Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JAN. 15. KÖRKÉP A takarékszövetkezeteknél az OTP-től eltérően nem változnak az átutalási betétszámla feltételei. A benzinár emelésével automatikusan nő a saját gépkocsi munkavégzési célú használata esetén fizethető költségtérítés. A költségáltalányok közül egyedül a kocsipénz az, amelyik adómentes az igazoltan megtett kilométerek után, március 31-ig. Az ország 120 állami gazdasága tavaly meglehetősen rosszul működött, ezért a kormány - látva a Földművelési Minisztérium sikertelen privatizációs kísérleteit - úgy döntött, 68 állami gazdaságot államigazgatási felügyelet alá von. Az érintett állami gazdaság vezetői személyre szólóan kapnak megbízást a minisztériumtól az átalakulási koncepció kidolgozására. A casco biztosításokban is döntő változást hozott az új év, lezárult a biztosítóintézetek általuk inflációkövetőnek nevezett - autóbiztosítási módozatainak bevezetése, melynek következtében a szolgáltatásokért az eddiginél többet kell fizetnie az autósoknak. 2 milliárd forintos hitelkeret áll az idén a kezdő - három évnél nem régebbi - vállalkozások rendelkezésére a Start-hitel konstrukcióban. Az igények máris lényegesen meghaladják a lehetőségeket, ezért nem kizárt, hogy a MNB tárgyalásokat kezd a német partnerekkel az 1993-ban és 94-ben esedékes hitelrészletek előrehozásáról. Start-hitel révén 4 milliárd forintot vehettek fel tavaly a vállalkozók. Szokatlan szolgáltatást kínál Magyarországon egy kft. Hét német üdülőszálloda egyikében az év meghatározott egy-két hetére használati jogot válthatnak valutáért magyar magánszemélyek. Először hívták meg hazánkat megfigyelőként a 24 fejlett ipari országot tömörítő OECD munkaügyi tanácskozására, ahol a 90-es évekbeli munkaerőpiaci politikát vitatják meg. Az IMF várhatóan február végén dönt arról, elfogadja-e a költségvetés tavalyi, 114 milliárd forintos hiányát, és folyósítja-e a hároméves hitelmegállapodás újabb részletét. A tavaly novemberben nálunk járt szakértői küldöttség elfogadhatónak tartotta a deficitet. Szaúd-Arábia kétmillió hordóval igyekszik növelni hosszabb távon a kibányászott olaj mennyiségét, hogy stabilizálja a Szovjetunió megszűnésével bizonytalanná vált nemzetközi olajpiacot. 3,2 milliárd dollárnyi, 1991 december eleje és 1992 vége között esedékes tartozás visszafizetésére adott haladékot a Szovjetunió utódállamainak 17 nyugati hitelező ország. Francia adatok szerint a Szovjetunió külföldi adóssága 65 milliárd dollár. A nyugati hitelezők figyelmeztették a szovjet adós ságokért felelősséget nem vállaló utódállamokat; eizáiják magukat a külföldi hitelforrásoktól. Stagnálás vagy szerény növekedés Szakértői előrejelzések a magyar gazdaságról A kormány illetékesei egységesek abban, hogy a gazdasági recesszió 1992-ben véget ér, az év második felétől pedig kismértékű fellendülés várható. Az össznemzeti termék előrejelzéseik szerint 2 százalékkal növekszik, de legalábbis megáll a csökkenése. Az infláció számításaik szerint jóval kisebb lesz az ideinél, 36 százalékról akár 20-ra is csökkenhet. Optimizmusuk abból ered, hogy bizonyos idei, inflációgeijesztő jelenségekkel jövőre már nem kell számolnunk, ilyen például a dollárelszámolásra való áttérés a volt szocialista országokkal való kereskedelemben, vagy az ártámogatások fokozatos leépítése. Kormányzókörök szerint a fogyasztás csökkenése is megállhat, a beruházásokban pedig szerény növekedés is elképzelhető. A forint folyamatosan halad a konvertibilitás felé, ez év végére, de legkésőbb 1993 elejére érhetjük el fizetőeszközünk