Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. DEC. 7. Feladatomat elvégeztem... A (volt) jugoszláv állampolgár már nem csodálkozik semmin. A belpolitikai (had)sz(ntéren történő események lassan hidegen hagyják. Fásult. Ha nincs közvetlen veszélyben - katonai behívó, a hadszíntér jelenléte vagy a front közeledése -, akkor fel sem figyel a volt országában, köztársaságában történő eseményekre. így azután nem kavart hullámokat az a „nap híre" sem, amely szerint a horvát szábor (parlament) felmentette tisztségéből Jugo­szlávia köztársasági elnökét: Stipe Mesicet. Békeidőben ezt az eseményt valószínűleg a világsajtó is kiemelkedő helyen közölte volna. Most a többi időszerű hír között szerepelt. Persze valószínűleg (gy is van ez rendjén. Stipe Mesic tudniillik október 8-a óta nem látja el köztársasági elnöki funkciójából eredő teendőit. Amikor látta, hogy a nyolctagú államelnökségben patthely­zet alakult ki, a négy szerb-crna gorai, valamint a bosnyák, horvát, macedón és szlovén képviselők között, egyszerűen fogta a kalapjuk és távozott. Nemcsak az elnökség munkáját bojkottálta, hanem Belgrádból is távozott, visszatért Zágrábba, és immár a horvát állam rendelkezésére állt. Ő volt Dubrovnik ostromának idején az a közvetítő, aki olasz segítséggel több száz bennrekedt gyermeket, nőt, idős embert menekített át hajával az olaszországi Bari kikötőjébe. Október 8-ától az úgynevezett csonka államelnökség vette át a hatalmat. Intézkedett, rendelkezett, a háború folytatását is szorgal­mazta. Arra ugyan nemigen fordított figyelmet, hogy a nemzetközi közvélemény ebbéli tevékenységét nem ismeri el... Stipe Mesic elnökké választása körül is voltak bonyodalmak (a szerb-crna gorai szárny ellenezte), mert a horvát nemzetiségi politi­kus kijelentette: én leszek Jugoszlávia utolsó elnöke! A régi föderatív államberendezéshez görcsösen ragaszkodó, és álláspontjukat ma fegyverrel védő politikusok soha nem fogadták el a higgadt, kimért, józan gondolkodású Mesicet. Ő tudniillik a konföderációért, az államok laza szövetségéért szállt síkra, és a problémákat békés úton akarta megoldani. Ez volt a legnagyobb vétke. Stipe Mesic nem volt részese semmilyen Watergate-féle botrány­nak. nem szenvedett vereséget a választásokon, nem kellett (közvet­len) államcsíny miatt távoznia elnöki posztjáról. Őt az elhatalmasodó nemzeti ellentétek gerjesztette polgárháború „tette félre". Erre ítéltetett. S amikor a Horvát Szábor ülésén megtörtént a testület részéről a hivatalos felmentés, a (volt) szövetségi köztársasági elnök szólásra emelkedett. A következőket mondta: - Feladatomat elvégeztem. Jugoszlávia nem létezik többé! Azt azonban már nem tette hozzá, hogy mindez nem kizárólag az ő műve és érdeme. TOPOLYAI FERENC Már Vance sem bízik a békében Magyar Szó-ügy Tovább tart a huzavona Az utolsó pillanatig kétséges volt. hogy mejclenik-c az újvidéki Magyar Szó tegnapi száma (a mai­ról és a következőkről pedig vég­képp nem tudni semmit). A vajda­sági kormány, de főleg annak „vas­kezű" elnöke, Radomán Bozsovic már régen tervbe vette a Magyar Szó főszerkesztőjének, Kubát Já­nosnak az eltávolítását. Helyébe olyan „megbízható" vezetőt szán­dékozott ültetni, aki maradéktala­nul támogatja a hivatalos szerh politikát. Magyarán: a lap beáll azoknak a háborúra uszító szerb nyelvű újságoknak a sorába, amelyek nyilvánvalóan és egyértel­műen kiszolgálják a jelenlegi szerb vezetést. A/ ilyen vezető adott volt Maróti Miklósnak, a Magyarok Hazájukért, Szerbiáért és Jugoszlá­viáért elnevezésű, mintegy húsz tagot számláló párt alelnöke szemé­lyében. A Magyar Sző 130 tagú szer­kesztősége (beleértve a vidéki ki­rendeltségeket is) nemet mondott ennek a kinevezésnek. A lap élén