Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN SZOMBAT, 1991. Nov. 16., 81. EVF. 269. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ARA: 8,30 FT Hiányzik a működő társadalmi kontroll Beszélgetés a megyei önkormányzat elnökével - Nagyjából egy esztendeje, hogy újonnan és demok­ratikusan választott emberek ülnek az egyes települések és megyék vezetői székeiben. Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke hogyan értékeli első évét? - Első évemet igazán nem tudom értékelni. Két éve, 1989-ben ugyanis megyei tanácselnökké választottak, a megyei közgyűlés elnöke pedig csak 1990. december 21-én lettem. Az egyiknek már több mint egy, a másiknak pedig még kevesebb, mint egy esztendeje. De félre a tréfával: maradjunk az önkormányzatnál, azaz a választás óta a megyei közgyűlés elnöki székében eltöltött majd tizenegy hónapnál. Amit végül is nagy sikerként könyvelhetek el. Mert ennyi idő alatt sikerült a jogszabályokban előírt, példátlan méretű és átfogó változtatásokat úgy végrehajtani, hogy nem keletkeztek zavarok a lakosság mindennapi életében. Márpedig olyan mértékű változás, mint a megyei szervezetekben, az igazgatás egyetlen szférájában sem zajlott le. És bár a jelenlegi szervezet létszáma csak töredéke a réginek, kiválóan ellátja föladatát. Mert az új földatokhoz szakmailag nagyon erős apparátust sikerült kialakítani. Ilyen szempontból is sikeresnek kell értékelnem az eltelt, csaknem egy évet. No meg azért is, mert az 53 fős megyei közgyűlés is igen szerencsés választásnak bizonyult. Nem az öncélú viták, az öncélú „politizálás" jellemzi e testületet, hanem a megyei és lokális érdekek szolgálata. Úgy, hogy bár a megyei képviselők jelentős része polgármester, tehát egy-egy településhez kötődik, mégis nemcsak helyi, hanem területi érdekekben is gondolkodnak. Anélkül például, hogy 'Ifeledkeznének a pártjaikban artikulált érdekekről. Igaz, nem volt konfliktusok nélküli az út. - Vagyis maradéktalanul sikeresnek tartja az elmúlt évet? - Már miért tartanám? Igaz, a megyei közgyűlésben sze­rencsénk volt, megmenekültünk az újdonsült demokrácia sok gyermek betegségétől. De messze nem mindtől. Mert például máig sem tudjuk, milyen föladatokat fognak majd betölteni a megyei szervezetek. Mert az rendben van, hogy a régi - a pénzeket föntről megkapó és elosztó - megyei szerepkör abszurd volt, most azonban a ló másik oldalán próbálunk egyensúlyozni, azáltal, hogy a megyei közgyű­lések szerepköre szinte nullára redukálódott. Mert annak következtében, hogy a települési önkormányzatok önállósága vált meghatározóvá, egyszerűen nincs mód a regionális-területi érdekek érvényesítésére, koordinálására. Ezért aztán ilyen célokra újabb és újabb állami szervek létrehozását fontolgatják, ami ismételten a bürokratikus centralizáció irányába hat, amelyett, hogy a megyék legitim közgyűléseinek hatáskörét növelnék. Mert kérdem én, miért a Parlament dönt Pesten olyan kérdésekben, hogy a 3 ezer egynéhányszáz önkormányzat pályázataira milyen céltámo­gatást ad? Nem tudná ezt inkább eldönteni a választott megyei testület? így aztán nemigen van mód arra sem, hogy társadalmi kontroll működjön sok állami funkció fölött. Félreértés ne essék: nem a régi modell visszaállítására volna szükség, hanem egy valóban működő rendszer tudatos fölépítésére. Mert például abszurdum, hogy a megyei váro­soknak „önállóságuk" következtében nincs képviseletük a megyei közgyűlésben, viszont például a Szeged vonzás­körében lévő húszegynéhány községnek itt vannak képviselői, a szegedi önkormányzatban viszont nincsenek. Mégis, e községek életét érintő számos döntés Szegeden szü letik, amibe választottjaik sem közvetlenül, sem közvetve - a megyei közgyűlés útján - nem tudnak