Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

PÉNTEK, 1992. JAN. 10. HANGSÚLY 5 Hogyan lehet valaki Nobel-díjas? E/.t a kérdést tették föl a szegedi 183. sz. „Kinizsi" cserkészcsapat tagjai Szent-Györgyi Albert professzornak, alig néhány nappal azután, hogy 1937. december 10-én - Nobel Alfréd halála évfordulóján - átvette Stockholmban a svéd király kezéből az orvosi Nobeldíjat, melyet „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint fumársav-katalízis vonatkozásában " végzett kutatásaiért kapott. A cserkészek kérdését a Klauzál Gábor Gimnázium - ma: Radnóti Miklós Gimnázium - igazgatója, aki egyben a cserkészcsapat parancsnoka is volt, közvetítette Szent-Györgyi professzorhoz. Beszélgetés közben újabb „felfedezések" születtek, amelyekről eddig a közvélemény nem tudott. Kiderült ugyanis, hogy SzentGyörgyi fiatal korában cserkész volt. Az első világháború előtt gyalog zarándokolt el Kassára Rákóczi sírjához. Mozgótáborokat szervezett s így ismerte meg hazánk különböző tájait, nevezetességeit. Az 1933. évi gödöllői jamboree-n (cserkész-világtalálkozó) - ekkor már a szegedi egyetem professzora! - ott sátorozott néhány napig és a szegedi cserkészekkel állandó kapcsolatban volt. Későbbi életkörülményei megakadályozták abban, hogy hivatalosan valamely csapathoz tartozzon és részt vegyen annak életében, de magányos cserkészként is a tíz cserkésztörvény szerint élt és dolgozott. Jellemző rá: alighogy átvette a legmagasabb tudományos elismeréséről szóló oklevelet, máris elárasztották a világ minden részéből a címére szóló üdvözletek, és százával kapta a meghívásokat, mégis tudott időt szakítani arra. hogy a címben feltett kérdésre a szegedi cserkészfiúknak válaszoljon. íme a levél: Minden amerikai gyereket lelkesít munkájánál az a tudat, hogy belőle is lehet még köztársasági elnök. Igy van ez a Nobel-díjjal is. Mindenki kaphat Nobel-díjat, még elemi sem kell hozzá. FOTÓ: LIEBMANN BÉLA magadat legjobb tudásod szerint meggyőzni, nincs-e ellenfelednek igaza. Ne keresd okvetlenül mindig a magad igazát, másnak is lehet igaza. 7. Azokat, akik vezetésedre vannak bízva, ne tekintsd alárendeltjeidnek. hanem munkatársaidnak. 8. Tartsd rendben a testedet. Jól dolgozni és boldognak lenni csakis jól működő szervezettel lehet. Add meg a testednek, ami a testé, tartsd rendben lelkedet, nem lehel mindig csak dolgozni. 9. Szellemnek is kell változatosság és felfrissülés. A természet legyen e célra barátod. Az élet legnagyobb örömei, mint pl. a naplemente. a napfelkelte, a madárdal stb., stb., mind díjtalanok. Csak a másodrendű örömök drágák. Keresd a vidámságot. Igazán, komolyan dolgozni legjobban az tud, aki igazán vidám is tud lenni. Nem ígérhetem biztosan, hogy akik ezeket a pontokat megtartják, mind Nobel-díjat fognak kapni, annyit azonban mondhatok, egész bizonyosan, hogyha ezek közül a pontok közül bármelyiket is elhanyagoljátok, nem fogtok ilyen díjat nyerni. Szent-Györgyi Albert Itt úgy van, mint ahogyan az életben mindenütt lenni kellene: nem azt nézik, hogy valaki ki fia és mit tanult, hanem hogy kicsoda, mit tud és mit csinált. Azoknak, akik a Nobel-díjra komolyan pályázni akarnak, a következő tanácsokat adhatom: 1. Ne azt nézd mindig, hogy mit kapsz te az élettől vagy az emberektől, hanem azt, hogy mit adhatsz és mit tehetsz másokért. Keresd ki magadnak az életben azt a helyet, ahol a leghasznosabb tudsz lenni. 2. Amíg lehetőség van rá, keresd meg azt a munkát, ami igazán örömet szerez. Az ember rendesen azt végzi csak jól, amit szerel csinálni. Dolgozz kedvvel és szeretettel. 