Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

HÉTFŐ, 1991. NOV. 25. RIPORT 5 Tán egy esztendeje, hogy fölröppent a hír: a Tengerésztisztek Egyesülete haza akarja hozatni Horthy Miklós kormányzó hamvait Portugáliából Kenderesre. A családi kriptába. Ezt a falu polgármestere nem ellenezte. Bárányi Mihály úgy véli most is, hogy Horthy magyar ember volt, nem az 6 dolga megítélni, miféle kormányzó lett belőle. Nem is igazán ért ő hozzá, állattenyésztéssel foglalkozott azelőtt a helyi téeszben. - Ha a család úgy gondolja, szerintem joga van itthon eltemetni Horthyt. Márpedig azt akarják. A legenda szerint a volt kormányzó maga mondta volna: addig nem akar hazatérni, amíg Magyarország földjét idegen csizmák tapossák. Ma már bizton érthetjük ez alatt az egyesek szerint fölszabadító, mások szerint leigázó szovjet katonákat. Már nincsenek szovjet katonák ezen a tájon. De valami azért itt maradt. A művelődési ház háta mögötti fűtetlen zöldségárudában hárman is álldogálnak. A hatvanon is túl járó férfi gyorsan hadarja el a nevét, nem is igen néz a szemembe, amikor nehézkesen útnak enged néhány mondatot: - Nem hiszem, hogy ma már lehet nyugodtan beszélni - gyűrögeti a sárfoltos lakkszatyor füleit. - Mit tudom én, hogy holnap mit vágnak a fejemhez? Hozzák haza, ha akarják. Egy biztos. Ennek a falunak jó embere volt Horthy meg a családja. Nem tagadható, hiszen a kastély (ma szakmunkásképző, meseszép parkja letiporva nyomtalanul) sok embernek adott munkát. Apropó! Nem igénylik vissza a Horthyk a kenderesi kastélyt. Bekanyarodott a kormányzó birtoka okán a vasút a faluba, ma is ugyanaz a posta, mint ötven esztendeje. A kormányzóné születésnapján süteményt rágcsálhatott mindenki, szolgálólányait stafírunggal engedte férjhez. • A zöldségesasszony szállítója, véreres szemű, jó tartású férfiember: - Nem tagadhatjuk le a magyar katonák pusztulását sem! Abban is részes a Horthy. Gyönge volt. De én mégis azt mondom, hogy magyar embernek magyar földben a helye! - dobja le a karfiolosládát a lottyadt paprikák mellé. - Hát mifélék nem feküsznek nyugton a temetőben? - igazít a kendőjén a kövérkés, fiatal zöldségesasszony. - Neki ne volna helye ott? A környék voksa a kormányzóé. Halottak napján temérdek a virág a Horthy család kriptája kertjében. Igaz, hívatlan látogatók időről időre betörnek a sárga falú építménybe. Legutóbb hátul bontottak falat, mintha a lakásba akartak augusztusban nyolc jércét. A tojást öt forint alatt nem kapja... Lopnak az emberek. Mind többen. -Hát a rendőr? - No hiszen... - legyintenek szinte egyszerre. Többet azután erről nem is szólnak. - Nehezen élnek sokan. Csoda, hogy lopnak? - rendezgeti a ládákat a véres szemű fuvarozó. Ebben maradunk. Meg abban, hogy a falu is romlik. Vesznek a régi értékek. Bárányi polgármester derűs ember. Azt mondja, hogy nem lesz itt semmi hiba. Temessen a család. A falu népe is akarja. Nekik semmi bajuk a Horthyval. 0 is egy halott. Meg a világháborúban elesettek is halottak. A falu halottai. Az a rendje a dolgoknak, hogy ott feküdjenek együtt a temetőben. Nemrég voltak Kenderesen a legközelebbi hozzátartozók: Horthy István özvegye, Ilona asszony, meg a nemzet egykori árvája, Istvánka. Szemrevételezték a kriptát, megnézték, hová is kéne tenni a nagyapa és a nagyanya koporsóját. - Nem akarnak semmiféle nagy tömeget - húzza össze gyarapodó pocakján a szvettert a polgármester. Csöndben akarnak temetni. - De hát nem lesz itt csönd - mondok ellent. -Én is azt hiszem. Jön majd mindenféle ember. Gondolom, fölkészülünk kellőképpen. Meg kell annak lennie. És elmeséli a legújabb történetet. Egy kamionos kivárta a fogadónap végét, s akkor kopogott be a polgármesterhez. Apja biztosítóember volt Horthynál. Dolga szerint mindig a kormányzó előtt járt motorral, autóval, vonattal. Ó robbanjon, ha robbanna valami. 