Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. DEC. 18. így folytatják márciusban Sorsoltak Genfben Kedden elkészítették a labdarúgó UEFA Kupa negyeddöntőinek sorsolását. A két. igazán jegyzett „nagycsapat" közül mind a spanyol Real Madrid, mind az angol Liverpool idegenben kezd. Az ibériai legénység a csehszlovák Sigma Olomouc otthonába látogat el, míg az angol „vörös ördögök" együttese a legjobb nyolc között magának helyet biztosító két olasz gárda közül a Gcnoát kapta riválisul. Bár magyar klub már régóta nem részese az 1991/92-es kupaküz­delemnek, van még lehetőség szurkolni magyar futballistáért is! Petry Zsolt, a magyar válogatott kapuvédójc ugyanis az AA Gent „portá­sa". A Kispestről Belgiumba szerződött remek kapusnak várhatóan akad majd dolga bőven, hiszen a jelentős múltú, ma főként fiatal erőkből álló holland Ajax ellen kell majd bizonyítania. Az. UEFA Kupa negyeddöntőinek első mérkőzéseit 1992. március negyedikén játsszák le, a visszavágókra pedig március 18-án ke­rül sor. A párosítás (az elöl álló klub az első találkozó pályaválasztója): Torino (olasz)-KK 1903 Kopenhagen Idán), Sigma Olomouc (csehszlovák)-Real Madrid (spanyol), Genoa (olasz)-FC Liverpool (angol), AA Gent (helga)-Ajax Amsterdam (holland). Távozik a főtitkár Világcsúcs a Mont Blanc tövében Két éve még csak négy ország legjobb rövidpályás gyorskorcso­lyázói indultak a Mont Blanc (Monté Blanco) olasz elővárosában rendezett Aosta Kupán, az elmúlt hét végén már 11 nemzet short track-csei versengtek egymással az Alpok hegyei között fekvő festői településen. Az olimpiai számmá előlépett rövidpályás gyorskorcso­lyázás legjobbjai ezúttal az ötkari­kás játékokra összeállítandó nem­zeti csapatokba kerülésért is küz­döttek. A viadal legjobb eredmé­nyét az olasz Hugó Herrnhof érte el, aki a férfi 500 méteren 44.44 mp-cel egy századmásodperccel megjavította honfitársa, Orazio Fagone kishíján négy éve éppen Budapesten elért világrekordját. A magyar versenyzők a várako­zásnak megfelelően szerepeltek, tisztességgel helyt álltak. A sportág magyarországi népszerűségét jelzi. hogy a rajthoz állt tíz short (rack-es között csak három budapesti akadt, heten vidékről kerültek a váloga­tottba. Nem dőlt még el, hogy kik képviselik a piros-fehér-zöld szí­neket az. albertville-i olimpiai játékon. A férfiaknál a fővárosi Kun Bálint Tibor legnagyobb ellenfele a pécsi Telegdy Attila, míg a nőknél a valószínűleg utazó Kaszala Tamara több vetélytárssal szemben bizonyíthat januárban a hollandiai Groningenben megren­dezendő csapatvilágbajnoki elő­döntón. Boda Csaba, a szakbizott­ság titkára és Székely Ferenc edző az MTI munkatársának elmondták, hogy a megindult fejlődés Albert­ville-ben még valószínűleg kevés lesz az elődöntőbe jutáshoz, de 1994-ben a lillchammcr-i olimpián már kiugró eredményeket várnak a magyar rövidpályás gyorskorcso­lyázóktól. - Távozásom legfőbb oka teljes mértékben családi jellegű - mondta Szalai György. - Sajnos kisebbik fiam beteg lett, s mivel tartós gon­dozást igényel, egyszerűen nem tudtam nyugodt lenni, ha Pesten kellett lennem. Márpedig tisztem­ből adódóan gyakorlatilag az egész munkahetet a fővárosban kellett töltenem, és