továbbra is Ruhát Jánost kívánja és ismeri el vezetőjének. Tegnapelőtt egész nap együtt volt a munkakö­zösség és kitartott állásfoglalása mellett, hogy csak akkor hajlandó nevét adni a megjelenő laphoz, ha annak impresszumában nem szere­pel Maróti neve. Az új főszerkesztő viszont ragaszkodott „megjelené­séhez". Végül is a szerkesztőség győ­zött. Megjelent a tegnapi Magyar Szó. De mi lesz ezután? A lap ille­tékeseivel való tegnapi beszélgeté­sünk során megtudtuk, hogy a lap hajlandó lemondani a tartományi kormány által folyósított 17 száza­lékos dotációról, és a jövőben önál­ló. független újságként megjelenni. Hogy ebbe hajlandó-e belemenni az eddig is merev, egyoldalú dönté­sekről ismert vajdasági kormány? Talány. A szerkesztőség minden tagja a munkahelyén van. Dolgoznak. És reménykednek abban, hogy pacifis­ta beállítottságuk miatt (ez egyéb­ként a legsúlyosabb vád ellenük) nem kerülnek a koszovói albánok betiltott napilapjának, a Rilindijá­nak a sorsára. Hogy reményeik mennyire megalapozottak, az lehet már maholnap eldől... K.F. Eladóak a magyar Maxwell-érdekeltségek? A néhai Róbert Maxwell magáncégeihez kinevezett bírósági admi­nisztrátorok. az Arthur Andersen londoni könyvvizsgáló cég partnerei pénteken bejelentették, hogy a Maxwell-magánvagyonnak alkalma­sint minden darabja és érdekeltsége eladó, feltéve, hogy lesznek rá vevők. Az adminisztrátorok szóvivői az MTI kérdésére megerősítették, hogy ez elvileg vonatkozik Maxwell magyarországi érdekeltségeire, a Magyar Hírlapra, az Esti Hírlapra és a Műszertechnikára is. A vár­ható árakról nem akartak nyilatkozni, amint arról sem, hogy a magyar édekeltségeket önállóan próbálják-e majd eladni, vagy a bennük lévő Maxwell-részcsedést birtokló cégekkel egyetemben „árukapcso­lással". Közben ismét feljebb srófolták Maxwell örököseinek adósságait. Az adminisztrátorok szerint a család 1,4 milliárd fonttal tartozik, ebből 800 millióval a bankoknak. Az adósság legalább kétszerese a magánvagyon becsült piaci értékének. Kiderült az is. hogy az MGN részvénytársaság nyugdíjalapjának kifosztásában Róbert Maxwellen kívül két fia. Kevin és lan is részt vett. A brit parlamentben a kép­viselők a „kapitalizmus szigorítását" követelték, hasonló szabályta­lanságok megakadályozására. John Major kormányfő így felelt: ­Törvénykezni lehet, de a bűnözés ellen nincs védőoltás. Ma Genfben felújítják a nemzetközi kereskedelem liberalizálását célzó GATT-tárgyalások uruguayi fordulóját. A tárgyalássorozat 1986-ban kezdődött, ám a felek merev álláspontja miatt többszöri nekirugaszkodás ellenére sem sikerült megállapodást kötni. A felújításról az EK külügyminiszterei foglaltak állást Brüsszelben. Az eddigi kudarcot lényegében a mezőgazdasági ártámogatásokban mutatkozó nézetkülönbség okozta. Az ENSZ arab tagállamai ellenzik, hogy a világszervezet visszavonja azt az 1975-ös határozatot, amely a cionizmust a fajüldözés és a faji megkülönböztetés egyik formájának nyilvánította. Ezt az arab csoport soros elnöke, a libanoni ENSZ-nagykövet jelentette be tegnap. Több mint kétmillió állampolgár írta alá azt a felhívást, amely követeli, hogy népszavazás döntsön a csehszlovák állam jövőbeni berendezkedéséről - közölte pénteken a CSTK hírügynökség. A felhívást aláíró állampolgárok több mint fele támogatja Václav Havel államelnök azon javaslatait, amelyek az államfő jogkörének kiszélesítését célozzák az alkotmányos válság leküzdése érdekében. A moszkvai élelmiszer-ellátás nehézségei miatt Mihail Gorbacsov szovjet elnök kilátásba helyezte, hogy rövidesen Borisz Jelcin orosz elnökkel együtt - a katasztrófát elkerülendő - rendkívüli intézkedéseket hoznak. Az Izvesztyija című napilap szerint a moszkvai ellátás két héten