Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-22 / 274. szám

PÉNTEK, 1991. NOV. 22. BELPOLITIKA 3 Együttélés a menekültekkel A budapesti köztársasági megbízott törvénysértőnek ítélte a Fővárosi Közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a testület ismét elvetette a kormány világkiállítási törvénytervezetét Szentgyörgyvölgyi Péter szerint ugyanis a jegyzőkönyvekből nem világlik ki egyértelműen, hogy a Fővárosi Önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt kikérte a kerületi önkormányzatok véleményét. A köztársasági megbízott felhívta a Fővárosi Közgyűlés figyelmét, hogy a törvénysértést december 15-ig szüntesse meg. Októberben is tovább növekedett a lakossági devizaszámlákon elhelyezett pénz összege: a hónap végén mintegy 117 milliárd forint - csaknem 1,5 milliárd dollár - volt az együttes értékük. Ez 2,5 milliárd forintos növekedés szeptember végéhez képest. Lemondott a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében betöltött alelnöki tisztségéről és munkaviszonya megszüntetését kérte az MSZOSZ-tól Szegő Andrea, akinek alelnöki munkaviszonyát a közelmúltban állította helyre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság. Szegő Andrea elveivel ellentétesnek tartotta, hogy munka nélkül bért vegyen fel, ugyanis az MSZOSZ csak bérének kifizetéséről intézkedett, a munkaviszonya helyreállításáról nem. Szerinte az MSZOSZ megújulása csak retorikai fogás, amellyel a szakszervezeti felső bürokrácia belépőjegyet váltott, pozíciója és az azzal járó jövedelem megtartására. Az MSZOSZ első, és most a második kongresszusát sem előzte meg a tisztségviselők alulról történő teljes körű választása. A menekültekkel való együttélésre próbálja felkészíteni a magyar társadalmat ez a tanácskozás - hangsúlyozta bevezetőjében Tóth Judit, a BM Menekültügyi Hivatalának helyettes vezetője azon a csütörtökön kezdődött kétnapos rendezvényen, amelyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a BM Menekültügyi Hivatala szervezett Budapesten, Menekültügy a tömegtájékoztatásban és a közéletben címmel. A Népjóléti Minisztérium képviselője lehetségesnek tartotta, hogy a kormányzat a menekültügyben közreműködő szervezetek számára pénzalapot hozzon létre. Közgyűlés Szegeden A városnak nem kell a Selye-hagyaték Alapos napirendi vitával kezdte munkáját tegnap Szeged város közgyűlése. Már fél tizenegyre járt az idő, mikorra a képviselőknek sikerült megállapodniuk arról, hogy miről is tárgyalnak. Koha Róbert, a konzervatív frakció vezetője írásban hét kérdést intézett a polgármesterhez. Az elnöklő dr. Lippai Pál úgy döntött, hogy ezekre a gyűlés végén az interpellációk tárgyalásakor válaszol. (Lapzártakor az ülés még folyt, ezért a kérdésekről és a válaszokról holnap számolunk be.) A napirendi témák - a közoktatási és közművelődési intézmények kapcsolata, a rendeletalkotási program, előtrerjesztések, interpellációk közül az utóbbiaké volt a főszerep. A testület Ványai Éva alpolgármester előterjesztésére elfogadta Gregor Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház opera tagozata vezetőjének lemondását. (A tagozat vezetésével a színház igazgatója ideiglenesen Molnár Lászió karmestert bízta meg.) Juhász Antal (MSZMP) a megbízott jegyző fizetésemelésének ügyében tett előterjesztést. Emlékezetes, hogy dr. Tóth Lászlót nem tudták a törvényben előírt kétharmados többséggel megválasztani; a konzervatív frakció kezdeményezésére azonban egyszerű