Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

10 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. NOV. 18. Szépség és jelentés Liiko Gábor kiskunmajsai kiállítása Hiába turkálok az emlékeimben: elfelejtettem a nevét annak a kecskeméti magyar müzeumigazgatónak, aki hat évvel ezelőtt. 1985 vége felé - felsőbb utasításra - vadaszpuskás mezőőrökkel záratta be az ellenzéki fészeknek minősített kiskunmajsai helytörténeti gyűjteményt. Tudom, még egy díjtalan szerkesztőségi gyakornoknak is az volna most a dolga, hogy odamenjen a telefonhoz, s másfél perc alatt kiderítse az elfeledett úr (?) nevét. De nem teszem meg. így van ez rendjén, ha a végrehajtók és a parancskiadók az emlékezet titkos csapóajtajain at idővel a nemlétbe, az örök feledésbe hullanak. Valószínű, hogy ezt az állapotot, a semmiben való létezést hívják pokolinak. A szétzilált múzeumban egy szétzilált életű néprajztudós, a nyolcvankét éves Lükó Gábor A magyar művészet évezredei című kiállítását nyitotta meg szombaton egyik valahai tanítványa. Fábián Gyula újságíró, s mondott üdvözlő előszót az új megyei múzeum­igagzató, Bárth János, Kecske­métről. (A kiállítás december végéig lesz Kiskunmajsán, utána Tatabányára viszik.) Lükő Gábor a budapesti és a bukaresti egyetemen tanult, ötvenöt évvel ezelőtt doktorált, magántanár lett a debreceni egyetemen, s munkatársa ugyanott a Déri Múze­umnak. A háború közepén. 1943 táján a nagyszalontai temetőben oktatta tanítványait, hogyan rajzolják le, örökítsék meg a leg­szebb faragott fejfák díszítéseit. Bevezette őket az összehasonlító néprajz tudományába, s abba a tudásba, hogy más népek értékeit is tanulják meg becsülni. (Fura hely­zet: ez a félmondat már-már köz­helynek számít manapság, miköz­ben a népek, de főként gyors lövöl­dözések közepette felkent „kép­viselőik" eléggé messze járnak a többi nép becsülésétől.) Az egyetemi lét nem tartott so­káig. A szellemi néprajz következ­tetései nem egyeztek a marxizmus­leninizmussal. A néprajz tudo­mánya főként a tárgyi néprajz kutatásába menekítette magát, Lü­kő Gábor pedig Gyulára, Bajára, aztán Kiskunfélegyházára került: 1950-1970 között ezeken a he­lyeken volt múzeumigazgató, illetve munkatárs. A veszteségekért se Lükő Gá­bort, se a magyar szellemi életet kárpótolni nem lehet. „Lükő Gábor háttérbe szorításának egyik leglé­nyegesebb indítéka az volt - mond­ta megnyitójában Fábián Gyula hogy ő teljes életében hűséggel követte elhatározását: meg kell érteni a népet, s ez egyet jelentett a múlt megfejtésével. Az egyetlen jelentésből meg kell találni az egyezéseket a más népeknél talál­ható megfelelőkkel, amelyek a népművészetben hordozói voltak a közös kincsnek, s ezekből épülhet fel a jelképrendszer. A néprajz tudományának legfontosabb mon­danivalója a faragásokban, a szövés-fonásban, a népköltészetben - tehát díszítő művészetünkben található oly módon, hogy a szép­ség mellett ott van a jelentés. Az egyetlen jelentés, amelyben benne rejtőzik: múlt, történelem, hagyo­mány, és az egyetemes jelentés is." A Majsán kiállított harmincöt tabló rendkívül gazdag és sokrétű ismeretanyagot tár nézői elé, bizonyítva, hogy a Sárga-tengertől a Lajtáig mindenütt élnek roko­naink. Lükd Gábor összegyűjtötte, rendszerezte a díszítő elemeket, s jelentésüket lefordítva, számunkra érthetővé tette. ZELFJ MIKLÓS A legnagyobb művészeti lexikon A világ legnagyobb művészeti lexikonjának szerkesztése terv­szerűen halad, és a mű 1994-ben megjelenik. A 30 vagy 32 kötetben megjelenő lexikont 1982-ben kezdték cl szerkeszteni. 