Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

f gATMflNuS)) BÁTORSÁG, BARÁTOM! 2. Rajzolta: Varga Zoltán LfiHET, -HOGY A /AEGÍÜLAPÍPÍS HÉJJTfllLÖ... BAR «C#EWTAM aQY ÍLL A HELfEET, HOGY -WOSÜAÍKEr CA .'l'Jte LEGBtfTRASft £/T)E£R£T ) ÉPPÉAI SAROKBA S20«73AK TTOKSATO^ EU-ENFELET OTTHON MAGAZIN 1991. NOVEMBER 8. CSALÁD, ÉLETMÓD, SZÓRAKOZÁS, TÉVÉMŰSOR November - fogászati hónap A fogak leggyakoribb betegsége a szuvasodás. A fogakat azonban egyéb betegségek is veszélyeztetik. Fogorvosi kezelés során gyakran említik a betegek - mintegy mellékesen: „fogmosáskor mindig vérzik a fogínyem"! Általában - ha ez nem jár fájdalommal - ritkán keresik fel emiatt a fogorvost, mert a vérzést annak tulajdonítják, hogy a fogkefe sértette fel a fogínyt. Az egészséges fogíny azonban csak durva behatásra vérzik, ha ez a tünet spontán vagy érintésre jelentkezik, bizonyos, hogy gyulladásban van. A heveny gyulladás általában az egész nyálkahártyára kiterjed. Fájdalommal jár. amit hőemelkedés vagy láz kísér, és emiatt fordul a beteg az orvoshoz. Az idült gyulladás viszont igen tünetszegény, többnyire csak a fent említett vérzékenység észlelhető, ezért kezeltetését a legtöbb esetben elhanyagolják. A hosszú ideig fennálló fogínygyulladás következményei súlyosak lehetnek: a gyulladás az egész fogágyra kiterjed, ennek elfajulását okozza, ami a fogak meglazulásával, elvesztésével jár. Míg fiatal korban a fogak eltávolítását általában a fogszuvasodás következményei indokolják, az életkor előrehaladtával a fogeltávolítások egyre nagyobb részét a kialakult fogágybetegség teszi szükségessé. Ez az arányváltozás természetesen azzal van összefüggésben, hogy az életkorral fokozódik az ínygyulladások száma és súlyossága. A betegség kialakulásában nagy szerepet játszik a rendszeres fogápolás hiánya, a szuvas fogak a nagyobb mérvú foghiány, a fogkőlerakódás és a vitaminhiány. Jelentősége lehet az erős dohányzás, és az alkoholfogyasztás izgató hatásának is. A megelőzés feltétele a rendszeres szájápolás, ami nem egyenlő a fogmosással. A fogínyt is rendszeresen meg kell mosni. Ez természetesen nem olyan erőteljes dörzsöléssel történik, mint a fogaknál. A fogínyt óvatosan megtisztítjuk, majd a fogkefe többszöri enyhe nyomásával megmasszírozzuk. Ha eleinte vérzést észlelünk, az nem ok arra, hogy a fogíny masszírozásával felhagyjunk, sőt ezt annál nagyobb szorgalommal kell végezni. A legtöbb esetben ennek hatására a vérzés egyre ritkábbá válik, az ínygyulladás meggyógyul. Makacs eseteknél azonban orvoshoz kell fordulni. Nagyon fontos még a C-vitamindús élelmiszerek - gyümölcsök, káposzta, zöldpaprika stb. - fogyasztása. Dr. Katona Edit A rendezetlen fogsor A nemzetközi statisztikák alapján igen magas a fogászati rendellenességek aránya: 40-60 százalék között van, s ez hazánkban sem kedvezőbb. A rendezetlen fogsor elsősorban nem esztétikai szempontból hátrányos, mint általában tartják, hanem megnehezíti a rágást, és a későbbiekben fogszuvasodásra, fogágybetegségre és az állkapocsízület működési zavaraira hajlamosít. Nagyon sok eltérés megelőzhető lenne, ha a szülő kellő időben és jobban odafigyelne gyermeke fogazatára. Egyes betegségeket a szülő már korán észrevesz, de ritkán néz a gyermek szájába, a fogak állapotát nem követi figyelemmel. Az eltérések eredetük szerint részben veleszületettek, részben szerzettek. • A veleszületett rendellenességek