Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

KEDD, 1992. JAN. 14. Rendelet készül az állattartás szabályairól Lakásonként egy cica A VÁROS 7 MMM Aki városban ál, általában elvárja, hogy városi körülmények közepette lakjék. Ám aki városban él, az sem mind ragaszkodik a lakása határolófalai közötti bezártsághoz: udvart szeretne, kertet, netán állatokkal, mintha csak falun, vagy tanyán lakna. Aki azonban városban él, ha állatot tart is, nem teheti kénye-kedvére: többnyire helyi (korábban tanács-, most majd önkormányzati) rendelet diktálja neki, milyen feltételekkel nevelhet csirkét, hizlalhat disznót, röptethet galambot... Szegeden 1991-es keltezésű még az állattartást újraszabályozó rendeletnek a tervezete, ám mire eljutott a szakmai, belső önkormányzati vitákig, évet váltottunk. Legutóbb épp a városüzemeltetéssel kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket előzetesen tárgyaló és véleményező szakbizottságnak kellett volna napirendre tűznie a tervezetet, ám a bizottsági tagok érthetően, az áttanulmánvozási lehetőség hiányára hivatkozva az ülés előtt kapták csak meg a szövegtervezetet -, elnapolták az eszmecserét. Ezúttal tehát olvasóink szinte a szakmai „zsűrizőkkel" együtt, egyidőben tájékozódhatnak arról, miként is tervezik az állattartás szabályozását városunkban. Nem árt, ha egyszer s mindenkorra tisztázzuk: mi micsoda. Haszonállat a „nagy számosállatának nevezett kategóriában a szarvasmarha, a ló, a szamár, az öszvér, a „kis számosállat" elnevezésű gyűjtőfogalomban a sertés, a juh. a kecske, s a „kisállat" címszó alatti baromfi, galamb, nyúl, nutria. pézsma és nyérc. (Van-e, ki utóbbit nem ismeri...?) Egyéb állatnak pedig tessenek tekinteni mindazt, ami nem minősül haszonállatnak. E fogalmi tisztázás után megjegyzendő, hogy nem a majd elfogadandó rendelet vonatkozik például a vadaskertekre, a cirkuszokra, a gyepmesteri telepekre, az állatforgalmazókra és -kereskedőkre, a kísérleti és kutatóintézetekre - tehát a „profikra". Ez a rendelet a családi szükségleteket fedező állattartást szabályozza majd, s hogy mi minősül annak, annak megállapítása az állattartási hatóság jogkörébe tartozik. (Első fokon a polgármesteri hivataléba, másodfokon a köztársasági megbízotti hivataléba.) A várost a rendelet övezetekre osztja, s azok szerint kategorizál, hol mi nevelhető, tenyészthető. (Az övezeteket táblázatunkban részletezzük.) Az első övezetben haszonállat nem, a 2. számúban nagy és kis számosállat nem, s kisállat csak a családi szükségletnek megfelelő mértekben tartható. A 3-as számú övezetben nagy számosállat nem, kis számosállat és kisállat a családi szükséglethez igazodóan tartható. (A tilalmazottak mégis „becsempészhetők", de csak kiilön engedéllyel.) Ugyancsak hatósági engedély kell a bérhizlaláshoz, üzemszerű állattartáshoz - bárhol a városban. (Más szabályok vonatkoznak a zártkertekre, s a velük egy tekintet alá eső területekre - melléképület létesítése szempontjából. A rendelettervezet ezügyben is három területfélét tart számon.) Általában érvényesül az a szabály, hogy 50 méteres védőövezeten belül nagy és kis számosállatot, 20 méteren belül pedig kisállatot sem lehet tartani egészségügyi, művelődési intézmények, hatnál több lakásos épületek, élelmiszeripari. vendéglátó üzletek, sporttelepek közelében, lakótelepeken, üdülőként nyilvántartott, hétvégi házas területeken. Védi a rendelet az ivóvízbázisokat. s a galambtartást az általános övezeti besoroláson belül is tovább szabályozza, csak úgy, mint a prémes állatok tartását. Külön fejezet taglalja azokat a feltételeket, amelyek a haszonállatok tartásához megkívántatnak, így az épületeket, a védőtávolságokat, a tisztasággal kapcsolatos technikai részleteket kiolvashatják majd