Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-04 / 284. szám
SZERDA, 1991. DEC. 4. m INTERJÚ 5 Egy elnökválasztás „utóélete" Lapunk június 4-i számában .Alapszabály-ellenes volt-e az elnökválasztás a Szeged SC-nél?" címmel írtunk cikket arról, hogyan választották meg Bodó Antalt a klub elnökévé. Az ügy hullámai azóta sem csendesedtek, példa rá a december 2-i Legfelsőbb Bíróságon lezajlott tárgyalás. Pistrui László (a Szeged SC Vállalkozási Igazgatóság volt dolgozója) mint egyesületi tag indított keresetet azért, hogy az 1991. április 12-i egyesületi elnökválasztás szabályellenes volta miatt. Keresetét a Csongrád Megyei Bíróság I. fokú ítélettel elutasította. A hétfői budapesti fellebbezési tárgyaláson Pistrui László személyesen megjelent, míg az alperes - a Szeged SC - jogi képviselője előzetesen jelezte távolmaradását, egyben kérteaz I. fokú ítélet helybenhagyását. A benyújtott fellebbezést Pistrui László szóban is kiegészítette, amit megtárgyalt a Legfelsőbb Bíróság, majd végzésével hatályon kívül helyezte a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét és új eljárást lefolytatására kötelezte. Elismerve ezáltal, hogy a felperesnek a Szeged SC demokratikus működésével kapcsolatos aggályai megalapozottak. Indoklásként - többek között - a következők hangzottak el: - A rendes egyesületi közgyűlés összehívása mindenképpen indokolt és elengedhetetlen. - Az alapszabályt módosító, 1991 januárjában megtartott közgyűlés összehívásának körülményeit különös tekintettel a mandátumokra - meg kell vizsgálni. - Az 1991. április 12-i elnökválasztás ugyan az új alapszabálynak megfelelő forma, de a szavazásban részt vevők személyét jogszerűség szempontjából ugyancsak vizsgálandók. - A felmerülő problémák nem csupán tanúmeghallgatással, hanem okirati bizonyítással támaszthatók alá. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az egyesület elnökségének 1990 novemberében történt lemondása és a rendkívüli közgyűlés összehívása óta az elnökségi üléseken olyan döntések is születtek, melyek esetleg szabályellenesek, ezért is elkerülhetetlen, hogy a tényfeltárásokat bírósági úton tisztázzák. A fentiek értelmében valótlan Bodó Antalnak az a rádióban elhangzott és a Reggeli Délvilágban megjelent nyilatkozata, mely szerint végzés született elnökké választása ügyében. A Csongrád Megyei Bíróság határidő-mulasztás miatt nem tárgyalta a szóban forgó iigyet, végzése formai volt. Döntését, a fellebbezés folytán, a Legfelsőbb Bíróság elutasította, illetve hatályon kívül helyezte. Amennyiben a bíróság az ügy ujragöngyölítése folytán törvénysértést állapít meg - Bodó Antal hivatalba lépése óta tett intézkedései hatályukat vesztik! - Köztudott, hogy a sportegyesületeket ma még mindig a labdarúgó-szakosztály teljesítménye alapján bírálja el a publikum, s innen nézve elég kellemetlen helyzetben van most Bodó Antal. - Szó se róla, az ötödik hely és az őszi szezon második fele siralmasnak mondható. Amíg tartott az élvonalból hozott lendület, s amíg komolyan odafigyeltek a játékosok, tehát az első öt fordulóban még a színét is láttuk a focinak. Ahhoz képest, hogy Szalay Pistánál az első osztályban a védekezésen volt a hangsúly, a Crvena Zvezda vendégjátékáig olykor a támadó, figuratív labdarúgás került elő. -Én a bajnokság indulásakor azon morfondíroztam. írok egy optimista cikket arról, hogy milyen jó nekünk: végre szegedi és a városhoz régóta kötődő emberek dolgoznak a labdarúgásért, ráadásul a „bukott" edzőt - aki mellesleg nagyon sokat tett a helyi fociért - sem zavarták el. És most