Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28 / 303. szám

SZOMBAT, 1991. DEC. 28. DM MAGAZIN 7 A német orientáció - egy nyelvész szemével Magyarországnak Európa közepén elemi érdeke volt, hogy figyelő szemét a francia, a német, az angol vagy az orosz fejlődésre vesse. A németeknek - néhány aktuális politikai pillanatot leszámítva - nem állt érdekükben Közép-Európa országaira figyelni. Ez azonban nem jelenti, ne hatott volna a magyar tudomány a németre. Az a több ezer magyar diák, aki a XVI-XVII. században a német egyetemeken tanult, java részében néhány esztendő múlva ugyan visszatért Magyarországra. Ám szakmai eredményeiket korábbi, német egyetemi kapcsolataik segítségével igyekeztek publikálni. Nagy számú az olyan magyar mű, amelyik nem Magyarországon nyomtattatott ki. Ez meggyorsította a magyar tudósok eredményeinek beépülését a nemzetközi tudományos közéletbe. Hányszor, de hányszor hallottuk már: minket, magyarokat Európához köt történelmünk, kultúránk része az európainak. Milyennek látja ezt a kapcsot egy Hamburgban élő magyar nyelvész? Fazekas Tiborccal beszégetünk. - A magyar-német kapcsolatokra hivatkozni ma már közhelynek számít. A német orientáció beépült hazai történészeink, politikusaink érvrendszerébe. Németországban hogyan fogadják ezt? - Németország óriási megrázkódtatásokon, óriási feladat és szerepcseréken keresztül jutott el az új kihíváshoz: nemzeti egységét és szuverenitását visszanyerve ismét európai tényezővé vált. Korábbi hasonló szerepköréhez, fellépéséhez sok negatív élmény kötődik, ezért Németország elemi érdeke, hogy új szerkezetű kapcsolatokat alakítson ki Európa többi népével, így a magyarokkal is. Sajnálatos tapasztalatom, hogy a hidegháborús korszak következményeként egyik fél sem készült föl erre az új. lehetőségekkel teli helyzetre. - Mi német orientációnk eredete? - A Német-római Birodalom északi területe viszonylag korán függetlenedési törekvésekel mutatott az itáliai résszel szemben. Az önállósodás megmutatkozott a társadalom, a tudomány fejlődésében is. A magyarság Kárpát-medencei megjelenése óta igyekszik idomulni ezen európai (vagy annak vélt) normákhoz. Földrajzilag és történetileg a leginkább elérhető mintát az itáliai és német nyelvterületi intézmények, megoldások jelentették. A tudás átvételének alapvető eszköze az egyetem. Kezdetben a magyar diákok francia és itáliai egyetemekre mentek. Mikor Németországban is hadrendbe álltak ezen intézmények, akkor erre az irányra állt a magyar orientáció. - Történelmi példák igazolják: a diákok vándorlása, q különböző országok egyetemein való ismeretszerzés ösztönözte a tudomány fejlődését, közelebb hozta egymáshoz a különböző nyelvet beszélő embereket. E témát vizsgálták a Szegeden rendezett hungarológiai kongresszus előadói. A magyar nyelvtudomány eredményeiben kimutatható a német kapcsolat ösztönző hatása? - Rengeteg diákunk járt német egyetemekre. Fölerősítenék Magyarország nemzeti magára találását, a magyar kultúra és intézményrendszer megszületését. A nyelvtudomány története is igazolja ezt. A klasszikusan nyelvnek számító héber, görög és latin vizsgálata a XV. századtól érdekes fordulatot vett Európában. Nem ezeket elemezték, hanem azokat a nyelveket, melyeket az emberek használtak, de azokkal a módszerekkel, melyekkel a tudósok a latin vagy a görög nyelv grammatikáját írták le. Ez az európai nyelvtudomány kezdete. A klasszikus módszer és rendszer viszonylag könnyen alkalmazható volt az angol, a német vagy a francia nyelvre is. A német egyetemekre járó magyar anyanyelvű diákok a XVI. század elejétől a legkülönbözőbb formában próbálták a magyar