Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. NOV. 11. A sárkány tej foga Hírcsokor Szilveszter-falva „ Volt olyan órája a napnak, hogy édesapám szatócsüzletében hét Szilveszter keresztnevű vásárló is összefutott" - meséli kedélyesen Berta Szilveszter a régi emléket. A sok Vesztene - mert hát rövidítve imigyen szólítják a Szilvesztereket Domaszéken - senki sem szolgált magyarázattal; a hagyományos névadásnak tartják fennmaradását. Az önkormányzat dolgozója, Aranyicsné Hadházi Ilona, nyugodtan kijelentette: Hajdú-Bihar megyében (mivel onnan származik) összesen nem találnánk öt Szilveszter keresztnevű egyént. S az is domaszéki illetőségű - tennénk hozzá! Nyereséges lapszám A Domaszéki Hírmondó első évfolyamának 18. száma (1991. november 1.) nyereségesnek bizonyult. Havonta két alkalommal jelenteti meg a községi polgármesteri hivatal az ingyen terjesztett, a szegedi Goldpress nyomdai kivitelezésében 1000 példányban megjelenő lapot. A helyi hirdetések ezúttal nemcsak a kiadásokat fedezték - nyereséget is biztosítottak a hivatalnak. Lohadó kedv Pillanatnyilag lelohadt Domaszéken az építkezési kedv. Az első lakáshoz jutók között 1,2 millió forintot osztottak ki. A kedvezmények megszűntére az önkormányzat bugyellárisa ad magyarázatot. Ettől függetlenül most is várják az építeni szándékozókat. Száztíz telekre jelentkezhetnek a bátor családok. A telkek területe 200 és 1200 négyzetméter között mozog. Támogatás Dobó Szilveszter polgármester, az önkormányzat képviseletében, bátorkodott kijelenteni: helyi adót nem vetnek ki, ily módon támogatják a vállalkozókat. A helyiek mellé szeretnék a községbe „csalni" a vidék merész és kezdeményezőkész üzletembereit, sőt, a szegediekre is gondolnak. Egy-egy telephely várhatóan munkát biztosít a domaszékicknck - s abban a pillanatban megérte az „áldozathozatal". Átok és áldás Szeged közelsége mindenben meghatározza a falu lakóinak életét. Domaszéken 3100-an élnek, ebből 1200-an a belterületen. Az utóbbi időben sok szegedi vett portát a faluban. Általában minden családból legalább egy fő Szegeden dolgozik. A városban könnyen és kényelmesen bevásárolnak, s ez meghatározza például a helyi kereskedelem nyereségességét, illetve forgalmát. A behatárolt kereslet nem indokolja a fejlesztést. A vállalkozók azonban megtalálják a maguk számítását. A magyarázat: mindenikőjük igyekszik több „lábon" állni... Viharharangok A vihar elé harangozás a városban, mármint Szegeden is szokás volt templomi haranggal. A tanyai kis viharharangok ezek „Laikus testvérei". Egy külső és egy belső körbe rendeződve védik Domaszék határát a viharos időszakban Szent György napjától Szent Mihály napjáig. A helyiek szerint „május utolja, június: az a legveszélyösebb. Szent Antal (június 13.) és Szent László (június 27.) környéke." A második veszélyes időszak július második fele, augusztus eleje: Illés (július 20.), Anna (július 26.), Vasas Szent Péter (augusztus 1.), Havi Boldogasszony (augusztus 5.) környéke. Egyik évben egyik, másik évben a másik. Szeptember eleje „kevésbé veszélyös." A

