOLAJELLÁTÁST nem érinti az orosz-ukrán nézeteltérés. Egyelőre sem a Magyar Olaj­és Gázipari Rt., sem a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat nem tapasztalja jelét, hogy az orosz és az ukrán vezetés között a kőolaj- és a gázvezetékkel kapcsolatban is ellentét alakult volna ki. A Mineralimpex még decemberben megkötötte orosz partnerével az ez évre szóló földgáz szállításáról szóló szerződést. Kőolajból az idén várhatóan kétmillió tonna érkezik Magyar­országra. A Mol Rt. vezérigazgatójának közlése szerint az orosz partnerek jelezték, hogy az egész évre szerződött mennyiség első hónapra jutó részét januárban leszállítják. Mégis jár a járadék A tegnapi lapunkban a járadék nélkül maradt szakszövetkezeti munkanélküliek gondjairól szóló cikkünkkel kapcsolatban Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a legújabb fejleményről értesítette szerkesztőségünket. Eszerint a nap folyamán az Országos Munkaügyi Központból telefonon tájékoztatták, hogy a jövőben a szakszövetkezeti tagsági viszonyt a termelőszövetkezetivel azonosnak ismerik el. A megyei hivatal az erről szóló belső utasítást a napokban írásban is megkapja. levélváltását követően a megyei közgyűlés elnöke, Lelimann István felajánlotta a szegedi illetőségű honatyáknak: irodá­jukat rendezzék be a megye­házán, hiszen nemcsak a város, hanem a vonzáskörzet lakóit is képviselik. A segítséget a kép­viselők köszönettel elfogadták. Lapunk Közéleti naplójában közzétettük az információt: Bratinka József képviselői foga­dóóráját pénteken már a megye­házán tartotta. A három szegedi honatya irodája a megyeháza hatodik emeletén található. A megyei közgyűlési hivatal telefonját, telexét és telefaxát használ­hatják. Az irodában a politi­kusok szegedi titkárai ügyeletet tartanak, így a választópol­gárok könnyedén megtalál­hatják a kapcsolatot képviselő­jükhöz. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. szám alatti helyiségben. HOLNAP Az Algyői Településrészi Önkormányzat lakossági fórumot tart 17 órától a kultúrotthonban. Témája: Algyő tömeg­közlekedése. Öböl F AK. Igen valószínű, hogy a Független Államok Közössége néven ismert Szovjetunió utódállam szójátékra készteti majd a kommentátorokat, mondván: a FAK nem nőnek az égig. És ez így is van, hiszen ha leszámítjuk azt az apró kis problémát, hogy a volt SZU területén anyagi atomtöltetű rakéta bujdokol mindenféle silókban, hogy a világot sokszorosan el lehetne pusztítani, szóval, ha ezt az egy tételt nem számítjuk, szétporladt a kétpólusú világ egyik fele. Emlékszem arra a köznapi megközelítésre, amit egy alsóvárosi fodrászmestenőt hallottam, s amivel e derék polgár önnön passzív rezisztenciáját szinte minden kuncsaftjának ekként fejezte ki: „ A diktatúra olyan, mint a bicikli. Ha nem tekerik, eldől." Majd két-három ollócsettintés után hozzátette: „Ha az orosz kivonul Afganisztánból, akkor rövidesen vége." Kivonultak, és nem csak onnan. Talán nem tiszteletlenség, ha innen egy világhírű magyar politikus évekkel ezelőtt kimondott gondolatáig szökkenek. Horn Gyula külügyminiszterként, a berlini fal széthordásakor arról beszélt, hogy Európának immár a kontinens egészére vonatkozó biztonságpolitikai doktrínát kell kidolgoznia, természetesen az Észak-atlanti Szövetség integrációjára építve. Ezek az eretnek gondolatok ma tények. Az Öbölben már idézett Paul Valéry szerint: „A modern világban ötven évnél tovább egyetlen európai hatalom, egyetlen birodalom sem tarthatta meg vezető szerepét és nem maradhatott diadalmas. A legnagyobbak is megbuktak, a legszerencsésebbek is romlásba vitték nemzetüket. V. Károly. XIV. Lajos. Metternich, Bismarck átlag negyven évig bírták Kivétel nincs." Nem is az évek átlaga vagy felső határa az érdekes itt, hanem az a kitétel, hogy a birodalmak romlásba vitték nemzetüket. Olvassuk, hogyan tűntek el szőrén-szálán a Szovjetunió utódállamaiba küldött segélyek, tudjuk, micsoda éhséglázadások várhatók még Moszkva közvetlen közelében