Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

HÉTFŐ, 1991. NOV. 11. BELPOLITIKA 3 Tej áremelést hoz az új év Január l-jétől várhatóan mintegy 10 százalékkal emelkedik a tej és a tejtermékek ára, miután központi ártámogatásuk megszűnik. A Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági osztályának illetékese szerint azonban még nem lehet tudni, hogy a tejipar mekkora áremelést tud majd érvényesíteni, mert a kínálat jelenleg is meghaladja a keresletet. Annyi azonban bizonyos, hogy a tejnél literenként 2,50, a vajnál és az étkezési tehéntúrónál kilónként 57, illetve 18,80 forintos támogatás megszűnésével kell számolni. A legrászorultabbak ugyanakkor várhatóan 1992-ben is szociális tejjegyet kapnak, hogy megvásárolhassák az alapvető élelmiszereket. Január l-jétől a tervek szerint már nem maximálják 20,40 forintban a fehér kenyér árát. Ennek az intézkedésnek azonban aligha lesz árfelhajtó hatása, ugyanis a sütőipar már ma is alig küld ilyen kenyeret a boltokba. Cseh Sándor, a kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke - és egyben Hajdú-Bihar megyei elnöke - egy debreceni kisgazdagyülésen sajnálatosnak nevezte, hogy neve az utóbbi napokban a Földmüvelésügyi Minisztérium leendő irányítójaként forog közszájon. Számára - mint mondta - az a hely elfogadható, ahonnan érdemben befolyásolhatja a magyar mezőgazdaság ügyét, s ma ez nem a földmüvelésügyi tárca. A kisgazdavezető szerint, ahogy az MDF országos ügyvezető alelnökét, Horváth Balázst megilleti a tárca nélküli miniszteri poszt, úgy a kisgazdák is joggal támasztanak igényt arra, hogy tárca nélküli miniszterként vagy miniszterelnök-helyettesként a kormányfő közelében legyen. Ma ülésezik az Alkotmánybíróság. A testület teljes ülésén a gazdasági társaságokkal, a lakásszövetkezetekkel, illetve a felszámolási eljárással kapcsolatos indítványok elbírálása szerepel. Az igazságtétel szeletei - Az '56-os októberre emlékező ünnepségeken is elhangzott: a kormány halogatja az előző rendszer bűnöseinek felelősségre vonását, késik az igazságtétel. Zétényi úr, az „igazságtétel tortája " egyik szeletének nevezte az ön által kidolgozott törvényt. - Az igazságtétel kérdéskörét vizsgálhatjuk abból a szempontból, hogy a kárt szenvedettek milyen elégtételt kaptak, illetve a károkért felelősök milyen retorzióban részesültek, de úgy is, hogy a nemzeti öntudatból és az emberi méltóságérzetből fakadó igazságtételi igényt mennyire méltányolják. A kiemelt nyugdíjak és a különleges párt- és állami kitüntetésekkel járó nyugellátás lefaragása sikerült, a tulajdonban okozott károk rendezése folyik, az egyházi ingatlanok részleges visszaadása világnézeti szempontból is fontos változás. Az igazságtalanul elítéltek ügyében is több jogszabály született, most kerül a Parlament elé a törvény, mely egészen 1989-ig teszi lehetővé a koholt perben született ítélet felülbírálását. A személyes szabadságukban megsértettek és az életüktől megfosztottak családjának nyújt bizonyos elégtételt a képviselők elé kerülő másik jogszabálytervezet. A kárpótlás részleges, mégis eredménynek tartom, mert kétszer ad, aki gyorsan ad. Képviselőcsoportunk további javaslata, hogy az el nem évült gazdasági bűncselekményeket derítsék fel, a még orvosolható polgári jogi visszásságokat szüntessék meg. - Az ön által kidolgozott törvény - ellenzői szerint - nem felel meg a jogállamiság elveinek és a nemzetközi jog normáinak, ellentmond a magyar alkotmánynak. - A büntető törvénykönyv módosítása nem ütközik se a nemzetközi jogba, se a magyar alkotmányba. A bűn csak akkor évülhet el, ha a jogállam mindent megtesz a bűnös üldözése érdekében, de hosszú ideig sikertelenül. Ám a most elfogadott törvényben szabályozott esetekben e bűnök történelmi méretűek, s politikai okból, állami eszközökkel eddig akadályozták