Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02 / 257. szám

TARTALOM SZOMBAT, 1991. Nov. 2., 81. ÉVF. 257. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 8,30 FT Elmarad az erőfitogtatás 2 Szerepcsere: Bánk panasza 3 Vásárhelyen járt a belügyminiszter 3 Interjú Kulin Ferenccel 5 Perbíró József emlékezete 7 Mozgalmi népköltészet 8 Augusztusi rabszódia »9 Fedett teniszpályák ....10 Szolgáltatás 14 Tv- és rádióműsor 15 Kiállítás Balástyán 16 Halandók békéje Az öregek - azzal a Nietzschét megszégyenítő mindennapi bölcses­séggel, amivel csak a nagyon öregek bírnak - egy avasi magyar faluban, Kőszegremetén úgy tart­ják, aki ősszel nem bír felmászni a szőlőhegyre, tavaszra eljön érte a halál. Békében élnek a halállal is, és ha olvadáskor valóban kiköltöz­tek a temetőbe (a költözés szó sem nyelvi fordulatot jelent), akkor egyek lesznek a heggyel, amit megmászniuk már nem sikerült. Aztán évente egy őszi napon hűvös szél hunyorgatta gyertyák adják tudtul az arra járónak, hogy a hegy is otthon, mert szülőföld: a szü­lőföldön pedig születnek és emlé­keznek az elköltözöttekre. Ezt az ősi logikát, mely szerint az életmű - ha a szőlőhegy is ­életre és halálra kötettett, a há­borúk sem tudták összetörni. A vérbe borult őszök sem, amikor halottak napjára nem kötöttek békét: az itt élő emberek számára sohasem a szenvedésé, hanem a szeretettekre emlékezésé volt a ha­lottak napja. A hallgatag hegy ugyanúgy fogadta s ültette be gyertyafénnyel a sírokat, mint más őszökön. Ez a vidék így tudott a ha­lálfélelem és a szeretettek elvesz­tésének félelme miatt - védeke­zésből - vidám temetőt is tartani, Közép-Európa egyetlen vidám temetőjét, tréfás sírversekkel és fejfára feslett jelenetekkel: ünnepre volt szükségük, s nemfájdalomra. Nemcsak a halottak, de a halan­dók napja is a mai. Az öregek megint csak tudják, hányszor kell hétköznapi halálokból feltámadni ahhoz, hogy az élet majdan egy november eleji megemlékezéshez legyen méltó. A halandóság élet­vágyat jelent, átöröklött emiéke­zetet temetőkben nyugvó halot­tainkra, akik élete ezen a napon nem szűnt meg igazán, csak foly­tatódott emlékező életekben. A szőlőhegy kis nyughelyei, és nagy­városok temetői ezért telnek meg a halottak napján imbolygó gyertya­fényekkel, és az emberi életet tisz­telő halandó emlékezőkkel. PANEK SÁNDOR : 1910-BEN hiszen az mégiscsak a mi kor­mányunk!" Példának Spanyol­országol hozta, amely szerinte ezt bámulatosan csinálta. A spanyol kormányt a demokráciába való átmenet során a kommunistáktól a fasisztákig minden párt támogatta külföldön. „A pesszimizmus még soha nem oldott meg még egyetlen problémát sem, csak az optimizmus - mondta. -Én úgy látom, Magyarország jó úton halad, jók az esélyei. Én elég öreg vagyok már, de nagyon bízom benne, hogy megérem még azt az időt, amikor a magyar képviselők bevonulnak az Európa Parla­mentbe" - fejezte be beszédét Habsburg Ottó, az Európa Parla­ment legidősebb képviselője. „Megköszönöm magyar testvé­rünk, Habsburg Ottó beszédét ­vette vissza a szót Lippai Pál. - Az optimizmusra nagy szükségünk van, ideértve a polgármestert is. Bízzunk benne, hogy Habsburg Ottó a nemzetközi porondon tud segíteni Magyarországnak!" ­mondta, majd látogatása emlékéül átadta neki Szeged város Emlék­érmét. A gyűlés után a királyi szár­mazású képviselő rövid sajtótá­jékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Feltűnő volt, hogy Ön ugyanazt mondta el Ópusztaszeren, mint délután a kopjafánál, vagy itt a városházán; szinte ugyanazokat a fordulatokat is használta. Előre eldöntötte, hogy milyen tárnákról beszél mostani látogatása során? ­kérdezte tudósítónk. Nem szoktam előre megírni a beszédeimet, válaszolta Habsburg Ottó, csak egy-két pontos vázlatot készítek. Meg kell vallanom, hogy a hallgatóság mindig befolyásol abban, hogyan alakítom mondan­dómat. Sőt befolyásolnak azok az emberek is, akivel utazásom során találkozom, beszélgetek. „Szerin­tem nem hasznos, ha az ember előre megírja a szövegét, mert akkor a szöveg börtönében él" ­mondta. MÁROK TAMÁS Hűség és hősiesség Csapatzászló a dandárnak Szeged polgársága csapatzászlót adományozott a város nevét viselő műszaki dandárnak. A katonai becsület és dicsőség, a haza iránti elkötelezettség és a honvédcsapatok összetartozásának eme jelképét dr. Lippai Pál polgármester adta át Jákó Gyula ezredesnek, a dandár parancsnokának tegnap délelőtt 10 órakor a Szabadkai úti Török Ignác laktanyában. Dr. Lippai Pál rövid beszédében megemlítette, hogy - bár nem híve a problémák fegyveres megoldásának - az agresszív kelet-európai nacionalizmusok gyűrűjében feltétlenül szükségesnek tartja egy pártoktól független, hatékony hadsereg fenntartását. Jákó Gyula helyőrségparancsnok kijelentette, a katonák készen állnak a határok, a nemzet függetlenségének megvédelmezésére; megfogadta, a csapatzászlót, amely e naptól a város és a dandár összetartozását is jelképezi, a legjobb tudása szerint szolgálja. A csapatzászlóra Isten áldását kérte Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, valamint Ribár János a lutheránus, Dr. Bartha Tibor a református. Gráf Imre az izraelita és Imrényi Tibor a görögkatolikus egyház részéről. A középkorra visszanyúló hagyomány, hogy a zászlónyélbe aranyszöge t (esetleg ezüstöt vagy rezet) ütnek; különleges megtiszteltetés ez, része volt benne tegnap Bíró Józsefnek a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemének, Bihari Vilmosnak a PICK Szegedi Szalámigyár és Hús­üzem , Széli Jánosnak a HAEVYTEX Újszegedi Szövő Rt. és Sztanó János a Szegedi Állami Gazdaság képviseletében: ezek a gazdasági intézmények ugyanis korábban már adományoztak lobogót a dandár egyes zászlóaljainak. Az ünnepségen megjelent Fodor Lajos ezredes, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnokhelyettese, Tompa János ezredes, a szárazföldi csapatok műszaki főnöke, dr. Farkas László, köztársasági megbízott, Annus József országgyűlési képviselő, dr. Tóth László jegyző s a szegedi önkormányzati testületből számosan. fejlődik. Jobban meg tudja ezt ítélni az, aki, hosszabb idő után időről időre visszatér. " Elmondta: irigyli a polgármestert, mert olyan közel van választóihoz. Ennek nagy előnye, hogy az ember közvetlenül érzi választói akaratát és kritikáját. „Nekem Németországban az Európa Parlament-i képviselőség­hez legalább 980 ezer szavazatra volt szükségem: ez azonban egyben azt is jelenti, hogy én nagyon távol vagyok a választóimtól." A Közösség Jugoszláviával szembeni politikáját „ütnivalóan" rossznak nevezte. Véleménye szerint, ha a Közösség jól politizált volna, akkor el lehetett volna kerül­ni a mostani konfliktust. „Ha engedjük azt, ami Barcsnál történt, akkor a szerbek szabadon fognak garázdálkodni." Sajnos a Közösség engedett a szerb generálisoknak, s ott most kis Szaddám Huszeinek garázdálkodnak. A Szovjetunióval kapcsolatban elmondta: Oroszország határait Nagy Péter óta először szorították vissza, s ezt szerinte az orosz nacionalizmus nehezen tűri. „A Vörös Hadsereget nem szabad lebecsülni, mert az ma is egy nagyon erős hadsereg; különösen azután, hogy az augusztusi puccs után kirúgták az öreg marsallokat. Helyükre fiatal technokraták ke­rültek, akik jól ismerik a háborút, akik szélsőséges nacionalisták. Ezért ezzel a haderővel továbbra is számolni kell a világpolitikában." A szovjetek önhibájukból igen rossz gazdasági helyzetben vannak. Ez elvileg a világ leggazdagabb országa, de a marxizmus időszaka alatt lezüllött. „Bámulnunk kell a szocializmust azért, hogy sikerült a világ leggazdagabb földjét teljesen tönkretennie." Habsburg Otó elmondta, hogy a demokráciában mindenkinek joga van élesen bírálnia saját országa kormányát. „De az Isten szerel­mére, ha külföldön vagyunk, ne fejedjük el azt, hogy ez a kormány, akár szeretjük, akár nem, Magyar­országot képviseli! Ezért külföldön képviseljük mi is ezt a kormányt, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ottó Egy királyfi, aki parlamenti képviselő Szegeden FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Tegnap a megyét járta, ma Szegedet látogatta végig Habsburg Ottó, az Európa Parlament kép­viselője. A program délelőtt 10 órakor a megyeházán kezdődött, ahol Farkas László köztársasági meg­bízott fogadta a vendéget. Ezt követően Habsburg Ottó kötetlen beszélgetésen találkozott a város néhány vezetőjével, többek között a felsőoktatási intézmények irányítóival. Ezután a püspöki palotába látogatott, majd az 56-os hősők Aradi téri kopjafájánál helyezett el virágokat és tartott rövid beszédet. Ebben megismé­telte tegnapelőtti ópusztaszeri gondolatait: „1956 népünk törté­netének dicsőséges eseménye, melyre büszkék lehetünk. Ez az esemény alapjaiban rengette meg a kommunizmust". Délután a városházán tartott előadást Habsburg Ottó. „Őexcel­lenciáját" Lippai Pál polgármester köszöntötte , aki bevezetőjében emlékeztetett: 1873 októberében Ferenc József császár, mostani vendégünk nagyapja látogatott Szegedre, s színházat és könyvtárat avatott. A polgármester azt a véleményét hangoztatta, hogy a város önkormányzatának elsősor­ban választóit, a város polgárságát kell képviselnie, nem pedig a magas pártérdekekeket. „Szívesen jöttem Szegedre, és örömmel látom, hogy a város legutóbbi látogatásom óta is sokat fejlődött - kezdte előadását Habsburg Ottó. - Aki nap mint nap látja a fát, nem veszi észre, mennyit Habsburg

Next

/
Thumbnails
Contents