Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-22 / 274. szám

PÉNTEK, 1991. NOV. 22. A VÁROS 7 FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ A vállalkozó kockázata... A levelet, melyet egy szóregi tér, a Mályva és a Kristály utca által határolt terület miatt aggódó környékbeliek közül 36-an, valamint az érintett, Szerb utcai általános iskola igazgatója írt alá, másolatban juttatták el szerkesztőségünkbe. (Az eredeti példány címzettje a lakókörzet önkormányzati képviselője.) A levél aláírói amiatt tiltakoznak, hogy a jelenlegi játszótér egy részén „bármiféle kereskedelmi vagy vendéglátóipari létesítmény építésére a városi önkormányzat illetékes hivatala engedélyt adjon." Sőt, a már kiadott engedély azonnali visszavonását követelik. Mint megtudható a tiltakozásból, a Mályva és a Kristály utca közti térre járnak a Magyar utcai óvodások és a Szerb utcai iskolások is. S ha ott, a közvetlen közelben üzlet nyílik, a jelenlegi nyugalomnak vége. Az érvrendszer - a levélíróké - azzal bővül még, hogy a közelben, 300 méterre működő. Magyar utca 58. szám alatti vegyesbolt jól ellátja a környéket, bár a fél kilométerre lévő ABC áruházról is elmondhatók volnának a dicsérő szavak! A Mályva utcaiaknak van egy - hivatalosan aligha megerősített - feltételezésük is, hogy talán a Kisszőló és a Zalka Máté utca Az itt következő történet szereplői nyugodtan helyettesíthetők volnának másokkal. Az ellenkező állásponton lévők ugyanis legyen a tét egy tér, utcaszakasz, vagy bérházudvar sorsa akár általában úgy viselkednek, mint ez esetben: nem kapván a véleménycserére alkalmat, egymás érveit nem is ismervén, hajtogatják a magukét. lakóinak kedvezőbb helyen volna az új kereskedelmi egység, s így ők alkotják a pártolók táborát. Nos, ha ez így van, ők, a Mályva utcaiak ajánlanak egy - szerintük - még jobb helyet, a futballpálya melletti, üres területet. Épüljön oda az új vegyesbolt! (Amely már épül a Mályva utcai téren...) Mert az épül, vegyesbolt. Nem „bármiféle kereskedelmi vagy vendéglátóipari létesítmény" mint azt a helyszínen járva az építkezésen dolgozóktól, a tájékozott környékbeliektől, s utóbb magától az építtető vállalkozótól is megtudtuk, hanem vegyesbolt. Azt pedig lehet - egyébként még italboltot is lehetne! - üvegtörmelék, szemét, részeg emberek és ürülékük veszélye nélkül működtetni. Ezt reprikázzák az „ellentáborbeliek", akik még azt is hozzáteszik: a gondozottnak éppenséggel nem mondható játszótér békésen megférne még a bolt mellett. Az pedig hadd legyen a vállalkozó kockázata, hogy a párszáz méterrel arrébbi boltossal fel tudja-e venni a versenyt áruválasztékban, udvariasságban. Ráadásul ezzel csak a vásárlók, környékbeliek és távolabb lakók járnának jól! A vegyesbolt ügye túljutott már az engedélyezésen, sőt, az első kapavágáson is, tanulságokat levonni tehát majdhogynem felesleges. Illetve egyet mégsem haszontalan talán megfogalmazni ( ezt megtették egyébként a tiltakozó környékbeliek is): mindez elkerülhető lett volna, ha az utca lakóival időben és pontosan tudatják, mi épül, épülhet, épülhetne a szomszédjukban, ha érveik és az ellenük szólóak megmérettetnek, mielőtt a hatósági pecsét szentesíti a kinek tetsző, kinek „nemszeretem" vállalkozást. Ki tudja, talán még az ellenérzések is megszűntek volna... Ráadásul ezek jó része most arra a leendő boltosra zúdul, aki pedig csak szolgálni, kiszolgálni akaija a tiltakozókat, egyetértőket is. P.K. i • / / « A jószívű csótányirtó Október 29-én történt, hogy a Sárosi utcai panellakásba becsöngetett egy jó megjelenésű