beleszólni. - Mit tart a legnagyobb sikerének és a legnagyobb kudar­cának? - Sikeremnek? Tán inkább szerencsémnek-- mert jól választott emberekkel dolgozhatom együtt -, hogy ilyen gyökeresen új megyei rendszert sikerül szinte zökkenő­mentesen bevezetni és működtetni. Ami pedig kudarcaimat illeti? Talán például az, hogy nem sikerül igazán eredményes együttműködést kialakítani a megyei jogú városokkal. SZÁVAY ISTVÁN FÓKUSZ IVÁN SZILAJEV, 61 éves orosz politikus kapta azt a történelmi megbízatást, hogy a °—•• :»nmíA hclvett létrejövő O/.UV jv.iu,.,„ j szuverén államok szövetségének miniszterelnöke legyen. Szilajev az augusztusi sikertelen puccskísérlet után került az oroszországi földe­ráció kor mányfői tisztébe, mint Borisz Jelcin bizalmi embere. Az új miniszterelnök feladata a nyáron elkezdett reformok véghezvitele lesz, amely, mint a moszkvai kommentárok rámutat­nak, korántsem ígérkezik könnyű feladatnak. ^ A MAGYAR HATÓSÁGOK nem vonják vissza az 1991. október 4-étől a határforgalom ellenőrzésére bevezetett szigorú intézkedéseket - jelentette ki péntek délután Hermán János külügyi szóvivő, reagálva Románia budapesti nagykövetségének közleményére. Ebben egyebek között azt közli, hogy a nagykövetséget annak kije­lentésére hatalmazták fel. hogy ha a magyar fél visszavonja a szigorí­tásokat. akkor Románia is haladéktalanul hasonlóan cselekszik. ^ A NAGY MELEG ELLENÉRFNS hűvös légkörben folytak a szovjet-kubai csapatkivonási tárgyalások Havannában. A Vlagyi­mir Usztyinov különleges megbízatású nagykövet vezette szovjet kül­döttség szerda óta a Kubában állomásozó, 2800 katonát számláló szovjet alakulat kivonásának menetrendjéről tárgyal. ^^ JAMES BAKER amerikai külügyminiszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett. Ó a legmagasabb rangú amerikai látogató Pekingben az 1989-es diákmozgalom leverése óta. Tervezet a családi pótlék emelésére Juhász Judit kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján a csalá­dipótlék-emelés irányelveinek ter­vezetét ismertetve elmondta: ­ÉT-jóváhagyás esetén - azt java­solják az Országgyűlésnek, hogy 11,8 milliárd forintos keretet biztosítsanak jövőre erre a célra. A két ütemben végrehajtandó emelés első lépcsőjében - várhatóan már januárban - 8,5 milliárdgt oszta­nának szét, átlagosan 10,7 száza­lékos családipótlék-emelés forrása­ként. A tervezet szerint ebből az összegből 200 forint jutna az egygyermekes családoknak. A gyermekét egyedül nevelő szülő 250forintot kapna. A kétgyermekes családok plusz 250 forintot kap­nának gyermekenként. A két gyer­mekét egyedül nevelő szülő gyer­mekenként 350 forintos pótlék­emelésben részesülne. Ugyanak­kora összeget kapnának a három­gyermekes családok. A három vagy annál több gyermeket egyedül nevelő szülő 400 forintos többlet­támogatásban részesülne gyerme­kenként. A családi pótlék emelésének tervezete sürgősséggel kerül a Parlament elé. Erősödő hídszerep Kétszer elhalasztott szegedi látogatását tegnap pótolta Kasza József testvérvárosunk, Szabadka polgármestere. Mint hazaindulása előtt kérdésünkre elmondta, először egy héttel ezelőtt, pénteken, majd e héten kedden kényszerült más jellegű elfoglaltságai miatt Szabadkán maradni. , , . -•<-•- L Sole„1tvi iuvoszláviai - A polgármester ur bizonyara tuaju, nuSy „ „ , ,, állapotok miatt kétszer lemondott látogatása városunkban, találgatásokra adott okot. - Nagyon sajnálom, hogy nem találkozhattam Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter úrral. A további találgatásokat megelőzendő, tudniuk kell, egy polgármesternek, aki parlamenti képviselő is egyben, számtalan ­előre nem látható - váratlan feladata lehet. Kedden például a légierők vezérkara találkozott Szabadkán, s én mint házigazda, nem jöhettem