Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

KEDD, 1991. NOV. 12. DM Kislexikon Menekült, bevándorló Sokféle oka lehet annak, hogy valaki elmenekül hazájából: az emberek menekülnek politikai üldöztetés, nyomor és polgárháborús helyzet elől, menekülnek a bűncselekményt elkövetők a rendőrség elől, természeti katasztrófákban földönfutóvá lett emberek külföldön remélhetik sorsuk jobbra fordulását. A köznapi nyelvben ilyen esetekben mindig menekültekről beszélünk. Sokkal szigorúbb azonban a jog, mely a menekült fogalmát szűkebben fogja fel. Nem minden, hétköznapi értelemben vett menekültnek hajlandó megadni a menekülti jogállást, melyhez fontos jogok és előnyök kapcsolódnak. A legfontosabb tudnivalók öszefoglalására kértük dr. Biutman László ügyvédet, a JATE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusát. HATÁROK 5 A menekültekről szóló 1951-es ENSZ egyezménynek Magyarország már több mint két éve részese. Menekültnek az a külföldön tartózkodó személy minősül, akit faji, vallási, politikai okok, nemzeti hovatartozása vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt üldöznek országában vagy emiatt félelmében nem mer oda visszatérni. Ez a meghatározás kizárja azon embereket, akik gazdasági előnyök szerzése vagy köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt távoznak külföldre. A gazdaságilag fejlettebb államok egyik legfőbb törekvése napjainkban, hogy pusztán a jólét megszerzéséért letelepedni kívánó „menekülteket", a bevándorlókat kiszűrjék és visszaküldjék. Számos állam túlmegy az egyezményen, és szélesebb csoportoknak biztosítja belső jogában a menekült jogállást, elsősorban emberiességi okok alapján. A fő kérdés, ki és milyen alapon dönti el, hogy a menekülti jogállásért folyamodó személy valóban menekült-e, és biztosíthatók-e neki az ehhez kapcsolódó előnyök. Magyarországon, mint bárhol máshol, a határt átlépő külföldi azon szóbeli nyilatkozata a kiindulópont, melyben kéri menekültként való elismerését rendőrségi vagy határőrizeti szervek előtt. Akár legálisan, akár illegálisan lépte át az illető a határt, erre a nyilatkozatra az egyik, menekülteket befogadó állomásra kerül, ahol elkezdődik a formális eljárás. Az illegális határátlépő sem fordítható vissza a határról, ha menekültként való elismerését kéri arra hivatkozva, hogy élete vagy szabadsága veszélyben van a saját országában faji, vallási, politikai stb. okok miatt. A menekülteket befogadó állomáson a Menekültügyi Hivatal helyi szerve megvizsgálja a kérelmet, meghallgatja a kérelmezőt, és dönt arról, hogy megadja-e a menekülti jogállást. E döntésnél a hatóságnak széles mérlegelési jogköre és mérlegelési lehetősége van, hiszen sok a szubjektív elem, és a bizonyítási nehézség. Nagyon nehéz a kérelmezőnek bizonyítani, vagy akárcsak hihetővé tenni, hogy őt politikai, vallási stb. okok miatt üldözték. Még nehezebb arra hivatkozni, hogy megalapozott a félelme egy ilyen (jövőbeni) üldöztetés miatt. Jóllehet a magyar ^szabályozás, hasonlóan más államokéhoz (pl. Ausztrália), csak azt írja elő, hogy a kérelmező valószínűsítse, a menekültként való elismerés indokoltságát, sok esetben ez is megoldhatatlan feladatot jelenthet. Ennél még szigorúbb az eljárás az Egyesült Államokban, ahol bizonyítani kell az igényre való jogosultságot. Ezek miatt sokszor az dönt, hogy milyen az állam általános helyzete, ahonnan menekült a kérelmező. Több fejlett ország már bejelentette, hogy magyar állampolgárok ne számítsanak a menekü Ili jogállás elnyerésére, mert nálunk nem látják valószínűnek a jelen helyzetben a felsorolt okokból