bizony belefáradtam a Tata és Budapest közötti állandó ingázásba. Tiszteletben tartva döntését és megértve helyzetét, azért felme­rül a kérdés: elhatározásában nincs-e szerepe szakmai okok­nak is? - Természetesen belejátszik a sportág eredménytelensége is, ha nincs eredmény, semmi és senki nem lehet jó. 1989 decembere óta, amikor is főtitkárrá választottak, sok sikerélményben a magyar súlyemelők jóvoltából bizony nem nagyon volt részem. Mihez kezd hazatérése után? Nyilván nem akar elszakadni at­tól a sportágtól, amelyet nem csak főtitkárként szolgált, hanem - nem is olyan régen - még mint SÚLYEMELÉS A Magyar Súlyemelő Szövetség hétfői rendkívüli ülésének a központi témája a barcelonai játékokra készülő bő olimpiai keret névsorának elfogadása volt, ám a napirendel a főtitkár, kívülállók számára meglepő bejelentése tette különösen izgalmassá. Szalai György azt kérte ugyanis, hogy munkaviszonyát december 31-ével közös megegyezéssel bontsák fel. Fz kevésbé finoman azt jelenti, hogy a súlyemelők főtitkára lemond tisztségéről. Lépése hátteréről a legérdekeltebbet faggatta az MTI munkatársa. versenyző is, aki Világ Kupát nyert, az 1980-as moszkvai olim­pián bronzérmet szerzett... -Még nem tudom, hogy foly­tatom tovább. Januárban még én viszem az ügyeket, mindaddig, amíg a főtitkári pályázatra jelent­kezők közül a szövetség vezetése kiválasztja a legmegfelelőbbnek tűnőt. Lehet, hogy munkanélküli segélyre megyek, dc ha hívnak valamelyik szakosztályhoz, talán maradok a súlyemelésnél. Szabad poszt azonban nemigen van, a versenyző is egyre kevesebb, és senkinek a nyakába nem akarom varrni magam. Ki léphet az. örökébe, egyálta­lán milyennek kell vagy kellene lennie egy mai magyar súlyemelő főtitkárnak? - Olyan emberre volna szükség, aki menedzser típusú, ugyanakkor a szakmához is ért, vagyis mind a pénzügyekben, mind a súlyemelés­ben járatos. Feladatának azonban csak úgy felelhet meg, elképzelé­seit akkor valósíthatja meg, ha valódi hatalmat kap, jogosultságait kiterjesztik, és munkájában part­nerek mindazok, akik készek és képesek tenni a magyar súlyeme­lésért. Amely csak nagyobb össze­fogással, megértéssel menthető át a jövőbe. Budapest Európa-bajnokságot kér Évzáró, három és fél órás ülést tartott a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöksége. A testület értékelte az idei gazdálkodást, megállapította, hogy az életben maradáshoz újabb és újabb szpon­zorokat, támogatókat kellett szerez­ni, hiszen a költségek (például a repülőjegyek) állandóan emelked­tek. A jövővel kapcsolatban szó esett arról, hogy az 1994. évi Euró­pa-bajnokságot Zágráb rendezi. Ám a jelenlegi polgárháború és annak következményei miatt elkép­zelhető, hogy a horvát főváros eset­leg lemond szándékáról. Dr. Harcsár István, a szövetség elnöke támogatja, hogy ebben az esetben Budapest vállalja át az Eb lebonyo­lítását. Dc később is, esetleg 1996­ban vagy 1998-ban, Budapest szí­ASZTALITENISZ vesen adna otthont egy kontinens­találkozónak. - Kilenc évvel ezelőtt volt Buda­pesten Európa-bajnokság, sportá­gunk hagyományai, eredményei szinte megkövetelik, hogy újból vállalkozzunk ilyen versenyre ­mondta a szövetség elnöke. - A