Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. OKT. 7. • • Összefogás Jegyzőpályázat A kihívás első magyarországi napján, a féltucatnyi Csongrád megyei település között büszkélkedhetett Röszke község is. A testedzés azon a napon dicséretes mozgalommá terebélyesedett, s mint utólag megtudtuk a Csaba házaspártól (a testnevelők bábáskodtak a sűrű program fölött), aki tehette - elsősorban a tehetősek! anyagiakban is hozzájárult ezen emlékezetes nap sikeréhez. Forró István, a fogadós helyszínt biztosított a versenyeknek és vacsorajegyekkel „kárpótolta" az elveszejtett energiát; Tóth Károly vállalkozó kerékpárszállítást vállalt és ajándékokkal kedveskedett, akár Sári Béla és Márki István vállalkozók, akik pénzösszeget is fölajánlottak a szervezőknek. A lelkek istápolója, dr. Kartal József plébános úr szintén ajándékokkal és pénzösszeggel jutalmazta az igyekvőket. A helyi Áfész, a Szóreg és Vidéke Takarékszövetkezet, a Bereczk Péter Természetvédelmi Klub (ingyenes táborozási jegyek), a Száguldás Kerékpárüzlet, az általános iskola diáksportköre, valamint a helyi önkormányzat sem maradt ki a támogatók közül. Jobb helyeken (így Röszkén is) mindezt összefogásnak nevezik. „A mieink..." A helyi sportkör elnöke Magyari László polgármester. „A fiúk ragaszkodtak hozzám, ők tudják, miért..." - érvelt az önkormányzat vezetője. Fiatal képviselő az első helyen álló sportág, a labdarúgás szakosztályvezetője: Nagy Tibor. A megyei III. osztályban szereplő focicsapat edzői teendőit Berki István társadalmi munkában látja el. Hitvallásuk szerint egyetlen céljuk van, s a tizenévesek érdeklődése okán ez könnyen megvalósítható: helybéliekkel kell feltölteni a csapatot! A kötődés egyik lényeges formájának tartják szemléletük általánosítását - a sporton túl is.... Rövidre zárva November elsejétől dr. Tóth Miklós lesz Röszke jegyzője. Elődje, dr. Apatóczky Kálmán más munkaterületre távozik. Az október 26-án megtartott képviselő-testületi ülésen, nyolc pályázó munkáját elemezve, döntöttek dr. Tóth Miklós személye mellett. Delikát százhúsz embernek A röszkei Paprikafeldolgozó cégtáblája még a régi - a telepen belül azonban új szín és szag az úr. Bencz Boldizsár telepvezető csupán arra érez felhatalmazást, hogy a lényegről felvilágosítással szolgáljon: július elsejétől a CPC Magyarország Rt. multinacionális céghez tartoznak, a közvetlen vezérkar Szegeden székel. Pillanatnyilag százhúsz helybéli lakosnak biztosítanak munkát, ami azt jelenti, hogy a Kossuth mezőgazdasági termelőszövetkezet mellett a legtöbb kétkezi dolgozót foglalkoztatnak. A telephely udvarán fölsorakoztatott gépek - műanyag „védőruhában", egyelőre - fejlesztést sejttemek, talán több munkahelyet kínálva a közeljövőben a lakosságnak. A Delikát keverése, adagolása és csomagolása, valamint szállítása - a Füszérten keresztül forgalmazzák a mai versenyhelyzetben odafigyelést igénylő művelet. Felvételünkön Varga Jánosné és Ördögh Istvánné - ketten a százhúsz „delikátos" közül - a végtermék kezelését végzik a kezűk alá dolgozó szalag végén. Néma telefonkészülékek; a tarifák miatt gyanakvó előfizetők; a jelentős intézményi, önkormányzati és magánáldozatokkal fejlesztett telefonhálózat használhatatlansága adott pillanatban feszültség forrásává vált. A képviselő-testület rövidre zárta a megoldás felé vezető utat. Vojnár László, a távközlési vállalat igazgatójának meghívásával a helyszínen tanulmányozták a kínálkozó módozatokat - magnófelvételekkel bizonyítva a kiküszöbölhető műszaki hiba voltát. A lakosság megnyugodott. A tarifális gondok feloldása végett nyolc darab hívószámláló (és rögzítő) készü