Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. DEC. 7. Feladatomat elvégeztem... A (volt) jugoszláv állampolgár már nem csodálkozik semmin. A belpolitikai (had)sz(ntéren történő események lassan hidegen hagyják. Fásult. Ha nincs közvetlen veszélyben - katonai behívó, a hadszíntér jelenléte vagy a front közeledése -, akkor fel sem figyel a volt országában, köztársaságában történő eseményekre. így azután nem kavart hullámokat az a „nap híre" sem, amely szerint a horvát szábor (parlament) felmentette tisztségéből Jugoszlávia köztársasági elnökét: Stipe Mesicet. Békeidőben ezt az eseményt valószínűleg a világsajtó is kiemelkedő helyen közölte volna. Most a többi időszerű hír között szerepelt. Persze valószínűleg (gy is van ez rendjén. Stipe Mesic tudniillik október 8-a óta nem látja el köztársasági elnöki funkciójából eredő teendőit. Amikor látta, hogy a nyolctagú államelnökségben patthelyzet alakult ki, a négy szerb-crna gorai, valamint a bosnyák, horvát, macedón és szlovén képviselők között, egyszerűen fogta a kalapjuk és távozott. Nemcsak az elnökség munkáját bojkottálta, hanem Belgrádból is távozott, visszatért Zágrábba, és immár a horvát állam rendelkezésére állt. Ő volt Dubrovnik ostromának idején az a közvetítő, aki olasz segítséggel több száz bennrekedt gyermeket, nőt, idős embert menekített át hajával az olaszországi Bari kikötőjébe. Október 8-ától az úgynevezett csonka államelnökség vette át a hatalmat. Intézkedett, rendelkezett, a háború folytatását is szorgalmazta. Arra ugyan nemigen fordított figyelmet, hogy a nemzetközi közvélemény ebbéli tevékenységét nem ismeri el... Stipe Mesic elnökké választása körül is voltak bonyodalmak (a szerb-crna gorai szárny ellenezte), mert a horvát nemzetiségi politikus kijelentette: én leszek Jugoszlávia utolsó elnöke! A régi föderatív államberendezéshez görcsösen ragaszkodó, és álláspontjukat ma fegyverrel védő politikusok soha nem fogadták el a higgadt, kimért, józan gondolkodású Mesicet. Ő tudniillik a konföderációért, az államok laza szövetségéért szállt síkra, és a problémákat békés úton akarta megoldani. Ez volt a legnagyobb vétke. Stipe Mesic nem volt részese semmilyen Watergate-féle botránynak. nem szenvedett vereséget a választásokon, nem kellett (közvetlen) államcsíny miatt távoznia elnöki posztjáról. Őt az elhatalmasodó nemzeti ellentétek gerjesztette polgárháború „tette félre". Erre ítéltetett. S amikor a Horvát Szábor ülésén megtörtént a testület részéről a hivatalos felmentés, a (volt) szövetségi köztársasági elnök szólásra emelkedett. A következőket mondta: - Feladatomat elvégeztem. Jugoszlávia nem létezik többé! Azt azonban már nem tette hozzá, hogy mindez nem kizárólag az ő műve és érdeme. TOPOLYAI FERENC Már Vance sem bízik a békében Magyar Szó-ügy Tovább tart a huzavona Az utolsó pillanatig kétséges volt. hogy mejclenik-c az újvidéki Magyar Szó tegnapi száma (a mairól és a következőkről pedig végképp nem tudni semmit). A vajdasági kormány, de főleg annak „vaskezű" elnöke, Radomán Bozsovic már régen tervbe vette a Magyar Szó főszerkesztőjének, Kubát Jánosnak az eltávolítását. Helyébe olyan „megbízható" vezetőt szándékozott ültetni, aki maradéktalanul támogatja a hivatalos szerh politikát. Magyarán: a lap beáll azoknak a háborúra uszító szerb nyelvű újságoknak a sorába, amelyek nyilvánvalóan és egyértelműen kiszolgálják a jelenlegi szerb vezetést. A/ ilyen vezető adott volt Maróti Miklósnak, a Magyarok Hazájukért, Szerbiáért és Jugoszláviáért elnevezésű, mintegy húsz tagot számláló párt alelnöke személyében. A Magyar Sző 130 tagú szerkesztősége (beleértve a vidéki kirendeltségeket is) nemet mondott ennek a kinevezésnek. A lap