fel­tételek adottak, a Budapest Sport­csarnok, a környező kisebb létesít­mények és a Hotel Stadion a rendelkezésünkre állnak. Rövidesen levélben fordulunk az európai unió­hoz, felvetjük a „zágrábi kérdést", vagy a későbbi rendezés lehetősé­gét. írásbeli kérésünket az európai unió tavaszi kongresszusán nyújt­juk be. Szó volt a jövő év elején sorra kerülő olimpiai selejtezőkről. A magyar játékosok közül a világ­ranglistán elfoglalt helye alapján Bátorfi Csilla és Wirth Gabriella selejtező nélkül is barcelonai résztvevő, egy helyet azonban még ki lehet harcolni az olaszországi kvalifikációs versenyen. A férfiak nem élveznek előnyt, nincs egye­lőre helyük az olimpián. Bérezik Zoltán szövetségi kapitány szerint Harczi Zsolt, Németh Károly és Varga Sándor a legesélyesebb arra, hogy részt vegyen a selejtezőn. Bérezik elmondta azt is, hogy a külföldre költöző Pázsy Ferenc és a keret edzéseitől távol maradt Kal­már Tamás helyett Turbók Attilát, a Postás versenyzőjét vonja be a közös gyakorlásokba. Evés közben jött meg az étvágyuk... Bizonytalan az SZVSE birkózóinak indulása az első osztályban Csikós Ferenc edzőt arra kértem kronológiai sorrendben elevenítse fel az idei versenyévadot. - A csapatbajnokságra nem annyira készültünk, inkább az egyéni ob-ken való helytállásra ösztönöztük a versenyzőket ­mondja Csikós Ferenc, majd így folytatja: - ahogyan haladtunk a csapatbajnokságban előre, úgy jött meg az étvágyunk... - A csoportban pedig a Bp. Spartacus erejét nem volt szabad lebecsülni. - Az első fordulóban a mérlege­lésnél már láttam: van mit keres­nünk. ugyanis Bódi Jenő, a szövet­kezetiek Európa-bajnoka nent indult egyik összecsapáson sent. Szerintem a fővárosiak nem vettek bennünket komolyan. A Pécsi Hú­sos pedig szerényebb erőt képvi­selt. Száz szónak is egy a vége: a csoportunkból nagy fölénnyel jutottunk túl. - A három csoportgyőztes közül a Szondi SE látszott a legnehezebb diónak, hiszen a katonacsapat tavaly még az első osztály részt­vevője volt. s csak anyagi meggon­dolásból nem indult el az idén a legjobbak párviadalába. - így van! A Szondi SE a Bp. Honvéd megszűntével a legerősebb katonacsapat lett. A székesfehérvá­ri gárda nagyon készült az első találkozóra, hiszen két dunaújvá­rosi sportolóval erősített, akik meg is nyerték mérkőzéseiket, azonban nagy meglepetésre 14:10-re mi győztünk. A Tatabánya kétvállra fektetése sem jelentett különöseb­ben nehéz feladatot, annak ellenérc, hogy nagyon sok tehetséges ifjúsá­gi versenyzővel rendelkeznek, akik közül többen EB-n és vb-n is dobogóra álltak. - Minek tulajdonltja csapata sikerét? FOTÓ: GYF.NES KÁI.MÁN A II. osztályú csapatbajnokságban aranyérmet nyert SZVSE gárdája, álló sor (balról jobbra): Csikós Ferenc vezető edző. Sípos István, ifj. Csikós Ferenc, Gyuris Menyhért, Sándor László, Galambos Titusz, Tóth János, Márkus Csaba. Ülnek: Miklós Károly edző. Szakács József, a megyei birkózó szövetség elnöke, Sántha Ferenc, Kalcsevics László, Kiss Ferenc, Kodai László, Szokoly Tamás, Balogh János. Á képről hiányzik, de a csapatbajnokságon szerepelt: Szél József, Németh László, Csomós János. •mmmmmmmmnnwmmmmmm Az idén űj fejezetet nyitottak a Szegedi VSE birkózói