35 ezer címszó alatt 27 millió szót fog tartalmazni. Százhat országból hétezren vetlek részt összeállítá­sában. A lexikon illusztrálására 16 ezer kép szolgál. Albániából és Ecuadorból minden művészettörté­nész részt vesz a lexikon össze­állításában. Kínából és az egykori Szovjetunió minden egyes köz­társaságából 10-15-en. Először 10 ezer példányban nyomják, s re­mélik. hogy hamarosan újra kell nyomni. A tervezett ára a 30-32 kötetnek hétezer dollár, de bár nyilvántartást vezetnek a lehetséges vásárlókról, végleges megrendelé­seket nem vesznek még fel, mert nem tudják, hogy három év múlva mibe fog kerülni a kötetek előállítása. Habilitas konferencia Dolgozók lesznek vagy deviánsok A Habilitas Egyesület, amely a hátrányos helyzetűek szakmai képzésének és foglalkoztatásának támogatására alakult, pénteken és szombaton konferenciát rendezett Szegeden. Előadások hangzottak el az egyesület tevékenységéről a népjóléti, munkaügyi és közokta­tási tárca megoldási elképzeléseiről, és olyan kezdeményezésekről, amelyek a hagyományos oktatási rendszeren kívül próbálják meg­valósítani a hátrányos helyzetűek képzését. A konferencia szünetében Szán­tó Tamással, a Habilitas Egyesület elnökével beszélgettünk. - Mit jelent a gyakorlatban a hátrányos helyzetűek képzésének és foglalkoztatásának támogatása? - Olyan kezdeményezések érdekképviseletére vállalkoztunk, amelyek megfelelő képzési formát kínálnak a hátrányos helyzetű fiataloknak, de működésük sem jogilag, sem anyagilag nem bizto­sított. Határozott igényünk az, hogy ezek a speciális intézmények - szerencsére az ország több városában működik már ilyen ­képezzék részét a magyar oktatási rendszemek. - Gondolom, ezeknek a fiata­loknak az oktatása egy sor pedagó­giai problémát is felvet. - Mivel nálunk ennek a képzési Egyes számítások szerint évente 55 ezer fiatal szorul ki képzetlenül az iskolákból, és a növekvő munkanélküliség miatt egyre kevesebb esélyük van az elhelyezkedésre. A jelenlegi oktatási rendszer nem kínál megoldást számukra, így a bizonytalan szociális helyzetű, deviáns fiatalok számát növelik, és meglehetősen nagy terhet rónak a társadalomra. A kazincbarcikai torzszülött Kazincbarcikán két éve működik az Ifjúsági Hasznosidő Központ, amely egyike az országban lévő azon intézményeknek, amelyek hátrányos helyzetű, hagyományos iskolákból kiszorult fiatalokkal foglalkoznak. Iskola, munkahely és életmódformáló közösség együttesen. Lehetővé teszi, hogy a gyerekek megtanulják az általános iskolai tananyagot, elsajátítsanak valamilyen szakmát, rendes környezetben legyenek, képessé váljanak egy közösség szabályai szerint élni. Vagyis, ne csavargó, bűnöző, kallódó ember váljék belőlük. Ez a magyar oktatási rendszerben torzszülöttnek minősülő intézmény természetesen tapasztalhatta a magyar jogi és finanszírozási rendszer összes hátulütőjét. Nem részesültek az iskoláknak járó fejkvótából, a családok nem kaptak beiskolázási segélyt, de családi pótlékot sem. Mígnem az önkormányzat és a minisztériumok támogatásával Alternatív Speciális Szakiskolává alakultak, jogi státusuk tisztázódott, finanszírozásuk többé-kevésbé megoldódott. A Habilitas Egyesület azt szeretné elérni, hogy minél több ilyen intézmény jöjjön létre, lehetőleg a kazincbarcikaiak kálváriája nélkül. fonnának semmilyen előzménye tanácsadó irodát, amelyben az nincs, a szakmai problémák meg- oktatás, a foglalkoztatás és az oldása végett létrehoztunk egy ifjúságvédelem szakemberei mű­ködnek együtt. A hátrányos hely­zetű, beilleszkedési zavarokkal küzdő, iskolától elvadított fiatalok esetében ugyanis egészen más oktatási, nevelési módszereket kell alkalmazni, mint egy hagyományos intézményben. A jelenlegi tanár­képzés viszont ehhez semmiféle támpontot nem ad. - Vannak-e adatok arról, hogy kik és hányan tartoznak a halmo­zottan hátrányos helyzetű fiatalok táborába? - Megbízható és friss kimuta­tások sajnos nincsenek, de azt tudjuk, hogy évente körülbelül 55 ezer fiatal nem végzi el az általános iskolát, vagy nem tanul tovább ez­után, így a képzetlenek száma évről évre nő. Ráadásul az iskolák befo­gadóképessége is csökken, és sorra számolják fel a szakmunkásképző tanműhelyeket is. A