léket helyeztek el ugyanannyi önkormányzati képviselő készüléke mellett. A bizalom kölcsönös - a megoldás is ennek függvényében alakulhat. Rözge Huba Belgiumban, a messzi Liége városában találkoztam ama férfiúval, akinek a neve: Rözge Huba. Családos ember és a hetvenes évek végén hagyta el hazáját, öccsei, mármint Szabolcs, Levente és Örs ezt az otthont építik tovább, Huba barátom segedelmével. Aki ügyes ember. Ha az ottani magyar közösség valamelyik tagja egri bikavérre szomjazik, beszerzi, a szegedi szalámi, makói hagyma vagy a röszkei paprika sem hiányzik kínálatából. Megtudván, hogy Szegedről vetődtem a vallon tájra, nem átallotta megosztani velem a családi legendárium egy részét. Mely szerint apai dédapja röszkei paprikakercskedő volt, s mikor a család Budapestre került, akkor vette föl a Rözge nevet. Amire szerfölött büszke a család minden egyes tagja. A hontalanságban sem válnának meg tőle. Persze, akkor és ott nem tettem föl azt a kérdést, amire ma sem tudnék válaszolni: - Mennyire lenne más Röszkén Rözgének lenni... ? Vagy maradni... FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Épülőben Nagy reményekre jogosítja a sport és testedzés helyi barátjait a körvonalait mindinkább kellető tornaterem. Az iskola tőszomszédságában, az ifjúság szolgálatára készülő építmény országos program keretében valósul meg. Az önkormányzat anyagi hozzájárulását, illetve szervezői kapacitását is igénybe vevő csarnok télire bizonyára benépesül. A község lakói közül a Bem utcában élők tették le a garast az utóbbi időben: a szilárd burkolattal való fedés előtt öntödei kohósalakkal alapoztak az útnak. Társadalmi munkával, ellenben alaposan. A külterületre is kiterjed a figyelme az önkormányzatnak. A tanyai gázhálózat fejlesztése során százhetven külterületi lakást ér el a vezeték. A határátkelő, a T + T szuperáruház, valamint a Kancsal iskola épületében szolgáló tanyai óvoda is a kedvezményezettek között szerepel. ROSZKE Az első falunap előtt Első alkalommal 1991. október 13-án tartják meg a röszkei falunapot. A neves szegedi helytörténész és irodalmár, Péter László fővédnöksége, valamint Magyari László polgármester védnöksége alatt a készülő falumonográfia anyaga szolgáltat témát a tervezett előadás-sorozatnak. A több száz éves falu 1950. április 24-én vált önálló községgé, amikor - az Elhatárolási jegyzőkönyv szerint Nagyszéksós és Feketeszél egy részéből, valamint Röszke Kapitányságból kinőve, régi nevét megtartva, végre fölkerülhetett a térképekre. A falunap jelképes ünnepélyes pillanata lesz a művelődési ház falán felavatandó Klebelsberg Kunó-emléktábia leleplezése. A gróf Röszke díszpolgára volt... Juhász Antal (A röszkei tanyák kialakulása és élete), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára, Vastagh József helytörténész, Balogh Ferenc (békéscsabai könyvtár) tanár lesznek az előadók; fényképkiállítást avatnak; megtekinthetők majd a községről készült dokumentumfilmek, s a helyi hagyományokat, az asszonyok kézügyességét a kézimunkakiállítás dokumentálja. A tanár úr tanulva tanít A helytörténészek csodálatos családjának egy-egy képviselőjét senki fia nem tudná megkülönböztetni valamilyen külső, vélt jel alapján a többi polgártárstól. A lokálpatriotizmus megszállottja lehet tanár, tévészerelő, földműves, olajbányász; termelhet paprikát és cirkot, tenyészthet szarvasmarhát és nyulat. Történhet vele bármi, egy dolgot soha, semmilyen körülmények között nem tudtak és tudnak elvenni tőlük: azt a felhalmozott tudás- és ismeretanyagot, amit önzetlenül fölajánlanak közvetlen környezetük gyarapodására. A helytörténész nagy úr a