Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

10 EGYHÁZI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 7. A katolikus sajtó Magyarországon A Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája Budapest, Kossuth L. u. 1. 1053 Igazgató: dr. Lukács László ÚJ EMBER Budapest, Kossuth L. u. 1. 1053, Budapest, Pf.: 111. Főszerkesztő: Rónay László Hetilap, megjelenik 100 ezer példányban. Tájékoztat a világegyház eseményeiről, elősegíti a mai keresztény életmód kialakítását, alakítja a közvéleményt. VIGÍLIA Budapest, Kossuth L. u. 1. 1053 Főszerkesztő: dr. Lukács László Keresztény kulturális folyóirat, megjelenik havonta 12 ezer példányban. Teológiai, irodaimi cikkeket, kritikákat közöl. TEOLÓGIA Budapest, Ferenciek tere 4-8. 1053 Felelős szerkesztő: dr. Szennay András Folyóirat, megjelenik negyedévenként 4 ezer példányban. Tájékoztat a teológia külföldi irányvonalairól, elősegíti a teológiai képzést Magyarországon. IGEN Budapest, Pf.: 661 Főszerkesztő: Czakó Gábor Fiatal katolikusok lapja, megjelenik kéthetente, 12 ezer példányban. JEL Budapest, Élőpatak u. 35. 1118 Főszerkesztő: dr. Csanádi Béla A Katolikus Értelmiségiek Szövetségének havilapja, megjelenik 5 ezer példányban. ARANYÁG Budapest, Élőpatak u. 35. 1118 Szerkesztő: Farkas Olivér Havilap katolikus gyerekek számára, 9 ezer példányban. ZÁSZLÓNK Budapest, Kórház u. 37. 1035 Főszerkesztő: Varga Péter A Regnum Marianum lapja fiatalok számára, megjelenik havonta, 10 ezer példányban. MAGYAR KURÍR Budapest, Ferenciek tere 4-8. 1053 Budapest, Pf.: 41. 1364 Mb. főszerkesztő: Rosdy Pál 1909 óta működő katolikus hírügynökség. Könyvesbolt és kiadó Sajtóapostolkodás Lehetőség az újrakezdésre Börtönpasztoráció A püspökségen már-régebbcn is létezett egy könyvlerakat, amely a növendékeket és a papságot szolgálta ki. De rövid időn belül olyannyira népszerű lett - első­sorban az egyetemisták között -, hogy már nem állták a napi rohamokat. Guliga György szám­vevő-gondnokként dolgozik a püspökségen, korábban mórahalmi plébános volt. Ó gondolt arra először, hogy ha már ekkora az érdeklődés, nyissanak egy köny­vesboltot. Gyulay Endre püspök úr támo­gatta a kezdeményezést, és erre szükség is volt, hiszen még a „lépésváltás" előtt jártak. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy összesen tizenkét engedély megszerzésére volt szükség, hogy Szent Gellért ünnepén megnyíl­hasson a könyvesbolt. Négyszáznyolcvanféle - ebből negyvenöt saját - kiadványból válogathatnak a vásárlók. Ima­könyvek, Ó- és Újszövetségi Szentírás, teológiai jegyzetek, lelki olvasmányok, katolikus folyó­iratok, szépirodalmi művek, újsá­gok kaphatók itt. Az ország legnagyobb szentkép-választéka ebben a boltban található: kétszáz­féle képet kínálnak - még fest­mények, vallásos tárgyú tűzzo­„Olyan könyveket igyekszünk kiadni, hogy fél éven belül elfogyjanak!" - mondja mosolyogva Guliga György, a Szent Gellért Egyházi Kiadó egyik ügyvezetője. Szegeden második éve működik az egyházmegye védőszentjéről elnevezett könyvesbolt és kiadó. máncok is találhatók a Szent Gel­lért könyvesboltban. Guliga György hangsúlyozta: kezdettől a legfontosabb törekvésük volt az ökumenikus egység. Minden irányzatra nyitottak, amely nem sért másokat. Szakkönyvek, teológiai munkák, hanglemezek, kazetták is akadnak a polcokon. Két dolog tilos: a politika és ­természetesen - a pornó. Utóbbival nem is próbálkoztak a kiadónál, de a politikai semlegességet megőrizni nem könnyű. Jó példája volt ennek a pápa­látogatás idején kilenc számmal megjelenő napilap, az „Áldás." E vállalkozásnak világviszonylatban sincs párja: végigkísérte a Szent­atya magyarországi útját, még­hozzá