3. Ne elismerésért és jutalomért dolgozz! A munka egyedüli, igazi jutalma önmagában van. De csak az igazán jól végzett munka ad örömöt és kielégülést. Az élet egyik furcsasága, hogy végül mégis az kap elismerést és jutalmat leginkább, aki nem ezekért dolgozott. 4. Ne hagyd magad apró előnyökért at egyenes útról, a kitűzött céltól eltéríteni. 5. Ha dicsőség vagy elismerés ér, ne bízd el magad! Csapásnál, vereségnél ne hagyd el magad, hanem igyekezz a tanulságot leszűrni, és a vereségből okulni, a jövőben helyesebben cselekedni. Ne másokban keresd vereséged okait, az majdnem mindig önmagunkban van. Ha jól leszűröd a tanulságot, a csapást nyereséggé tehetek. 6. Tiszteld a mások véleményét. Ha más véleménye a tiédtől eltér, tételezd fel mindig azt, hogy a más véleményének a rugója épp oly igaz és becsületes, mint a tied. Próbáld magad más nézőszögébe beleélni és Szent-Györgyit a harmincas évek elején Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter hívta meg a szegedi egyetemre. Addig külföldi kutatóintézetekben dolgozott. 0 az első magyar Nobel-díjas, aki hazai kutatásaiért kapta ezt a magas tudományos elismerést. Rajta kívül ezt kevesen tudják! - még hat magyar Nobel-díjasunk is van, de ők valamennyien külföldön elért sikereikért részesültek ebben a kitüntetésben. Szent-Györgyi levelét nemcsak a szegedi csapat cserkészei olvashatták. Levele megjelent a Magyar Cserkész című folyóirat 1937. december 15-i számában. Ez a levél természetesen nemcsak a szegedieknek, hanem minden magyar cserkésznek is szólt. MÁRIAFÖLDY MÁRTON Morzsák a Bibliából „...MEGLÁTTÁK SZEMEIM ÜDVÖSSÉGEDET..." (Lukács ev. 2:30) Óriási meglátásról esik szó ebben az evangéliumi történetben, mely olyan záró fogásként kapcsolódik a ragyogó karácsonyi eseményekhez. A törvény szerint a szülő asszony fia születése után negyven napig tisztátalan volt, a templomba nem mehetett. Ennek eltelte után köteles volt templomba menni és bemutatni, odaszentelni elsőszülöttet az Úrnak, és megváltani véres áldozattal. „Mert amikor a fáraó makacs volt és nem bocsátott el bennünket (Izráel népét), megölt az Úr minden elsőszülöttel Egyiptomban, az ember elsőszülöttjét gyakúgy, mint az állat elsőszülöttjét. Ezért áldozok véres áldozatul minden hímet, mely megnyitja anyja méhét, és ezért váltok meg minden elsőszülött fiút." (2 Mózes 13:15) Ennek az áldozatnak eleget tenni mentek fel a jeruzsálemi templomba. (Lukács 2:21-24) „ Ime, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt. várta Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta: „Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek." (25-32) Jövőt váró, jobban vágyó kegyes ember volt Simeon, mint azok is, akik az új év kezdetén a jövőbe látás különféle módszerével kerestek maguknak valami megnyugtatót, biztatót. Mennyi időt és pénzt áldoztak horoszkópokra, vagy adták magukat a szellemidézés, kártyajóslás ártatlannak tűnő próbálkozásaival az okkultizmus lelket gyötrő veszélyébe. Mert keresi valahol a reménység kapaszkodóját. Ennek érdekében hajlandó megtenni bármit, ha mégoly értelmetlennek, jelentéktelennek tartja is. Sajnos, nagyon sokak számára ilyen érték nélküli cselekmények az ünneplések, a templomi, istentiszteleti események is. Milyen csodálatos az evangélium, az Isten bölcs intézése: Nem egy papot állít oda, hanem egy agg aszkétát, egy nagy gondolkodót, imádkozót, reménykedőt, aki bizonyosan minden vallási és történelmi tapasztalatot végigpróbált, meggondolt. Isten Lelke indította a templomba, hogy - amint arra ígéretet kapott - meglássa az Isten Krisztusát. Amikor kezébe fogja a negyven napos csecsemőt, akkor kiált