Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. Nov. 12. KOMMENTÁR Bosnyák csupor A boszniai szerbek Boszniában és azon kívül is nagy számban járultak az urnák elé. Az előzetes adatok szerint a szavazáson való részvétel 75-80 százalékos volt. A bosnyák csupor egy rendkívül ízletes orientális ételkülönlegesség, melynek részletes leírásától ezúttal eltekintek, étvágygerjesztőként csupán annyit mondok el, hogy vegyes hús (üsző, birka és sertés), zsír, vöröshagyma, sárgarépa, karalábé, petrezselyemgyökér, zellergumó, zöldbab, zöldpaprika, paradicsom, burgonya, póréhagyma, fokhagyma, káposzta és legalább hétféle fűszer, ételízesítő felhasználásával készül ez a fejedelmi kaja, s mindezt legalább három órán keresztül kell párolni, lassú tűzön. A bosnyák csupor a jugoszláviai politikai argóban a boszniai állapotokat, a régebben békésen egymás mellett megférő szerb, horvát, muzulmán, török, cigány stb. nemzetek és nemzeti kisebbségek egymásra utaltságát, a lakosság vegyes összetételét, tarkaságát, a kultúrák és vallások keveredését, az egzotikus ízek és színek kavalkádját jelképezte. Ma Jugoszlávia ezen köztársaságában egy újabb válsággóc veszélyének a kialakulása fenyeget. Ugyanis Boszniában az ott élő szerbek (az összlakosság mintegy 25 százalékát teszik ki) tegnap referendum útján döntöttek arról, hogy Szerbiával, Crna Gorával és a horvátországi szerbekkel egyetemben egy közös államban, Jugoszláviában kívánnak-e élni, vagy sem. Ez a vagy sem természetesen itt teljesen felesleges. A bosnyák képviselőházban néhány héttel ezelőtt a muzulmán és a horvát képviselők - a szerbek tüntetően kivonultak az ülésteremből megszavazták a köztársaság önállóságát és szuverenitását. Mivel a szerbek „természetesen" itt, de máshol sem lehetnek kisebbségben, ezért hamarosan megalakították a szerb nemzetgyűlést, a Szerb Demokrata Párt kezdeményezésére pedig vasárnap megejtették a referendumot, amelyet kiterjesztettek a Vajdaságra, Szerbiára, Szlovéniára (ott házaknál tartották meg), sőt külföldre is, egyszóval mindenki szavazhatott, más nemzetiségű is, aki Boszniában született, vagy a legközelebbi hozzátartozói ebből a köztársaságból származtak el. A legális bosnyák parlament természetesen hallani sem akart a plebiszcitumról, szerintük egy párt nem indíthat népszavazást. Csak a Vajdaságban állítólag 170 ezer embert érint ez a legújabb jugoszláv tömegsport, s mint azt az újvidéki és belgrádi tévéhíradóból MCGTSSÁ-JAK, 5 SZSVSLÓK iáz'oan égnek, Szerbiáért, Jugoszláviáért szállnak síkre, hiszen Jugoszláviának fenn kell maradnia - mondják a megkérdezettek. Történelmi jelentőségű és horderejű eseményről beszélnek az érintettek, amely döntően meghatározza a szerbség jövendőbeli sorsát, helyzetének alakulását. Mintegy hatezer szavazóhelyen adhatták le voksukat a polgárok, s a referendum szabályosságát 109 községi bizottság, két angol parlamenti képviselő és Görögországból érkezett megfigyelőcsoport ellenőrizte. A szervezők 30 ezer aktivistát is bevontak a munkába. Csak ha volt miből fizetni mindezt, hiszen köztudomású, hogy a bosnyák parlament „szakadár" döntése után a jugoszláv néphadsereg fokozott éberséggel figyeli az ottani eseményeket, a horvátországi hadszíntér közelsége és a bosnyák határvidékeken történő egyre gyakoribb villongások és a harcok áttevődésének örve alatt válik ez a készültség katonai berkekben „indokolttá", sőt elengedhetetlenül szükségessé. Egyfajta „felszabadító megszállás" alatt áll tehát Bosznia, s a kikötők napokban meghirdetett újbóli zárlata után nyilvánvalóvá válik, hogy az egész gazdaságot összeomlás fenyegeti. Leállnak a hőerőművek, mert nincs mazut, a plocsei kikötő blokádjával teljesen megszűnt a kőolajbehozatal, villanyáramhiány