az eseményekkel egy idő­ben! Több politikai párt is meg­kísérelte hallatni hangját ebben a lapban, de ezt még a keresztény­demokraták sem tehették meg. Milyen helyet foglal el a Szent Gellért a többi kiadó között? Guliga György szerint a kiadó vezetőinek törekvése az, hogy hiánypótló szerepet töltsön be. Olyan irodalmat adjon ki, amely megkedveltetheti az egyházi értékeket a legfiatalabbakkal, amely fölemel, nevel - és mindezt játékosan, szórakoztatva teszi. A „nehezebb műfajok" ezután követ­kezhetnek. Kezdőknek szóló imafüzeteket jelentettek meg húszezer pél­dányban. Iskolák, könyvtárak jelentkeztek hittankönyvekért és segédanyagokért - úgy tűnik, ezek a kapcsolatok is gyümölcsözőek lesznek. A kiadó vezetésébe fölkért szakembereket vonnak be: lektor, nyelvész, mérnök működik közre a speciális feladatok megoldásában. Bolthálózatuk két ágon működik: Szegeden és Budapesten. Guliga György ma sem hagyott föl a hitoktatással: úgy érzi, csak így tud élő kapcsolatban maradni a fiatalokkal. Előadásaira negy­ven-ötven könyvet visz magával, s ezeket be is mutatja. Ha kiderül, hogy másra is igény lenne, ezt a felismerést beépíti a kiadvány­tervekbe is. Egyházfórum ­az egyházak fóruma Az alapítók - Wildmann János (Luzern) és Paul M. Zulehner (Bécs) - meglátása szerint az ÁEH által ellenőrzött, sőt, sokszor irányított egyházi sajtó mellett szükség van egy olyan sajtó­termékre, amely szabadon, cenzú­ramentesen teszi lehetővé az egy­ház sokféle arculatának megjele­nését és párbeszédét. Ebből a szándékból született, és ezt követve éli az Egyházfórum folyóirat immáron hatodik évfolyamát. Az említett hivatal cenzúrájának megszűnése óta úgy találjuk, hogy egy másfajta kontraszelekció érvényesül az egyházi sajtóban (is), amely a kínos témákat kerülni igyekszik, az alapvető kérdések felvetésére nincsen ideje, mert olvasóit kész információkkal akarja ellátni. Az Egyházfórum az olvasói együttműködésre, az olvasók felnőtt, felelős véleményalko­tásának szolgálatára alapult, és ezt műveli a jövőben is. Eddigi füzeteinkben elsősorban olyan témákat boncolgattunk, amelyek a magyarországi egyházak munkáját alapvetően érintik, ame­lyek segíthetnek a társadalmi folya­matok megértésében és kezelésé­ben. Szóltunk az ifjúságról, a gaz­daságról, az egyház múltjáról és jövőjéről, a politikáról, környezet­1986-ban még a határon átcsempészve kerülhetett az országba a nemzetközi szerkesztésű, független egyházi folyóirat, melynek legfontosabb célja, hogy az egyházi, valamint az egyház és társadalom közötti párbeszédet szolgálja - a cenzúra szűrője nélkül. A folyóirat bemutatására a Szegeden élő felelős szerkesztőt, Máté-Tóth Andrást kértük fel. védelemről stb. Soron következő számunkban a szexualitásról, elváltakról beszélünk, és nemze­tiségi kérdéseket taglalunk. Évente négyszer megjelenő számainkban helyet adunk nem-katolikusoknak, nem-hívőknek egyaránt. Bemutat­juk a „szabad világ" egyházainak gondjait, amelyek hamarosan ben­nünket is érintenek. Nagy hang­súlyt helyezünk a „harmadik világ" egyházainak életére, hiszen ma onnan árad a világegyház lüktetése. Szerzőink között a teológusok mellett filozófusok, politikusok, gazdasági szakemberek is talál­hatók. Ugyanakkor nem csak „nagyágyúkkal" lövöldözünk, ha­nem elsócikkes szerzőket is szíve­sen juttatunk szóhoz. Függetlenségünk nem csak az egyházak vezetőségétől és pénzétől való szabadságot jelenti, hanem a magyar egyházban fellelhető összes irányzatra, mozgalomra is vonatkozik. Ahhoz, hogy minden­kivel szóba állhassunk, kicsit mindenkitől távol kell maradnunk. A folyóirat mellett külföldi egyházi sikerkönyveket is kiadunk. Legfrissebb