többséggel megbízták a jegyzői teendők ellátásával. A polgármester ezt törvényellenesnek ítélte, s ezért az 1991. január l-jétől visszamenőleg adható 20 százalékos, majd a szeptember l-jétől adható 15 százalékos béremelést a helyzet tisztázásáig nem adta meg neki. Ennek pótlására vonatkozott az előterjesztés. Juhász képviselő úr azzal érvelt, hogy a polgármester az apparátus többi tagjának megemelte bérét. Lippai Pál elmondta: az apparátus tagjainak bére a polgármester hatáskörébe tartozik, s ha most a közgyűlés eldönti a jegyző fizetésének felemelését, akkor elvonja tőle ezt a hatáskörét. Szabó Ferenc, a liberális frakció vezetője elmondta: törvénytelennek tartják a döntést, ezért a szavazáskor tartózkodni fognak. A többiek azonban igennel voksoltak, ezért 28 igen és 16 tartózkodás mellett elfogadták a jegyző béremelését. Egy másik előterjesztés a polgármester és az alpolgármesterek 25 százalékos költségtérítésére vonatkozott. A polgármesterek bérét a törvény a miniszteri fizetéshez igazítja, s annak 30-80 százalékában állapítja meg. Mivel a miniszterek is kapnak költségtérítést, ezért az önkormányzat vezetőinek is jár - érvelt Piri József. Jelentős ellenállás egyik részről sem volt. Egy liberális képviselő név szerinti szavazást kért, ennek során 32 igen, 5 nem, 7 tartózkodás mellett az önkormányzat elfogadta a költségtérítést. (Nemmel szavazott többek között Koha Róbert, Csapó Balázs. Szabó Béla és Kiss Lajos, tartózkodott a három tisztségviselő és Balogh László.) Konstruktív vitát követően a testület elfogadta az idei költségvetési rendelet módosítását, majd értékelte a Somogyi Könyvtár vizsgálatára kiküldött bizottság jelentését. A névváltoztatási sorozat részeként a Gagarin Általános Iskolából Kolozsvári téri lett. Az interpellációk és bejelentések között hangzott el, hogy az újszegedi egyetemi körzet régi gondja megoldódik: enyhül a tömegközlekedési járművek zsúfoltsága. A legnagyobb vita a Selye János Alapítvány által felajánlott könyv és folyóiratadomány sorsáról bontakozott ki. A tudósító számára nem világos: a felmérhetetlen tudománytörténeti értéket jelentő, 4-5 millió kötet folyóiratot és könyvet tartalmazó óceántúli gyűjtemény sorsáról miért nem nyújtott be Ványai alpogármestemő olyan írásbeli előterjesztést, mely az érveket és ellenérveket felsorakoztatva valódi döntéshelyzetbe hozhatta volna a képviselőtestületet. így az egymást követő felszólalásokból hevenyészett kép alakult ki. Kiderült: az adomány 80 %-a folyóirat, a kiadványok többsége angol nyelvű orvosi, orvosbiológiai szakirodalom. A 2700 köbméter papírnak kis töredékét jelenti a kb. 25 ezer kötetből álló Selye-hagyaték. Az Alapítványt irányító Szabó professzorral folytatott szóbeli megbeszélésekről nem készült hivatalos jegyzőkönyv, s a közgyűlés nem kapott világos helyzetjelentést arról, a kiadványok adományozója mit vállal a ' könyvtárnak szolgáló épület átalakításának, az intézmény fenntartásának költségeiből. így a testület 36 jelen lévő tagja közül 18 arra szavazott, hogy Szeged fejezze ki köszönetét az ajánlatért, de jelezze: nem tudja biztosítani a kiadványok méltó elhelyezését. A másik tábor elképzelése az volt, hogy dolgozzák ki, s küldjék el az adományozónak a város szempontjait tartalmazó szerződéstervezetet, melynek alapján e dél-alföldi egyetemi központ fogadni tudja az értékes szakirodalmat, közte a 80, rendszeresen érkező, friss tudományos folyóiratot. A kérdést a polgármester szavazata döntötte el. Szeged nem fogadja a Selye-hagyatékot is tartalmazó könyvtárat. M. T.