a sportág aranykönyvében. Az új rendszerű csapatbajnokság második vonalában a bajnoki címet szerezték meg, s több éves szünet után ismét a legjobb csapatok társaságában versenyezhetnek jövőre. A napokban a szép sikert ünnepelték a vasutas birkózók, s nagy örömmel vették át az Ora Ékszer Kereskedelmi Vállalat győztes csapatnak felajánlott 16 darab Siko-óráját és sportfelszerelésre adott 100 ezer forintját. A sikerkovácsokkal együtt ünnepelt Halász Antal, a klub ügyvezető elnöke és Szakács József, a sportág megyei szövetségének elnöke. - A bajnoki cím megszerzésének több összetevője volt: az egyik, hogy számunkra nagyon kedvező volt a versenykiírás, ugyanis mi egyenlő hangsúlyt fektetünk mind­két fogásnemre. Másodsorban a versenyzőink akaratban, küzdeni­tudásban ellenfeleik fölé tudtak nőni. s harmadsorban olyan edzői gárda dolgozik egymás keze alá ­Benkő Gyula, Bárkányi Zoltán, Miklós Károly -, akiknek csak a klubérdek és a minél szebb siker lebeg a szemük előtt. - Hallhatnék az egyéni verse­nyeken elért eredményekről is? - Kezdeném a legszebb ered­ménnyel, ugyanis váltakozó siker­rel szerepelt a társaság az országos bajnokságokon, heten nyertek II. osztályú bajnoki címet, s ezzel lettek első osztályú minősítésűek. Rajtuk kívül még négyen érték el ezt a címet. Az egyetlen országos bajnokunk Lengyel Roland a diák korcsoportban. A serdülő Kalcse­vics László világbajnokok legyőzé­se ellenére második lett a serdü­lőknél. A felnőttek közül Balogh János érdemel dicséretet, ugyanis a szabadfogásúak országos bajnok­ságán a 62 kg-ban ezüstérmet nyert. Gyuris Menyhért szabadfo­gásban 3„ míg kötöttben 5. helyen végzett. A 32 éves Sípos István élete legjobb eredményét érte el, a kötöttfogásúak 82 kg-os küzdel­mében megszerzett 5. helyével. - Az ifjúságiakról még nem beszélt, elfelejtette volna őket? - Az ifjúsági korosztályunk elég gyenge erőt képvisel. Mindössze két versenyzőre számíthatok: Ga­lambos Titusz szabad és kötöttfo­gásban korosztályában bronzérmes lett. A volt serdülő világbajnokunk Tóth János pedig betegsége miatt az idei versenyeket kénytelen volt kihagyni. Bízom abban, hogy a most beindult intenzív utánpótlás­nevelés gyümölcse beérik, s az új­jáalakult megyei birkózó szövetség kezdeményezései nálunk is lecsa­pódnak. - A másodosztály bajnoka cím azt jelenti, hogy jövőre az első osztályban indulhatnak. - Áz idén az egyesület veze­tőinek jóvoltából minden verse­nyen elindultunk. Hogy jövőre mi lesz? - azt egyelőre nem tudom. Az azonban biztos, ha az első osztály­ban el akarunk indulni 500 ezer forinttal több pénzre lenne szük ­ségünk. Ennyi pedig szerintem a klubnak nincs. Szponzorra lenne szükségünk. Ezután Szakács Józseftől, a megyei birkózó szövetség elnöké­től kérdeztem: hogyan vélekedik az SZVSE sikeréről? - Nagyon örülök, hogy ismét első osztályú birkózócsapattal ren­delkezik Szeged. A nagy tét össze­kovácsolta a vezetőket és a ver­senyzőket egyaránt, s ebből szüle­tett meg a siker. Nagy dolognak tartom, hogy a fiatalok is fel tudtak nőni a feladat nagyságához, s kivették részüket a nem várt győze­lemből. Remélem, az SZVSE baj­noki címe is a birkózás felé fordítja úgy a nézők, mint a szponzorok