Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

MAI SZÁMUNK OTTHON MELLÉKLETTEL, HETI RÁDIÓ-ÉS TV-MŰSORRAL JELENIK MEG TARTALOM A Biblia cenzorai 2 Történelmi cserearány 3 Szűkös milliók 6 Zöldágünnep 7 Miért olyan „csini" a tanító „néni"? 17 Edzőváltás 18 Pisztolylövések 24 Berényi Bogáta tárcája....24 SZOMBATI MAGAZIMNKBÓL - Az ötvenéves Apró Ferenc köszönti az ötvenéves Ilia Mihályt Tápéi festők című tanulmányával Kvíz-ország Tízmillión és egynéhányan sétálgatva az utcán olyképpen vehetjük szemügyre egymást: lám-lám, megannyi homo ludens. Ha bárkit komolyabban faggatni kezdenénk a játék mélyebb összefüggéseiről netán ezzel lélektani hatásáról, esetleg konkréttá és érzékletessé lehelne: a magyar két dolgot nem veszített el a legnehezebb időkben sem. Nevezetesen a humorérzékét és a játékkedvét. Korábban csak a humort hangsúlyoztuk, most újabb felismerésként mellétehetjük a játékosságot. A felismeréstől akár a tudatosság szintjére is juttathatjuk mindezt, s máris kimondhatjuk a bűvszót: kvíz-ország lettünk. Jelen sorok komolysága nem engedi a. szójáték túlzásait, amellyel az egyközpontú országot kvíz-fejűnek mondanám. Hovatovább igaz sem lenne a kifejezés. Ugyanis játék ez az ország szerte vidéken, még ha a csúcsokra csak a központi televízió képes is. Mindezzel egyetemben szponzorálva vagyunk, kérem szépen. A váltott csatornákon egymást érik az ilyen-olyan produkciók, de a megjelölés a szellemi atyamester nevére és nem a színvonalra értendő. A szórakoztatva-játszódó kitalálósdi műsorok igényességére nincs megfelelő szó a mégoly gazdag nyelvünkben sem. Bidé. Új bekezdésben értendő, s ez nem igényszintet, mindösszesen tárgyat jelent. Másképpen, nyereménytárgyak egyikét. A lenyűgöző észtorna végkifejlete, hogy elkerülhetetlenül megnyeri valaki a bidét. Az értelmező szótárban megtekinthető, mire szolgál. Ha valakinek netán nem volt gyerekszobája és mindennek a tetejébe még bidéje sem, elárulom: az alsótest mosására szolgáló vízsugaras medenceszerűség. Ráadásul a nyeremény luxuskivitel, mert valódi aranyozású. A vetélkedőkön ott ragyog nagybötűkkel, piktogrammal, emblémával a szponzorok megjelölése. így tehát a Johnsonok most már nem egyeduralkodók a magyar kvízpiacon. Támogatókkal üzemel itt már szinte minden, legalábbis az elhamarkodott ítélkezés szerint. Televíziós gyermekműsorok, hírmagazinok, de mindezek után távolabbról a politikai pártok támogatói is felfedezhetők. Nem tudom, eljövend-e az idő, amikor a Parlament, vagy akár valamely önkormányzat frakciója magán viseli a támogató jelvényét. Mondjuk ilyet: Magyar Nép. BECSEI PÉTER PÉNTEK, 1991. Nov. 1., 81. ÉVF. 256. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Erdélyi temetőkben / Habsburg Ottó Opusztaszeren FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A magyar szenátor bevezetőjében arról beszélt, hogy Habsburg Ottó az a férfiú, aki példamutató következetességgel képviseli a magyar érdekeket szerte Európában, az a férfiú, aki először szólalt meg az Európa Parlamentben magyar nyelven. Vállalta ezt a népet és vállalja ma is. A fogadtatás szívélyes volt, barátságos, ám nem nélkülözte az immár kötelezővé váló újfajta külsőségeket sem. A díszsorfalat álló cserkészeknek csak kalap és árvalányhaj jutott az egyenruhából, ruházatukat egyébiránt sokszínű ballondzsekik képezték. A