-U. I. A miniszterek és a „tojásügy" Az elmúlt egy hét során jugoszláv vadászgépek nem sértették meg a magyar légteret, ám megelőző céllal mégis 12 alkalommal kellett felszállniuk a Magyar Honvédség repülőgépeinek. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter jelentette be a csütörtöki kormányülésen, tájékoztatva a kabinet tagjait a magyar-jugoszláv határon történtekről. Mint Juhász Judit kormányszóvivő elmondta: a honvédelmi miniszter a kormányülésen megerősítette, hogy a határ térségében állomásozó alakulatoknál továbbra is érvényben van a 24 órás szolgálat megerősítésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A kormányülés további eseményeiről beszámolva a szóvivő elmondta: a miniszterek megtárgyalták az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás tervezetét, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslatot. Az adózással kapcsolatos módosítások lényegét úgy összegezte a szóvivő, hogy azok révén bővül a kötelező adatszolgáltatás köre, valamint szigorodnak az adócsalás esetén kiszabható szankciók. Új eleme továbbá a módosításnak, hogy kötelezővé teszi a vagyonnyilatkozat tételét. A miniszterek körében szóba került a napok óta húzódó, úgynevezett „tojásügy" is. A földművelési tárca indítványára a kormány úgy foglalt állást, hogy amennyiben a közeli napokban nem szűnik meg a spekulációs célzatú tojáshiány, illetve az árak nem csökkennek, úgy engedélyezik a tojásimportot. „A spanyolok a jövőre bízták" A rendszerváltás utáni jövőnk felvázolásakor a spanyol és a magyar út között a történészek párhuzamot vonnak. Ott volt igazságtétel? - kérdeztük Anderle Ádámot, a JATE egyetemi tanárát. - Spanyolországban modell, s nem rendszerváltás volt. A megvalósítás filozófiájának lényegéhez tartozott, hogy a történelem tabu, így föl sem merülhetett a kártérítés, vagy más sérelem utólagos orvoslása. Például a francoista-rendszer embereivel nem .„számoltak le". Az államapparátus, a rendőrség, a katonaság, az állambiztonság állományát átvették, eltávolításkor legfeljebb a nyugdíjazás jöhetett szóba. Spanyolországban ma csak a sztálinista kommunisták követelnek .Jeszámolást". A spanyol nagytőke nem engedhette meg a kelet-európai értelemben vett „igazságtételt", melyet például az ETA fegyveresen akart-akar megvalósítani, s ezért ma terroristának tekintik. A kérdéssel kapcsolatban érdemes Szűcs Jenő megállapítására is felhívni a figyelmet: Kelet-Európában a történelem különböző korszakaiban az igazságról beszéltek, ellenben Nyugat-Európában a szabadságról. Az igazságra, az igazságosságra való hivatkozás sokszor volt a diktatúrák a dcspotizmusok jellemzője, a cári birodalomtól Peronig. Az igazságtételtől viszolyog a jogásztársadalom Az igazságszolgáltatás szakemberei általában nem szívesen nyilatkoznak törvényekről, törvénytervezetekről, a véleményük iránt puhatolózó kérdéseket azzal védik ki: nekünk a jog alkalmazása a dolgunk. Nem így történt az egyébként óriási társadalmi visszhangot kiváltó, a közelmúltban elfogadott Zétényi-Takács-féle törvény esetében. Közismertebb nevén az igazságtételről szóló törvény parlamenti vitájának idején a Magyar Bírák Egyesülete győri szervezete aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett. Csatlakozásra hívták föl az ország valamennyi bíráját, hogy szakmai és lelkiismereti okokra hivatkozva