örülök, hogy nem fogtam hozzá. - Nézze, abból indultunk ki, hogy nagy dolog lenne már az önmagában, ha nem engedjük szétszedni az NB I-ből éppenhogy kipottyant csapatunkat. Ezt a tervet teljesítettük is, a jó képességű labdarúgók közül egyedül a klasszisnak mondható Cigan ment el, a többiek maradtak, és a kecskeméti fiúkkal még erősödtünk is. - Ez mind jó és helyénvaló, csakhogy ezzel a programmal sikerült megőrizni egy öreg csapatot is, miközben a Szeged utánpótlása, pontosabban két, tettre kész és tehetséges generáció a Dózsát és a SZVSE-t erősíti. - Ez a megállapítás igaz, csakhogy egy egyesületi elnök, vagy maga az egyesület nem függetlenítheti magát azoktól a gazdasági körülményektől, amiben ma a sport él. Ráadásul a Szeged SC-nél olyan félelmetes visszaélésekre derült és derül ma is fény, hogy ezek már önmagukban lehetetlenné tehetnék az egyesület működését. Ha innen közelítjük meg a tehetségek sorsát, ha ebből a nézőpontból gondolkodunk el Csányi vagy Gréczi helyzetéről, akkor nem olyan egyértelmű, hogy a klub mai vezetése a felelős a tehetségek szétszóratásáért. - Ezt elfogadom, hiszen ön csak fél éve dolgozik itt elnökként. De arra mégsem kaptam választ, hogy miért esett szét a szakosztály? - Itt egyéni döntések húzódnak meg a háttérben, nem hiszem, hogy a vezetés válságáról lenne szó. - Jó, nézhetjük egyenként is. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ / Atül-e a B oldalra ricát köpködni? Bodó Antallal beszélget Dlusztus Imre - Lehet, hogy az vagyok. Lehet, hogy elkövettem hibákat, de engem az a cél vezérel, hogy kétezer sportolónak kell megteremteni nap nap után a magas szintű, no jó, elfogadható feltételeket. Mert ha most megszüntetnénk egy szakosztályt, a fölélesztés évek múlva sokkal többe kerülne, mint most a megtartás. Ez az én felelősségem. Arról pedig, hogy milyen vezető vagyok, kérdezze meg az edzőket a szakosztályoknál! Szélpál László szakosztályvezető néhány hét próbaidő után lemond. A sokra hivatott ifiedző, Lóczi István nem végzi tovább az utánpótlás-szakágvezetői munkát, Orosházit felkészületlenséggel vádolják... - Nehéz ügy. Minden esetben van magyarázat, s nem hiszem, hogy ezek részletekbe menő értelmezése lenne most a feladatunk. - Értem, akkor beszéljünk az örökölt helyzetről. - Ehhez el kell mondanom, hogy a klub nyolc szakosztályából hat működésképtelen volt, amikor tavasszal elnök lettem. Ma mindegyik szakosztály él és működik ezt tartom a legfontosabbnak. És persze azt, hogy úgy tartottuk meg az összeomló épületet, hogy közben mindenhonnan támadtak bennünket. Igaz, hogy egy cég kivételével bármelyikhez fordultam a városban, mindenki segített, tehát a klub iránt még mindig nagy a ragaszkodás. - Miként önben is. - Úgy van. Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy ezt az egyesületet a romló feltételek ellenére fönn tudjam tartani. Ma a szakosztályok önállóan képtelenek megélni. bármennyire is szép ideák szólnak a szabadon gazdálkodó egységek mellett. - Visszaéléseket is említett. - Tudott dolog, hogy bejelentéssel kellett élnem a vállalkozói iroda rendezetlen dolgai miatt. Nem láttunk tisztán. - Ez azt jelenti, hogy talán még azt sem tudják, hogy mi a klub vagyona? - Pontosan. Nem tudom megmondani. hány buszunk van, milyen eszközökkel számolhatok, mert Kónya Sándorék úgy vezették a könyveket, hogy azon évek múltán lehet csak kiigazodni. Ráadásul olyan szerződéseket kötöttek, amelyek csakis az egyéni érdekeket vette figyelembe. - Tudna egy példát mondani? - Igen. A stadion hirdetőtábláit vállalkozó adta el. s a befolyt bevételből a szerződés szerint hatvan százalékot kapott. Mondja meg, ki ad ma ilyen indokolatlanul, sőt gyanúsan magas ügynöki jutalékot? Az, aki nem az egyesülete érdekeit nézi. De itt van a Szegedi Dózsához átcsoportosított ifista garnitúra is. Egy szerződés értelmében a fiúk után. ha valahol profiajánlatot kapnak, jövőre egy betéti társaság kapja meg a bevétel kilencven százalékát és csak tíz marad az anyaegyesületnek. - Nem biztos, hogy rosszindulat vezette a tollat, amikor aláírták ezt a megállapodást, hiszen az ország talán legtehetségesebb garnitúrája a Kubát-féle, s a szponzorok végül is egy ígéretes szegedi gárdát támogatnak. - Ezt nem is vitatom, de a Szerződést akkor is rossznak tartom, mert nem képviseli eléggé a klub érdekeit. - Elnök úr, váltsunk témát. Ön központi személyisége lett a sajtónak, hiszen vitatták a megválasztásának törvényességét, soksok ellenséget szerzett azzal, hogy több embert elmozdított az apparátusból, ugyanakkor részt vett a Crvena Zvezda-akcióban, a stadion bravúros gyorsaságú átépítésében. Szóval, jó elnöknek tartja magát? - Ahogy kérdez, az az érdekes. Egymás mellé helyez olyan tényeket, amelyek egymást tökéletesen kioltják. - Csupán azért, mert én diktatórikus vezetőnek gondolom. - Lehet, hogy az vagyok. Lehet, hogy elkövettem hibákat, de engem az a cél vezérel, hogy kétezer sportolónak kell megteremteni nap nap után a magas szintű, no jó, elfogadható feltételeket. Mert ha most megszüntetnénk egy szakosztályt, a fölélesztés évek múlva sokkal többe kerülne, mint most a megtartás. Ez az én felelősségem. Arról pedig, hogy milyen vezető vagyok, kérdezze meg az edzőket a szakosztályoknál! - Az egyik focimeccsen a cserét látva a fejéhez kapott, és azt mondta az edzőre: „Ez nem normális!" Tehet így egy egyesületi elnök? -Én ott szurkoló vagyok, s tavasszal inkább átülök ricát köpködni a B oldalra. Egyébiránt még a női kosarasok meccse előtt is olyan mérkőzésláz fog el, mint egykoron, amikor fölálltam a . szőnyegre. - Éppen erre szerettem volna utalni. Ön élsportoló volt, olimpikon is, kitűnő versenyző, a város egyik büszkesége. Nem zavarja a tomboló középszer? - De. nagyon zavar, s higgye el. hogy az energiáim felét az köti le, hogy a versenyszellemet átadjam a sportolóknak. Nézze meg, ott van a Volán kézilabda-csapata. Állandóan telt ház előtt játszanak, holott ennyi megrögzött kézilabdás nincs a városban. De kimegy a nép, mert harcot lát, férfias küzdelmet, céltudatos játékot és sikert. Sikert bizony, amire mindenkinek nagyon nagy szüksége van. - Végül is: van értelme ennek a küzdelemnek? Kérdezem ezt azért, mert az egyesület adósságállománya az ön vezetése alatt is tovább nőtt. - A küzdelemnek van értelme. S mivel olyan egyesületet is ismerek, amelyiknek már százmilliós az adóssága, és ez az összeg tisztességes sportvezetői magatartással együtt halmozódott föl, szóval, mert az egyesületek egytől egyik eladósodtak, nagyon bízom egy általános, kormányzati szintű rendezésben. - Arra gondol, hogy eltörlik az adósságukat? - Vagy arra, hogy másfajta szabályozók alá helyezik a sportegyesületeket. - Tehát miben maradhatunk? - Talán abban, hogy nagyon nehéz feladatunk van. Szeretném, ha így írná le: az én jelenlétemmel nagyon sok régi kádernek kiesett a csöcs a szájából. Rengetegen éltek meg az egyesületből, és én ezt a szakaszt lezártam. Most éppen ezért nagyon sok az ellenségem. A mai jogrendben, a mostani időkben iszonyúan hosszú dolog rendet rakni egy ekkora egyesület háza táján. Idő kell a jó munkához, és az eredményekhez is.