Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. DEC. 3. Kravcsuk-portré Leonyid Kravcsukot sok mindennel lehet vádolni, csak azzal nem, hogy nem elég furfangos. Kellő politikai érettség és csavaros ész nélkül aligha maradt volna a csúcson: ezért nem meglepő, hogy vasárnap már az első fordulóban megszerezte a szavazatok felét, s így őlett Ukrajna első közvetlenül választott elnöke. Az 57 éves politikus a nyugat-ukrajnai Rovnoban született, parasztcsaládban, majd a kijevi egyetemen szerzett politikatudományi diplomát. Ezután a hagyományos létrát járta, egészen az ideológiai titkárságig vitte a kommunista pártban. Tavaly tavasszal jutott az akkori legmagasabb csúcsra: az erős kommunista befolyás alatt lévő parlament elnöki székébe. Kravcsuk politikai érzékét dicséri, hogy stílusváltást hajtott végre: Ukrajna függetlenségét és a piacgazdaságot tűzte zászlajára, igaz, az augusztusi puccsig még a megújuló unió keretein belül. Mind gyakrabban került összetűzésbe a moszkvai vezetőkkel, kivált Mihail Gorbacsovval. Az elmúlt három hónapban azonban Borisz Jelcinnel is heves szóváltásba került, miután az oroszországi elnök többször értésre adta: kiválásuk esetén területi követelése is lehet Oroszországnak és gazdasági szankciókra is számíthatnak, ha búcsút intenek a szövetségnek. Kravcsuk. akárcsak az elnöki posztért indult másik öt vetélytársa, mindvégig keményen állta a sarat. Novo Ogarjevot messziről kerülte, s kormányfőjét is csak azért küldte el Moszkvába, hogy tájékozódjék a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Ukrajnában ma nem sok karizmatikus politikai egyéniséget ismer a közvélemény. Kravcsuk nemcsak a javarészt oroszok lakta keleti és középső vidékeken szerzett masszív szavazóbázist, hanem a mindig is rebellis nyugati tartományokban is. Nem beszélve arról, hogy a még mindig hatalomban ülő helyi vezetők zöme éppen az ő segítségével reménykedik a túlélésben, hátha nekik is sikerül az, ami Kravcsuknak: párttitkárból demokratává lenni. Néhány héten belül kiderül, így lesz-e. MESTER NÁNDOR (MOSZKVA) / Uj szomszédunk van A magyar Parlament külügyi bizottságában a képviselők üdvözölték az ukrán népszavazás eredményét, és állásfoglalásukban kijelentették: az ukrán nép akaratát tiszteletben kell tartani. Ez azt jelenti, hogy nemsokára szükségessé válik külön diplomáciai kapcsolat felvétele Magyarország és Ukrajna között, tehát a kijevi főkonzulátus nagykövetségi rangot kaphat. A képviselők rámutattak: Ukrajna vállalta a Szovjetunió kötelezettségeit, és nemrég egy olyan kisebbségi okmányt fogadott el, amely biztosíthatja majd a köztársaságban élő számos etnikum jogait. Jeszenszky Géza igen szkeptikusan nyilatkozott Velencében, a Hexagonaléban (a közép-európai kezdeményezésben) részt vevő országok külügyminisztereinek tanácskozásán ENSZ-erők jugoszláviai állomásoztatásának esélyeiről - írta hétfői kiadásában a Die Welt című bonni napilap. „Komoly kételyeim vannak a siker esélyeit illetően. A jelenlegi szerb vezetés bizonyára nem azért foglalt el nagy horvát területeket, hogy azokat most visszaadja az ENSZ-nek" - idézte a német újság a magyar külügyminisztert. Magyarország kész részt venni Kuvait újjáépítésében, mindenekelőtt az olajiparban - nyilatkozta Göncz Árpád. A köztársasági elnök tegnap a Parlamentben fogadta Kuvait olajipari miniszterét. Göncz Árpád utalt arra is, hogy Magyarország érdekelt az élelmiszerexport bővítésében is, és bekapcsolódna más kuvaiti iparágak termelésének beindításába, illetve fejlesztésébe. Kárpátaljai igen A vasárnapi ukrajnai népszavazással és elnökválasztással párhuzamosan eldőlt a vita arról, hogy kapjon-e Kárpátalja különleges önkormányzati státust, vagy se. A terület választópolgárainak többsége igent mondott mind Ukrajna önállóságára, mind pedig Kárpátalja különleges önkormányzati státusára. EK-értekezlet jugoszláv ügyben Együttműködésért gazdasági kedvezmények Az Európai Közösségek külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon elhatározták, hogy viszszaállítják négy - a békefolyamatban együttműködő - jugoszláv köztársaság, Szlovénia, Horvátország, Macedónia és BoszniaHercegovina számára azokat a gazdasági kedvezményeket, amelyeket november 8-i római döntésükkel egész Jugoszláviára vonatkozólag felfüggesztettek. Szerbia esetében még utalás sem jelzi a szankciók feloldásának lehetőségét, sót a Tizenkettek közleménye igaz, Szerbia megnevezése nélkül utal rá, hogy további korlátozó intézkedések megvizsgálására is sor kerülhet. A külügyminiszterek nem vitatták meg a köztársaságok elismerésének kérdését, ezzel Mark Eyskens belga külgyminiszter szerint a Tizenkettek maastrichti csúcsértekezlete foglalkozhat a jövő héten. Hans van den Broek holland külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén üdvözölte, hogy az ENSZ foglalkozik a jugoszláv válság megoldásával. Jelezte: a jövő héten vagy két héten belül sor kerülhet arra, hogy újra összehívják a november eleje óta felfüggesztett hágai békekonferenciát. A Nyugat-Európai Unió adott esetben megfigyelőket küldhet a magyar-jugoszláv határra, hogyellenórizzék, megsértik-e a harcoló felek a magyar területet. Egyebek között erről terjesztett javaslatot az Unió parlamenti közgyűlésének hétfőn Párizsban megnyílt ülésszaka elé a politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság. Azt is javasolta, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország küldöttei vegyenek rendszeresen részt az Unió tanácsának ülésein, ha az Kelet- és Közép-Európa biztonságát érintő kérdésekkel foglalkozik, s kapcsolódjanak be az Unió által létrehozott megfigyelő központ munkájába, amely figyelemmel kíséri a leszerelési határozatok megvalósítását, illetve a katonai jellegű mozgásokat. Felvetették azt is, hogy a három ország delegátusai kapcsolódjanak be az európai fegyvergyártási együttműködésbe. Az elnök: Leonyid Kravcsuk Ukrajna független «UMMBIillM»IMMiriMl«l Ukrajnának a Szovjetuniótól való függetlenségére szavazott az urnákhoz járulók mintegy 90 százaléka - jelentette ki hétfőn Leonyid Kravcsuk ukrán parlamenti elnök. A Reuter jelentése szerint közölte, hogy a szavazásra jogosultak 83,7 százaléka vett részt a függetlenségről tartott vasárnapi népszavazáson, amely egyben elnökválasztás is volt. A TASZSZ jelentése szerint a választók hatvan százaléka Leonyid Kravcsukra adta szavazatát az elnöki tisztségbe. A Dnyeszter-menti Köztársaság választópolgárainak 98 százaléka a függetlenség mellett szavazott vasárnap. A köztársaság elnökévé Igor Szmirnov 50 éves mérnököt, a tyiraszpoli városi tanács elnökét választották, aki a szavazatok 65,4 százalékát kapta meg. Ugyancsak vasárnap az eddigi miniszterelnököt, Sztyepan Topalt választották meg a Gagauz Köztársaság elnökévé, a szavazatok több mint 90 százalékával. Mindkét köztársaság tavaly ősszel alakult meg a Moldovai Köztársaság területén, de a kisinyovi vezetés azóta is törvénytelennek tekinti őket. A Dnyeszter-menti Köztársaság elsősorban az orosz ajkú lakosságot tömöríti, központja Tyiraszpol. A Gagauz Köztársaság létrehozói a gagauzok: a török eredetű, mintegy 150-170 ezer főt számláló népcsoport két évszázada telepedett le a mai Moldova déli részén. Nurszultan Nazarbajev, a vasárnapi kazahsztáni elnökválasztás győztese kész