Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

A ALAPÍT DELMAQY HÉTFŐ, 1991. Nov. 25., 81. ÉVF. 276. SZÁM Meghurcolták a családot Helga apja hajthatatlan ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 Ft, ÁRA: 7,40 Ft Fontos-e még, hogy Magyarországon megtörtént az első emberrablás? Kit érdekel még a szegedi Farkas család tragédiája, Helga sorsa? A 18 éves lány hollétéről változatlanul semmi hír. Bármit mondanak, gondolnak egyesek, én hiszek az emberi jóságban, szeretem az embereket, mondja Farkas Imre. Helga apja elszántnak, tettrekésznek tűnik. Csupa energia - változatlanul. rmmmmssm^mím - Meg fogom találni a lányomat, meg fogom tudni, mi történt vele. Engem minden, az ügyhöz látszólag nem tartozó információ, föltételezés érdekel, ezért kérem, tegye közzé a telefonszámomat: (62) 22-005! Hívjanak bennünket nyugodtan, éjjel-nappal, bármikor! Mondják el sejtéseiket, gyanújukat, látták-e, hallottak-e valamit! - Mi készteti erre a lépésre? Nem tart attól, hogy miután nyilvánosságra hozza a telefonszámát, nem lesz egy nyugodt perce sem d családnak? - Adná az Isten! Mi lesz az a kényelmetlenség ahhoz a keserűséghez és kiszolgáltatottsághoz képest, amit most érzünk! Hány apa él még ebben az országban? Kérem szépen őket, képzeljék már magukat az én helyzetembe! Nem őrületes? Fölnevelnek egy kislányt, gürcölnek, hajtanak, s akkor ellopják. Elveszik az életének egy darabját. Vagy képzeljék az anyák magukat ebbe a szituációba! Mit gondolnak, mit érez az én feleségem? Józan érzésű embereknek nem kell ezt magyarázni... Kénytelen vagyok megtenni e lépést is. Egyrészt mert rájöttem, a rendőrség szelektál. Csak az érdemi bejelentésekkel foglalkozik, mintha tudná, melyik is az érdemi... Másrészt pedig, meg szeretném védeni magunkat, a botránycikkektói, mint amilyen megjelent abban a lapban, amit ingyen dobálnak, a Reggeli Délvilágban. Egy Dorozsmán feladott, névtelen levélre hivatkozva közlik, Helga megszökött egy szegény taxissal, már útban is a baba. Rosszindulatú cikk, meggyőződésem is, hogy fikció a levél. Mert bár a rendőrségen a szerző, Halász Miklós bemutatta, a nyomozók nem kutatták az írás eredetiségét. Halász úr e levél megjelentetése előtt pár nappal foglalkozott a Tovább suttog a város, vagy valami hasonló cím alatt az én vagyoni helyzetemmel. Amint meghallottam, a lakásunkban lévő rendőrnek mondtam is. adok én szívesen magamról információt ennek az embernek, míg még több marhaságot le nem ír. Nem értem Halász urat. Velem nem beszélt, mielőtt rólam írt. Vájkál a családi életemben, ellenünk hangolja a közvéleményt. Engem meg sem kérdezett. Én viszont mindenütt kerestem telefonon, de csak a fiával tudtam beszélni. Kérdem én, ez az etika ma, Magyarországon? A legtöbbet Helgának ártott, azt sugallja a levéllel, hogy elszökött. - A nyomozók utánanéztek a levélbéli állításnak? - Igen, Nincs valós alapja. Sem a család, sem Helga ismerősei között nincs ez a kitalált figura. Vagyis arra volt jó az egész, hogy meghurcoljanak bennünket, megkérdőjelezzék a lányom becsületét. Miért nem adták előbb a rendőrségnek a levelet? Hát, az ilyen újságoktól is szeretném a jövőben megvédeni magunkat. Az is igaz, akik ilyeneket olvasnak, azok véleménye nem mérvadó. - Mi a szándéka a lakására érkezett bejelentésekkel? - Nézze, egyre inkább az az érzésem, hogy az emberek, még ha sejtenek is valamit, nem szívcsen hívják a rendőrséget. Egy bejelentés kész cirkusz, amelytől természetszerűen mindenki ódzkodik. Néha percekig csörög a