való üldöztetést. Az eljárás alatt a kérelmező személyek mozgása korlátozott, bizonyos kivételektől eltekintve, a menekülteket befogadó állomáson kell tartózkodniuk. Ez a gyakorlatban nem feltétlenül érvényesül, mert elhelyezési nehézségek miatt sokan családoknál kapnak szállást. A mozgáskorlátozás általános gyakorlat, sőt Németországban ez alatt az idő alatt munkát sem vállalhatnak a menekültek, bár ez utóbbira ellentétes példa Hongkong, ahol kifejezetten támogatják, már a kérelmezési időszakban, az ideiglenes munkavállalást. Amennyiben a Menekültügyi Hivatal helyi szerve megtagadja a menekülti státusz megadását, a kérelmező a fellebbezésével a hivatalhoz, majd ennek kedvezőtlen döntése esetén a bírósághoz fordulhat. A jogorvoslati eljárások tekintetében a nemzetközi gyakorlat igen tarka képet mutat. Olaszországban egyáltalán nincs fellebbezési lehetőség, míg Kanadában ötfokozatú(l) jogorvoslati „létra" van, Ausztráliában a bírói felülvizsgálat lehetősége igen korlátozott, éppen a széles mérlegelési jogkör miatt. Igen furcsa az eljárás Nagy-Britanniában: az elsőfokú - elutasító - határozat után az illetőt azonnal kitoloncolják, ám külföldről nyújthat be fellebbezést. Ezzel szemben Portugáliában már az eljárás idejére is kiadnak ideiglenes letelepedési engedélyt. A jogerős elutasító határozat után a kérelmezőre általában a kiutasítás vár. A menekülti jogállást elismerő határozat határozatlan időre szól és az állandó belépési engedély megadását vonja maga után a legtöbb helyen. Vannak államok (Egyesült Államok, Franciaország), ahol határozott időre adják meg a menekülti jogállást, és ezt rendszeresen meg kell újítani ahhoz, hogy a későbbiekben állandó letelepedési engedélyt kapjon a menekült. A menekültként elismert személy jogai tekintetében Magyarország sokkal többet nyújt, mint amit az ENSZ egyezmény követel. A menekülteket magyar állampolgárként kell kezelni néhány eltéréssel, melyek közül a legfontosabbak: nincs választójoguk, nem terheli őket hadkötelezettség és nem tölthetnek be olyan munkakört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. Sok, Magyarországra érkező menekült nem kíván élni a neki biztosított jogokkal, hanem tovább kíván utazni a fejlettebb államokba a menekültként kapott útiokmányokkal. Bár ezt megteheti, ott letelepedési engedélyt egyre nehezebben kap. A fejlett államok egyre inkább azt a gyakorlatot követik, hogy a tranzitországból odautazó menekültnek nem adnak letelepedési engedélyt. Arra hivatkoznak, hogy a menekült máshol már menedékjogot, azaz menekülti státuszt kapott, így nincs védelem nélkül. Ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a menekülők Magyarországon - mint tranzitországban nem folyamodnak menekülti jogállásért, hanem igyekeznek gyorsan legálisan vagy illegálisan a célországba eljutni, mint menedékjogot még sehol nem kapott személyek. Amennyiben valaki megkapta a menekülti jogállást, kiadatás vagy kiutasítás általában csak akkor fenyegeti, ha a menekült státuszát elveszti, és vele a kapcsolódó jogokat. Ez olyan tipikus esetekben következhet be, ha a menekült súlyos bűncselekményt követ el, vagy kiderül, hogy eleve nem lett volna jogosult a menekültként való elismerésre. Erdélyből jött asszony Pilinszky egyszer szociológusokkal beszélgetve azt mondta: ti azt hiszitek, az életben problémák vannak és eseteket kell megoldani, pedig az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség. Nem tudom, az Erdélyből jött asszony hallott-e Pilinszkyről? De már hallott nagyon sok gyűlöletet, nagyon sok irigységet.Álért idegen. Pedig magyar, sőt székely, akikre talán igaz a mondás, ők a legmagyarabb magyarok. Az asszony albérletben lakik. Ötödmagával, kilenc négyzetméteren. Tavaly jött át az egyik fiával, akinek operálni kellett a szemét. Romániában a rendőrségen aláírattak vele egy papírt, ha az otthon maradó négy gyerekét bármilyen baleset éri, azért csakis ő lesz a felelős. Az asszony rövidesen áthozta őket is. Azóta itt élnek, az asszony ápolónő, mellette takarít. Ebből élnek. Hatan. A férje eltűnt azt mondja. Valószínűleg lelőtték, amikor szökni próbált Romániából. Könnyes a szeme. Az Erdélyből jött asszony három legidősebb fia gimnáziumba jár, mindegyik kitűnő tanuló. Az asszonyban ez tartja a lelket. Most lakást szeretne, de azt mondták neki, február előtt ne is számítson rá. Pedig sok az üres lakás, az asszony nem érti, miért nem segít rajta senki. így kénytelen átvészelni valahogy a telet, de bízik benne, egyszer még jobbra fordul a sorsa. Csodálom az Erdélyből jött asszonyt... PÁL TAMÁS PÉTER Horvát menekültek magyar táborban A Menekültügyi Hivatal Olajbányász téri irodájában naponta 40-50 ember fordul meg, de kevesen (száz közül egy) kémek menekült státuszt. Bárkányi Gábor becslése szerint körülbelül 1300, főleg jugoszláviai illetőségű személy keresi a helyét Szegeden. Számukra némi segítséget jelent az a segélycsomag, amit (szeptember közepe óta) hetente egyszer a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában vehetnek át. Az 500 forint értékű csomag egy darab I kilós kenyeret, 1 liter tartós tejet, 4 szál gyulait vagy szalámit, 1 csomag kockasajtot, 4 konzervet, I doboz üdítőt és némi édességet tartalmaz, amit kiegészít a tisztasági felszerelés, vagyis a fogkefe, fogkrém és szappan. A segítség ezen (kissé megalázó) formáját eddig alig több mint ezren vették igénybe. A központi menekülteket támogató alapot terheli a költség, a „technikai lebonyolítás" tartozik a polgármesteri hivatalra, ahol azt fontolgatják, hogy a dunántúliak példáját követve itt is bevezetik a csomag értékének megfelelő, élelmiszerre beváltható jegyet. Jó tudni: a hazáját elhagyni kényszerülő embertársát befogadó szegedi polgár a fűtési szezonban havonta 1000 forint hozzájárulásra jogosult. Határon A határszéli megyékben élők tudják csak igazán, mit jelent a menekültáradat. Az első hullámot a romániai reménytelenség vetette erre a vidékre. Az újabb áradat a jugoszláviai háború elől futott hozzánk. Hányan vannak, mire számíthatnak azok, akik Szegeden kötöttek ki? A menekülők jó része azonban nem mások könyörületéből és segélyből, hanem saját erejéből szeretne új életet kezdeni, ezért dolgozni akar. Idén Szegeden közel ezer külföldi talált munkát: 85-90 százalékuk romániai és jugoszláviai, de akad közöttük amerikai, német, kínai, iraki és líbiai is. A külföldiek munkavállalását - a hazai munkanélküliek elhelyezkedését megkönnyítendő - október 17-től megszigorították. Naponta 30-40 kétségbeesett, reménytelen helyzetű, elsősorban jugoszláviai menekült járja a hivatali szobákat, műnkért koldulva. Főleg szakképzett, életerős férfiak, akik a szinte biztos halált jelentő katonai behívó elől szöktek. A romániaiak kevesebben vannak, de például egy asszony, aki gyermeke gyógykezelése miatt tartózkodik itt, takarítást, „bármilyen szennyes munkát" is vállalna, csak maradhasson. „Mit csináljak?" - kérdezi a jószándékú, emberséges hivatalnok, akit a jogszabály köt, mely szerint csak munkavállalás céljára kiadott vízum, tartózkodási engedély, a szakképesítés magyarra lefordított, hitelesített szövege és érvényes (kétezer forintért megszerezhető) orvosi