török hódoltság után törzsökös szegedi családok - köztük a már az 1522-i tizedjegyzékben is szereplő, később kihalt Doma család tagjai - legkorábban Domaszék homokját szállták meg. A tizedjegyzékekben Doma homokja először 1722-ben bukkan föl, majd az 1760-as évektől, egymás után, az őstelepes alsóvárosi családokról elnevezett högyek nevei. E tény jelzi a szőlők kitelepülését a város közvetlen környékéről a legközelebbi homokföldekre. (Domaszéken a högy kifejezés nem jelent térszíni formát.) A várostól, Szegedtől nyugatra, a Bajai út mentén Domaszék mintegy tízezer holdján körülbelül 1000 tanya volt. 1950-hen lett ónálló a község, lakosai katolikusok. A domaszéki högyek Bálint Sándor szerint - az alábbiak: Ábrahám, Árkád, Babarczy, Battancs, Bullás, Csamangó, Csontos, Engi, Farkas, Harangos, Hódi, Kazi, Kéri, Király, Kisistók, Kispál, Lebák, Ökrös, Savanya, Szélpálcsúszik, Tari, Tukacs és Vashögy. Községi Probitas Domaszék képviselő-testülete október 25-én tartott ülésén egyetértett azzal, hogy a Probitas Alapítvány részére a művelődési ház melletti, a magyar állam tulajdonát képező szántóterületet értékesítik egy kikötéssel: az alapítvány otthonházat alakít ki és üzemeltet a helyszínen. Mint ismeretes, a Probitas emberbaráti alapítvány; tevékenységük a jótékonykodástól gazdasági szolgáltatásig terjed. A

tervek szerint fogadta vendégeit a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületének (a KALOT „tulajdonképpeni" neve) Zöldfás népfőiskolai előadás-sorozata. Dobó Szilveszter polgármester beszámolója szerint dr. Bálint József jezsuita atya a KALOT népfőiskolák tegnapi és mai szerepéről szólt. Kerkai Jenő alapító KALOT-elnök és Nagy Töhötöm alapító főtitkár mellett az egykori Keresztény Demokrata Néppárt főbb személyiségei - gróf Pálffy József, Jánosi József, majd Szekfű Gyula, Barankovics István, Katona Jenő, gróf Dessewffy Gyula - emléke és munkássága meghatározó a hogyan tovább? megfogalmazásában. Az átmenetet napjainkba Bálint Sándor, Szeged és környékének tudós kutatója jelenti. A Domaszéken is népszerű Sándor bácsiról ifj. Lele József néprajzkutató értekezett. A szombati összejövetelen - amit szentmise előzött meg a Zöldfás templomban - több mint ötvenen vettek részt. Jelen voltak zákányszéki, mórahalmi és röszkei érdeklődők is. Berta Szilveszter és Bába János egykori KALOT-tagok emlékeiket idézték. A jó hangulatú, vendéglátással is emlékezetessé tett találkozón végül kötetlen párbeszéd alakult ki a helybéliek és előadók, érdeklődők között. * Következik: november 14-én 16-19 óra: 1. A falusi mezőgazdaság jövője a változások tükrében. Előadó: dr. Fülöp Mihály agrármérnök. 2. A hagyományos mezőgazdasági művelési formák a kisparaszti és a farmergazdaságokban. Előadó: Kovács Andor jogász, mezőgazdász. November 16-án 16-19 óra. 1. Szemelvények a magyar történelemből: magyarságtudat. Előadó: Lele József egyetemi tanársegéd, JATE. 2. Magyar népművészetek: a fafaragás. Előadó: Kanalas István fafaragó művész. November 21-én 16-19 óra: 1. Egészségünk védelmében. Előadók: dr. Marosi György orvos és dr. Szabó Mátyás orvos. November 23-án 16 órakor szentmise a templomban, utána 17-19 óra között az iskolában: 1. Kell-e a föld a magyar parasztnak? Előadó: dr. Miklósi László, a Mozdul a föld főszerkesztője, 2. Gyógyítsuk önmagunkat is. Előadó: Rantalné Szabó Márta egészségnevelő. Az OLDALT ÍRTA PATAKI SÁNDOR A Dankó Pista téren, a Sárkányhegyi utca tőszomszédságában, ott, ahol a gyíkok, eme miniatűr szörnyetegek napos időben nem oly régen még a homokon sütkéreztek, ott, ahol megfér egymás mellett tisztes távolságban - a kókadozó kutyatej és a legkorszerűbb játékautomata, nos, ott fogadja vendégeit a Sárkányhegyi étterem. Különös ízeivel. Három erdélyi fiatalember: a maroshévízi Bíró Antal, a görgényüvegcsűri Lukács László és a sepsiszentgyörgyi Andrus Gellért (három történelmi székely szék, Maros-, Csík- és Háromszék képviseletében) próbálja ki tudását és szerencséjét a domaszékiek szolgálatában. Közülük Bíró Antal rendelkezik a legtöbb tapasztalattal. Marosfő és Borszékfürdő szállodáiban járta ki a vendéglátás