el Szegedre. - Mai látogatásán miről tárgyaltak Ványai Éva alpolgármesterrel? - Az oktatás, a kultúra és a sport terén szeretnénk tovább bővíteni testvérvárosi kapcsolatainkat. Felmértük, miben és miként segíthetnénk egymásnak. Konkrét szándékainkról annyit mondhatok, hogy a Jugoszláviában élő magyar, illetve a Magyarországon élő szerb-horvát anyanyelvű diákok csere rendszerű iskoláztatásának lehetőségeit latolgattuk. Mind Szegeden, mind Szabadkán megvannak erre a feltételek. A nemzetiségeknek van jelenleg a legtöbb esélyük arra. hogy hidat képezzenek a két térség között, s mind a két részről fokozottan jelentkezik erre az igény. Sem Jugoszlávia, sem Magyarország nem engedheti meg magának azt, hogy elsorvadjanak nemzetiségei. - A kultúra területén hogyan segítheti egymást a két város? - Felmerült annak a lehetősége, hogy a szabadkai magyar színház a következő szabadtéri játékokon bemutatkozik Szegeden. Ami pedig a sportot illeti: a Szabadkáról elszármazott, most Németországban élő teniszezőink - aktív játékosok és edzők - besegítenének egy szegedi négypályás, fedett teniszstadion felépítésébe és üzemeltetésébe. - Mint polgármestertől és mint vajdasági magyartól kérdezem: mi érezhető Szabadkán a jugoszláv válságból, a szerb-horvát polgár­háborúból? - Szabadka a válságzónán kívül esik. A város képe nyugodt ugyan, de a problámák hozzánk is begyűrűznek, s ezzel együtt kell élnünk. Mégis reménykedünk. Városunk Szerbia egyetlen európai kijárata, és azt is tudni kell rólunk, hogy Szabadkán évszázadok óta több nemzetiség él együtt békességben. * A kölcsönös érdeklődés eredményeként először a két város színházi szakemberei találkoznak szerdán Szegeden. TARTALOM Brit-magyar kapcsolatok 2 Erzsébet királyné és Szeged 4 Beszélgetés Pallavicini Károllyal •••••••••••••••••••••••5 Végelbánás 6 A tudomány és az igazság 7 Csángó rekviem 8 Gregor vagy Vialli a gyorsabb 10 Esély VARGA IVÁN Tudom, kikészül az érrendsze­rem, a szívem, elér az infarktus, bevérzik a gyomrom, tönkremegy a torkom, baritonra mélyül a han­gom. Tisztában vagyok azzal, hogy roncsolom az emésztőszerveimet, károsan befolyásolom az anyag­csere-folyamataimat, hamuszür­kére sápad az arcom. Érzem, hogy elmegy az étvá­gyam, és csontsoványra fogyok. Ismerem a riasztó adatokat, mi­szerint a tüdőrák kialakulásának 90 százalékáért, az összes rákeset 30 százalékáért a cigi a felelős. Megriadok attól, hogy a világon két és fél millió ember hal meg évente a dohányzásra visszave­zethető okok miatt. Ismerem a tényt, miszerint a dohányzásban megelőzzük fél Európát, a görögöket, a spanyo­lokat, a törököket, a németeket, és az óceánon túl is nyerők vagyunk Kanada és az Államok előtt. Belátom, hiába menekülök a gangra füstölögni, legfeljebb kis­gyermekem tüdejét kímélem, de -u- -i UM rosszpeiuuvui Világosan látom, hová kívánnak ott, ahol nem szokás e szokás. Tudom, az évi 27 milliárd el­szívott magyar szálból én is jócs­kán pusztítok. Vállalom, hogy nemcsak maga­mat mérgezem, hanem a környeze­temben élőket is. Beismerem, hogy nincs jogom telefüstölni a munkahelyemel, s hogy nincs jogom gyilkolni aktív dohányzásomtól passzívan szen vedő kollégáimat. Tudom, legalább ma, a füstmen­tes világnapon nem kéne tán rá­gyújtanom. Am kedves nemdohányzók, tudok még valamit. Holland kutatók vé­letlenül bul^íantak a közelmúltban arra a meglepő összefüggésre, hogy az időskori elbutulás elkerülé­sére a dohányosoknak jóval na­gyobb esélyük van, mint a nemdo­hányzóknak. No persze nem azért, mert a füstölők az öregkort úgysem érik meg. így hát én, nem elbutultan, hanem ép elmével, tiszta tudattal tudni fogom, hogy mindig is tudtam: a dohányzás káros az egészségre. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents