Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

^ X-T^ ALAPÍTVA: 1910-BEN J DELMAQYARORSZAQ HÉTFŐ, 1991. DEC. 2., 81. ÉVF. 282. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 Ft, ÁRA: 7,40 FT Az üzemorvos nem gyógyíthat - Milyen feladatot szánnak az üzemorvosoknak a jövőben, ha egyáltalán fenntartják az üzemegészségügyi hálózatot? - Az üzemegészségügyből foglalkozás-egészségügy lesz, és a névváltozás egyszersmind hatásköri módosulást jelent. Az új rendszerben az üzemorvos nem gyógyíthat - legfeljebb foglalkozási ártalmat -, nem veheti táppénzre a beteget. Feladatköre: az üzemi ártalmak vizsgálata, ellenőrzése, a betegségek megelőzése, a dolgozók egészségének megőrzése, szükség esetén elsősegélynyújtás. - Magyarország is aláírta a Nemzetközi Üzemegészségügyi Szolgálat egyezményét, amelyben az Ön által felsorolt feladatokat rögzítik az üzemorvosok kötelességeként. - Ez így igaz, de a nemzetközi egyezmény nem tiltja a gyógyító tevékenységet, azt, amire a hippokratészi esküt tettük. Nálunk pedig egyelőre legalábbis úgy hírlik -, hogy tiltani kívánják. Hagynak ugyan egy lehetőséget, amely azonban csak elvi, a gyakorlatban megvalósíthatatlan. - Milyen lehetőséget? - A '92 januárjától életbelépő szabad orvosválasztással elvileg lehetővé válik, hogy a beteg - illetv

e januártól biztosított - háziorvosának az üzemorvosát válaszsza, és neki adja le biztosítási kártyáját. A gyakorlatban ez nem történhet így, hiszen a gyárak, üzemek, vállalatok dolgozói akiknek döntő többsége vidékről jár be - tisztában van azzal, hogy FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Az üzemegészségügy átszervezése körül nagy a bizonytalanság. Az érintettek egy hónappal az alapellátás átalakítása előtt még semmi biztosat nem tudnak arról, mi lesz a sorsuk a gyárak, vállalatok, kft-k, részvénytársaságok üzemorvosainak. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének közelmúltban lezajlott országos megbeszélésén sem lettek sokkal okosobbak az üzemorvosok a jövőjüket illetően. A még konkrétumnak nem tekinthető - ott elhangzott - riogatásokról kérdeztem dr. Kovács Katalint, a szegedi üzemorvosi hálózat vezetőjét. számára nem kedvező a lakóhelyétől távol élő üzemorvost választani, amikor ott van helyben a körzeti orvosa. Ezért mondom, hogy az üzemorvosoknak igen kicsi az esélyük arra, hogy őket több száz ember háziorvosnak választja. Ha mégis megtörténne e „csoda", akkor a társadalombiztosító szerződést köt a több száz biztosítási kártyát összegyűjtő üzemorvossal, és ez esetben lehetőséget ad számára a gyógyításra, a táppénzre vételre. - Felvetődött-e az üzemorvosok átképzésének a szükségessége? - Egyelőre csak javasolják, hogy az üzemorvostan szakvizsga mellé tegyük le a belgyógyászat és a oxiológia szakvizsgát is. - Az üzemorvosi szakvizsga milyen területeket foglal magába? - A belgyógyászati differenciált diagnosztikát, az oxiológiát, a toxikológiát, a baleseti sebészetet, a közegészség- és járványtant, a munkahigiénét. - Ha az üzemegészségügyet kizárják az alapellátásból, akkor ki finanszírozza a költségeit? - A majdani, új munkatörvényköny

v szerint az üzemegészségügy költségeit a munkáltatónak kell majd fedeznie, de az új törvény megszületéséig a társadalombiztosítás finanszírozza. Az országos tanácskozáson egyébként a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke tiltakozott az ellen, hogy a vállalatokra kívánják áttestálni az üzemorvoslás költségeit, akkor, amikor a munkáltató fizeti a magas társadalombiztosítási járulékot. Az elnök határozottan úgy nyilatkozott, hogy minden eszközzel próbálják megakadályozni ezt a lépést, és továbbra is állami feladatnak tekintik az üzemorvosi hálózat fenntartását. - Viszont, ha a munkáltató fizeti az üzemorvost, akkor ő diktál, hogyan „muzsikáljon". - Pontosan így van. A munkáltató nem viseli el, hogy az üzemorvos a technológiát bírálja az egészséget veszélyeztető okok miatt, vagy kifogásolja a zaj, a por és egyéb ártalmakat. A munkáltató az új rendszerben maga vá laszthatja meg a foglalkozásegészségügyi orvosát, és valószínűleg olyan embert választ, aki nem akádályozza a vállalat termelő tevékenységét. - Mi a terv a másodállásban foglalkoztatott üzemorvosokkal? - A kisebb cégeknél részmunkaidőben foglalkoztatott orvosokat január elsejétől nem alkalmazzák tovább a kórház-rendelőintézet státuszain. Vannak cégek, amelyek átvállalják a fenntartás költségeit, s ott megmaradnak a részfoglalkozású üzemorvosok. Akik ezt nem tudják megtenni, azok dolgozóikat a Szeged városi üzemegészségügyi szakrendelésre irányítják. - Úgy tudom, a Magyar Orvosi Kamara tiltakozott az ellen, hogy az üzemorvosoktól megvonják a gyógyítás jogát? - A kamara kiállt az üzemorvosok mellett. Állásfoglalásuk tartalmazza, hogy az üzemorvosok a megelőzésen kívül gyógyító munkát is végezzenek továbbra is. Hogy lesz-e foganatja? Tán eldől végre. KALOCSAI KATALIN FÓKUSZ ^N VLADISZLAV JOVANOVITY szerb külügyminiszter ismét a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot, és azt állította, hogy Magyarországon kiképzőtáborokat hoztak létre zsoldosok számára. A szerb külügyminiszter egy szabadkai vitafórumon Németország csatlósának mondotta Magyarországot, Ausztriát, Bulgáriát és Olaszországot. Jovanovity reményét fejezte ki, hogy az ENSZ békeerők már december közepén megérkeznek Jugoszláviába. Elmondta, hogy a kéksisakosok telepítéséről még tárgyalnak. A legvalószínűbbnek azt nevezte, hogy a válságövezetekbe telepítik majd őket, hogy ott „felváltsák a hadsereget a népirtással fenyegetett szerb nép védelmében". A továbbiakban egyszerűen ámításnak nevezte azt a nézetet, hogy Szerbia hegemonista lenne. Ez szerinte kísérlet arra, hogy végleg megtörjék Jugoszláviát, és megszüntessék államiságának eszméjét. *\ A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT aggodalommal állapítja meg, hogv a kormány és az MDF által az utóbbi napokban tett különböző nyilatkozatok veszélyeztetik a békés átmenetet, jóvátehetetlen károkat okoznak a magyarországi demokráciának mondotta Horn Gyula, az MSZP elnöke a párt vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján. A párt országos elnöksége tagnap rendkívüli ülést tartott, amelyen kialakította álláspontját az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban. D

PFUJJOLÁS ÉS FÜTTY FOGADTA Békéscsabán a 33 kisgazda képviselő nevében felszólalókat egy megyei kisgazda gyűlésen. A gyűlés előtt a békési FKgP-szervezetek egy része bojkottra szólított fel - sikertelenül. m\ AZ ÉLELMISZERIPAR HELYZETE is nehéz, ám az ipari átlaghoz viszonyítva lényegesen kedvezőbb - mondta Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára a szervezet közgyűlésén. A főtitkár kifejtette: az agrárszféra exportjának mintegy 75 százalékát az élelmiszeripar adta, ennek ellenére az iparág jövedelmezősége lényegesen csőkkent. Antall József nyilatkozata Ki írhat alá ellenzéki chartát? A magyar pénzügyi politikáról, az MNB-nél szükségessé vált személyi változásokról, a minisztériumok összevonásáról, sajtóban elterjedt híresztelésekről, valamint a Külügyminisztériumban tervezett személycserékről adott nyilatkozatot Antall József miniszterelnök a Magyar Televízió Híradójának és az MTI-nek szombaton este. A miniszterelnök hangsúlyozta: a december l-jén életbe lépő jegybanktörvény teszi szükségessé azt, hogy felmentsék, majd újra kinevezzék a Magyar Nemzeti Bank legfelső vezetőit. így minden körülmények között fel kellett menteni az MNB elnökét és elnökhelyetteseit. Arra a kérdésre, hogy ezek a változások nem veszélyeztetik-e külföldi pénzügyi körök hazánk iránti bizalmát, a miniszterelnök kifejtette: az eddigi sikeres pénzügyi politika nemcsak Surányi György nevéhez fűződik, hanem az egész Magyar Nemzeti Bank és a kormány munkájának eredménye. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Surányi György aláírta a demokratikus chartát, Antall József hangsúlyozta: egy ilyen nyilatkozat aláírása azt jelenti, az aláíró kétségbe vonja, hogy Magyarországon demokrácia van, s a kialakuló bankrendszer megfelel az európai normáknak. Ha valaki szabadságért kiabál ott, ahol szabadság van, az téveszme áldozatává vált, hogy valótlant állít. A miniszterelnök elmondotta, hogy személyesen közölte kifogását Surányi Györggyel, beleértve azt is, hogy ez a cselekedet összeegyeztethetetlen a jegybank elnöki tisztségével. Bod Péter Ákos vállalta azt, hogy lemond minden politikai tevékenységéről, Parlamentben betöltött képviselői tisztéről. Antall József kifejtette, szakmai szempontból jó véleménnyel van arról a munkáról, amelyet Surányi György végzett. Mivel értékes szakembernek tartja, ezért bízik abban, hogy élni fog ajánlatával, és továbbra is állami szolgálatban marad, a kormányzat bizalmát élvezve tölt be megfelelő funkciót. Egy másik témára áttérve a miniszterelnök cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint hamarosan összevonják az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát. Ilyen változtatás nemcsak a kormány döntésén múlik, ahhoz a Parlamentnek is törvényt kellene módosítania. Perelnek a Dugonics téri árusok A Dugonics téri árusoknak történetesen nagyon is fontosak, mert mint állították a bíróságon: a létük, megélhetésük forog kockán. Ki akarják lakoltatni őket, meg akarják szüntetni az értékesítés jelenlegi formáját. Az árusok nem hagyják magukat, perbe fogták (forma szerint) a köztársasági megbízotti hivatalt (gyakorlatilag a helyhatósággal állnak hadban). A tárgyalás most volt a napokban. A történet régi keletű. Tulajdonképpen hét éve tűnt fel a téren az Megszokta Ön a fabódékat a Dugonics téren? Kötött előnyös vásárt az ottani árusokkal? Hozzátartoznak a városképhez azok a pavilonok? Hallott-e a közterület-felügyelők és az iparosok, árusok vitájáról? Van-e elképzelése, milyennek kellene lennie annak a belvárosi köztérnek? Ahányan vagyunk, talán annyiféle a válasz az iménti kérdésekre, már ha érdekli egyáltalán a téma az olvasót. első öt árus. Jó hely a „Dugó", nagy a forgalom, az áruház árnyékában biztos megélhetést nyújt. Rájöttek erre mások is, úgyhogy pár év alatt tucatnyira szaporodott az iparosi, kereskedői „létszám". Valamennyien ideiglenes területhasználati engedély alapján kínálhatták portékáikat. De adjunk magunkra! Szeged eme frekventált terén ne a flaszterra, kókányolt asztalokra rakodjanak! Tessék beszerezni pavilonokat, lehetőleg egymáshoz hasonlókat, kérjenek az építmények telepítésére engedélyt! eleget tettek az „bódék" most is Az utolsónak Az árusok előírásnak, a zöld ott láthatók a téren elkészült pavilonra szóló engedélyt alig pár héttel azelőtt adták ki, hogy lejárt volna az ideiglenes közterülethasználati engedély. Méltán reménykedhettek hát az (Folytatás a 7. oldalon) TARTALOM Iliescu-beszéd a román nemzeti ünnepen 2 Viharvert oktatás 3 Hetedhét határon 4 Németországi riport 5 Nyíregvháza-Szeged SC l-l (0-0) 8 Podmaniczky Szilárd tárcája:. 16 Biztosított üzlet A kötelező felelősségbiztosításból a biztosítóknak sokkal nagyobb a bevételük, 'mint amenynyit kárrendezésre kifizetnek, jelentette ki nemrégiben a Magyar Autóklub képviselője a díjtételek lehetséges megemeléséről folytatott vitában. Vagyis, vonhatjuk le magunkban a következtetést, a biztosítás nálunk is üzlet, csakúgy, mint a világ más tájain, a sokat majmolt Nyugaton is. Sőt! Ott üzlet csak igazán! Csakhogy mindenkinek, és nem csupán a biztosítóknak. Egyszerűen azért, mert vannak játékszabályok, amelyekhez mindkét félnek kötelezően igazodnia kell, s nem „akarom, ha tetszik" alapon működik a dolog. Annak idején legalábbis vegyes érzelmeket keltett a már említett kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetése. No de, sebaj, nyugodott bele a többség, arra jó lesz, hogy aki kárt okoz, talán éppen nekem, annak a biztosítója fizet, mégpedig éppen nekem. S ez általában így van. Általában, és nem törvényszerűen, mint azt a korrekt játékszabályok diktálnák. Van ugyanis a rendszernek egy neuralgikus pontja: az üvegkár (leggyakrabban: az országúton menet közben az elöl haladó jármű kerekétől felcsapott kő szélvédőt, fényszórót tör). Ezekért a biztosítók nem feltétlenül fizetnek, hanem az adott eseteket mérlegelés tárgyává teszik, esetleg tanúkat hívnak. Hiába a károkozó töredelmes beismerő vallomása, hiába vállal felelősséget. Mert egyes nagy biztosítók a kifizetést mondhatni szubjektív megítélés tárgyává teszik: vagyis valaki a belső hierarchiából, például egy osztályvezető, dönt. És nem a játékszabályok. Vagyis a biztosítás üzlet. Különösen egyeseknek. Casco-ügyben is meglehetős furcsaságokat hozvisz a szél szerte a városban. Például, bemegy az illető biztosító munkatársa az egyik vállalathoz, és szerez harminc, negyven vagy ötven ügyfelet, ezek azonban egykét nappal később mégsem vele, hanem a feje fölött a biztosító belső, alkamasint igen befolyásos emberével kötik meg az ügyletet. Hiába, az üzlet az üzlet. S mint ilyen, errefelé elsőbb haszon, és csak aztán tisztesség dolga. A fővárosból egyszer idetévedt neves szociológusunk mondta: Közép-Európa cirkulációs időben él. Vagyis bizonyos gazdasági, politikai, katonai szituációk kísérteties hasonlósággal rendre visszatérnek. Hozzátesszük, talán ez a helyzet a földtörténet nagy periódusaival is: és most újra a nagy ragadozók korát éljük a Kárpátmedencében. ÓDOR JÓZSEF