konkrét, közösségerősítő emlékek idézésében és megfellebbezhetetlen véleménnyel bír a járható út című, manapság mind több embert foglalkoztató kérdéskört illetően. Ilyen helytörténész Röszkén Vastagh József nyugalmazott tanár. Mit tanulhatunk, hasznosíthatunk abból a tényanyagból, amit a helyismereti kutatások a fölszínre vetettek? Láthatóan ez foglalkoztatja a tanár urat. aki annál gyakorlatiasabb, mintsem az asztalfiókot terhelné tudásával. Mivel az elkövetkezendő időszakban beláthatóan több alkalommal is foglalkozunk majd az általa föltárt, időszerűsíthető tanulságokkal, ezúttal egy rövid összefoglaló igényével jegyezzük szavait: - A helyi gazdakör alapszabálya 1925-ben készült. Akkor választottuk díszpolgárrá Klebelsberg Kunót. A megítéléséhez egy másik szempontot ajánlok, ennek röszkei foganatja is van: Trianon után valamilyen módon föl kellett rázni levertségéből e nemzetet. A magyar kultúrfölény hangoztatása kompenzációs kísérlet volt és ezeréves államiságunkat tekintette alapnak. Klebelsberg és társai (Móri Glattfelder Gyula megyés püspök, Kopasz Antal Torontál megyei származású plébános, Shvoy Kálmán altárbonagy, országgyűlési képviselő) valóságos érdekképviseleti csapatot alkottak a röszkei gazdaköri elnök, Papp József támogatására. Aki valódi lokálpatrióta volt, s hat elemivel elérte a magyar királyi tanácsosi rangot... Milyen teljesítmény állt mögötte? Ez a lényeg, a teljesítmény, nem a cím. Patrónusai segítségével nyolcszáz kistermelőt szervezett meg kikészítővé. Paprikaminősítő állomást, beváltét és szövetkezetet szervezett. Ez utóbbinak elnöke lett. Majd kilépve Röszkéről, a szegedi nagytáj embereként, az Alsótanya környéki gazdaköröket szervezte. A gazdakörről illik tudni: jelentós kulturális szereppel bírt minden közösségben. (Hogy azért mai felhangok nélkül ne maradjunk, az egykori Kancsalszéli iskolai tanyabokorban élő családot fölkeresik a Hungária Biztosító emberei. Sietős az útjuk. Közben a ház asszonyával, Vaslaghné Tandari Klárával világpolitizálunk. Egyetértek lényegbevágó megállapításával: „Az anyákra kellene bízni a háborúkat!" - Munkásévek után 1938 a fordulat éve volt Röszkén - folytatja immár bebiztosítva, a tanár úr -. Teljes hatékonyságával működött a klebelsbergi program. A fölvirágzás jeleként gyümölcsöt érlelt a befejeztetett munka. A gazdasági iskola mintagazdaságot működtetett, arany- és ezüstkalászos tanfolyamainak rangja volt. A kísérleti telepen gyakorlati bemutatókat tartottak. Bíró Antal igazgató lett a gazdakör szellemi irányítója. Okleveleinek súlya volt. A tejházban a tejkezelést szakemberek végezték. A malomtulajdonosok és kereskedők bizalmát megnyerték, bírták és nem éltek vissza vele. Kedvezményes, rövid lejáratú hitelekkel támogatták a termelőket. Kultúrház, sakk-egylet, leventeoktatás, gyakorlótér tizenkét fekpados lópályával, színjátszás, táncoktatás minden a gazdakörből nőtt ki. Támogatták a Balogh páter-féle menyasszonyok iskoláját, szakirányú tapasztalatcserére küldték a gazdákat (méhészet, nyúltenyésztés stb.), gépkezelői tanfolyamokra küldték a bütykölést kedvelőket. Három cséplőgépe volt a körnek, 63 embernek nyújtottak munkát a masinák. Háziiparrá vált a paprikakikészítés. Szanyi István magyar királyi fővegyész (a máig érvényes minőségi szabvány készítője) zöld mező tanfolyamán immár tudományos, alkalmazható fortélyokat tanultak meg... Ezt a fellendülést, ezt a folyamatot szakította meg a második világégés, majd az a hosszan tartó bojt, ami máig tartott. Rengeteg tanulsággal szolgál ez a hatvanhat esztendő, ami 1925 óta eltelt. Okuljunk belőle! Az OLDALT ÍRTA PATAKI SÁNDOR