az állcsontok, illetve a fogak rendellenes fejlődéséből adódnak (pl. számfeletti fogak, fogcsírák hiánya stb.). Ezeknek az eltéréseknek a megoldása nehezebb feladat, de a korai kezelésük eredményhez vezet. A szerzett eltérések a gyermekkori rossz szokásokból adódnak, valamint a tejfogak korai elvesztésének következményei is lehetnek. Leggyakoribb az ujjszopás, amely négyéves kor után kórosnak tekinthető. Későbbi életkorban a körömrágás vagy nyelvszopás. Az ilyen szokások következtében az állcsontok alakja és a fogazat is deformálódik. Az orr- vagy torokmandulák megnagyobbodása miatt a gyermekek gyakran csak szájon át vesznek levegőt és az állandó „nyitott száj" egy újabb lehetőség a fogazat rendellenes fejlődéséhez. Természetesen mindezeket jó lenne elkerülni és éppen ezért fontos, hogy a szülő minél hamarabb észrevegye a hibát, és tegyen kísérletet a rossz szokások elhagyására. Az egészséges, szabályos fogazat kialakulásához szükséges a fogváltás idejéig a tejfogakat megőrizni. A korán eltávolított tej- és első maradó őrlőfogak az egész fogrendszer kialakulására károsan hatnak, sok esetben nehezen helyrehozható rendellenességeket okoznak. A legideálisabb időszak a kezelésre a vegyes fogazat ideje (tej- és maradófogak együttes jelenléte), ugyanis ebben az időszakban lehet legeredményesebben beavatkozni. Amennyiben a szülő 6-14 éves kor között eltérést észlel gyermeke fogazatán, vigye el a helyileg illetékes gyermekfogászatra, ahonnan, ha szükségesnek látják, fogszabályozási szakrendelésre küldik. A fogszabályozást, a rendellenességtől függően, rögzített vagy állandó és kivehető készülékkel végezzük. A kezelés mindkét típussal több évig tarthat. A szülőkre hárul a feladat elsősorban, hogy a gyermeket szép szóval, türelemmel a készülék viselésére ösztönözzék. A kezelés során a fogszabályozó szakorvossal való jó együttműködést a szülő támogassa: az orvos utasításait fogadja meg. Fogszabályozás esetén még gondosabb fogápolás és szoros együttműködés szükséges a gyermek, a szülő és a szakorvos között. Dr. Budai Mária fogszabályozó főorvos Gyógyfogkrém Szabadszállásról Számos kísérlet eredményeként jutott el odáig dr. Vidéki Mihály szabadszállási fogorvos, hogy immár a közforgalomban is kaphatók az általa kifejlesztett, s a fővárosi gyógyszertári központ által gyártott gyógyhatású szerek: a Chelident gyógyfogkrém és szájvíz. A szabadszállási fogorvos néprajzi adatokra támaszkodva próbált valamilyen gyógyítószert kifejleszteni a fogínyvérzés megszüntetésére. A hagyomány szerint vérehulló fecskefűből főztek teát e célra. A vidéki doktor is vásárolt ebből az alapanyagból, s miután megszerezte a felügyeleti szerv engedélyét, s megkapta a betegek hozzájárulását, megkezdődhetett a kísérlet. Különböző összetételben főzött, ízesített teát a fecskefúből, s alkalmazásának már első ízben is kedvező hatása volt. Egy hét alatt megszüntette az ínyvérzést, a duzzanatot. A hatóanyag mennyiségének változtatásával ez az idő három napra csökkent. Ez a szer egyrészt szinte lemossa, leoldja a fogakról a lepedéket: baktériumot, vírust, gombát, s közben nem sérti meg a fogzománcot, ugyanis az ismét a lepedékképződésnek kedvezne. Másrészt - vélhetően érszúkítő hatása révén - csillapítja a fájdalmat, mintegy kipumpálja a pangó vért. A Chelidentet 1988-tól szájvíz formájában is előállítják, s tavaly óta a szerek már kaphatók.