ne vegyenek részt a Zétényi-Takács-féle törvény alapján indított büntető ügyek tárgyalásában. Az akciót a parlamenti vitához való hozzászólásnak szánták. Több Csongrád megyei bírót is megkérdeztünk, tud-e a győri kezdeményezésről, s mi a véleménye róla. A bírák hallottak az aláírásgyűjtésről, ám elmondásuk szerint kezükhöz nem jutott az ív. Fedor Attila, a bíróság elnöke közölte, nincs tudomása arról, hogy a megyei bírói karból valaki aláírta-e. Az elnök úgy tapasztalja, a jogásztársadalom általában viszolyog ettől a törvénytől. Egyébként a bírói egyesület elnöksége egy hét múlva kibővített ülést tart, amelynek témája az igazságtételi törvény lesz. Ezen az értekezleten nem az egyéni véleményemet, hanem a megyei büntető bírákkal egyeztetett, a velük közösen kialakított álláspontot fogom képviselni, nyilatkozta lapunknak Fedor Attila. Rájuk vár ugyanis a törvény némely rendelkezéseinek alkalmazása, a kihirdetés után. A helyi, szegedi álláspont kialakítása érdekében a jövő hét elején ülnek össze az érintett bírák. Büntetőjogász az igazságtételről - Az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti politikai okból nem üldözött gyilkosság, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás tettese ismét bíróság elé állítható. A visszamenőleges igazságszolgáltatás mennyire általános a nemzetközi joggyakorlatban? - Nem gyakori. Például Spanyolországban vagy Portugáliában, ahol a diktatúrából a demokrácia útjára léptek, a nyugalmat és jogbiztonságot amnesztia kibocsátásával próbálták elérni, nem utólagos felelősségre vonással. A németekre hivatkoznak, hogy többször megváltoztatták az elévülés határidejét, de egyik esetben sem úgy, mint e magyar jogszabály. A németek a még le nem járt, a még be nem állt elévülési határidőt hoszszabbították meg, nem pedig a már lejártat nyitották meg, évtizedek után. A német gyakorlat összeegyeztethető a jogállamiság gyakorlatával, a magyar megoldás viszont aggályos. - A kelet-európai országok hasonló úton járnak. Lengyelországban például minden, politikai okból nem üldözött „sztálinista bűntett" elővehető, a Cseh és Szlovák Köztársaságban a feddhetetlenségi törvény alapján bizonyos tisztségeket nem tölthetnek be az elmúlt rendszerben szerepet vállalók. Az igazságtétel itthoni megoldása szabályozza, a bűncselekmények mely köre tárgyalható újra, mégis magyar vendettakénl emlegetik. A Zétényi-féle törvényt Alkotmányba ütközőnek tekintik, mert az alaptörvény kimondja: senkit nem lehet büntetni olyanért, ami az elkövetés idején nem volt bűncselekmény. Magyar vendetta? Az emberek józan igazságérzete azt követeli, hogy az előző rendszer veszteseit kárpótolják, bűnöseit pedig felelősségre vonják. Ez a kiindulópontja az igazságtételnek, melynek egyik szelete a Zétényi-Takács-törvény. A törvényt a Parlament elfogadta, de még nem érvényes, mivel nem írta alá sem a Ház elnöke, sem a köztársasági elnök. A jogszabályt - Göncz elnök kérésére - most az Alkotmánybíróság teszi nagyító alá. A törvénnyel kapcsolatos állásfoglalások többségében keverednek a szakmai és a politikai érvek. A büntetőjogász véleményére voltunk kíváncsiak, mikor dr. Nagy Ferenc kandidátust, a JATE docensét kérdeztük a Zétényi-Takács-törvényről. - Ezt az elvet nem sérti a Zétényi-törvény, mert az abban kiemelt bűncselekmények az elkövetéskor is bűnnek számítottak. - Az elévülés e tettek esetében Zétényi úr szerint nem érvényes, hiszen elkövetőiket politikai okból nem