üldözésüket. Ki kell emelni a történelemből a szereplőket, s meg kell mutatni nekik, milyen az emberséges, jogszerű felelősségre vonás. „Nem leszámolást, hanem elszámolást akarunk, nincs szó boszorkányúldözésről, a korábbi főbünösök bíróság elé állítását teszi lehetővé a november 4-én 197 igen szavazattal elfogadott törvény" hangzott el szombaton este a Deák Ferenc Gimnáziumban, ahol Zétényi Zsolt (MDF), a jogszabály kidolgozója és előterjesztője érvelt elképzelései mellett. Az igazságtétel egyetlen szelete ez a törvény, melynek lényege: az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, de politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények tettesei most a bíróság elé állíthatók. így a szándékos emberöléssel, vagy halált okozó testi sértéssel, továbbá a hazaárulással vádolhatókat most utoléri büntetésük. (Az '56-os tömegvérengzéseknek körülbelül 800, a forradalmi napok utáni megtorlásoknak legalább 400 áldozata volt.) A törvény életbe lépése után a tények feltárása a hivatal kötelessége lesz, de egyéni feljelentés alapján is indulhat eljárás. A bíróság joga viszont a bűnös büntetését korlátlanul enyhíteni. „Az igazságtétel ezen, egyik formája lehetővé teszi, hogy megnevezzük a bűnösöket, s mérlegre tegyük tettüket, mert a bűnt büntetni kell" - jelentette ki a honatya. „Szükséges ez a magyar nép erkölcsi, politikai válságának megállításához." Az igazságtételről szóló fórum után beszélgettünk Zétényi Zsolttal, majd a két vendéglátó, Bratinka József és Póda Jenő MDF-es képviselők véleményét kértük. - A Zétényi-Takács törvényt a Parlament megszavazta, de mit gondol, alkalmazása mikorra várható? - Valószínűnek tartom, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul. Arra is számítok, hogy nemzetközi, jogi fórum elé kerül. Tehát fogalmam sincs, mikor lép hatályba ez a törvény. - Azután ennek alapján hány ítélet születhet? - Mindegy, hogy 50 vagy 80 embert büntet meg, mindegy, hány bűnöst ment fel a bíróság, mert a lényeg az, hogy kiderüljön: nem lehet olyan korszaka a magyar történelemnek, melynek kriminális tetteit szó nélkül hagyják. - A fórum egyik résztvevője is megkérdezte: mibe kerül nekünk ez a „tortaszelet"? - Az apparátus bővítése elengedhetetlen, s ez pénzbe kerül. Viszont nem fejezhető ki számokkal az a haszon, hogy a nemzet krémjét jelentő '56-osok megnyugszanak, hogy közelebb kerülünk a társadalmi megbékéléshez. -A törvény fogadtatása az igazságszolgáltatásban sem egységes. A jogszabály végrehajthatóságát a fórum résztvevői közül többen is megkérdőjelezték. - A jogszabály egyik hatása, hogy megméri a rendőrség tagjait, az ügyészeket, a bírákat. Az élesztő szerepét tölti be, mert megmozgatja, színvallásra készteti az apparátust, az államot filozófiájának megfogalmazására ösztönzi. Egyébként meg olyan bizonyítékok alapján és olyan közreműködők segítségével kell igazságot tenni. amilyenek a történtek után több tíz évvel rendelkezésünkre állnak. - A szegedi fórum azt a feltevésemet igazolta, hogy az igazságtételt követelők számára kevés, a megnyugvást hirdetőknek viszont sok, ami eddig történt. Tehát az említett cél, a magyar nép erkölcsi válságának megállítása elérhető? - E törvénynek nincsenek direkt politikai céljai, nem politikai felelősségre vonást, hanem közönséges gyilkosok és hazaárulók megbüntetését teszi lehetővé. Egy egészséges társadalom úgy nem létezhet, hogy a gyilkosok és áldozatok elnéznek egymás feje fölött. Meggyőződésem, ha meg nevezzük a bűnösöket, megmérjük tettüket, akkor az öntudatát vesztett, megtiport, megalázott, kicsit rosszindulatúvá tett nép méltóságára döbben. Bratinka József: „ A választóim és a közvélemény tudomására kívánom hozni, hogy a jogi érvekben megnyugodva megszavaztam volna ezt a törvényjavaslatot a korlátlan enyhítés indítványával, a hazaárulás