fenyeget, egyszóval éhínség és nyomor vár a lakosságra. Mindezt csak tetézi a Horvátországból naponta étkező menekültek többezres áradata. Bosznia feldarabolása és az ott élő legnagyobb három népcsoport közötti viszony elmérgesedése potenciálisan egy olyan háborús veszélyt rejt magában, melynek következményei a horvátországi kegyetlen és véres összecsapásokon is messze túltchetnek. A szarajevói merénylet és az ezt követő világégés vésztjóslóan figyelmeztet. A bosnyák csupor úgy látszik végérvényesen összetörött. TURI TIBOR Lengyelország: ez már kormányválság első megbeszélései után úgy nyilatkozott vasárnap - nem sok esélyét látja c küldetés sikerének. Az általa képviselt Demokratikus Unió, Tadeusz Mazowiecki volt miniszterelnök győztes pártja ugyanis csupán 62 mandátumot szerzett győzelmével, s a jobboldalon általa keresett potenciális koalíciós partnerek csak akkor hajlandók az összefogásra, ha a párt gyakorlatilag feladja saját programját. A Demokratikus Unió azonban - bár a szükséges gazdaságpolitikai mő dosításokkal - az eddigi irányt kívánja követni. Lengyelország politikai élete a parlamenti választások után egy olyan mcntőcsónakra emlékeztet, amely a viharban sodródik, s közben az evezősök mind más tempóban és más irányba próbálnak evezni. A választások óta eltelt két hét tárgyalásai nyilvánvalóvá tették - a második helyen végzett baloldai tömörüléssel senki sem hajlandó összefogni, s ők is deklarálták, hogy a maguk szerepét a konstruktív ellenzékiségben látják. Lech Walesa köztársasági elnök Bronislaw Geremek professzort bízta meg kormányalakítással, aki Finisben az EK-társulási tárgyalások Az Európai Közösség brüsszeli székhelyén tegnap szakértői szinten megkezdődött a Tizenkettek és Magyarország közötti társulási tárgyalások finise. Szerdától a küldöttségek plenáris ülésen találkoznak azzal a céllal, hogy véglegesítsék a társulási szerződést. Helmuth Kohl német kancellár és John Major brit miniszterelnök vasárnap esti nem hivatalos megbeszéléséről kiszivárgott információk szerint a brit és a német politikusok a közeljövőben megtartandó masstrichti csúcsértekezleten mindenáron sikerre kívánják vinni a nyugat-európai gazdasági és vatutáris, valamint politikai uniót. Hétfőtől jelentősen lelassul a hajóforgalom a Dunán a magyar-jugoszláv határnál, miután jugoszláv illetékesek közölték: a jugoszláv oldalon lévő közös, bezdáni határátkelőhelyen nem tudják garantálni a magyar határőrök és vámosok biztonságát. Csehszlovákia és Magyarország egyaránt támogatja új határátkelőhelyek megnyitását - hangzott el a két ország belügyminisztériumának új együttműködési megállapodását rögzítő dokumentúm aláírását követő sajtótájékoztatón. A tervbe vett nyolc átkelő közül 1992-ben csupán kettő - a pánici és a sátoraljaújhelyi - megnyitására van reális esély. A Biztonsági Tanács ülése jugoszláv ügyben Hódít a „biztonsági folyosó" gondolata Aki javasol: Francois Mitterand Francois Mitterrand francia köztársasági elnök vasárnap este bejelentette: javasolni fogja, hogy Jugoszláviában hozzanak létre „SíZtüíisági roiyosot Szerbia és Horvátország között. Nem közölt részleteket elgondolásáról. Ismét szólt arról a veszélyről, amelyet „az etnikai gyűlölködés" jelent, s azt mondotta, fennáll a kockázata annak, hogy az ilyen akciók „egész Európában elszaporodnak". Ezért Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn a késő esti órákban kezdett tanácskozásokat arról, milyen álláspontot foglaljon el a világszervezet az EK Jugoszláviával kapcsolatban meghirdetett gazdasági és olajszállítási embargója ügyében. George Bush amerikai elnök jelezte, hogy országa kész az ENSZ-ben támogatni a brüsszelihez hasonló döntéseket, de nyílt kérdés, egyetért-e majd ezzel a BT állandó tagjai közül Kína, illetve milyen álláspontot foglalnak el a testületben helyet foglaló fejlődő országok. egyrészt meg kell keresni az önrendelkezés módját, de egyúttal azokat a szálakat is, amelyek összekötik a népeket, mert „ha robbanás következnék be, Európa irányíthatatlanná válna". „Jugoszlávia szétdarabolása háború útján elviselhetetlen megoldás" - hangoztatta Mitterrand. Ha a nemzetközi közösség a közeliövóhen npm hstí""-.""'