gyerekek még a fekete munkaerőpiacon is kisebb eséllyel keresnek munkát, mint a felnőttek. Sajnos ma már pusztán a rossz szociális helyzet miatt is kerülnek fiatalok a hátrányos helyzetűek csoportjába, tisztessé­ges, bérből élő szülők gyermekei is, míg régebben ezt a kifejezést a deviánsokra, alkoholistákra, bűnö­zőkre használtuk. A probléma tehát egyszerre szociális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai. KECZER GABRIELLA Azt is mondhatnánk, mint egy cirkuszi produkció előtt, hogy Hölgyeim és Uraim!, íme, a két Shirley Valentine, mert hogy a két nő, Thelma és Louis megszokott házi és kvázi rabságát éli az unalmas, beképzelt, gőgös, nagy­szájú, bunkó, érzéketlen és pökhendi férfiember mellett. Aztán egy szép napon, egymást tűzbe hozva, úgy döntenek, hogy csi­nálnak egy remek hétvégét, elszakadva a fent jellemzett férfiaktól, abban a reményben, hogy azok kissé beijednek, s majd a jövőben a lábuk nyomát is csókolgatják, bízva abban, hogy beválik a régi teória, miszerint elveszítve minden értékesebb. A férfiakat nem tájékoztatva sem­miről nekivágnak a kalandos hétvégének, csakhogy a hirtelen nyakukba szakadt szabadság inkább féktelenséggé alakul, s annak némi ára van. még ha nem is pénzbírság erejéig. Megölnek egy férfit, aki kissé szeretné meg­erőszakolni Thclmát, Louis pedig az eleinte bolondságból magukkal ÚJ FILM Thelma és Louis, avagy: két feministát egy csapásra Rendezte: Ridley Scott Főszereplők: Susan Sarandon és Geena Davis vitt pisztollyal gyönyörűen szíven lövi a „kant". S mintegy a startpisztoly eldörrenése után indul kálváriájuk, mely nem pusztán hétvégi, csacska kiruccanásnak ígérkezik, lévén feminizmus ide vagy oda, erőszak vagy sem, megöltek egy embert. Szemtanú ugyan nem akadt az esti órán, viszont a rémülettől elsüvítő nők autóját csak megjegyezték az éppen arra gyalogvók, hogy pedig nem a leghiggadtabb vezetési stílust választották. A rendőrség nyomoz, a férfiak úgymond higgadtan idegesek, a nők pedig hibát hibára halmozva süllyednek egyre mélyebbre, méghozzá úgy kalandoznak, rabolnak útban Mexikó felé, hogy a rendőrök sem tudják eldönteni, hogy zseniális profikkal, vagy a föld hátán még soha nem hordott mázlistákkal van dolguk. Az út hosszú, kalandos, s a kétórás filmen bőven van ideje a nőknek, hogy kiszakadva meg­szokott életükből egy új életre. pontosabban öntudatra ébredjenek. És persze látszik, hogy ez a gyilkosság árán megszerzett öntudat szépen, de biztosan vezet a pusztulásukba, jobb híjján a pokolba. Egyébként óriási szerencséjük, hogy a történet Amerikában, ebben jó nagy országban pereg, különben kocsival hamar elérnék az országhatárt, s a kalandok során nem maradna idejük öntudatra ébredni. Mivel Magyarország kis ország, levonhatják a következ­tetést. Mindazonáltal meglehetősen lidérces ez a női öntudat, kusza, logikátlan és gyűlölködő. És jól kitűnik, hogy ennek a feminista izének, maguk a feministák isszák meg a levét, szépen, lassan adagolt cseppekben, hogy észre sem veszik, csak a végén azt, hogy belelt, pardon, kiürült a pohár. A méregpohár. PODMANICZKY SZILÁRD A kiállított iskola Képek, ruhák, bábuk, térképek, megannyi apró tárgy, amelyek a múltra emlékeznek, azokra az iskolapadokra, amelyek mögött diákok ezrei a tudás reményében hallgatták a maiaknál nagyobb tiszteletnek örvendő tanárokat. Másik kor, egészen másik. Olyannyira, hogy azok az egykori diákok sem gondolhatták, hogy majd ruháik, s az összes forma, ami korukban természetes volt, kiállításon szerepelhessen, s ők maguk egy oktatási rendszer példaértékű elemei legyenek. Pedig mindig is így lesz, s ha elmúlt idő, akkor többnyire múzeum, üvegfalak, melyek áttetszőek, mégis állnak. Schmidl Andrea felvételei az Iskola és diákélet a Ferenc József-i időkben című kiállításon készültek, amely a múlt héten nyílt meg a Fekete Házban.

Next

/
Thumbnails
Contents