is, és már-már Bulgakov csodálatos rubelszaporítása jut eszünkbe az árliberalizációt követő bankóéhségről, amidőn ezer tonnaszám igénylik a fizetőeszközt a gazdasági centrumokban csakúgy, mint a perifériában. Nem a fák, az árak szöktek az égig. Mert eldőlt a bicikli. Hatályba lépett a hajléktalansági rendelet A hajléktalanság - akár a munkanélküliség - Magyar­országon is évek óta létező tár­sadalmi jelenség. A sokáig el­hallgatott tények a két esz­tendővel ezelőtti déli pálya­udvari események nyomán tudatosultak és váltak végér­vényesen letagadhatatlanná. Erről Lakner Zoltán népjóléti helyettes államtitkár nyilat­kozott az MTI érdeklődésére, miután szerdán hatályba lépett a népjóléti miniszter rendelete a hajléktalanokkal foglalkozó szociális intézményekről. A helyettes államtitkár el­mondta: azóta, hogy 1990. szeptember végén a Népjóléti Minisztériumban - a hajlék­talan-ügy megoldását keresve ­Válságprogramiroda alakult, az ország számos pontján jöttek létre szállást nyújtó, egyéb szociális szolgáltatást, valamint a rehabilitációt és krízis keze­lését szolgáló intézmények. Az országban jelenleg működő tizennégy éjjeli menedékhely 300, a hatvanhárom átmeneti szállás 2500, a tíz nappali melegedő 400 hajléktalan befogadására alkalmas. Az elmúlt másfél év során létrejött kilenc szociális információs szolgálat, hat településen úgy­nevezett utcai gondozókat alkalmaznak, további öt város­ban hajléktalanok gondozási központja működik. A több mint 40 népkonyha naponta összesen 6000 személyre főz, az ország tíz pontján működő rehabilitációs és kríziskezelést szolgáló intézmények pedig 200 helyet tudnak biztosítani. Ezzel - mutatott rá Lakner Zoltán - a hajléktalanokkal foglalkozó szociális intézmények olyan „gerinchálózata" jött létre, amely szinte az egész országot lefedi. Lakner Zoltán rámutatott: a miniszteri rendelet végre meg­adja az eddig hiányzó, a mun­kához biztonságérzetet adó jog­szabályi hátteret a hajlék­talanokról gondoskodó szociális intézmények működéséhez. A jogszabály az intézmények típusba sorolásán keresztül meghatározza tevékenységi körüket, igénybevételük lehe­tőségét, finanszírozási módju­kat és az ott dolgozók képcsí tésére vonatkozó előírásokat. „Torgyán csak dróton rángatott báb" Magyarország és Európa - nemzeti közelítéssel - Leszögezném: ezek a kije­lentések feltétlenül megállnak, ámbár szeretem előre leírni be­szédeimet, mert a közönség hatá­sára hajlamos vagyok elragadtatni magam. Vizsgáljuk csak meg alaposabban a kormánykoalíciót! Az MDF-ben látok olyan csopor­tosulásokat, amelyek becsületes magyar erőket képviselnek. Össze­foglalóan: ez az úgynevezett jobfo szárny, a népi-nemzeti irányzat. A reformkommunista és liberális ala­kulatokkal - meg mindig az MDF­ről van szó! - nem tudunk együtt­működni. Ha tagja volnék ennek a pártnak, belülről támadnám a kor­mányt, mert - szemléletesen amennyiben Budapestről Szegedre kívánnék utazni, aligha volna alkalmas Sopron felé indulnom. Ez a kormány sem a megfelelő utat választotta, nem a magyar nép érdekeit tartja szem előtt: a Nyugat, a nagy nemzetközi pénzcsoportok érdekeit szolgálja ki. Magyaror­szágon nincsenek valódi kormány­erők és nincs valódi ellenzék, csu­pán ezek látszatai: a kulisszák mögött azonosak a célok: a magyar érdekek elnyomása. Ez a kormány tehát a legkevésbé sem nemzeti vagy keresztény. - Merre van kiút? - Kétségtelen, nehéz az örök­ség. De vannak mindmáig kihasz­nálatlan lehetőségek. Az adósság­állomány törlesztését például meg kellene szüntetni, vagy ha nem, hát olyan megoldást találni, amely nem a nép vállára tolja a fő terheket. Mivel a felvett hitelek jelentékeny része amúgy is a Szovjetunióba áramlott, amely ráadásul '56-ért is kártérítéssel tartozna, a nehézséget a továbbiakban nem Magyar­országnak kellene vállalnia. A kommunisták és a múlt rendszer kiszolgálói által összeharácsolt és részben külföldi bankokban biztonságba helyezett hatalmas vagyonok elkobzása megteremtené a