kikiáltani országa függetlenségét, ha Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek nem sikerül megteremtenie a tervezett uniót. A Reuter brit hírügynökségnek nyilatkozó Nurszultan Nazarbajev - az elnökválasztás egyetlen jelöltje - hivatalos adatok szerint a voksok 98,8 százalékát szerezte meg. - Harcolni fogok azért, hogy létrejöjjön a Szuverén Államok Uniója. Ha ez nem sikerül, akkor fel kell készülnünk a teljes autonómiára - mondta. Kazahsztán - amely ásványkincs-vagyonnal büszkélkedhet nem nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól és támogatja az új unió létrehozásának a tervét. B-Marshall-terv Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) „B-Marshallterv" néven új segélyprogramot sürget, ezúttal a kelet-európai országok talpraállításáért, piacgazdaságra történő átállásuk elősegítéséért és annak a támogatásnak a következetes folytatásáért, amelyben a nyugati országok részesítik őket. Az EGB hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia kivételével, ahol olykor javulási jelek is tapasztalhatók, KeletEurópában gyors ütemben romlik a gazdasági helyzet. Ezért a nyugati országoknak megfelelő méretű, hatékony segélyre kell vállalkozniuk. A jelentés szerint a termelés visszaesése Kelet-Európában és a Szovjetunióban manapság akkora méreteket ölt, hogy helyénvaló gazdasági depresszióról beszélni. A kelet-európai országok piacgazdaságra történő átállásának bonyolultságából, a fölmerülő problémák súlyosságából és a megoldásukhoz szükséges hosszú időből kiindulva, a bizottság vizsgálja, lehetőség nyílnék-e arra, hogy új kiadású Marshall-segélyt szerezzenek. A bizottság több érvet hoz föl egy ilyen megoldás mellett, s egyúttal követeli a nyugati országoktól, hogy nyissák meg piacukat az átalakulás útját járó országok elótt. A „Vreme" nvornán A III. balkáni háború Mit találnak az ENSZ-erők? A horvátországi hadszíntérről érkező jelentések (amelyeket az itt közölt térképén - x.,1., 2„ 3. - foglaltunk össze) mindmind arra utalnak, hogy a győzelmek csak újabb áldozatok árán vívhatók ki. (3.)Vukovár eleste (ésAagy bevitele) elméletileg lehetővé teszi a Vinkovci és Eszék ellepi támadást - a Baranyából zúdított aknavctőtúzzel elsősorban Magyarország felől igyekeznek elvágni a sziavon főváros védőit mint ahogy a (2.) dubrovniki ..béke" is. azzal a veszéllyel jár, hogy a háború átterjed Bosznia-Hercegovinában a Neretva völgyére, illetve Mostar környékére. A horvát fél szándéka a harcok eszkalálása lehet, míg a csonka Jugoszlávia védelmezői ezen a területen kísérelhetik meg a kapcsolatteremtést a knini szerb autonóm területtel, amivel egyben Dalmáciát amputálják Horvátország testéről. (1.) A krájinai fronton, a tengermelléken, Zadarban és Sibenikbcn még tartják magukat a horvát fegyveresek, s egy esetleges támadás megelozére, a Jugoszláv Néphadsereg ottani laktanyáinak kiürítéséről, a hadsereg szabad elvonulásának biztosításáról tárgyalnak ellenfeleikkel, (x.) Minden érdekelt tél azon óhaja, hogy a nemzetközi békeerők minél rövidebb idő alatt Jugoszláviába érkezzenek, arra vezethető vissza, hogy a hadban állók (Karácsonyra?) pihenőre térjenek az esztelen történelmi leszámolások második félideje előtt. A III. balkani háború eddigi számláját húszezer halott és körülbelül félmilliónyi belső, valamint százezernyi külföldre szökött menekült fizette meg. VARGA IVÁN JELMAGYARAZAT: A jugoszláv-szerb csapatok mozgása A horvát csapatok mozgása Frontvonal Az elvesztett horvát területek A Jugoszláv Néphadsereg bázisai A hadsereg körülvett bázisai Katonai repülőterek Haditengerészeti támaszpontok Incidensek a 14. fegyverszünet idején