konvertibilitását. A Magyar Nemzeti Bank tartalékai tovább nőnek. Mindennek persze a kormány szakértői szerint is ára van: a munkanélkü liség bizonyosan tovább nő majd idén is. Az előrejelzések feltételes módban szerepelnek a különböző nyilatkozatokban, elemzésekben, mert mindezt kedvező, de legalábbis semleges körű lmények között tartják megvalósíthatónak a szakminiszterek. Egy idei öbölválsághoz hasonló esemény ugyanis kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járhat. A gazdaságkutató intézetek előrejelzései megegyeznek a fentiekkel abban, hogy az ideinél kisebb (25-30 százalékos) inflációt, növekvő (550-600 ezres) munkanélküliséget jósolnak. Eltér viszont véleményük a kormányétól a nemzeti összterméket illetően, a Pénzű gykutató Rt. 3, a Gazdaságkutató Intézet 2 százalékos csökkenést jósol. Mindezek alapján úgy vélik, a gazdaságra általánosan a stagnálás lesz jellemző. Aggasztónak és destabilizáló tényezőnek tartják a költségvetési hiány, általuk 90-100 milliárdra taksált nagyságát. A legpesszimistábban a Pénzügykutató Rt. munkatársai látják a jövőt, legnagyobb eredménynek azt tartják; biztosan finanszírozható lesz az ország. Véleményük szerint 1992 a gazdasági mélypont éve lesz, a valódi szerkezetátalakítás nélkül az áttörés elmarad. A különböző nemzetközi gazdasági szervezetek a gazdasági hanyatlás megállításának lehetőségét jósolják. A Világbank hangsúlyozza, ennek legfontosabb feltétele, az ideihez hasonló mértékű (1,5 milliárd dollár) külföldi működőtőke-beáramlás az idén is biztosított. A Nemzetközi Valutaalap a várható készpénzbeáramlást és a külföldi beruházások mértékét 2,5 milliárd dollárra jósolja, ennek alapján elképzelhetőnek tartja a termelés mérsékelt növekedését, az inflációs ráta csökkenését. Számít a makrogazdasági stabilizáció és a szerkezetátalakítás kedvező hatására. A The Economist ennél borúlátóbb hazánkat illetően, 2,5 százalékos nemzetitermék-csökkenést, 30 százalékos inflációt, reálbércsökkenést és növekvő munkanélküliséget prognosztizál. A DPA német hírügynökség elemzése szerint a magyar gazdaság elérte a mélypontot, de a fellendülésre még várni kell. A lakosság életszínvonala viszont stabilizálódhat az elkövetkező időszakban, elsősorban az ideinél kisebb, szerintük 25 százalékos infláció miatt. Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának titkára 1992 végére, vagy 1993 elejére szerény fellendülést jósol. Ugyanakkor figyelmeztet, a térség rendkívül veszélyes fejlődési szakaszba lépett. A reformok először ugyanis nem gazdasági fellendülést, hanem munkanélküliséget idéznek elő, a költségvetés pedig nehezen bírja el a szerkezetátalakítás állami terheit. Számolni kell tehát a gazdasági váltás okozta társadalmi feszültségekkel is. KECZER Átképzős menedzserek Október óta közel harminc munkanélküli koptatja szorgalmasan a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola padjait Üzemgazdászmarketingmenedzserek szeretnének lenni. A minimálisan középfokú végzettséget igénylő tanfolyam hallgatói azonban nem kergetnek álmokat, tudják, hogy végül csak egy kis hányaduk lesz igazi menedzser. Ennek ellenére lelkesek, s bárhogyan is alakul, idejüket nem töltik hiába. A SZTÁV-Átképzést Támogató Kft. szervezésében és a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ együttműködésével indított tanfolyam óraszámai és tantárgyai ugyancsak tiszteletet parancsolóak. Száznyocvan óra marketing, százhatvan óra üzemgazdaságtan, ennél csak tízzel kevesebb számítástechnika. Az angol nyelvvel száz, a piaccal hatvan órában ismerkednek, s a