0 annak az embernek a fia - rakta elő a fényképeket a férfi. Apám a határig kísérte a menekülő Horthyt - mesélte. Egyenruháját elrakták, amikor visszafordult a határról, mert nem kísérte tovább annál egykori gazdáját. Na, hát ő most a határnál szeretné fogadni a temetési menetet, s apja egyenruhájában autózna a koporsót szállító jármű előtt. Egyszerre tisztelegne édesapja, meg a kormányzó úr előtt is. - Kilencvenháromig meglesz a temetés - nyomatékosítja a család akaratát Kenderes polgármestere. Hát legyen. Vajon addig mennyi tyúkot, jércét lopnak majd a szegény emberek? HORTOBÁGYI ZOLTÁN Egy temetés anatómiája A szocialisták „elővezették" Kis magyar Ki kicsoda? Antall miniszterelnök úr végre válaszolhatott az interpellációra. Hogy tudniillik mi legyen a Horthy Miklóssal. Temessük, ne temessük, továbbá politikai rehabilitációra számíthat-e a régi halott kormányzó? Antall miniszterelnök úr nem tétovázott és elnyisszantotta a gordiuszi csomót. Minek bogozgatni? Az ember körme beletörhet. Nyissz, Kész. A miniszterelnök úr úgy gondolja, hogy Horthy kormányzónak nincs szüksége semmiféle politikai rehabilitációra, hiszen semmiféle bíróság el nem ítélte. Ha pedig el nem ítélte, ugye, akkor nincs mód arra, hogy az ellentengernagy jóhírét helyreállítsák. Antall miniszterelnök úrnak ezek szerint nincsenek dilemmái. Lehet, neki van igaza. De mi vagyunk többen, akik botorkálunk ebben a zűrzavaros magyar és kelet-közép-európai történelemben. Nekünk itten még jelentős falat az újkori magyar történet, kivált a legújabb kori. Mert volt itt ugye, tizenkilences Tanácsköztársaság. Vagy csak tanácsköztársaság? Vagy nem is volt? Akkor ugye, fehérterror sem volt! Ha ez se, az se volt, vajon mi történt Orgoványban ? Mi Szeged környékén, a falvakban? Mi a húszas években? Vajon akkor agyon sem vertek senkit az ellentengernagy emberei? És akkor nem volt vérvörös csütörtök sem? Nem volt egyetlen csendőrsortűz, s annak nem voltak áldozatai? Mindez a temérdek „nem volt" Horthy nevével ékes. S vele a második világháborúban végig kitartott, mert kénytelen volt kitartani a szerencsétlen magyar hadsereg. Vele lettünk rongy nép, vele rögzült az azóta is véres indulatokat fortyantó kelet-közép-európai status quo. Kezében volt a hatalmas lapát, amivel a második magyar hadsereg hulláira szórhatta a földet... Ez a Horthy Miklós azután Portugáliában telepedett meg. Emigrált, soha magyar földre a lábát többet nem tehette. Évtizedeken keresztül a magyar marxista történetírás csak mocskot szórt rá. Még a nevét sem volt szabad kiejteni. Érthetetlen. Antall miniszterelnök úr is az. Horthy kormányzó szerepét éppúgy tisztázni kell a történészeknek, ahogy bármelyik magyar történelmi személyiségét. S amint a tisztázás bevégeztetett, nézzünk szembe azzal az emberrel, azzal a politikussal, aki Horthy Miklós volt. Tettei szerint ítéljük meg, s kerüljön a legkiválóbb vagy a sokat hibázó, avagy éppen a nemzetnek ártó személyiségek közé. Csak egyetlen dolog nem történhet meg! Hogy Magyarország egykori kormányzójáról nem beszélünk! Hogy azt mondjuk: nem érdemes vele foglalkozni, hiszen senki nem ítélte el, kivált bíróság nem, s ha nem, akkor... Azt gondolom, hogy Antall miniszterelnöknek és körének ennél bölcsebb kinyilatkoztatást kell majd tennie. El kell végeznie mindazt a jelenlegi hatalomnak, amit a Kádár-korszakban nem, vagy csak féloldalasan tettek meg. Nem politikai hovatartozás szerint, hanem a történeti tények alapján kell Horthy helyét kijelölni a magyar történelemben. Ez el nem odázható. Amint Kádár szerepének végleges tisztázása is megkerülhetetlen feladat. Kádár és Horthy egy lapon említhető? Profánnak tetszik. Mit tegyünk? Nekünk ilyen történelmi személyiségeink is voltak. Kádárt hazai földben helyezték örök nyugalomra. Horthyt a család és Kenderes népe a családi kriptába kívánja eltemetni. Hamarosan. Annak az aktusnak csak temetésnek kell lennie. volna bejutni. Talán ékszereket reméltek? Itt ugyan hiába. A tavaszon összeborogatták a bent talált tárgyakat, letörtek egy márványtáblát. Errefelé mindenki tudja, hogy melyik a Horthyak kriptája, pedig legfönnebb a magasan ékeskedő címer árulkodhat, név sehol. Maga a kripta is a mezsgyén áll, a katolikusok és a reformátusok temetőjének mezsgyéjén. Horthy kormányzó református volt, felesége katolikus. Szégyellős (vagy csak az időket értőn óvatos?) emberem átveszi a szót a hideg boltban. - Temetik, hát temetik. - Elmegy? - El hát. De, uram. az élet megy. Tavaszon tizenkét tyúkomat loptak el, FOTÓ: HARÜIIAI LAJOS