Himnuszt és a Szózatot a kisteleki dalárda énekelte elő. Megjelentek a környék falvainak plébánosai, sőt maga Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is. Részt vett az ünnepségen Pallavicini Károly őrgróf is, aki egykor a környék gazdája volt, valamint György herceg, Ottó fia, aki a gépkocsivezetői teendőket is ellátta. Habsburg Ottó megkoszorúzta az emlékművet, majd beszédet mondott az egybegyűltek előtt. „Nagyon örülök, hogv másodszor van alkalmam itt Opusztaszeren lenni. Első látogatásom alkalmával azért jöttem el ide, hogy meglássam azt a helyet, ahol mégis él a magyar történelem, a magyar múlt. A történelem sokat számít a mi jövőnk számára. Az, aki nem tudja, hogy honnét jön, az nem is tudhatja, hogy hová megy, mert nem is tudja, hogy hol van. Nekünk, magyaroknak, akik egyedül vagyunk Európában, nagyon nagy szükségünk van arra, hogy ismerjük azt a földet - szellemi és fizikai értelemben - ahol állunk. " A későbbiekben Habsburg Ottó arról beszélt, hogy Európában szinte minden népnek, például a németeknek, vagy a latinoknak, vannak rokonai. Mi azonban egyedül vagyunk, ezért különösen nagy gusztus 19-i Páneurópai Pikniket hozta példának, amikor Sopronnál mintegy 600 keletnémetnek segítettünk nyugatra szökni. Később, ennek a kis nemzetnek volt bátorsága, hogy megnyissa határait, s kiengedje a keletnémet menekülteket. Ez országunknak örök dicsősége. Ezért mondta Helmuth Kohl azon a napon, amikor ledőlt a Berlini Fal, hogy a Brandenburgi kapu alatti föld, magyar föld. Ezt nem fogjuk elfelejteni. Magyarországnak tehát semmi oka szégyenkezésre. Én látom, hogy mennyire halad ez az ország, s hogy jó irányba halad. Legyünk bizalommal a magyar jövővel, honfuársaim. A beszéd alatt egy repülő zúgott el az ünneplő tömeg feje fölött. „Addig nincs baj, amíg nem jugoszláv repülőgép" - mondta Habsburg Ottó. Szót kapott később Pallavicini Károly is, aki arról beszélt, otthon érzi magát ezen a földön. Petőfit idézte: Itt vagyok honn, itt az én világom, börtönéből szabadult sas lelkem, ha a rónák végtelenjét látom. Gyermekkori emlékeiről beszélt, majd a '44 -'45-ös esztendő megrázkódtatásairól. Eke képviselő úr azt javasolta, hogy közös imával fejeződjék be a gyűlés, ám végül csak a Szózatot énekelték el. Habsburg Ottó kezet fogott még néhány jelenlévővel, volt néhány kedves szava, majd a kisteleki rendőrök által biztosítva Makó városába indult, ahol tegnap £ste a város díszpolgárává választották. Pallavicini őrgróf úr s a többi vendégek a kastélyba hajtattak. Az egykori grófi lakhely egyik termében némi harapnivaló és szíverősítő társaságában beszélgethettek a régmúlt időkről s a remélt szebb jövendőről. M. T. MMHHI A hűvös idő ellenére mintegy száz ember várta tegnap délután az Ópusztaszeri Történelmi Emlékhelyen Habsburg Ottót, az Európa Parlament képviselőjét, a Páneurópai Unió elnökét. A képviselő urat egy másik képviselő, Eke Károly, a magyar Parlament tagja hívta meg. jelentősége van, hogy csatlakozzunk Európához. „Vegyük végre tudomásul - folytatta -, hogy különösen az utóbbi időben nemzetünk az európai földek sorsát alapvetően befolyásolta". Példaként említette az ötvenhatos „népforradalmat", amikor Magyarország megdöntötte a kommunizmust. „Ekkor mi a kommunista hatalomnak már halálos döfést adtunk." Második lépésként, az 1989. auFOTÓ: NAGY LÁSZLÓ