fiatalember. Elhadarta, hogy ő rovar- és rágcsálóirtó kisiparos, s ha nincs kifogásom ellene, november 2-án, szombaton 16 óra után eljönne hozzánk és színtelen-szagtalan, emberre veszélytelen vegyszereivel kiirtaná a köztudomásúan irgalmatlanul elszaporodott csótányokat. Mindezért csupán 400 forintot kér, aminek a felét azonnal ki kellene fizetni, hiszen neki is vannak költségei. Meglátván az ajtóra kifüggesztett névtáblát, na meg nyilván a habozásomat, jó üzletemberre valló érzékkel azonnal 300forintra csökkentette a tarifát. Ez egy ritka vezetéknév, óit vagy valaki közelijét is így hívják - darálta gyanútlanul -, ezért nekem most, mily szerencse, csupán 150 forintot kell fizetnem, a többit majd szombaton elrendezzük. Kitöltöttem a megrendelőlapot, aláírtam, megbeszéltük a részleteket, zsebre vágta a pénzt és udvariasan lelépett. Távozása után elővettem a kapott megrendelőlapot, de akárhogy is forgattam, tanulmányoztam, a magaméval azonos vezetéknevet nem láttam rajta. Ő Csiki István debreceni kisiparos, a Károlyi Mihály utcából. En meg a kisiparos-fortélyokat nem ismerő, balfácán firkász. Talán mondanom sem kell, hogy a jószívű csótányirtó szombaton nem jelent meg, azóta is hiába várjuk. István, ha elolvasod végső kétségbeesésemben papírra vetett soraimat, jelentkezz! Várunk! Én, meg vidáman szaporodó csótányaim... T.T. „Szeplőtelen Fogantatásés Szent István koronafölajánlása Barokk szoborlelet Alsóvároson Az alsóvárosi ferences templom és kolostor felújítása már régen a város figyelmének középpontjában áll. A kolostorra az „újjáépítés" kifejezés jobban illik, hiszen a főfalakon kívül mindent (tetőt, belső térosztó falakat) át kellett építeni. Ezzel a munkával párhuzamosan haladt annak a tervnek a megvalósítása, amely szerint a ferencesek nyomdát működtetnének kolostorukban. A nyomda helyéül egy melléképületet választottak, amely korábban istállóként szolgált. Két nyomdagépnek kellett itt alapot ásni, s feltölteni betonnal. Már a második alapgödör megásásához kezdtek, amikor alig fél méternyi mélységből váratlanul szobortöredékek kerültek elő. A meglepő felfedezés nagy örömmel töltötte el a rendbélieket és a történész, régész, műemlékvédő szakembereket is: bizonyossággal állítható, hogy az elveszettnek hitt Mária-oszlop alakjai kerültek elő, más szobortöredékek társaságában. Archív képeken még eredeti helyén, a templom főbejárata előtt látható a szoborcsoport. Bálint Sándor ezt írja 1966-ban megjelent, „A szeged-alsóvárosi templom" című munkájában („Műemlékek" sorozat, 38. oldal): „A templom barokk atmoszférájához hozzátartoznak még a XVIII. század derekáról származó szép vasalású ajtók is (26. kép), továbbá az a főbejárat előtti Szeplőtelen Fogantatás-szobor (Mária-oszlop), amely gondatlanságból századunkban pusztult el (27. kép)." Tehát a többalakos kompozíció későbbi sorsáról, s a pusztulás körülményeiről nem sikerült adatokat gyűjtenie a jeles helytörténésznek. Lapunkban több írás jelent meg a szobrok történetéről többek között azzal a céllal, hogy jelentkezésre serkentse a még élő szemtanúkat, s mindazokat, akik tudnak valamit a Mária-oszlopról. A felhívások azonban nem hoztak eredményt. Még inkább emeli a fölfedezés jelentőségét, hogy nem is egy. hanem két szoborcsoport alakjaira bukkantak! A templom előtti téren - egy fotó bizonysága szerint - 1934-ben még bizonyosan állt az a külön alapzatokra helyezett szoboregyüttes, amely Szent István királyt ábrázolja, amint Szűz Máriának ajánlja a magyar koronát. Most előkerült királyi koronát ábrázoló töredék. De az eddigi kutatások