megjelölt, minősített eseteivel együtt. Komoly, nemzetközi jogi fórumokon fogják e speciális helyzetben fogant, tipikusan kelet-európai törvényt megítélni. Politikai fogadtatása nemzetközi körökben nem mondanám, hogy egyértelműen negatív. " Póda Jenő: „A döntés előtt akkor éreztem meg a felelősség súlyát, mikor az '56-os szerepe miatt is ismert Mécs Imre azt mondta: nem érdemes ezt a törvényt meghozni, mert a bűnösök többsége meghalt, keveseket érint, legyünk nagyvonalúan elnézőek. Akkor én, a harmincas éveiben járó képviselő egy kicsit örültem, mert e törvényt nem a múlt, hanem a jövő miatt tartom fontosnak. Be kell bizonyosodnia a fiatalabb generáció számára is: a tettek előbb vagy utóbb megmérettetnek. Az elsődleges szempont megközelítésemben, hogy ártatlanul senkit ne lehessen elítélni. Ezt biztosítva látom. A kelet-európai régióban ez a legenyhébb, legmegbocsátóbb törvény." UJSZÁSZI ILONA KÖZÉLETI NAPLÓ MA RÁKOS TIBOR, a 2.sz. v.k. képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a felsővárosi lila iskolában. HOLNAP PAPP ZOLTÁN, a 15.sz v.k. képviselője 17:30-kor képviselői beszámolót tart a gyálaréti művelődési centrumban. DOBÓ JÁNOS, a 21.sz. v.k. képviselője 17 órától lakossági fórumot tart a Kodály téri általános iskolában. KATONA GYULA, a 13.sz. v.k. képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. Minisztérium kontra környezetvédők? A 62 „környezetügyi és területfejlesztési okatóközpont" közül 14 képviseltette magát a hétvégi szegedi tanácskozáson. Újszerű megközelítésével tűnt ki a Hittanoktatás szerepe a környezeti nevelésben című szombati előadás. A gyakorlati munkát érzékeltette a röszkei általános iskola és a vízügyi szakközépiskola bemutatkozása. A természetvédelem értelméről győzhetett meg a darvak vonulásának megcsodálása a Fehér-tó nagykilátójáról. A tanácskozás záró napján, vasárnap azonban a kívülállónak az volt a benyomása, hogy a „hosszúnevű" (KTM-nek rövidített) minisztérium képviselői és a környezetvédelmi oktatásban szerepet vállaló pedagógusok mintha nem értenének szót. Mi is az a „környezetorientált szemlélet", a „kömyezetetikai magatartás", a természetvédelem, mi a tárca, illetve a tanár feladata. A tanácskozás végén megegyeztek: a minisztérium lényegesnek tartja a környezetvédelmi oktató-nevelő munkát és továbbra is számít a kutatóbázisokra, az oktatóközpontokra. Jövőre Szekszárdon folytatják a tanácskozást. Nagylak A határon a helyzet változott FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Mint ismeretes, október 4-étől megszigorodtak a hazánkba való belépés feltételei. Mit jelent ez pontosan, s mik az elmúlt egy hónap tapasztalatai? - erről kérdeztük Jenei Sándor századost, a nagylaki határátkelőhely parancsnokát és Tóth József őrnagyot, a vámszolgálat vezetőjét. - Érvényes útiokmány, benne olvasható adatokkal és hatósági bejegyzésekkel - nem lehet tehát tépett, gyűrött az útlevél -, napi ezer forint vagy annak megfelelő értékű valuta, valamint a gépjármű magyar szabvány szerinti műszaki állapota: ezen belül a világítás, a megfelelő minőségű gumik, a felségjelzés megléte, s hogy ne legyen balesetveszélyes sérülés az autón. Ezek, és a nemzetközi biztosítást igazoló zöld kártya a kritériumok - válaszol Jenei százados. - Előfordulhatnak méltánylási esetek: szervezett kulturális vagy sportcsoportok esetében, vagy ha valaki gyógykezelésre jön Magyarországra, a pénzt nem kéri a vámhivatal. , Negyedike péntekre esett: Makón aznap, Szegeden pedig szombaton van nagy piac, elképzelhető, mi volt akkor reggel itt a határon. Mivel a román Nadlacra 0.30-kor jön be egy, kimondottan piacos vonat, több ezer gyalogost kellett visszafordítanunk. Az utasok tájékozatlanok voltak, nem tudtak a rendelkezésről, amelyről egyébként mi ^lőző nap, tehát 3-án délelőtt értesítettük