telefon, föl sem veszik. Ezt magam is tapasztaltam. Aztán itt van a szelektálás. Mi az, hogy érdemi? Milyen alapon válogatnak? Mondjuk bejelenti egy boltos, nála valaki tíznaponta vásárol jelentős mennyiségű hideg élelmet. Ezt vajon érdeminek tekintik vagy sem? S nagyon is tisztában vaFolytatás a 10. oldalon FÓKUSZ Folytatják az alsóvárosi feltárást Ferencesek ásták el a szobrokat? FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Dr. Zombori István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője elmondta, hogy húsz éve kutat már az eltűnt szobrok után - mindeddig szinte teljesen eredménytelenül. Idén nyáron már közel érezték a sikert: a kolostor felújítási mun- """"mmmm kái közben, az egyik udvari szárny külső falának tövében megtalálták a Mária-oszlop néhány darabját: töredékeket az oszloptörzsből, s magát az oszlopfőt is. Ezenkívül még a „Szeplőtelen fogantatás" szoboregyüttesét körülzáró alacsony, áttört kőkerítés darabjai is napvilágra kerültek. Remélték, hogy a régóta keresen szobrok is a közelben lesznek, de csalódniuk kellett. A mostani felfedezés igazi szenzáció, művészet- és helytörténeti szempontból is. Dr. Zombori István a szobrok eltűnésének valószínű történetéről elmondta, hogy föltételezhetőleg Mindszenty József hercegprímás dél-magyarországi látogatásával hozható összefüggésbe a két szoborcsoport lebontása. Mindszenty 1947 nyarán tett látogatást ebben az országrészben, Tovább kutatnak az alsóvárosi ferences kolostor egykori istállójában, s újabb szobrok előbukkanására számítanak. Múlt héten történt, hogy a leendő kolostori nyomda gépeihez készítettek alapozást. Az egyik munkagödröt már föl is töltötték betonnal, amikor a melléképület másik oldalán szobortöredékeket találtak. Azonnal kiderült, hogy azok a szobrok kerültek elő, amelyeknek évtizedek óta nem sikerült nyomára bukkanni. A templom főbejárata előtt eredetileg két szoborcsoport is állt: a „Szeplőtelen fogantatás" (Mária-oszlop) és a Szent István koronafölajánlását ábrázoló együttes. és természetesen az alsóvárosi ferencesek is várták. A Máriaoszlop akkorra már erősen megrongálódhatott. Egy régi fényképen (amely még a negyvenes évek első felében készült) a kőkorlát egyes darabjai már kifordultak helyükből - a szobor állapota 1947-ig tovább romlott. A ferencesek számítottak rá, hogy a hercegprímás látogatása nagy tömeget vonz majd, s valószínűleg attól féltek, hogy a meglazult kődarabok veszélyt jelenthetnek a sokaságra, így aztán maguk bonthatták le a két szoboregyüttest. Hozzájárulhatott még e döntésükhöz a feszült politikai helyzet, amelyben az egyház szerepét erősen visszaszorították. Sejteni lehetett, hogy még nehezebb idők jönnek, ezért a két szoborcsoport alakjait, s velük még más szobrokat is a valamikor istállónak használt melléképületben rej tették el. A szobrok visszaállítására már nem gondolhattak, s a ferenceseknek 1950 ben négy évtizedre távozniuk kellett Szegedről. Valószínű, hogy az értékek megőrzésének szán_______ dékat vezette azokat a szerzeteseket, akik földréteget borítottak a szobrokra. Ennek köszönhető, hogy a kőalakok meglepő épségben bukkantak elő. Nem kerültek olyan mélyre, hogy a talajvíz ártalmukra lehetett volna, de az egyre szennyezettebbé váló levegő sem pusztíthatta a szobrokat. Utóbbi káros hatásának bizonyítására elég, ha föltekintünk a templom főbejáratát koronázó, ívelt párkány közepén megmaradt kővázára: az időjárás és füsttel, gázzal telített levegő erősen megrongálta. A párkányon eredetileg kóangyalkák