törlesztések fedezetét. De nem történt meg a rendszerváltás: a bőnösök felelősségrevonása, a rab­lott tulajdon visszaadása, a felső vezetés és apparátus felcserélése új, nemzethez hű erőkkel. Az FKgP viharos makói nagygyűlésén Siklósi András költő, a kisgazdák egyik befolyásos vezetője kemény szavakkal illette a kormányt („Antall és bandája"), s márkásán jobboldali arcot mutatott hallgatóságának. Az ismert politikust nézeteinek bővebb kifejtésére kértük. - A külpolitikában is hasonlóan radikális eszméket vall? - Magyarországon és Európában örvendetesen növekszik azok szá­ma, akiknek szemében az öreg kontinens határai nem sérthtet­lenek. Megengedhetetlen, hogy a magyarság 4 milliós tömbje ellen­séges országokban éljen, teljes elnyomásban. - Elfogadhatónak tartja a terü­leti revíziót? - Igen. Persze nem a régi Nagy-Magyarországot akarom visszaállítani, csupán igazságos: etnikai határokat húzni a térségben. Természetesen nem hadsereggel, részint mert a magyar fegyveres erők a leggyöngébbek, részint, mert elég volt már a véráldozatokból. A trianoni szerződés is tárgyalóasz­talnál született, használjuk fel az ENSZ-t, az Európa Tanácsot, a NATOt. Fel kell hagyni a Horn- és Jeszenszky-féle passzív külpoliti­kával. s nem agresszív, ám igen aktív külügyi munkát folytatni. Teljesen illuzórikus a határok légi­esítéséről szóló elképzelés, hisz itt szembenálló nemzetek élnek. Az egységes Európa is valószínűtlen, ugyanezen nemzetiségi problémák miatt a Nyugat-Európai Unió is nagy nehézségekbe ütközik. Kelet-Európa előtt mély szakadék tátong, áthidalása a közeli jövőben aligha lehetséges. - Az Ön nézetrendszere meny­nyire meghatározója a kisgazda ideológiának, milyen törésvonalak húzódnak a pártban? - Az FKgP a legnagyobb nem­zeti erő, minden hibája és belső problémája ellenére. Eszmei téren feltétlenül hangadónak számítok pártomban, számos gondolatomat elfogadják a szembenálló csopor­tok (például a revíziót). A mi pár­tunkban mindig voltak beépített ügynökök és bomlasztó erők, a vezetést kívülről erőszakolták ránk. s ez nem a tagságot képviseli, belső torzsalkodással, személyes karri­erjének építgetésével foglalkozik. Legsúlyosabb válságunkat éljük, a párt gyakorlatilag kettészakadt: az egyik oldalon a megalkuvó 33-ak, a másikon a Torgyán-féle erők, ame­lyek politikája elvben jó, de a gya­korlatban kivihetetlen, Torgyán vagdalkozik, demagóg módon ígérget. A legutóbbi nagyválaszt­mányon nyíltan ellene fordultam, a szónoklatai révén méltán híres politikus ugyanis nem a maga ura. hanem dróton rángatott báb, a mögötte álló erők a párt szétve­résére szövetkeztek: tanácsadóként és tisztségviselőként maga mellé vett kommunisták, a kormányhoz közel álló erők is vannak ebben a csoportosulásban. Torgyán ma a párt első számú ellensége, a kis­gazda egység elképzelhetetlen az ó megbuktatása nélkül: a legutóbbi nagyválasztmányi ülésen a legdur­vább módszerekkel számolt le poli­tikai ellenfeleivel. Jómagam teljes erőmből küzdök, hogy a magyar akarat érvényesüljön, csak népem­mel együtt szeretnék boldogulni. Ól Torgyán József elállt a keresetétől Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke levélben közölte a Pesti Központi Kerületi Bírósággal, hogy személyiségi jogok megsértése címén Antall József miniszterelnök, Boross Péter belügy-, Gálszécsy András tárca nélküli és Für Lajos honvédelmi miniszter ellen benyújtott keresetétől eláll. A bíróság a felperes bejelentése alapján megszüntette az eljárást, s így elmarad a január 16-ára kitűzött tárgyalás - tudta meg az MTI igazságügyi tudósítója a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékesétől. Mint ismeretes, Torgyán József „személyiségi jogai durva megsértésének" sérelmével fordult a bírósághoz a miniszterelnök és a három miniszter ellen. A fel­peres kérte a bíróságot, hogy az ügyét vizsgálja meg, és a tárgyalás eredményeként ítéletben állapítsa meg. ó nem volt a BM IlWl-as ügyosztályának ügynöke.

Next

/
Thumbnails
Contents