élén továbbra is Ruhát Jánost kívánja és ismeri el vezetőjének. Tegnapelőtt egész nap együtt volt a munkaközösség és kitartott állásfoglalása mellett, hogy csak akkor hajlandó nevét adni a megjelenő laphoz, ha annak impresszumában nem szerepel Maróti neve. Az új főszerkesztő viszont ragaszkodott „megjelenéséhez". Végül is a szerkesztőség győzött. Megjelent a tegnapi Magyar Szó. De mi lesz ezután? A lap illetékeseivel való tegnapi beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a lap hajlandó lemondani a tartományi kormány által folyósított 17 százalékos dotációról, és a jövőben önálló. független újságként megjelenni. Hogy ebbe hajlandó-e belemenni az eddig is merev, egyoldalú döntésekről ismert vajdasági kormány? Talány. A szerkesztőség minden tagja a munkahelyén van. Dolgoznak. És reménykednek abban, hogy pacifista beállítottságuk miatt (ez egyébként a legsúlyosabb vád ellenük) nem kerülnek a koszovói albánok betiltott napilapjának, a Rilindijának a sorsára. Hogy reményeik mennyire megalapozottak, az lehet már maholnap eldől... K.F. Eladóak a magyar Maxwell-érdekeltségek? A néhai Róbert Maxwell magáncégeihez kinevezett bírósági adminisztrátorok. az Arthur Andersen londoni könyvvizsgáló cég partnerei pénteken bejelentették, hogy a Maxwell-magánvagyonnak alkalmasint minden darabja és érdekeltsége eladó, feltéve, hogy lesznek rá vevők. Az adminisztrátorok szóvivői az MTI kérdésére megerősítették, hogy ez elvileg vonatkozik Maxwell magyarországi érdekeltségeire, a Magyar Hírlapra, az Esti Hírlapra és a Műszertechnikára is. A várható árakról nem akartak nyilatkozni, amint arról sem, hogy a magyar édekeltségeket önállóan próbálják-e majd eladni, vagy a bennük lévő Maxwell-részcsedést birtokló cégekkel egyetemben „árukapcsolással". Közben ismét feljebb srófolták Maxwell örököseinek adósságait. Az adminisztrátorok szerint a család 1,4 milliárd fonttal tartozik, ebből 800 millióval a bankoknak. Az adósság legalább kétszerese a magánvagyon becsült piaci értékének. Kiderült az is. hogy az MGN részvénytársaság nyugdíjalapjának kifosztásában Róbert Maxwellen kívül két fia. Kevin és lan is részt vett. A brit parlamentben a képviselők a „kapitalizmus szigorítását" követelték, hasonló szabálytalanságok megakadályozására. John Major kormányfő így felelt: Törvénykezni lehet, de a bűnözés ellen nincs védőoltás. Ma Genfben felújítják a nemzetközi kereskedelem liberalizálását célzó GATT-tárgyalások uruguayi fordulóját. A tárgyalássorozat 1986-ban kezdődött, ám a felek merev álláspontja miatt többszöri nekirugaszkodás ellenére sem sikerült megállapodást kötni. A felújításról az EK külügyminiszterei foglaltak állást Brüsszelben. Az eddigi kudarcot lényegében a mezőgazdasági ártámogatásokban mutatkozó nézetkülönbség okozta. Az ENSZ arab tagállamai ellenzik, hogy a világszervezet visszavonja azt az 1975-ös határozatot, amely a cionizmust a fajüldözés és a faji megkülönböztetés egyik formájának nyilvánította. Ezt az arab csoport soros elnöke, a libanoni ENSZ-nagykövet jelentette be tegnap. Több mint kétmillió állampolgár írta alá azt a felhívást, amely követeli, hogy népszavazás döntsön a csehszlovák állam jövőbeni berendezkedéséről - közölte pénteken a CSTK hírügynökség. A felhívást aláíró állampolgárok több mint fele támogatja Václav Havel államelnök azon javaslatait, amelyek az államfő jogkörének kiszélesítését célozzák az alkotmányos válság leküzdése érdekében. A moszkvai élelmiszer-ellátás nehézségei miatt Mihail Gorbacsov szovjet elnök kilátásba helyezte, hogy rövidesen Borisz Jelcin orosz elnökkel együtt - a katasztrófát elkerülendő - rendkívüli intézkedéseket hoznak. Az Izvesztyija című napilap szerint