-', —... >•' Ii„l/U lépésekről a jugoszláviai konfliktus megfékezése érdekében, akkor Csehszlovákiának nem marad más választása, minthogy saját kockázatára tegyen valamit, nem várva másokra - jelentette ki Václav Havel. A csehszlovák államfő vasárnapi rádiónyilatkozatában fogalmazott így, de nem részletezte, mit is tehet Prága a további vérontás megakadályozása érdekében. Havel felhívta a figyelmet arra, hogy „radikális intézkedések hiányában a jugoszláviai konfliktus elveszítheti helyi, regionális jellegét". „Egy módon állítható meg a háború Jugoszláviában: ha ütközőzóna: aíakitanak ki ENSZ-csapatokkal a korábbi köztársasági határvonalak mentén" - ezt fejtette ki Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség horvát elnöke, aki megánlátogatáson tartózkodik Olaszországban, de rövid megbeszélésre találkozott Giulio Andreotti kormányfővel is. Mesic szerint az Aki a tények embere: George Bush ENSZ-erőknek nem a mai frontvonalakon kellene felállniuk, ahogyan ezt Szerbia M»Y2Sc!ir. rv-így agresszióval szerzett területek birtoklását tartósítaná. Mesic azt is kifogásolta, hogy az EK által elrendelt tilalmak ugyanúgy vonatkoznak Horvátországra is, mint Szerbiára. Az olajszállítási tilalmat, ha az ENSZ elrendeli, csak Szerbia és a szövetségi hadsereg ellen kellene alkalmazni. A luxemburgi kormányfő látogatása Integrációs találkozó Budapesten Luxemburg azon munkálkodik, hogy tovább erősítse Magyarországhoz fűződő politikai, gazdasági, pénzügyi kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan abban érdekelt, hogy az Európai Közösség belső együttműködésének elmélyítése nyomán az európai integrációs szervezet nagyobb kitárulkozással forduljon a közép-kelet-európai térség felé. Ami a biztonságpolitikát illeti, a luxemburgi megközelítés szerint a NATO biztonsága elválaszthatatlan Kelet-Európa biztonságától - hangoztatta Jacques Santer, a Luxemburgi Nagyhercegség hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó miniszterelnöke. A luxemburgi kormányfő hétfőn a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással megtartott fogadtatási ceremónia után vendéglátójával, Antall József kormányfővel tárgyalt a Parlamentben, majd Szabad György házelnök fogadta Jacques Santert. A luxemburgi miniszterelnök és a magyar kormányfő kora délután nemzetközi sajtókonferencián értékelte a megbeszéléseket. Antall József mindenekelőtt a biztonságpolitika alakulásáról szólt, hangoztatva, hogy a NATO most lezajlott római értekezlete rendkívül fontos eredményeket hozott Magyarország számára is. Történelmi jelentőségűnek minősítette az Északatlanti Szövetség állásfoglalását. amellyel Közép-Kelet-Európa irányába nyitott a NATO. Szó esett a jugoszláviai helyzet megítéléséről is. Ezzel kapcsolatban Jacques Santer és Antall József egyetértett abban, hogy a válság kezelését internacionális alapokról kell megközelíteni. Ebben az Európai Közösség mellett fontos szerepet játszhat az ENSZ is. A magyar kormányfő figyelmeztetett arra, hogy a jugoszláv kérdés próbatétele az európai együttműködésnek, illetve a világ szolidaritásának. Negatív üzenet lenne a világ tehetetlensége, ami destabilizáló tényezőként jelentkezne Európában, és minden bizonnyal súlyosan érintené a Szovjetunióban