fel, hogy most már nem kell tovább várnia, békességben hunyhatja le szemét, mert MEGLÁTTÁK SZEMEIM ÜDVÖSSÉGEDET. A megtartás Istentől készített módját látta meg. Nem népében, vallásosságában, tehetségében, tetteiben, akarásában van a jövő reménysége, hanem az egy új élet. Istentől fogant és engedelmes elfogadótól lett, a mi életünk teljes nyomvonalán cselekvő, jövőt készítő Istent látták meg szemei Jézus személyében. Minden nép megláthatja, hogy Vele és Általa van jövő és reménysége az életnek és a nélküle reménykedők magukra maradnak. A pogányoknak is világosságul jelent meg. Ha többet nem iát még az embervilág ebből, azt látni kell, hogy a világ időszámításának fordulópontja lett. Bizony, sokkal több fordult meg Rajta és a Hozzá való magatartáson. „Apja és anyja csodálkoztak a róla mondottakon. Simeon pedig megáldotta őket és ezt mondta anyjának, Máriának: „Ime, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak - a te lelkedet is éles kard járja majd át -, hogy nyilvánvaló legyen sok szív gondolata." (33-35) A mi valóságlátásunk és történetértékelésünk ellentmondásai, szenvedései fölött a Szentlélek Isten adjon reménység, békesség, megtartás, üdvösség meglátását Jézus Krisztusban, minden olvasómnak. Papp László református lelkész TANDI LAJOS Csodák pedig nincsenek. Vagy mégis? Persze lehet, hogy egészen másról van szó. Olvasom a Kurírban a következő sorokat: „A születésig semmi különös nincs ennek a New York-i házaspárnak a történetében. Gyereket szerettek volna, a terhesség be is következett és az ultrahangvizsgálat kimutatta, ikrek születésére lehet számítani. Amikor azonban az apa karjába vette a két csecsemőt, kétségei támadtak: a gyerekek nem hasonlítottak egymásra. Megkérdezte az orvosokat, vajon az övé-e mindkét gyermek. A kromoszómaanalízis kimutatta - jelenti a Larce című brit orvosi szaklap -, hogy az ikrek biológiailag féltestvérek. Normális esetben a nőknek havonta egy petéjük érik meg. ritkán furául elő, hogy kettő, esetleg több. Ennek az amerikai asszonynak két petéje volt, az egyiket reggel a szeretője, a másikat este a férje termékenyítette meg. A férj egyébként megbocsátott. és mindkét gyereket a magáénak ismerte el. Az első hasonló esetet ugyancsak Amerikában jegyezték fel: 1800-ban egy fehér nő férjén kívül a néger rabszolgával is hált. A; eredmény: egy fehér egy néger gyerek." Eddig a meglepő, ritkaság számba menő. mondhatnám fehér holló-eset. S a döbbenetünk csak addig tart, amíg el nem vonatkoztatunk a konkrét történettől. Mert apák és anyák váltják egymást történelmünk nászágyán. Nem véletlenül alakult ki nyelvünkben annyi variációja annak a csodálatos szónak, hogy: testvér. A tejtestvértől a mostoha testvérig megannyi szoros viszonyt fejez ki ez a fogalom. S csak kissé tágabb körben kell bóklásznunk, hogy gazdagítsuk a kört az ikrekkel, amelyek között ugye van egypetéjű és kétpetéjű, s íme, mint a fönti történet bizonyítja, két apától származó is. De beszélünk fogadott és kései gyerekről, adoptáltról és sajátról. S ezek a szavak beleivódtak mindennapjainkba, Káin és Ábel bibliai történetétől széles az ív addig a két testvérig, akiket kollégám említett néhány nappal ezelőtti groteszkjeinek egyikében: mindketten újságírók, nyilván más-más platformon állnak, s nem a családi tűzfészek melegénél vitáznak, hanem az újságok nyilvános terepein lőnek egymásra. • Az amerikai házaspár különös esetének fénytörésében már könnyebb eligazodni napjaink politikai zavarosságában is. Micsoda szimplifikált, közhelyszerű kifejezései voltak a szocializmus állampártokra épülő és az internacionalizmus kötelékeit erősítő rendszereinek, hogy testvérpártok, testvérszervezetek, testvérvárosok, testvéri tankok. Megtapasztalhattuk, miként gáncsoskodik egyik testvérpárt a másiknak, megszenvedtük a testvéri tankok dübörgéseit, fölpántlikáztuk a testvérvárosok polgármesteri szobáit és sorolhatnám. És magunkban tudtuk, hogy nem édestestvérek vagyunk mi, legfeljebb mostohák, de legfőképpen tejtestvérek, mert valamennyiünket egy ideológia-tehén tőgyéhez erőszakoltak, ahol legfeljebb a laktorérzékenyek és a kivételesen kemény fiúk úszták meg a dolgot. így. visszatekintve néhány esztendő immár történelmi eseményeire, az ellenzéki kerekasztalt a szabadság anyaméhének tekinthetjük, ahol egy új rendszer fogant és egy hatos ikrek készülődött megszületni. Ma már egyre világosabb, hogy itt több apa is megfordulhatott a nászágyá nemesült (degradálódott^ kerekasztal abroszán. Mert a legizmosabb csecsemő két kis tesoját, az angyalarcút és a kis lúdtalpast mindjárt maga mellé vette és elvette a csörgőt, a nyalókát és a cumisüveget a kis koravéntől, aki egyszer már próbálkozott, a legnagyobb szájútól és a legkisebbtől, akit először Kukának vélt. így aztán az egykori békesség az anyaméh melegének és védőburkának megszűntével továbbszállt. Mind egyértelműbb lett, hogy bár egy helyen nevelkedtek, hogy bár egy anyától születtek, az apasági keresetet be kell nyújtani, s egyáltalán nem biztos, hogy a hatos ikrek egy apától vannak. A gyermekpszichológia régen bebizonyította, hogy az ikrek éppúgy lehetnek nagyon hasonlóak, külsőre és jellemre összetéveszthetőek, mint amennyire különbözőek. S az is bizonyított, hogy a nagyobb súllyal született, nagyobb hangerővel jelenlétét igazoló és környezetét zsaroló bébit idővel leelőzheti a parányi koraszülött, akit az inkubátor fészekmelege mentett meg az életnek. Nehéz ezt megjósolni a kisgyermekkor legelején. Ám mindinkább érzékelhető, hogy a csecsemők nőnek, kialakul sajátos karakterük, megjelennek az egyéniség első vonásai, az erkölcsiség megfogalmazható motívumai. Lassan óvodáskorúak, s lehet, hogy már nincs is szükség lefolytatni az apasági pert. Hisz valamennyien meg tudják nevezni ősüket, s azt sem tagadhatják, hogy egy anyától származnak, ettől a tenyérnyi Magyarországtól. Akinek nincs gyereke, nem tudhatja mi az. szülőnek lenni. De azt sem, milyen az, amikor megtagadják. Akinek nincs testvére, nem élheti át a testvérség élményét, legfeljebb a testvériség helyzettudatát. A Káin-Ábel-szindróma éppúgy történelmi kategória, mint a két Lotti-képlct, vagy a koldús és királyfi-játék. Dc annak az axiómaértékű viccnek is lehet némi igazságtartalma, amely így szól: Az ember a barátait megválogathatja, a testvérét viszont mellé...ák. Akár egy apától, akár több tői. Ám anya csak egy van! Csodák pedig íme léteznek. Azazhogy csodák mégsincscnek. / Uj katonai igazságügyi szervek A bíróságokról és a büntetőeljárásról szóló törvények módosításával összefüggésben az Országgyűlés határozatban rendelte el, hogy a katonai tanácsok - a katonák által elkövetett bűncselekmények miatt indult eljárásokban január l-jétől a Fővárosi Bíróságon és 4 megyei bíróságon - GyőrMoson-Sopronban, Csongrádban, Hajdú-Biharban és Somogyban működjenek meghatározott területi illetékességgel. A köztársasági elnök - a jogszabályi változásokkal összhangban - határozatban intézkedett a katonai ügyészségek székhelyeinek új kijelöléséről. A rendelkezés szerint a katonai eljárások lefolytatására kijelölt bíróságok székhelyein: Budapesten, Szegeden, Győrött. Debrecenben és Kaposvárott - a korábbi elnevezéssel - működnek tovább a katonai ügyészségek.