a moszkvai ellátás két héten belül katasztrofálissá válhat, ha a főváros nem kap sürgősen segítséget. Antall József és Mihail Gorbacsov találkozója A szerződés új fejezet '56 után Az MTI tudósítója úgy értesült, hogy Mihail Gorbacsov részletesen tájékoztatta Antall Józsefet a központ és a köztársaságok közötti feszültségek okairól és rendkívül aggasztónak nevezte az ország helyzetét. Egyben hangsúlyozta: nemzedékek sorsát pecsételné meg, ha szétszakadnának az ezeréves szálak. A ceremóniát követően a magyar kormányfő rövid nyilatkozatot tett, amelyben köszönetet mondott Gorbacsovnak mindazért, amit hatalomra kerülése óta tett a kelet-közép-európai népek szabadsága érdekében. Világtörténelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Moszkva hozzájárult a kelet-európai diktatúrák bukásához. - Az imént Önnek átadott emlékérem azt jelképezi, hogy ha leveszik a bilincset, akkor mi baráti jobbot nyújtunk - hangoztatta. Közölte továbbá: amennyiben bármelyik állam Moszkvában péntek délelőtt Antall József magyar kormányfő és Mihail Gorbacsov szovjet elnök aláírta a két ország államszerződését, amely új kereteket teremt az átalakuló unió és Magyarország kapcsolatai számára. Az ünnepélyes aláírásra a tervezett fél óra helyett nyolcvan percig tartó magyar-szovjet tárgyalások után került sor. jogi helyzete, felépítése megváltozna, ezt automatikusan jelzik egymásnak. Kifejezte reményét, hogy a most aláírt szerződés szellemisége és a barátságra törekvés változatlan lesz. Mihail Gorbacsov válaszában egyetértett Antall József értékelésével. Úgy vélekedett, hogy az új dokumentum tükrözi a körülményeket. egyben üdvözölte az elmúlt évek magyarországi változásait. Én még optimistább vagyok, mint Ön. Szerintem jó magot vetettünk, és jó lesz a termés is - mondta. A szövetségi elnök kitért 1956 eseményeire is. - Nem tehetjük meg, hogy ma ne szóljunk erről. Nyíltan el kell ismernem, hogy a Szovjetunió beavatkozott Magyarország belügyeibe, s remélem, hogy a mai szerződéssel húztunk egy vonalat, és új fejezet jiiiMurauim™ kezdődik kapcsolatainkban - hangoztatta. Köszönetet mondott a nehéz pillanatokban nyújtott szolidaritásért, s reményét fejezte ki, hogy erre a jövőben is számít. Az aláírást követően a szovjet elnök nyilatkozatot adott a sajtónak. Ennek lényege, hogy meggyőződése szerint aláírják a szövetségi szerződést, mert más kiút nincs. Ukrajna függetlenségével kapcsolatban a korábbiakat erősítette meg: eszerint a népszavazáson a függetlenségre mondott igen nem azonos az unióból való kiválással. Hangoztatta azonban, hogy az új szövetségi szerződésnek immár figyelembe kell vennie a legutóbbi hónapok realitásait is. Csöndes támogatás Az Egyesült Államok „csendben támogatja" egyes közép- és keleteurópai országok felvételét az Európai Közösségekbe - jelentette ki James Baker. Az amerikai külügyminiszter célzása Magyarországra, Lengyelországra és Csehszlovákiára vonatkozott, amelyek kiemelt támogatását és európai integrálását Washington kezdettől pártolja. A miniszter véleménye szerint a térség segítése az Egyesült Államok és Nyugat-Európa közös felelőssége, és feladatuknak jól eleget tesznek. Az amerikai kormányzat mérlegeli azt is, hogy szabadkereskedelmi megállapodást ajánljon fel Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak - mondták a külügyminisztérium vezető munkatársai az MTI tudósítójának. Egyúttal közölték: George Bush elnök közelgő tokiói látogatásán javasolja majd. hogy kialakítandó globális partnerségük keretében a két ország működjék együtt KeletKözép-Európa támogatásában. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Olszewski programja Jan Olszewski a Lengyel Köztársaság új miniszterelnöke. Péntek délben a szejm Lech Walesa államfő javaslata alapján az ötpárti jobboldali koalíció jelöltjét bízta meg kormányalakítással. A 61 éves ügyvéd a szavazás előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a pártok fölötti és köztiszteletben álló személyiségekből kívánja megalakítani kormányát, mert csak ilyen vezetés nyerheti el a társadalomtól, újabb áldozatokat várva is, annak bizalmát. Az új kormányfő a Nowy Swiat című konzervatív napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a „dekommunizáció" semmiképp sem a hárommillió volt párttag ellen irányul, célja elsősorban a kommunista struktúrák és intézményrendszer felszámolása. COCOM-feltételek Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország a következő hónapokban várhatóan végképp lekerül a COCOM, a csúcstechnológia kivitelét ellenőrző nyugati testület listájáról: az amerikai kormány támogatja ezt a törekvést. Erről nyilatkozott az MTI tudósítójának Rohert Price, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A vezető diplomata elmondta, hogy a 17 fejlett országot egyesítő testület kidolgozta már azokat a feltételeket, amelyek alapján a három új demokrácia (amely már eddig is igen jelentős könnyítéseket kapott a csúcstechnológia importjában) végleg lekerülhet a korlátozásokat tartalmazó listáról, és bármely más nyugati országéhoz hasonló feltételeket kap. Ismét támadják Dubrovnikot A jugoszláv szövetségi egységek és a montenegrói tartalékos alakulatok péntek reggel váratlanul támadni kezdték a körülzárt Dubrovnikot: szárazföldről és hadihajókról aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték a várost. Több találat érte a történelmi városközpontot is. A többi között megsérült a sétálóutca, a Sforza-kastély, a történelmi archívum épülete, a Libertás Szálloda, egy katolikus és egy ortodox templom. Délutánig 29 súlyosan sérült személyt szállítottak kórházba. Négyen közülük belehaltak sérü léseikbe. Eszéket pénteken is szinte szünet nélkül lőtték a környező szerb településekről. A polgármester cáfolta azokat a belgrádi híreszteléseket, hogy felajánlotta volna Eszék feladását. - Erről szó sincs, sőt a horvát erők szilárdan tartják állásaikat a város körül Az arcokon: Vukovár kísértete mondta. A szomszédos Verőce környéki horvát falvakat is támadják: ennek az a célja, hogy elvágják az egyetlen összekötő utat Eszék és Zágráb között. Nem nyugodtak a fegyverek Nyugat-Szlavóniában sem, a leghevesebb összecsapások Ujgradiskánál voltak. Az ENSZ-főtitkár különmegbízottja Szarajevóban tárgyalt. Cyrus Vance megbeszélést folytatott Alija Izetbegovic köztársasági elnökkel, továbbá a boszniai horvát, illetve szerb párt elnökével. Igen borúlátóan nyilatkozott a tartós tűzszünet elérésének lehetőségéről, mégis a hét vége helyett valószínűleg csak a jövő hét elején tér vissza New Yorkba, hogy jelentést tegyen Javier Pérez de Cuéllar főtitkárnak, illetve a Biztonsági Tanácsnak. A késedelem oka: további tárgyalásokat kíván folytatni, hogy biztosítsa a mind gyakrabban megsértett túzszünetet. Franjo Tudjman horvát elnök Bonnban közvetetten jelezte,.hogy Horvátország nemzetközi elismeréséi követően katonai segítségre is számít Szerbia elleni küzdelmében az elismerő országok részéről. Úgy vélte azonban, hogy Horvátország egyedül is képes lenne a győzelem kivívására. A zágrábi politikus „visszalépésnek" tartaná, ha az Egyesült Államok, amint az washingtoni diplomáciai körökből hírlik, Franciaországgal és NagyBritanniával egyetemben az egyoldalú elismerés ellen lenne. A horvát elnök az ENSZ-békefenntartó egységek balkáni misszióját akkor is szükségesnek tartja, ha a harcoló felek között nem jön létre tűzszünet.