zajló átalakulási folyamatokat. Helyhatósági választás után Földrengés a bécsi városházán A bécsi polgár a szélsőjobboldali radikalizmusra voksolt, az idegenek kisöprésére, megfoghatatlan, demagógnak tűnő szólamokra. Vagy inkább a két nagy párt ellen, amelyek kormányzási képességeit már ismeri? Bárhogyan is van, fontosnak tartotta, hogy szavazatát leadhassa: az idén 65 százalék járult az urnákhoz, több, mint négy évvel ezelőtt. A vasárnapi bécsi helyhatósági választás után semmiképpen sem lehet már véletlennek tekinteni a Jörg Haider vezette Szabadságpárt népszerűségének szédítő növekedését, s azt sem, hogy a Néppártnak ebben a formájában befellegzett. Ez a tendencia immáron a negyedik tartományi parlamenti választáson nyilvánult meg, s az FPÖ Karintia után még egy fontos helyen lett a második legerősebb párt. Bécsben még csak nem is hajszállal. A 100 tagú bécsi tanácsban, amely egyben Bécs-tartomány helyi parlamentje, az 52 szociáldemokrata városatya mellett ezentúl 23 szabadságpárti ül, miközben a Néppárt, a szövetségi nagykoalíció második pártja kénytelen beérni 18 hellyel - éppen 12-vel kevesebbel mint korábban. A földrengés további összetevője: sikerült a zöldeknek is bejutniuk, mindjárt 7 mandátummal. A választás utáni éjszakai kerekasztalbeszélgetés a televízióban a négy párt főtitkárainak részvételével ugyanúgy veszekedéssé fajult, mint az előzetes viták, s nagy kérdés, mitől fognak azok az égető gondok megoldódni, amelyekről a választási kampányban annyi szó esett. Az SPÖ azzal vádolta Haideréket, hogy a külföldiek kérdésében felkorbácsolták a választók érzelmeit - a szabadságpártiak visszaküldték a vádat a feladónak. A Néppárt és a zöldek helyzete egyértelműbb: az ÖVP még csak mentséget se keres, szomorúan nyugtázza, hogy következtetéseket kell levonnia. A zöldek pedig leplezetlenül boldogok. Megkezdődött felemelkedésük a nagypártok, mi tagadás, kétes jövőjű sorába. A bécsi városházán biztosítottnak látszanak az utórengések. Az FPÖ már a kampányra ránehezedett, térhódításának puszta esélyével, különben hogyan is tehette volna ilyen egyértelműen központi kérdéssé a külföldiek problematikáját. A minden mérlegelés nélküli stop, amit mindenfajta bevándorlásra meghirdetnek - kicsit enyhítve a dolgot azzal, hogy persze, ha igazi menekültekről, politikai üldözöttekről van szó, akkor ők is segíteni akarnak hatalmas siker volt: az FPÖ nem csak a tartományi parlamentbe juttatott be a korábbinál 15-tel több politikust, hanem Bécs mind a 23 kerületében is jócskán megnövelte befolyását. A legnagyobb arányban - 14-15 százalékkal a munkáskerületekben, s ott, ahol sok külföldi él. De Bécs előkelő, s politikai vezetők lakta kerületei, az 1., a 13., a 18. és 19. is hasonló képet mutatnak: kisebb arányú sz ociáldemokrata, nagyobb arányú néppárti visszaesés és jó 10 százalék körüli szabadságpárti szavazatnyereség. Csak nem képzeli, hogy szeretem Haidert? - kérdezi a középpolgárságból való bécsi hölgy, miután elmondja, rgen, a Szabadságpártra szavazott, ő is, baráti köre is. De hát a két nagyot észhez kell valahogy téríteni, s mi egyéb eszköze lehetne erre a választópolgárnak? Hogy ez veszélyes játék? Hogy mire észbe kap a jobb érzésű polgár. Ausztria e szélsőséges nézeteket valló új politikai üstököse már túl nagy hatalmat mondhat majd magáénak? Hogy a világ nem szereti, ha ezen a tájon az idegengyűlölet az állami politika rangjára emelkedik? Ugyan, legyint ismerősöm, nem jut el odáig a dolog. Tény, hogy a Bécset illető döntésekbe Haidcréknek máris túl nagy beleszólásuk van. S Erhard Busek néppárti vezér talányos nyilatkozata ellenére még nem biztos, hogy a bécsi földrengés nem rázza-e meg a nagykoalíciót is. SzÁszi JÚLIA (BÉCS)