magasiskoláját. Tizenkilenc évesen országos szakácsversenyt nyert Romániában. Pincér, mixer, szakács, konyha•fc; ; főnök, üzletvezető volt; 1989 óta él az anyaországban, s eleddig Szegeden, Fülöpszálláson, Nagylakon bizonyította talpraesettségét. Szinte mindenhova azért hívták, hogy életre keltsen egy-egy halódó vendéglátóipari egységet. Sikerült. Most, hogy saját kockázatra működnek, tudásuk legjavát igyekeznek nyújtani. Hargita-tál, Sárkány-tál, kaszásleves, erdélyi tárkonyos pörkölt gyergyói burgonyával - ízelítő a kínálatukból. Bíró Antal, saját konyhafőnöki, üzletvezetői, főpincéri stb. felelősségére kijelentette: amit kér a kedves vendég, villámgyorsan elkészítik. A hetvenhelyes pincében bárt és biliárdtermet rendeztek be; az előcsarnokban fölállított játékautomatákat bérlik, s minden pénteken, szombaton erdélyi, pontosan sepsiszentgyörgyi énekes próbálja jókedvre deríteni a visszatérő és alkalmi vendégeket... Nőtt konyhájuk forgalma, s mivel nem ismerik a záróra fogalmát, a kulcscsörgetést kizárták az életükből. Ez még csak a „tejfogas" időszaka működésüknek - állítják... KALOT-ünnep, a lombhullás és megújulás jegyében A domaszéki emberek véleményét fogalmazta meg Berta Szilveszter eme mondatban: - „Egyetlen politikus sem volt - emberemlékezet óta -, aki betartotta volna olyannyira a szavát, mint Klebelsberg Kunó gróf..." A Zöldfás iskolánál kezdtük a beszélgetést, KALOT-emlékek idézésével. A Berta család hagyományos szervezője a domaszéki tanyavilág életének; Veszter bácsi, a maga szerénységével, rögvest elhárította az állítás élét, közösségi szintre terelve eszmecserénket: - A régi KALOT-osok közül itt van Bába János, Kispéter Géza, Tombácz Géza; ők is mellettünk állnak a hagyományok fölélesztésében. Avagy a fiatal szervező, Csamangó Péter Pál. Én az ünneplő katolikusok közé tartozom, azt viszont állítom, hogy él bennünk a meghitt, nyugodt családi élet, az egymás szeretete, a tiszteletadás iránti vágy. - Milyen emlékek fölmelegítésével jutott e megállapításhoz? - 1938. szeptember 15-én szentelték föl a Zöldfás templomot. A következő évben megalakult a Zöldfás KALOT. Színdarabokat adtunk elő, tánciskolát nyitottunk, Zöldfás iskolát 4,5-4,6 millió forintra becsülte a szakértő. Az Ifjúsági Iroda csak 2 millió forintot és a parókia épületét ajánlotta fel érte. A testület úgy döntött, hogy az épületet az egyház részére csak bérbeadja." Mint „ős-Zöldfás", miként vélekedik ezen hírről? - Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a Zöldfás funkcióit megtartsuk. A tekintély, amit elődeink munkássága biztosít, olyan alap, amire építeni lehet; mivel a KALOT-hagyományok Domaszéken összeforrtak a Zöldfással, mi csak ahhoz ragaszkodunk, hogy véletlenül se telepítsenek kocsmát a környékünkre... A régiek mintájára, a szellemiség megőrzésén munkálkodunk. S ebben az egyház egyértelműen a partnerünk lesz... - Mindezt úgy értelmezem, hogy a hagyomány kötelezi önöket. A KALOT előadás-sorozatot azonban illett valamire alapozni... - Tavalyelőtt megalakítottuk a Zöldfás olvasókört. Hajdú Géza á fő patrónusunk. Ez a közösség vállalja a szervezés apró-cseprő gondjait. - Tehát a Zöldfás... - ...Örökzöld marad! Örökzöld négyszólamos énekkarunk működött. Elsősorban a jezsuiták támogatását élveztük. - Rákérdeznék: milyen hatósugara volt a Zöldfás központnak? - Feketeszéltől a mórahalmi határig hozzánk jártak az emberek. Az asszonyok számára fönntartott Mária-társulat például a házunkban székelt - édesapám vegyeskereskedése találkozóhelye volt az embereknek. - Idézek a Domaszéki Hírmondó november elsejei számából: „A