belül katasztrofálissá válhat, ha a főváros nem kap sürgősen segítséget. Antall József és Mihail Gorbacsov találkozója A szerződés új fejezet '56 után Az MTI tudósítója úgy értesült, hogy Mi­hail Gorbacsov rész­letesen tájékoztatta Antall Józsefet a köz­pont és a köztársasá­gok közötti feszült­ségek okairól és rend­kívül aggasztónak ne­vezte az ország helyzetét. Egyben hangsúlyozta: nemzedékek sorsát pecsételné meg, ha szétszakadná­nak az ezeréves szálak. A ceremóniát követően a magyar kormányfő rövid nyilatkozatot tett, amelyben köszönetet mondott Gorbacsovnak mindazért, amit hatalomra kerülése óta tett a kelet-közép-európai népek szabad­sága érdekében. Világtörténelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Moszkva hozzájárult a kelet-euró­pai diktatúrák bukásához. - Az imént Önnek átadott emlékérem azt jelképezi, hogy ha leveszik a bilin­cset, akkor mi baráti jobbot nyúj­tunk - hangoztatta. Közölte továb­bá: amennyiben bármelyik állam Moszkvában péntek délelőtt Antall József magyar kormányfő és Mihail Gorbacsov szovjet elnök aláírta a két ország államszerződését, amely új kereteket teremt az átalakuló unió és Magyarország kapcsolatai számára. Az ünnepélyes aláírásra a tervezett fél óra helyett nyolcvan percig tartó magyar-szovjet tárgyalások után került sor. jogi helyzete, felépítése megvál­tozna, ezt automatikusan jelzik egymásnak. Kifejezte reményét, hogy a most aláírt szerződés szellemisége és a barátságra törekvés változatlan lesz. Mihail Gorbacsov válaszában egyetértett Antall József értékelé­sével. Úgy vélekedett, hogy az új dokumentum tükrözi a körülmé­nyeket. egyben üdvözölte az elmúlt évek magyarországi változásait. ­Én még optimistább vagyok, mint Ön. Szerintem jó magot vetettünk, és jó lesz a termés is - mondta. A szövetségi elnök kitért 1956 eseményeire is. - Nem tehetjük meg, hogy ma ne szóljunk erről. Nyíltan el kell ismer­nem, hogy a Szovjet­unió beavatkozott Magyarország bel­ügyeibe, s remélem, hogy a mai szerző­déssel húztunk egy vonalat, és új fejezet jiiiMurauim™ kezdődik kapcsola­tainkban - hangoztatta. Köszönetet mondott a nehéz pillanatokban nyújtott szolidaritásért, s reményét fejezte ki, hogy erre a jövőben is számít. Az aláírást követően a szovjet elnök nyilatkozatot adott a sajtónak. Ennek lényege, hogy meggyőződése szerint aláírják a szövetségi szerződést, mert más kiút nincs. Ukrajna függetlensé­gével kapcsolatban a korábbiakat erősítette meg: eszerint a nép­szavazáson a függetlenségre mondott igen nem azonos az unióból való kiválással. Hangoz­tatta azonban, hogy az új szövet­ségi szerződésnek immár figye­lembe kell vennie a legutóbbi hónapok realitásait is. Csöndes támogatás Az Egyesült Államok „csendben támogatja" egyes közép- és kelet­európai országok felvételét az Európai Közösségekbe - jelentette ki James Baker. Az amerikai kül­ügyminiszter célzása Magyaror­szágra, Lengyelországra és Cseh­szlovákiára vonatkozott, amelyek kiemelt támogatását és európai integrálását Washington kezdettől pártolja. A miniszter véleménye szerint a térség segítése az Egye­sült Államok és Nyugat-Európa közös felelőssége, és feladatuknak jól eleget tesznek. Az amerikai kormányzat mérle­geli azt is, hogy szabadkereskedel­mi megállapodást ajánljon fel Magyarországnak, Csehszlovákiá­nak és Lengyelországnak - mond­ták a külügyminisztérium vezető munkatársai az MTI tudósítójának. Egyúttal közölték: George Bush elnök közelgő tokiói látogatásán javasolja majd. hogy kialakítandó globális partnerségük keretében a két ország működjék együtt Kelet­Közép-Európa támogatásában. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Olszewski programja Jan Olszewski a Lengyel Köztár­saság új miniszterelnöke. Péntek délben a szejm Lech Walesa állam­fő javaslata alapján az ötpárti jobb­oldali koalíció jelöltjét bízta meg kormányalakítással. A 61 éves ügyvéd a szavazás előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a pártok fölötti és köztiszteletben álló személyiségekből kívánja megala­kítani kormányát, mert csak ilyen vezetés nyerheti el a társadalomtól, újabb áldozatokat várva is, annak bizalmát. Az új kormányfő a Nowy Swiat című konzervatív napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a „dekommunizáció" semmi­képp sem a hárommillió volt párt­tag ellen irányul, célja elsősorban a kommunista struktúrák és intéz­ményrendszer felszámolása. COCOM-feltételek Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország a következő hóna­pokban várhatóan végképp lekerül a COCOM, a csúcstechnológia kivitelét ellenőrző nyugati testület listájáról: az amerikai kormány támogatja ezt a törekvést. Erről nyilatkozott az MTI tudósítójának Rohert Price, a külügyminisztéri­um főosztályvezetője. A vezető diplomata elmondta, hogy a 17 fejlett országot egyesítő testület kidolgozta már azokat a feltétele­ket, amelyek alapján a három új demokrácia (amely már eddig is igen jelentős könnyítéseket kapott a csúcstechnológia importjában) végleg lekerülhet a korlátozásokat tartalmazó listáról, és bármely más nyugati országéhoz hasonló feltéte­leket kap. Ismét támadják Dubrovnikot A jugoszláv szövetségi egységek és a montenegrói tartalékos alaku­latok péntek reggel váratlanul támadni kezdték a körülzárt Dub­rovnikot: szárazföldről és hadiha­jókról aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték a várost. Több találat érte a történelmi városközpontot is. A többi között megsérült a sétálóutca, a Sforza-kastély, a történelmi archívum épülete, a Libertás Szál­loda, egy katolikus és egy ortodox templom. Délutánig 29 súlyosan sérült személyt szállítottak kórház­ba. Négyen közülük belehaltak sérü léseikbe. Eszéket pénteken is szinte szünet nélkül lőtték a környező szerb településekről. A polgár­mester cáfolta azokat a belgrádi híreszteléseket, hogy felajánlotta volna Eszék feladását. - Erről szó sincs, sőt a horvát erők szilárdan tartják állásaikat a város körül ­Az arcokon: Vukovár kísértete mondta. A szomszédos Verőce kör­nyéki horvát falvakat is támadják: ennek az a célja, hogy elvágják az egyetlen összekötő utat Eszék és Zágráb között. Nem nyugodtak a fegyverek Nyugat-Szlavóniában sem, a leghevesebb összecsapások Ujgradiskánál voltak. Az ENSZ-főtitkár különmegbí­zottja Szarajevóban tárgyalt. Cyrus Vance megbeszélést folytatott Alija Izetbegovic köztársasági elnökkel, továbbá a boszniai horvát, illetve szerb párt elnökével. Igen borúlátó­an nyilatkozott a tartós tűzszünet elérésének lehetőségéről, mégis a hét vége helyett valószínűleg csak a jövő hét elején tér vissza New Yorkba, hogy jelentést tegyen Javier Pérez de Cuéllar főtitkár­nak, illetve a Biztonsági Tanács­nak. A késedelem oka: további tárgyalásokat kíván folytatni, hogy biztosítsa a mind gyakrabban meg­sértett túzszünetet. Franjo Tudjman horvát elnök Bonnban közvetetten jelezte,.hogy Horvátország nemzetközi elismeré­séi követően katonai segítségre is számít Szerbia elleni küzdelmében az elismerő országok részéről. Úgy vélte azonban, hogy Horvátország egyedül is képes lenne a győzelem kivívására. A zágrábi politikus „visszalépésnek" tartaná, ha az Egyesült Államok, amint az washingtoni diplomáciai körökből hírlik, Franciaországgal és Nagy­Britanniával egyetemben az egyol­dalú elismerés ellen lenne. A hor­vát elnök az ENSZ-békefenntartó egységek balkáni misszióját akkor is szükségesnek tartja, ha a harcoló felek között nem jön létre tűz­szünet.

Next

/
Thumbnails
Contents