alkalmassági bizonyítvány ellenében állhat szóba azzal, aki munkát kér, de akinek alkalmazását csak akkor engedélyezheti, ha a feladatra nincs magyarországi munkanélküli. Bizonytalanság tapasztalható szinte minden hivatalos helyen: például a belgrádi magyar konzul nem kapott a .Jcülügytől" utasítást munkavállalási vízum kiadására, vagy a rendőrség különböző tartózkodási engedélyeket ad ki, s nem teljesen tiszta a kép, melyik mire jogosít. A tőlünk menedéket váró emberek kétségbeesettek. A munkáltatók .Jcikéri maguknak" a procedúrát. A több mint 14 ezer szegedi munkanélküli pedig úgy érzi, érdekei nem érvényesülnek, a külföldi munkavállalók a szigorúbb jogszabályok ellenére is elveszik az itthoniaktól a munkalehetőséget, leverik a béreket. Közben a határon újabb és újabb emberek jönnek, pánikszerűen özönlenek. Ú. I. Idegenben Menekültek délről, keletről. Sokan éhbérért dolgoznak, vannak akik segélyekből tengődnek. Közös a sorsuk, hátuk mögött maradt valami, ami eddigi életük szerves része volt: az otthon, a szülőföld. Nálunk Magyarországon, noha legtöbben magyar anyanyelvűek érkeznek, sokszor hátrányos megkülönböztetés, irigység, gyűlölet fogadja őket. Az alábbiakban néhány, a menekültüggyel kapcsolatos véleményt olvashatnak. - Kellemetlen dolog a menekültprobléma - mondja Potyondi Miklós technikus. Eddig a menekültekkel együtt bejöttek az országba olyanok is, akik inkább sefteléssel, csempészettel foglalkoztak. De a többség nyilván nem közülük kerül ki, inkább kényszerből, az üldöztetés miatt jött át. Ha csak a jugoszláv és román helyzetet nézzük, választ kapunk a kérdésre. Nagy probléma ezeknek az embereknek a segélyezése, ellátása. Ezt akkor lehet majd csak megoldani, ha egész Európa összefog a menekültekért. Farkas Lujza jogtanácsos, közgazdász: - Sajnálom a2okat az embereket, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy el kell hagyniuk az otthonukat, ahol élnek. Remélem, hogy viszonylag rövid időn belül rendeződik annyira a térség gazdasági és politikai helyzete, hogy mindenki ott élhet majd, ahol született - a hazájában. Sajnos elképzelhető, hogy a környező országokban egy ideig még olyan marad a helyzet, hogy Magyarország Európa és a gazdagabb világ segítségére szorul, hogy a hazánkba érkező menekülteknek emberhez méltó körülményeket tudjon teremteni. A menekültek gazdasági helyzete, tapasztalatom szerint, nem homogén. Vannak, akik itt Magyarországon is vállalkozásba kezdenek. Aki teheti, már úgy jön át, hogy tőkét hoz, vállalkozik, nagy részük viszont segélyekre szorul. - Sajnos már ott tartunk, hogy a mi gyerekeinknek a feje fölött sincs fedél - mondja egy nyugdíjas hölgy. Szép gesztus, hogy segítünk ezeken az embereken, de a mieinkkel is kellene törődni. Rajtunk, magyarokon '56-ban nem segített senki, és ha ne adj' Isten itt is történne valami, mi lenne velünk? És egyáltalán hová mennénk akkor? De nem tudom, hogy segíthetnénk a menekülteken, amikor mi magyarok is ilyen szegények vagyunk. M. I. nyugdíjas: - Romániából nem, de Jugoszláviából ideiglenes a bevándorlási hullám. A háború elől menekül a nép, főleg a fiatal, katonaköteles korosztály. Nem tudom, meddig tart még ez az egész. Európában fásultság tapasztalható. Én Franciaországban élek, ott sokszor már nem is mondják be a hírekben Jugoszláviát, nem érdekes már nekik ez a háború. Tucatnyi fegyverszünet, megállapodás volt eddig. Eredmény semmi. Már másnap mindkét fél megszegte a megállapodást. Tragikomikus az egész. Nagyon félek, behúzzák a háborúba Magyarországot. A Balkán mindig veszélyes térség volt, és most is az. P. T. P.