ezen felül is szolgáltak meglepetéssel: olyan szobormaradványokat is találtak, amelyek nem kapcsolhatók egyik csoporthoz sem: álló és térdelő angyal- és emberalakok, nemcsak kőből, hanem még kerámiából is! A kolostor felújításán a Postamens Betéti Társaság dolgozik Papp Vilmos vezetésével. Ok bukkantak rá a földbe került szobor- és oszloptöredékekre, s jelenleg is folytatják a melléképület alatti talajréteg kutatását. NY. P. Energetikai üzemmérnökképzés Pakson Az érettségi előtt álló fiatalok és szüleik figyelmébe ajánljuk a hírt, hogy december 13-án 10 órától 14 óráig nyílt napra váiják az érdeklődőket a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának paksi energetikai üzemmérnöki szakán, mely 1987 óta működik főiskolaként. Az oktatás három éves, s a villamosenergia-termelés, -elosztás, -szállítás, -felhasználás, a távhőellátás és -szolgáltatás, az ipari energetika szakterülete számára képez üzemmérnököket. A főiskola három szakiránya: hő- és atomenergetika, rendszer- és irányítástechnika, energetikai informatika. A leendő üzemmérnökök minden tanulmányi félévük egyharmadát Budapesten töltik, elhelyezésükről - mint Pakson is gondoskodnak. Tanulmányi ösztöndíj-szerződés kötésére is van lehetőség, a végzett hallgatók közül a legjobbak a BME-n, a IV. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A felvételi tárgyak (írásbeli): matematika és fizika, a jelentkezési lapot a BME gépészmérnöki karának dékáni hivatalába kell eljuttatni. A nyflt napon az érdeklődők részletesebb felvilágosítást is kaphatnak a képzésről és az elhelyezés körülményeiről a főiskola épületében, mely Pakson, a Dózsa György utca 95-ben található. (Telefon: 7511-022) Ahol nem ügyfélként kezelik az embert Segítő központ Szegeden Sokszor egyetlen helyénvaló szó is elegendő lenne, hogy az ember elindulhasson a nehézség megoldásához közelebb vivő úton. Sokszor mily megnyugtató lenne biztonságban tudni az iskola után, az utcán ténfergő gyermekeinket! Mennyit könnyítene a nagyszülők nélkül küszködő, gyeses édesanyákon, ha néha 1-2 órára vigyázná valaki gyermeküket. Mekkora segítség lenne a magányos nyugdíjasoknak, ha egyszer-egyszer betérhetnének valahova, ahol legalább meghallgatnák panaszaikat, s útbaigazítanák őket. E méregdrága világban nem lenne haszontalan egy rendszeres cserebere-akció, még kevésbé egy megfizethető kölcsönző, vagy ha vállalná valaki a használt ruhák összegyűjtését, és szétosztását a szegényebbek között. Lelki támogatás és közvetett anyagi segítség lenne mindez, ami sok egyéb között a most induló Családsegítő Központ terveiben szerepel. Az országban már közel egy évtizede működnek családsegítő központok, ám Szegeden - meglehetősen megkésve - csak most szerveződött meg e szociális alapellátást nyújtó intézmény. A megvalósításhoz szükséges anyagi fedezetet pályázat útján nyerte el a város. A közgyűlés szeptember közepén döntött a központ létrehozásáról, s egyidőben kinevezte az intézmény vezetőjének Zomboriné Bötás Máriát, aki a szeptember óta eltelt időben a munkatársi gárda össze válogatásával, a közös feladatok megtervezésével foglalatoskodott. Az öttagú csapat vezetőjének mentálhigiénés- szociális szervező képesítése van, helyettese Bencze Erika pszichológus. Szűcsborusné Csécsei Mária pedagógus, Csősz László szociális munkás tevékenységét még egy szociális asszisztens is segíti. Ok - a későbbiekben részfoglalkoztatású jogásszal kiegészülve - vállalják a hozzájuk forduló városlakók támogatását. Igaz ugyan, hogy a családsegítő központokat lakótelepekre „találták ki", s az első szegedi is a felsővárosi lakótelepen kap majd helyet, de a város más pontjairól tanácsért érkezőket sem utasítják majd el. S hogy mire hivatott a központ? - Tömören úgy fogalmaznám - tájékoztatott az intézmény vezetője -, arra vállalkozunk, amire a hivatalok nem vállalkozhatnak. Nevezetesen: az emberek egészségügyi, szociális, mentális, nevelési gondjainak-bajainak, életvezetési problémáinak meghallgatására, a nehézségeik megoldásához támogatásra, tanácsra. Megpróbáljuk belső, rejtett energiáikat a felszínre hozni, amelyek később lehetővé teszik számukra, hogy egyedül is megoldhassák életük problémás helyzeteit. Mivel nálunk - szakszerűen fogalmazva - az emberek nincsenek arra szocializálva, hogy személyes problémáikkal betérjenek egy intézménybe, ezért kezdetben igen tapintatosan próbálunk hozzájuk közelíteni, s a bizalmukat megszerezni. Első dolgunk lesz speciális kérdőívekkel megszerezni az alapvető információkat a környéken lakók jellegzetes szociális gondjairól. Természetesen nem erőszakoljuk rá magunkat senkire, hiszen a családsegítő központok mindenütt az önkéntességre, a kölcsönös bizalomra építenek. Mi nem adunk pénzt, szociális segélyt. Erre az önkormányzat hivatott, de ez nem jelenti, hogy ha valaki gyógyszerre kér, nem segítünk neki. A pénzbeli juttatás a családgondozás egyik eszköze ugyan, de a krízisalapunkból igen csekély összegekre futja. A mi fő dolgunk egyébként sem a közvetlen, anyagi segélyezés, hanem a sokasodó, nem mindig anyagi okokra visszavezethető gondok orvoslási lehetőségeinek felmutatása. Az első szegedi - mert reméljük lesz még több is családsegítő központ kapunyitása most már csak attól függ, mikor kapják meg a Kereszttöltés utca 13. szám alatt a nekik ígért helyiséget. KALOCSAI KATALIN Szigorúan ellenőrzött vények A december elején életbelépő új rendelet alapvetően megváltoztatja a gyógyszerrendelés és kiadás gyakorlatát. A jövőben csak az az orvos adhat társadalombiztosítási támogatással receptet, aki közvetlen gyógyítója a betegnek, és erről nyilvántartást vezet. A társadalombiztosítás szigorúan ellenőrzi a vényeket, és a kontroll érdekében olyan új orvosi pecsétet bocsát ki. amelyen az orvos nevén kívül egy azonosítási szám is szerepel. Az új gyógyszerrendeléstől a fogyasztás csökkenését várják, mert mint a társadalombiztosító szakemberei állítják: túlságosan sok gyógyszert szedünk. Persze, hogy eme intézkedéssel elérik-e a l)őn áhított csökkenést, kérdés, hiszen hiába reménykedtek májusban is, amikor oly drasztikusan - átlagosan 70 százalékkal emelték a térítési díjakat. A forgalom akkor és azóta sem esett vissza. Bizonyság rá, hogy a tb gyógyszerkiadása alig 10 százalékkal lett kevesebb. Ebből következően gyanítjuk, hogy nem az indokolatlan fogyasztással van itt igazán baj, mert vajh hány ember engedheti meg még magának, hogy gyűjtőszenvedélyből vásároljon gyógyszereket, amikor millióknak még tejre sem mindig futja. A baj az egészségünkkel van, s bizonnyal azért kapkodjuk a tablettákat oly sűrűn befelé, mert itt egy beteg nemzet próbálja még, segédeszközökkel ugyan, (karban)tartani magát. Gondolniuk kéne a gyógyszertúlfogyasztással vádaskodóknak arra is, hogy világranglista-vezetők vagyunk a szív-érrendszeri betegségekben, a magas vérnyomásban, előkelő helyen a lelki-idegi kórok világstatisztikájában. A magyar férfiak születésekor várható élettartamát tekintve harminckét európai ország között a 31. helyen állunk, s még sorolhatnám vég nélkül az egészségi állapotunk szomorú mutatóit. Nem lehet, hogy ezért szedünk annyi gyógyszert? K. K.