üldözték, azaz az elévülés nyugvásáról van szó. - Ismert, hogy az elévülés büntethetőségi akadályt jelent: amenynyiben a törvényben megjelölt időtartam eltelik, akkor az adott ügyben nem lehet az eljárást lefolytatni és a felelősségre vonást érvényesíteni. Az elévülés alapvetően jogbiztonsági kérdés. Tehát sem a társadalmat, sem az érintetteket nem lehet hosszú ideig bizonytalanságban tartani a tettet és a felelősségre vonásokat illetően. Hosszú idő eltelte után a bizonyítékok elesnek, a tanúk emlékezete elhalványul, így az államnak és az elkövetőnek egyaránt nehéz a bizonyítás. E törvény azonban nem az elévülés nyugvása intézményére épít. Egyszerűen arról van szó, hogy 1990. május 2-án ismét elkezdődik a már korábban, hosszú ideje elévült, említett három bűncselekmény büntethetősége. A büntető törvénykönyv egyébként az elévülés nyugvásának egyetlen esetét említi: a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama nem tartozik az elévülés idejébe. - Mondhatjuk, hogy három bűncselekmény különleges elbírálásáról van szó? - Az emberölés és a halált okozó testi sértés a civilizált népek által elismert jogelvek szerint mindenütt és mindenkor bűncselekmény. A hazaárulás megítélése már problematikus, mert politikai, ideológiai síkra tereli az adott ügyet, pedig nyilvánvaló, hogy nem szerencsés, ha a jog alkalmazói ilyen szempontok alapján ítélkezzenek. - A törvény Parlament által elfogadott szövegében a hazaárulás minősített eseteiről van szó. - Azaz ha a hazaárulást súlyos hátrányt okozva, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, háború idején, illetve (a '89-es módosítás eredményeként) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el. Az első és utolsó eset bírói megítélése a szubjektív elem túlsúlya miatt problematikus lehet. - A törvény által érintettek köre azonban nem csak emiatt terjeszthető ki szinte akármeddig, hanem azért is, mert a bíróság elé idézhető az is, aki felbujtással, bűnsegéllyel vádolható. - Főként a pszichikai bűnsegéd megítélése lehet problematikus, azé, aki hallott, tudott a tettről, s úgymond hallgatólagos támogatásával realizálták a cselekményt. Elvileg az is felelősségre vonható, aki ilyen pszichés módon nyújtott segítséget. További gond, hogy a törvény szövege egyaránt utal az elkövetéskor és a most hatályos jogszabályra, így kérdés: a bíróság melyik alapján jáijon el. - A törvény módosítja a Blk-t. Illeszkedik a hatályos jogszabály szövegébe? - Nem, mert például ütközik a Btk 2. paragrafusával, ami kimondja az elbíráláskori törvény visszaható hatályának tilalmát, mely alól csak akkor van kivétel, ha enyhébben bírálja el a tettet az utólag hozott jogszabály. Nemzetközileg elfogadott jogelv, hogy új büntető törvénykönyv szerint elbírálni a régit csak akkor lehet, ha nem bűncselekmény az a tett vagy enyhébben bírálható el. - Az eljárás hivatalból vagy feljelentés alapján indítható meg. Félő, hogy „jó magyar szokás" szerint megindul a feljelentősdi. - Igen, s az érintettekre rásütik a bélyeget az ismert anekdota, „volt egy kabátlopási ügye" mintájára. - Jogállami eszközökkel lehet-e kezelni a nem jogállami keretekben lezajlott történéseket? - A jogállam nem teheti azt, amit maga is elítél. Az alkotmányjogi felülvizsgálat egyik kiindulópontja a jogállami elvekre, követelményekre való hivatkozás. Tehát egy probléma törvényi szintű szabályozása önmagában nem jelenti azt, hogy jogállami megoldás született. ÚJSZÁSZI ILONA