a rendeletből azok, akik minden tevékenységet a legszabályosabban szeretnének folytatni. Ami már csak azért is kívánatos volna, hiszen egy ártatlan macska is okozott már szomszédháborút, galambok miatt is volt már Szegeden pereskedés egyazon ház több bérlője között. (Csak példaképp említjük: hat lakásosnál nagyobb házban lakásonként egy cica engedélyezett, s közös használatú helyiségben még egy sem. Nem kell viszont szomszédi jóváhagyás a lakásbéli énekesmadár-tartáshoz. Méhcsalád is elképzelhető az udvarban, ha valamennyi lakótárs hozzájárul. Kígyóügyben viszont elképzelhetetlen az állattartási hatóság kikerülése!) A szabálysértőket a rendelettervezet szerint tíz ezer forintig terjedhető bírság sújtja majd. A kutyatulajdonosoknak mindenképpen jó lesz majd áttanulmányozniuk a rendeletet, mert bár semmi rendkívüli kötelezettséget nem ró rájuk, az ebtartás szabályai igen pontosan kidolgozottak. Például egy mastino napolctano-nak hat hónapos korától szájkosár dukál közterületen... S 14 évesnél ifjabb gazda nem is vezetheti! A játszótéri kutyapisiltetés sajnos olyanynyira elterjedt, hogy gyorsan ideírjuk: oda kutyát még beengedni is tilos! A megengedett futtatóhelyek sem számosak: a Boszorkánysziget hullámtere, az északi Tisza-hídtól északra eső hullámterek, a Kamaratöltés, a Cserepes sortól délre eső terület, valamint a Csongrádi sugárút - körtöltés - hódmezővásárhelyi vasútvonal által bezárt terület. S ehhez képest tessék szémémi a városban! 1. ALLATTARTASI ÖVEZET: Belváros: Nagykörút és a Tisza bezárta terület Körtöltésen belül: A Kossuth Lajos sugárúttól északra Rókus, Makkosház, Északi városrész, Tarján, Felsőváros a Tiszáig Újszeged: A Tisza, a Közép fasor és az újszegedi vasútállomás közti terület Kiskundorozsma: A 48-as utca mindkét oldala a Dorozsmai úttól a Balajthv utcáig, a Jerney, Huszka, Dobos és Bence utca határolta terület Egyéb: A Tömörkény és a Tiszavirág üdülőtelep 2. ÖVEZET Körtöltésen belül: A Kossuth Lajos sugárúttól délre eső terület: Móraváros, Alsóváros, a vasútállomásig Újszeged: A Közép fasortól keletre eső, a Felső kikötő sorral és Szőregi úttal határolt terület a Bibic utcáig Kiskundorozsma: Dorozsmai út, Széksósi út (a Jerney utcától a Huba utcáig terjedő szakasz) Szőreg: A Szerb utcának a Tulipán utcától a Rózsatő utcáig tartó szakasza Algyő: A Kastélykert utcának a Bartók Béla utcától a Hóvirág utcáig tartó szakasza Szentmihálvtelek: Szentmihályi utca (Vörös Hadsereg útja) a Vasvári Pál utcától a Móricz Zsigmond utcáig, Irinyi utca. Budai Nagy Antal utca, Honfoglalás utca a Csatár utcáig 3. ÖVEZET: Az összes többi, eddig fel nem sorolt. Szeged közigazgatási határán belül lévő terület 133 SfőZyif&yirs SBS ^ ' * r t • 1*1 > I „ 1 ssteeea, macv jtuo t>. 1 tz. uoroBWUT upmshaii etAii mtifTtT. í>2as.:j cpult. m3-tm. ' Typity János rajzai Még nem emelik, csak mérlegelik E hónapban emelik a szociális intézményekben a térítési díjakat adtuk hírül a napokban a Népjóléti Minisztérium közleményét. A kormányrendelet szerint a szociális otthonban a fizetendő díj alapjául a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege pillanatnyilag 5200 forint - szolgál. Ettől az összegtói a tulajdonosok, azaz az önkormányzatok lefelé és felfelé is eltérhetnek 50-50 százalékkal. Mekkora összegű térítési díjakra számíthatnak a három szegedi szociális otthon lakói? A fizetendő díjakról egyelőre nem számolhatunk be, mert csak az előkészítő munkálatok folynak a városi önkormányzat népjóléti irodájában. Mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a tarifákat az intézmény milyenségétől, a körülményektől, az ott élők nyugdíjától és a várható nyugdíjemelés mértékétói teszik függővé. A népjóléti iroda előterjesztését februárban vagy márciusban tárgyalja a közgyűlés. Egyelőre tehát nem kell emelt díjat fizetni a szegedi szociális intézményekben. Az orvosválasztás elnapolva ...