figyelmét. Kérem, aki tudja segítse ezt a szép, férfias sportágat... SÜLI JÓZSEF Jégpálya a pusztamérgesi iskola udvarában Kell hozzá fagypont alatti hő­mérséklet, víz, terület és egy lelkes tantestület. Ha ez mind adva van, akkor már „semmiség" korcsolya­pályát üzemeltetni. A kellékek Pusztamérgesen együtt vannak, s az 1400-as lélekszámú község iskolájának udvarán élvezhetik a csodálatos téli sportág örömeit az ott lakók. A pálya 20-szor negyven méteres, amin még jéghokizni is lehet, hiszen a vonalakat felfestet­ték. Amint azt hallottuk Csamangó Jusztina testnevelőtől, a pályát az iskola tanulói tanári felügyelettel bármikor használhatják, persze a nagyközönség sincs kizárva, hiszen délután négytől hatig bárki korizhat kedvére. Mesteredző halála Nyolcvannégy éves korában el­hunyt id. Tóth Béla mesteredző, egykori lovaglótanár, aki évti­zedeken át irányította a lovas- és az öUusaválogatott felkészülését. Tóth Béla temetéséről később intézkednek. A hónap sportélménye December a sport világában uborkaszezonnak minősül, hi­szen ezen időszak a szakvezetők számúra az őszi évad értékelé­sének jegyében telik el, míg a sportolók az erőgyűjtéssel, fel­készüléssel vannak elfoglalva. Ez évben - részben az ötkarikás játékok közelsége miatt - fel­borult ez a megszokott rend, sportesemények sokasága zú­dult ránk az utóbbi hetekben. Gondoljunk csak a labdarúgó­válogatottunk dél-amerikai túrájára, a Crvena Zvezda kis­pesti mérkőzésére, kézi-, kosár­és vízilabdázók hazai és nemzet­közi összecsapásaira. Számomra - s talán sokaknak - az elmúlt hét végén a München­ben rendezett tenisz Compaq Grand Slam Kupa jelentette a hónap csemegéjét, amit a Ma­gyar Televízió és a műholdas adások jóvoltából kísérhettünk figyelemmel. A szombaton leját­szott Chang-Lendl elődöntő maga volt a csoda! Az első két játszmában „Iván a rettenetes" pályafutásának minden rutinját kihasználva jutott előnyhöz, amit a tajvani származású, de amerikai állampolgárságú fiú iszonyatos győzniakarással egyenlített ki. A mindent eldöntő ötödik játszma az idegek csatá­ját hozta, amelyben mérkőzés­labdát hárítva - talán némi szerencsével - Chang diadal­maskodott. Aki látta a mérkő­zést megerősíthet abban: a „fehér sport" minden szépségét bemutatta mindkét játékos, csodálatos küzdelemnek lehet­tünk részesei. Bevallom Lendlnek szurkol­tam, már csak azért is, mert no­vemberben a Budapesten meg­rendezett teniszgálán láthattuk a számunkra megfizethetetlen­nek hitt világsztár tudását. A másik ágon - egy újabb amerikai - Dávid Wheaton nyert a wimbledoni győztes Michael Stich ellen, s ezzel éle­iében először jutott fontos ver­senyen döntőbe. A vasárnap lejátszott fináléban a kis Chang nem tudta megismételni előző napi káprázatos teljesítményét, így háromszoros játszmában szenvedett vereséget az esélyte­lennek hitt (világranglista 17. helyét elfoglaló) versenyzőtől. Wheaton győzelme nekünk is tanulsággal szolgálhat, hiszen hányszor láthattuk sportolóin­kat nemzetközi eseményeken eleve „feltartott kézzel" kimenni a küzdőtérre, ami a sport vilá­gában megengedhetetlen. Kár, hogy ez a srác nem magyar... CSONKA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents