Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

Í£>A x ÖT ANNYIBAN ÉRDEKLI A DOLDG, ]F •ROGY SZENZÍCIŰS NÉP... IZ£ KÉPRIBDRTOT AKAR CSINÁLNI A BŰZÖL ... IZÉ. BŰNÖZÖK ELK APÁSÁVAL KAPC S OLATBAN > TERMESZJES... IZE. TERMÉSZETESEN AZ ÖN ^FFL KÖZREMTKÖDÉSEVEL. R^TW ÖRIÁ8I SIKER LESZ AZ /— UNJSAGBAN Í K R-RTT AHA • SZÖI/AL BIZN1C H IS KAN A DOLOGBAN 1 VAF. VtCTIS MÉG EGY ILKEN BESZŐLAS £S MSGfOFÖZLAK! NEHOGY ELRÖHÖGJEM ^ MAGAM! NA, N ML VOLT AZ . ISKOLA£>AN 7 HŐSÜNK MINDEN BIZONNYAL AZ ANGOL BUSINESS=ÜZLET S2ŐRA GONDOL , HABAR A KIEJTÉS EUfUÉN SÁNTÍT... EZ JOBBAN ^ ISMER ENSEM, MINT ÉN MAGAMAT... gATMflNuS)] BÁTORSÁG, BARÁTOM!, 8. Rajzolta: Varga Zolt HÁT PERSZE! •HÁL1 ISTENNEK ! MAR AZT HITTEM ,HOGY EGY TENO... IZÉ TERRORISI. NAHÁT MÉG EGY ILYEN RU... IZÉ JELMEZT! ENGEDJE MEG ROGY BEMUTATKOZZAM .-LLOYDN. POOD... ^ ÍZÉ POLAROID UAGYOK. TUDJA \ AFÖNÖKCM, KU CESARE. l AUGUSTUS ) NAGY-H/ÜALMŰ MA3NESLAP... ^Lf '2É LARMAGNAS, mmd IPARMOKAS V\ ÉS A TÖBBI... ^ LABV$GNE3...? TÚRA EGY SZERZET LEHET... SZALU MAR RÖLAM LE ...DE ...DE HÉ ÁTMENT A PIROS LflMPAN! JÉ! nr UTMRA IS VAN? ... l/ALŐS2lkl(ÁLEG A KÖZÉPKELET-EURÓPAI AKCENTUS MIATT., p JA 8-VEL,MLWT WILLIAM IZE IGEN, B-VEL, MINT. IWILÜAM.. IZE." PRIZNICT /F ÖIZMIC / MINT" ÜZLET. MAGAZIN OTTHON 1991. DECEMBER 20. . * tt CSALAD, ELETMOD, SZORAKOZAS, TÉVÉMŰSOR Az 1991-ben oly sokféle átváltozást megélt Életmód magazin idei utolsó összeállítását tartja kezében az olvasó, akitől a jövő évi viszontlátásig a/ Indiában tanító Murphy doktor szavaival búcsúzom: „Embertársaidnak kizárólag szeretettel tartozol. A szeretet pedig nem más, mint hogy ugyanazt kívánjuk másoknak, amit önmagunknak is kívánunk: egészséget, boldogságot és az élet összes áldását." Valamint kellemes, békés ünnepeket! Lonc és magonc A Stefánia és egy gombóc fagyi Juhász Gyula Tisza-parti szobrának mélázó komorsága teljesen indokolt. Bar néhány éve a folyó felé fordították, a szobor még bizonyára emlékszik a „liget" látványára: a kitaposott, pázsitra már nyomaiban sem emlékeztető fűre, az elvadult bokrokra, a hídfő s/enynvezett levegőjében fuldokló fákra... A dám Péter. Fekete Zoltán és Kovács János - valamennyien zöldterületekkel foglalkozó szakemberek - ezúttal a Tisza-part és a Stefánia sétány szomorú állapotát segítettek föltérképezni. De az a látvány sem sokkal szívderítőbb, amelyen a Tisza partján fogadja a szemlélőt. A partfal megépítése árvízvédelmi szempontból feltétlenül szükséges volt, de a sétány szélső fasorán látható, mennyire megszenvedik a növények mostani helyzetüket. A sok beton és kő elzárja a víztől a növények gyökereit, amelyek a munkák ideién egyébként is sérüléseket szenvedtek. A fák alatt meghagyott földtányér olyan kicsi, hogy azon át aligha jut elegendő nedvesség a gyökerekhez. A Korányi fasor alatt sétálva találunk olyan fát, amelynek odvas törzse kilyukadt, átlátni a túloldalra... A kollégium előtti fák ágaira felmászó serdületlen ifjak zavarják a hasonló korú leányzók nyugalmát, de a vastag ágak, a dús lombozat árnyékot is vet. Mivel a városképi jelentőségű fákat kivágni nem szabad, valaki más módszert választott: lehántotta a fák kérgét, így előbb-utóbb maguktól is elpusztulnak... A játszótér örökzöldjei között magoncok ütötték fel a fejüket. A szépen rendbe hozott múzeum környékére már nem jutott pénz. A terep rendezetlen, beton, gyöngykavics, föld, építési törmelék mind megtalálható itt, méghozzá egymás közvetlen szomszédságában. A híd alatt átvezető út peremkiképzése félbehagyott, átgondolatlan. A szökőkút körüli fűnégyszög sarkait már meg sem kísérlik újraásni, telepíteni: a járókelők úgyis lerövidítik az útjukat, és ösvényt taposnak maguknak. „A Várkertben járunk, a régi Stefánián. Megcsodálhatjuk változatos faritkaságait. Található itt japán akác. celtis, császárfa, francia mogyoró, paulownia..." - olvashatjuk Péter László Szeged útikönyvében. Ezt láthatta a szerző könyve megírása idején - ma már mást lenne kénytelen leírni. A rózsaszínű és sárgásfehér virágú, illatos lonc közé a szomszédos fa magja hullott, és a bodzafélékhez tartozó cserjét magoncok, a juhar növendék hajtásai Verik föl. A cserjeszint az egész sétányon elöregedett, vadhajtások teszik áttekinthetetlenné. A túlburjánzott vadrózsabokor akár Csipkerózsika száz éves álmát is meg tudná védeni a betolakodók elől. Ebből a bokorból celtis, azaz madárcseresznye magonca nő. A Stefánia fái - hasonlóan a Széchenyi téri platánokhoz - megöregedtek. Folyamatos kivágásukról, újratelepítésükről már régen gondoskodni kellett volna. A szakembereket nem lepte meg igazán, amikor néhány éve leszakadt az egyik fa derékvastagságú ága: a koronák látványa sejteti, milyen lehet a fák állapota. Sajnos, megint csak pénzről kell beszélnünk. Arról, hogy a városgondnokság a kezelésére bízott területre átlagosan 11 forintot kap négyzetméterenként. Ennyiért éppen egy gombóc fagylaltot lehetett kapni még a múlt nyáron... A Stefánia egy négyzetméterére 25 forint jut a minimálisan szükséges 40-50 helyett. Ekkora ráfordítással még a pusztulást sem lehet megállítani. A sokszor elmarasztalt városgondnokság nem is tehetett mást: a zöldterületek fenntartását a takarításra volt kénytelen korlátozni. Pedig a kettő messze nem ugyanaz. A parkfenntartás és a környezetvédelem viszont igen szoros kapcsolatban állnak. A városnak azonban - indokkal vagy indokolatlanul, ez az eredmény szempontjából édes mindegy - az utóbbi években nem volt pénze parkjainkra. Ilyen feltételek mellett viszon nem lehet számonkérni a szakmai munkát. Stefániánk tehát ilyen - most. Ha nem történik semmi, állapota csak rosszabbodni fog. Nyilas Péter Somogyi Károlvné felvétele Zöldtáborokról - télen Vannak, akik a környezetvédelemről beszélnek, és vannak, akik csinálják. A Környezetvédelmi Kerekasztal Szövetség tagjai azonban azon kevesek közé tartoznak, akik mindkettőben jeleskednek. Karnyújtásnyi környezetükben igyekeznek megszerettetni a gyerekekkel a természetet, neveléssel, szavakkal és tettekkel. A zöld eszme télen se zuhanhat mély álomba: hívéi számára ez a számadás és a készülődés ideje. Az idén. Mórahalom mellett kialakított Erdei iskola olyan természetes, demokratikus módon működő oktató-nevelő intézménnyé kíván válni - tudtuk meg a Bálint Sándor Művelődési Házban rendezett tanácskozáson -, amelyben az ismeretszerzés fő forrása a közvetlen tapasztalat. Addig azonban, amíg mmmmmtmm lerakhatják itt egy új iskolatípus alapjait, olyan nélkülözhetetlen alapokról is gondoskodniuk kell, mint például egy illemhely. Most vezetik a közelben a gázt - tudtuk meg Sára Sándornétól, aki lelkén viseli az intézmény sorsát -, ám félő, hogy ha most nem kötik be az iskolaépületet is a hálózatba, később ez még nagyobb nehézségekbe ütközne. Kérik tehát a zöld eszme híveit és a természetkedvelő szakembereket, hogy ajánlják föl baráti segítségüket a szerelőmunkák elvégzéséhez. Egy otthonos, működő iskola talán könnyebben meggyőzi az oktatási programokat készítő tanárokat, törvényhozókat, hogy van jövőjük Magyarországon is az angol példát követő Erdei iskoláknak. Ch. A. A genetikai beavatkozás gyümölcsei A világ élelmiszer-termelésének növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a mezőgazdasági vegyszerek használata. Ez azonban gyakorta környezeti problémák kialakulásához vezetett. Ezért a kutatók olyan beavatkozásokkal próbálkoznak, amelyek megváltoztatják a növények genetikai szerkezetét oly módon, hogy azok például nagyobb vagy érettebb gyümölcsöt teremjenek, vagy rovarokkal és egyéb kártevőkkel szemben ellenállóak legyenek. Tömörített szemét Számos országban a szemét elszállításáért köbméterenként kell fizetni, ezért sem mindegy, hogy mekkora helyet foglal el a házi hulladék. Egy angol cég a konyhaasztal alatt is elférő, olyan hulladéktömörítő eszközt fejlesztett ki, amely a beléje tett palackokat, konzervdobozokat, műanyag tartályokat és a mindenféle egyéb házi hulladékot eredeti terjedelműknek a töredékére préseli össze, s az 5,5-6,8 kilogrammos, műanyag zsákokba tömörített csomag nem bűzös, és a legyeket sem vonzza. A tömörítés még egy percig sem tart, s a cserezsákokat könnyű a szerkezethez hozzáilleszteni, illetőleg róla levenni.