a román kollégákat. Ok rendkívül korrektül jártak el, például 4-én már a rádió is bemondta náluk, hogy mik az új feltételek. Nem lehetett volna mondjuk egy héttel korábban bejelenteni, hogy a majdani utasok fölkészüljenek? - Képzelje el, mi lett volna akkor az alatt az egy hét alatt. A román kollégák különben szintén egy nappal az érvénybeléptetés előtt értesítettek bennünket, amikor válaszul ők is bevezették a belépés hasonló feltételeit - amit még megfejeltek azzal, hogy az átkelésnél ott kell lennie az autó tulajdonosának is, nem lehet tehát kölcsönkocsival átmenni. - Lehet-e beszélni pozitív változásról? - Nagyon sok autót kellett visszafordítanunk az első időkben - akadt pl. olyan kocsi, amelyiken egyáltalán nem volt világítás, csak egy ajtó nyílott rajta, vagy gázzal üzemelt -, nemcsak románt, hanem bulgárt, szovjetet is. Számokban kifejezve: szeptemberben 582 ezer ki-belépőnk volt, ez a szám októberben 295 ezerre esett vissza. A belépő forgalomra kivetítve: 150 ezren akartak e hónapban Nagylaknál bejönni, s közülük 29 035 utast kellett visszaküldenünk. Ez durván 20%-os arányt jelent. Régebben 10-15 ezer fő volt hétvégén naponta, ez lecsökkent 7-10 ezerre, mint ahogy visszaesett a hétköznapok 7-10 ezres forgalma is, kb. 6-8 ezerre. Tegyük azonban hozzá: most már sokkal jobb kocsikkal jönnek, mint október 4-e előtt úgy látszik, rendberakták az autóikat. A román kollégák nagyon sokat segítettek azzal, hogy nem engedélyezték a két határ közötti várakozást - rengetegen próbálkoztak eleinte ugyanis azzal, hogy a visszafordítás után ott várakoztak, s aztán később még egy kísérletet tettek. Emellett ők sem betű szerint érvényesítették a rendelkezést, s nem sok magyart fordítottak vissza. - Azoknak a külföldieknek egyébként - veszi át a szót Tóth őmagy akik belépni szándékoznak, de nem rendelkeznek a zöld kártyával, autónként 1500 forintért egy hónapra szóló „biztosítási igazolást" tudunk kiállítani. Sokan választják ezt a megoldást például a román állampolgárok közül: ez az összeg ugyanis jóval kisebb, mint amennyit odahaza kellene fizetniük a nemzetközi biztosításért. Egyébként azon állam polgárainak kell ezzel a felelősségbiztosítással rendelkezni, amelyek - mint pl. Románia - nem állnak a magyar állammal ebben a kérdésben ,Jcölcsönös elismertségi alapon". - Milyen következményei voltak még az október 4-ei intézkedésnek? - A legmeglepőbb az, hogy várakozásainkkal ellentétben nem nőtt a „zöldhatárforgalom", s viszszaesett az embercsempészet is. Egy ilyen akció sok szervezéssel, s így sok utazgatással jár - talán azzal, hogy keményedett az elbírálás, maguk a szervezők sem tudnak annyiszor beutazni, mint amennyi szükséges lenne. Csökkent továbbá a külföldiek által elkövetett bűncselekmények és balesetek száma is. Mindez persze köszönhető az országon belüli rendőrségi ellenőrzés szigorodásának is. - S mi van akkor, ha valaki mondjuk bemutat ezer forintot, aztán mégis 5-6 napig marad, holott csak egyre lene jogosult? - Egy speciális, utánozhatatlan színű ironnal beírjuk a belépés időpontját, ahány napig maradhat, s aztán visszafelé ellenőrizzük. Kivakarni, kiradírozni ezt nem érdemes, mert megvannak a speciális eszközeink arra, hogy kimutassuk a vegytintabeírást. Ez a hónap volt a türelmi idő: eddig senkivel szemben nem jártunk el, csak figyelmeztettünk, bár erre is egyre kevesebbszer van szükség. De itt szintén fontos szerepe van a rendőrségnek, ugyanis „mélységben" ők tudják ellenőrizni a külföldieket. - Hadd fejezzem be azzal - teszi hozzá Tóth őrnagy -, hogy az intézkedés nem a becsületes szándékkal érkezők, hanem a cél nélkül bolyongó, csellengő, egzisztencia és fizetőeszköz nélküli tömegek ellen irányul. Ennek érdekében kényszerülünk a korábban is meglévő szabályok konzekvensebb érvényesítésére. Pozsuc LÁSZLÓ