és akkor most, mi van? Fogad a körzeti orvosom vagy a kártya nélkül elküld? - kérdezik a betegek ezrei, akiket kellőképpen felkészítettek vagy inkább felcukkoltak az ez év eleji változásokra. Mondták volt az elmúlt év utolsó negyedében vég nélkül, hogy szabad orvost választani, s eme voksoláshoz nem szükségeltetik egyéb, mint az új betegbiztosítási kártya, azaz igazolvány. Nos kérem, hogy senki ne hamarkodja el a választást, hagynak „gondolkodási időt." Az eredeti ígéretekkel ellentétben ugyanis a biztosítási igazolványokat nem kapta meg egyetlen magyar állampolgár sem. Nem postai kapacitás hiánya miatt tornyosulnak a kis kártyácskák valahol, szétküldésre várva, hanem mert nem született meg a szabad orvosválasztást szabályozó rendelet. Igaz ugyan, hogy - a most már csak a fenntartással fogadható újabb ígéretek szerint - , február közepétől fokozatosan postára adják az igazolványokat, leghamarabb is csak április elejétől használhatók majd arra, amire hivatottak. Nevezetesen: a háziorvos választásra. De ezt ne tessék készpénznek venni, hisz be nem váltott ígéretek, túl korai híresztelések ez ügyben már voltak. Egyelőre tehát minden marad a régiben. A körzeti orvosok nem gyűjtögetnek, a betegek nem adogatnak igazolványokat. Ki-ki játssza tovább évtizedes szerepét. A polgár megbetegszik, az orvos meggyógyítja. Kártyák, igazolványok nélkül. A Népjóléti Minisztérium pedig - reméljük - addig hallgatag marad, s nem akarja mindenáron cselekvőképességét szavakban bizonygatni a nagy nyilvánosság előtt, amíg tervezett reformjai valóra váltásának nincsenek meg a jogszabályi feltételei. A magyar egészségüggyel szembeni bizalmatlanság további mélyítésének ugyanis az előkészítetlen lépések „kiváló" eszközei. K. K. Megint a gyalogosok sanyarú helyzetéről lesz szó, de aki autóellenességgel vádol, az téved. Nagyon szeretek vezetni, ez még annak idején, az oktatás első órájában kiderült, amikor egy esős téli estén úgy repültem át nyolcvannal egy vasúti átjárón, hogy csak utólag vettem észre a kötelező megállást jelző táblát. Nem ment rosszul a dolog, mindvégig az úttesten bírtam maradni, a szembejövő autók hidegvérrel kerültek ki. Gyalogosnak lenni viszont egyre kisebb boldogság. A kocsik „fél lábbal" fölmásznak a járdára, orruk (faruk) betolakszik a házfalig. Súlyosbító körülmény a belvárosi pincékben egyre-másra megnyíló butikok, étkezők és klubok szaporodása. Ezek lejárói ugyanis - maguk is önálló, Bakugrás téglából épített, bádog- vagy réztetős kis házikók - ugyancsak a járdából vesznek el területet, így az emberiség két lábon járó hányadának legföljebb csak egy kis gyilokjáró marad, azon kell átcsusszanniuk, mint ama tevének a tű fokán. Lehetőség persze marad. A ruganyosságukat megőrző, és az iskolában szertornából jeles osztályzatot szerzett járókelők könynyed szökkenéssel átalvethetik magukat a motorháztető fölött (nekifutás három lépésről, erőteljes dobbantás, egyik kéz megtámasztva, lábak oldalsó, zárt tartásban). Ugyané gyakorlat bemutatható kézen átfordulással (ezzel csak fiatalok kísérle*tezzenek), tornából fölmentettek szerényen, négykézláb érhetnek célt a másik oldalon. Álljon még itt egy ide.vágó példabeszéd: Wuppertalban töltötte az ádventet egy magyar hölgy. Kisgyermekével együtt uszodába ment, kijövet viszont hiába kereste az autóját. Nem tolvajok tették be kezüket a járgányba: a hölgy úgy állt föl a járdára, hogy a kocsi orra és a házfal között nem volt meg az előírásos 80 centiméteres távolság - jött a rendőr, és könyörtelenül elvitette a kocsit. Ennyit Wuppertalrói, a gyalogosokról és a szertornáról. NYILAS