feküdtek most szinte érintetlenül kerültek elő a föld alól. Minthogy a három főalak - a két Mária és Szent István - még hiányoznak, folytatják az ásatásokat az épületben, s azon kívül is. NYILAS PÉTER ~\ ZSÍROS GÉZA VERHETETLEN. Továbbra is Zsíros Géza a •^J kisgazdapárt Békés megyei elnöke. A szervezet megyei vezetőségének legutóbb tartott ülésén ugyanis a résztvevők többsége nem fogadta el a párt országos vezetőségének határozatát, amely kötelezte a Békés megyei szervezeteket, hogy 30 napon belül tartsanak nagyválasztmányt és Zsíros Géza, a felfüggesztett elnök helyett válasszanak új elnököt. így a továbbiakban is Zsíros Gézát támogatták. A titkos szavazáson heten igennel, hárman nemmel szavaztak, egy tag tartózkodott. FEGYVERVÁSÁR. Csecsenek néhány napja Budapesten m/ igyekeztek kapcsolatba lépni olyan fegyvercsempész csoportokkal, amelyek egyebek között Jugoszláviába is szállítanak hadfelszerelést - jelentette a TASZSZ. A nyilvánvalóan szovjet hírszerzési forrásokból kiszivárogtatott információ szerint A. Sisani különösen a hordozható harckocsi- és légelhárító eszközök nagy mennyiségű vásárlása iránt mutatott érdeklődést. Értesülések szerint Sisani pártja jelenleg mintegy 30 000 harcossal rendelkezik, s számuk 1992 első felében várhatóan jelentősen megemelkedik. - Ezért 50 000 darab lőfegvver vásárlásáról volt szó (Budapesten) - állítja a TASZSZ. O

MERÉNYLETKÍSÉRLET WALESA ELLEN? Merényletet kíséreltek meg Lech Walesa lengyel államfő ellen - állította hét végi számában a Gazeta Wyborcza című újság. A lap három, egymástól független és szavahihető forrásból úgy értesült, hogy november 11-én, a függetlenség nemzeti ünnepén az ismeretlen katona sírjánál tartott ünnepség alatt késsel támadt a köztársasági elnökre egy ismeretlen férfi, akit Lech Walesa testőrsége oly gyorsan tett ártalmatlanná, hogy az egészből az államfő észre sem vett semmit. Ami bizonyos: a napokban leváltották és áthelyezték a kormányőrség parancsnokát, és az elnöki palota, a Belweder őrzését megerősítették. Bejáratánál az utóbbi időben Lech Walesa eddig használt Volvo limuzinja helyén az a titánpáncélzatú, rendelésre készült Mercedes áll. amelyet a pápalátogatásra csináltattak, és amiről azt állították, hogy nem az államfő használja. Tölgyessy az elvi kompromisszumok embere Budapesti tudósítónktól Ismertek már az SZDSZ szombati elnökválasztási eredményei: Tölgyessy Pétert elsöprő többséggel választották a szabad demokraták elnökévé, Dornbach Alajos tisztes eredménnyel végzett, Mécs Imrére pedig meglepően kevesen szavaztak. A vasárnapi beszédek alatt már nagy volt a jövés-menés a Vasas Fáy utcai kézilabdacsarnokában, ahol a küldöttgyűlést tartották. Azokat a beszédeket hallhatták, akik mégis odafigyeltek, amiket a kis falvak szabad demokratái írtak - még az elnökválasztás előttre: „Ha az önkormányzatok beváltják a lakosság reményeit, akkor megnyerjük az 1994-es parlamenti választásokat - mondta rövid beszédében egy vidéki küldött. A köztársasági megbízottakon keresztül a kormány fölülről nyomja az ökormányzatokat, alulról pedig az ellenzékben maradt MDF kéri számon az ígéreteinket. Erre figyeljen az új elnökség!" Egy másik hozzászólásból: „Az SZDSZ elmulasztotta teljesíteni azt a Az SZDSZ új elnöke választási ígéretét, hogy az elszámoltatás, a felelősségre vonás dolgában el fog járni. Ezt az ügyet már nem tudjuk visszahozni..." Az önkormányzatokról szólt egy másik szabad demokrata is: „A közhatalomban az SZDSZ az önkormányzatokban van jelen. Ott kell jól politizálni. Az elkövetkező egy évben be kell bizonyítani a magyar népnek, hogy az SZDSZ alkalmas az ország veztésére. Erre a bizonyításra az önkormányzati pozíciók nagyon jók." Korszakváltás kezdődik az SZDSZ életében. A küldöttek közül a folyosón többen is arról beszélgettek, ha Dombach Alajos lett volna az elnök, ót előre tolva, valójában Kis János stábja irányította volna továbbra is a pártot. Nem így lesz. A parlamenti választások előtt az SZDSZ azt állította magáról, hogy viszonylag kis létszámú elit párt akar lenni, amelyik szellemi súlyával gyakorol hatást a politikára, az orsíág közvéleményére, de ezzel hamar felhagyott, s a választásokon már tömegpártként indult, tömegpártként nyerte, amit megnyert. Mára választói felét elveszítette, langyosodik, az SZDSZ parlamenti frakciója olykor sztrájkol. Ott ülnek a képviselők az Országgyűlésben, de nem nyomkodják a gombokat. Különösen az utóbbi néhány hétre jellemző, hogy nemcsak igent vagy nemet nem mondtak, de még a tartózkodás jelzését sem adták le. Folytatás a 3. oldalon TARTALOM Forró nyom 2 „Ez a harc lesz a végső" 3 A csirkefogó arisztokrata ••••••••••••••••••4 Egy temetés anatómiája 5 Pusztaszer 6 Már a cukor sem ízlik 7 Kokó, a világbajnok 8 A fátyol szakítópróbája 10 Podmaniczky Szilárd tárcája 16 Párizsi napló Mai számunkban kezdjük el Chikán Ágnes cikksorozatát, melynek első része a 4, oldalon található. Jogálom Megdöbbenve értesültem arról, hogy néhány megyében a bírói kar egyes tagjai büntetőbírák közt aláírásgyűjtést szervezlek az ún. Zétényi-Takács-féle törvény ellen. Döbbenetem oka az volt, hogy ezzel az aláírók burkolt formában tulajdonképpen elvetették a jogállamiság elvét, mármint azt, hogy a törvényeket a Parlament hozza, az Alkotmánybíróság vizsgálat tárgyává teszi (megfelel-é a Magyar Köztársaság Alkotmányának), a bíróságok pedig e törvények szellemében hozzák meg ítéleteiket a konkrét ügyekben. Ha nagyon cinikus volnék, azt mondanám: akinek nem tetszenek a Magyar Köztársaság törvényei, 1. a legközelebbi választásokon másként szavazzon, 2. ne menjen el bírónak. Am ezt nem mondom, hanem inkább elgondolkodom: ezek az aláíró bírók félnek valamitől. Talán attól, hogy egyszer „sorra kerülnek", azaz a honatyák vérszemet kapnak - vagy már kaptak is -, és máris oly' törvényjavaslaton törik a fejüket, melynek értelmében bizonyosfunkciókat, ne ad isten foglalkozásokat nem tölthetnének be a jövőben olyan személyek, akik vezető tisztségviselői vagy csupán „egyszerű" tagjai voltak a kommunisták magyarországi pártjának. Márpedig a bírók között nem túlságosan sok személy akadt, aki ne rendelkezett-volna piros könyvecskével, és itt nem a személyi igazolványra célzok, mert az bordó. Igaz, létezik számos más - elsősorban értelmiségi - foglalkozás, ahol a helyzet hasonló. Tény, hogy e szakmák gyakorlói közt - éppen azóta, hogy eme ominózus (?), néhány (és nem néhány száz) embert kommunista időkbeni tettei miatt utólag felelősségre vonó törvény a köz tudatába jutott - igen nagy az idegeskedés. Furcsa az is, hogy sokkal kevesebben használják az „igazságtételről szóló törvény", mint a „Zétényi-Takács-féle törvény" kifejezést. Az előbbiben ott szerepelt az „igazság" szó, az utóbbi semleges elnevezés. E törvény története - bírói aláírásgyűjtőstül, parlamenti öldökléstül, kirohanásostul, SZDSZ-es tartózodásostul - számomra annyit mond: sokakban felébredt a lelkiismeret. Márpedig, ha az működni kezd, hatása eredményesebb minden törvénynél, bírói ítéletnél. SANDI ISTVÁN