tanterv arra is figyel, hogy a végzettek ne essenek kétségbe, ha meg kell pályázniuk egy munkahelyet. „Főállásban", ötnapos munkahétben, napi hat órában, téli szünet nélkül tanulnak, az oktatás délben vagy egy órakor kezdődik. A hallgatók fizetést kapnak. Ennek összege tíz százalékkal magasabb a munkanélküli-segélynél, az áprilisban befejeződő szemeszter ideje azonban nem számít bele a munkanélküli-segély időtartamába. A tanfolyam ára egyébként meglehetősen borsos, hatvanötezer forint személyenként, s a SZTÁV egy országos pályázaton nyerte el a szükséges összeget. A hallgatók lelkesek, s tanáraik megelégedésére rohamtempóban sajátítják el a helyenként főiskolai színvonalú anyagot. Egyetlen dolog bántja őket, szinte senki sem tud róluk, és nem látják, hol tudnak majd elhelyezkedni a végzés után. Az utóbbi problémával a mai munkaerőpiacon egyébként csaknem minden átképzős találkozik és a tanfolyamok szervezőinek, mi több, a támogatások odaítélőinek sokszor éppen a jövőbeni igények „eltalálása" jelenti a legnagyobb kihívást. K. A. Ukrajna új pénze Vlagyimir Matvijenko, az Ukrán Nemzeti Bank képviselője 1992. január l-jén bemutatta a köztársaság Franciaországban nyomott új pénzét, amelyet január 10-én hoztak forgalomba, és az orosz rubellel együtt érvényes. Változnak az E-hitel feltételei Rövidesen változnak az Egzisztencia-hitel feltételei. Az MTI értesülése szerint a gazdasági kabinet várhatóan a héten, pénteki ülésén tárgyalja az E-hitel változtatására vonatkozó pénzügyminisztériumi előterjesztést. Amennyiben a kabinet döntött a konstrukció új feltételeiről, azt a jövő héten tárgyalja meg a kormány. Jelenleg az E-hitel az állami vagyon megvásárlására fordítható. Kamata a piacinak mintegy fele, a jegybanki alapkamatnak háromnegyede. Ehhez még hozzá kell adni a bankok kamatrését. így az egzisztencia hitel a kölcsönvevőnek jelenleg 20,5 százalékba kerül. A megkövetelt saját tőkerész változó. Ötmillió forintig 2 százalék, 5-10 millió forint között 15 százalék, e fölött - a maximum adható 50 millió forintig - 25 százalék. Az E-hitelt jelenleg csak magánszemélyek vehetik igénybe. Amennyiben a kormány elfogadja a tervezetet, az E-hitelt magánszemélyek társasága is igénybe veheti. A tervezett változások lehetővé tennék E-hitelből állami vállalatok részvényeinek megvásárlását is. Ehhez azonban előbb módosítani kellene a pénzintézeti törvényt. A törvény jelenleg a részvények vásárlásához legfeljebb 50 százaléknyi hitel folyósítását engedélyezi a kereskedelmi bankoknak. Az intézkedések célja a privatizáció gyorsítása, a belföldi fizetőképes kereslet növelése. Az E-hitel változtatásáról szóló előterjesztéssel párhuzamosan szó van arról is, hogy létrehozzák az egységes garancia alap intézményét. Az E-hitelhez kapcsolódó országos garancia alapot a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezelné a Pénzügyminisztérium tervezete szerint. Módosul a gépkocsi-behozatal szabályzata Hamarosan változni fognak a személygépkocsi-import engedélyezési szabályai - tudta meg az MTI munkatársa a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékesétől. A korábbiakhoz képest annyi lesz a módosítás, hogy a külkereskedelmi forgalomban behozott használt gépkocsikat itthon csak abban az esetben lehet levizsgáztatni, ha a származási országban legalább hat hónapig érvényes műszaki vizsgája van. Az új autókra vonatkozó rendelkezések nem változnak: továbbra is csak importengedéllyel rendelkező cégek foglalkozhatnak személygépkocsi behozatallal, s ennek során be kell tartaniuk a megfelelő forgalmazási, műszaki