ismeretanyagot, grammatikát és szókészletet beépíteni az európai nyelvészeti és tudományos munkálatokba. így jelent meg például a magyar szavak nagy tömege a korabeli többnyelvű szótárakban. A korai kutatók hamar észrevették: a magyar nyelv a maga teljességében nem fogható meg a latinra épülő grammatikai szemlélet alapján. Ez egyúttal kulturális választóvonalat is jelentett. Amit le lehetett írni a latinra épült nyelvi szemlélettel, az művelt nyelv volt. amit nem. az barbár. A több nyelvben művelt Sylvester János ügyes fordulattal a héberhez fordult. Még a pápábbnál is pápább forrásokra hivatkozva mutatott ki szerkezetileg létező hasonlóságokat a héber és a magyar között. Tehát ott. ahol nem tudott a latinnal érvelni, még tekintélyesebb nyelvhez, a héberhez nyúlt vissza. Tudjuk, a magyar a keleti nyelvek közé tartozónak tekintetett a középkorban, így a héber argumentáció jól jött a tudós számára. - Tehát a nyelvtudomány vetette föl a problémát: honnan jöttünk? Ekkor született a rokonságkutatás? - Még nem. Sylvester munkássága. 1539-es latin nyelvtana, amihez magyarázatokat fűzött, inkább nyelvi leíró, rendszerező munka. Viszont kikerülhetetlenül találkozott olyan jelenségekkel, amikre a latin struktúrában nem volt kifejezés, nem volt forma, mert nem létezett. Ezt Sylvester elhallgathatta volna, adhatott volna egy latin szemléletű leírást a magyar nyelv azon részéről, mely illeszkedik a klasszikus nyelvvel. De ő megkísérelte a teljeset leírni. Ehhez azonban meg kellett magyaráznia: mi az, ami itt következik, mert ilyen a latinban nincs. Igy akarva-akaratlan viszonyulást, rokonsági hálózatot épített a magyar nyelv jelenségei mögé. Ezek leginkább strukturális észrevételek voltak. A későbbi kutatók igazolták: véletlen egybeesésekről vagy marginális jelenségekről van szó, mert a magyar nyelv szerkezetének jellegzetes központi momentumait máshol kel! keresni. Ezek a jelenségek nyelvünk rokoni kapcsolatait egészen más irányban jelölték ki. - Nyelvrokonaink föllelésében kaptak szerepet német tudósok? - Jó 150 évvel Sylvester után Martin Fogel, egy hamburgi orvos (a kor általános szakmai műveltségének megfelelően nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozva) fedezte föl, hogy a magyar és finn között feltűnő hasonlóságok mutathatók ki. Egyébként erre Szenczi Molnár Albert híres magyar-latin szótárát forgatva jött rá. Tehát Martin Fogéit tekinthetjük a finnugor összehasonlító nyelvtudomány atyjának. Sajnos Fogel nem sokkal felfedezése után meghalt. Kéziratos hagyatéka Leibniz könyvtárába került, de abban elsüllyedt, s csak a XIX. század végén fedezte föl egy finn tudós. így a nyelvrokonság kutatása és fölfedezése jelentős késedelmet szenvedett. A XVI11. század végén Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel szolgáltatott a nemzetközi tudományos élet számára is fölmutatható adatokat. - Tudunk-e visszahatásról, vagyis: a magyarok hogyan hatoltak a német tudományfejlődésére? - Ezt a szempontot kevésbé fogta meg a kutatás. Magyarországnak Európa közepén elemi érdeke volt. hogy figyelő szemét a francia, a német, az angol vagy az orosz fejlődésre vesse. A németeknek - néhány aktuális politikai pillanatot leszámítva - nem állt érdekükben Közép-Európa országaira figyelni. Ez azonban nem jelenti, ne hatott volna a magyar tudomány a németre. Az a több ezer magyar diák. aki a XV1-XV1I. században a német egyetemeken tanult, java részében néhány esztendő múlva ugyan visszatért Magyarországra. Ám szakmai eredményeiket korábbi, német egyetemi kapcsolataik segítségével igyekeztek publikálni. Nagy számú az olyan magyar mű. amelyik nem Magyarországon