büszkeségünk Kari Rahner nyugaton számtalan kiadást megért, „Praxis des Glaubens" című könyve, amelyet Hit - Szere­tet - Remény címmel jelentettünk meg. Vajon milyen lesz hazánkban a holnap egyháza, kik lesznek tagjai, s azok hogyan érzik majd benne önmagukat és Istent? Olyan kérdé­sek, amelyekre nem könnyű a válasz, s egyedül senki meg nem adhatja. A válaszhoz sokakat szó­hoz kell juttatni, azokat is. akiknek szava kellemetlen lehet, és akik az egyházak törekvéseit kívülről, esetleg gyanakvóan szemlélik. A válasz mindenképpen ajándék lesz, amit az egész nép kap: azok fóru­ma, akik nem adják fel - az egész egyház, az egyház fóruma. Megrendelhető: Egyházfórum, 1158 Budapest, Thököly u. 74. Református könyvesbolt Nem csak a katolikusoknak van már könyvesboltjuk Szegeden - igaz, a Szent Gellértről elnevezett üzlet eddig sem csak az övék volt, hiszen ökumenikus szemlélettel válogatták a kínálatot. Viszont a Kárász utca 15. szám alatt még júliusban megnyílt a reformátusok könyv- és hanglemezboltja. A működéshez Amerikából jön segítség: a New Yorkban székelő Quittner Qualiton Imports Ltd. magyarországi leányvállalata segíti a minél színesebb ellátást. A boltot Papp László református lelkész, és fia, Papp Dániel vezeti. Úgy mondják, hogy a könyvüzlet missziós feladatot teljesít: olvasni- és hallgatnivalójukat úgy válogatják össze, hogy valóban igényes kínálatot nyújtsanak. Hídépítő irodalommal elégítik ki a Szegeden és környékén élő református és protestáns vallású emberek igényeit, de az is céljuk, hogy a nem hívők érdeklődését felkeltsék. Szeptemberi tervük - aminek már meg is kezdték a megvalósítását hogy a Honvéd téri templomban lemezbemutatókat tartanak, kiváló hangzással, valóban profi minőségben: ezek sikerét valószínűsíti, hogy lézerleolvasású compact disc lemezek szólnak majd. Szeptember 4-én hivatalosan is megalakult a Magyar Börtön­pasztorációs Társaság. A szegedi Hittudományi Főiskolán tartott ünnepségen Gyulay Endre megyés­püspök kiemelte, hogy a börtön­missziós munka több a vallás­szabadság gyakorlásánál. Az elítélt is ember - mondta a püspök úr - és ha ezt vele is elhitetjük, esélyünk lehet rá, hogy szabadulása után emberi módon fog élni, elkerüli a bűnre csábító régi társaságot. Ezért fontos az utógondozás, vagyis az, hogy az újra szabadon élő emberrel később is törődjünk. „Börtönviselt" - már a kifejezés is milyen híven tükrözi a társadalomban uralkodó elítélő, megbélyegző szemléletet! Azokban Nálunk talán még furcsán hangzik a címbeli kifejezés. Ez nem csoda, hiszen az utóbbi évtizedekben kitiltották az egyházat a büntetésvégrehajtási intézetekből. Most ez is megváltozhat. Kísérletképpen már második éve járnak papok a börtönükbe, és segítenek, akin lehet. ffimmmmmms^mmmmmmmmmmm az országokban, ahol nem volt tilos imát mondani, áldoztatni a börtönökben, mára már érzékelhető a „bűntelen" emberek toleranci­ájának növekedése. A társaság megalakításában nagy szerepe volt dr. Majzik Mátyásnak, aki nevelőtisztként, később pszichológusként foglal­kozott az elítéltekkel. Elvégezte a Hittudományi Főiskola levelező tagozatát is, és most már a Szegeden csak „Csillag-börtön­ként" ismert büntetésvégrehajtási intézmény lelkészeként is működik. Dr. Majzik Mátyás szerkeszti a Mécses címmel havonta jelentkező börtönpasztorációs folyóiratot, amelynek legutolsó száma már az ökumenizmus szándékával jelent meg. A most megalakult társaság feladata az eddig szétszórtan folyó börtönlelkészi munka összefogása, koordinálása, és természetesen a szolgálat, amely felekezeti megkü­lönböztetés nélkül fogadja a segítő szándékot, várva a nem hívőket is.

Next

/
Thumbnails
Contents