előírásokat, valamint a fogyasztói érdekvédelemmel jótállással, alkatrészellátással, javítással - kapcsolatos szabályokat. Az utasforgalomban behozott gépkocsikra vonatkozó előírások szintén változatlanok maradnak: az ily módon behozott autók engedélyhez nem kötöttek. Adóspóroló (3.) Ami helyben marad... Hasonló a meggondolás a szintén az előző részben említett alapítványi adóleírás esetében. Az alapítványban olyan célokra fordítják a pénzt, amit - alapítvány híján - az államnak kellene fizetnie. Ha valaki ide fizeti a pénzét, tulajdonképpen nem tesz egyebet, mint „megcímezi" az adót; erre és erre kell ezt fordítani. Természetesen, ha már fizetett, méltánytalan volna azt még külön megadóztatni. Hasonló a helyzet a helyi adókkal. Itt a polgár közvetlenül a községének-városának-kerületének adja a pénzt. „Adó után nem fizetünk adót" - ez a mottó itt is érvényes. így azután nem kell adót fizetni a helyi adók után - vagyis a befizetett összegeket le lehet vonni az adóalapból. Kérésre a helyi önkormányzatnak igazolást is kell adnia a befizetett adókról. Ebben a tekintetben mindegy, hogy az adót milyen címen vetette ki a helyi elöljáróság: lehet az telekadó, Az előző részben már futólag említettük, hogy a helyi adók után nem kell adót fizetni. A dolog oly fontos, hogy talán érdemes visszatérni rá. Köztudomású, hogy az általunk befizetett adók fele része a helyi önkormányzatok rendelkezésére áll. Lényegében itt érvényesül az a filozófia, hogy az állampolgár minél jobban érezze: a közösség sorsa az ő adófilléreitől is függ. Ismerek olyan vállalkozót, aki cégének helyszínét egy kis községbe helyezte, ahol háza van - éppen abból a meggondolásból, hogy nem kevés adójának felhasználását jobban lássa, érezze. házadó vagy idegenforgalmi adó. Az sem szükséges, hogy a polgár ugyanabban a községben lakjon lehet az a befizetés hétvégi ház után is. Magyarán, ha valakinek az országban több helységben van telke-háza, akkor összesítheti az ott befizetett adókat, és együtt vonhatja le adóalapjából. A törvény élesen különbséget tesz a magánszemély adója és a vállalkozó adói között. A helyi iparűzési adót, a vállalkozással járó különféle adókat is le lehet írni a költségek terhére - nem méltányos hát, hogy még egyszer elengedjék az adóját. Talán nem felesleges felsorolni, hogy a helyi önkormányzatok milyen címen vethetnek ki adókat. Az önkormányzatok háromféle adót írhatnak elő - ebből kettő, a vagyoni típusú adó és a kommunális jellegű adó a polgárokra is kiterjed. (A harmadik, az iparűzési adó, értelemszerűen csak a vállalkozókra.) A vagyoni típusú adók főleg a házadóból és a telekadóból állnak. Jó tudni, hogy a szükséglakásokra, a nem üdülőhelyen lévő, komfort nélküli lakások első száz négyzetméterére, a műemlék házakra és az oktatási, vagy a szociális célokat szolgáló épületekre nem szabad adót kivetni. (Az egyházak tulajdonában álló építményekre értelemszerűen nem.) A telekadó alól is van kivétel: az építési tilalom alatt álló telkekre például nem szabad adót kivetni a tilalom ideje alatt. A kommunális adó hasonló a vagyonadóhoz, de ezt az adót az egyes házak, lakások, telkek bérlőire is kiszabhatják. Kommunális adónak számít az idegenforgalmi adó is. Ezt az is köteles megfizetni, aki 48 óránál tovább tartózkodik valamely olyan községben, ahol nincsen lakása. (Elvben ezt az adót is le lehet vonni a személyi jövedelemadó alapjából - de ez nem gyakori.) Legközelebb a személyi jövedelemadó kifizetésével kapcsolatos egyes kötelezettségekre és lehetőségekre térünk ki. (Folytatjuk.) Sós PÉTER JÁNOS