nyomtattatott ki. Ez meggyorsította a magyar tudósok eredményeinek beépülését a nemzetközi tudományos közéletbe. Később, a romantika korszakában más természetű érdeklődés mutatkozik meg a magyarok iránt. Közismertté vált, hogy valamilyen szempontból egzotikusak, különlegesek. Ez vonzotta a nem magyarok közé tartozó embereket - a zeneszerzőktől a tudósokig. Tehát volt olyan idő, mikor számos magyar nyelvet tanuló tudós járt Pesten, Pozsonyban. Bécsben. - Az itthoni kormánypárt orientációkeresésében dominál Németország. A; érdeklődés kölcsönös? Németországban például hol lehet a magyar nyelvvel és kultúrával ismerkedni? - Az egykori Német Szövetségi Köztársaság három egyetemén lehetett finnugrisztikából diplomát szerezni. Göttingenben a 60-as évektől, Münchenben 3 éve, Hamburgban a 80-as évektől magyar lektor is dolgozik. Az egykori kelet-berlini Humbold egyetem hungarológiai szakcsoportja a legjobb úton halad, hogy Németország negyedik finnugor intézetévé váljon. Ha a német nyelvterületet egészére gondolunk, akkor természetesen a bécsi intézetről sem feledkezhetünk meg a leltár elkészítésekor. - Mennyire vonzó a mi anyanyelvünk? - A germanisztikának - természetesen - egyik idegen nyelv sem jelent konkurenciát. A számokra mégis büszkék lehetünk. Átlagosan harminc olyan diákkal foglalkozunk, aki a magyar nyelvhez vonzódik. A többieket a finn vagy más finnugor nép nyelve érdekli. Bátran kijelenthetjük: becsülettel elvégeztük a munkánkat, ha az intézetenként jellemző 50-60 diák közül kettőt-hármat alapos szakmai tudással bocsátottunk útjára. Végzés után el is tudnak helyezkedni, azt fogják csinálni, amire őket az egyetemen képeztük. Az elmúlt években határozottan nőtt azon diákjaink száma, akik a finnugrisztikai stúdiumok segítségével találtak állást maguknak. A régióban bekövetkezett politikai változások következménye, hogy egy fiatal számára új perspektívát nyit, ha főszakja mellett tud mondjuk magyarul, észtül, horvátul vagy szerbül, ismeri az adott kis népcsoport kultúráját, ösztöndíjas hallgatóként járt az adott országban. Az ilyen kapcsolatok intenzívebbé tétele nem kerülne pénzbe, mégis felmérhetetlen haszonnal járna. Nekünk építeni kell a hagyományos német-magyar kapcsolatra, konstruktív, megvalósítható ötletekkel kell előállnunk - egyformán figyelve Németországra, Ausztriára és Svájcra. Számokkal kifejezhetetlen, hogy ilyen természetű befektetéseinknek milyen hihetetlen a hozadéka. ÚJSZÁSZI ILONA PETŐFI SÁNDOR Téli világ Megölte valak magát, Az hozta ezt a rút időt. Fuj a szél, táncol a tányér A borbélyműhelyek előtt. Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. A napszámos, napszámosné tuskót fűrészel és hasít; Daróc pólyában gyermekük A szélvésszel versenyt visít. Hol a boldogság mostanában ? Barátságos meleg szobában. Jár nagy léptekkel föl s alá A katona az őrhelyen, És számlálgatja lépteit; Kínjában mást mit is tegyen? Hol a boldogság mostanában ? Barátságos meleg szobában. A hosszú lúbu drótostót Kopott gubáját cepeli; A; orra érett paprika, S hidegtől folynak könnyei. Hol a boldogság mostanában ? Barátságos meleg szobában. Barangol a vándorszínész Egy falutól a másikig; Meleg ruhája nincs ugyan, De mindazáltal éhezik. Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. Hát a cigány;... vacog foga A rongyos sátorok alatt; Kopogtat a szél és bemegy, Bár a cigány nem szól: szabad! Hol a boldogság mostanában ? Barátságos meleg szobában. Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rút időt. Fuj a szél, táncol a tányér A borbélyműhelyek előtt. Hol a boldogság mostanában ? Barátságos meleg szobában. Pest, 1845. február