Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

SZOMBAT, 1991. OKT. 5. BELPOLITIKA 3 Expo '96: a Számvevőszék elégedetlen A jövőben nagyobb választási lehetőséget kapnak a távhőszolgáltatás fogyasztói. A többi közt megállapodásban rögzíthetik, mikor, milyen szolgáltatásra tartanak igényt, átalányban, vagy mérés szerint kívánnak-e fizetni, s kívánságra akár ki is léphetnek a távhőszolgáltatásból, ha olcsóbb alternatív megoldást találnak - tájékoztatta a sajtó képviselőit Ligeti Pál ipari minisztériumi főosztályvezető a szokásos pénteki kormányszóvivői tájékoztató meghívott vendégeként. Munkácsy Ferenc munkaügyi minisztériumi osztályvezető a foglalkoztatás elősegítését, illetve a munkanélküliek ellátását szolgáló tervezetről adott tájékoztatást. A kormány ebben a márciusban életbe lépett törvény módosítását javasolja a Parlamentnek. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy az eddigi 2 százalékról 6 százalékra emelkedne a munkanélküli járadék mértéke. Ebből 5 százalék a munkaadókat, egy százalék pedig a munkavállalókat terhelné. A törvény kidolgozásakor még 100 ezer munkanélkülit tartottak nyilván - ma már 250 ezren vannak -, s számuk előrejelzések szerint az év végére félmillióra emelkedik majd. A kormány a gépjárműadó újraszabályozását is a Parlament elé terjeszti. A tervezet szerint az általánossá váló adófizetési kötelezettség alapján a jármű minden megkezdett mázsája után 200 forintot kell befizetni. A lakókocsik, lakóautók után évente ezer forint lenne az adó. A tervezett 1996-os budapesti világkiállításról szóló törvényjavaslathoz mellékelt dokumentáció alapján nem ítélhető meg reálisan a világkiállítással összefüggő fejlesztések finanszírozhatósága - ez az összegzés zárja az Állami Számvevőszéknek a világkiállítással kapcsolatos véleményét. A Számvevőszék alalpvető hiányosságnak tartja, hogy a döntés megalapozására nem készült áttekinthető - a fejlesztéseket és az üzemeltetést egymástól elkülönítve kezelő - finanszírozási terv. A szakértők hangsúlyozták, hogy a szükséges infrastrukturális és egyéb fejlesztések finanszírozásának egyetlen biztos pontja továbbra is az állami költségvetés. Hívő szocialisták országos találkozója Szegeden A Magyar Szocialista Párt Tisza Lajos körúti székházában ma délelőtt 9 órától délig nyilvános plenáris ülésen neves egyetemi és főiskolai tanárok tartanak előadásokat a kereszténység, a társadalom és a politika kapcsolatáról. Dr. Benyik György, a Szegedi Hittudományi Főiskola oktatója a Krisztus utáni 1. század pogány világa és a korai keresztény élet kapcsolatát vizsgálja; dr. Balázs Mihály, a JATE docense a reformációt mint plebejus kereszténységet elemzi; dr. Pál József, a filozófiai tudományok kandidátusa a szociális enciklikák évszázadáról beszél; dr. Géczi József a JATE adjunktusa a kereszténység és a baloldaliság összefüggéseit taglalja; Vankó Magdolna a párt keresztény tagozatainak megbízott országos ügyvivője a szocialista hívők sajátos helyzetét ismerteti. A plenáris ülés levezető elnöke dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke. A székház bejáratánál vallásos témájú, gyermekeknek és felnőtteknek szóló könyveket árusítanak. A szocialista hívők délután szervezeti és személyi kérdésekkel foglalkoznak, s ekkor hoznak végleges döntést mozgalmuk jövőbeni elnevezéséről is. Este 6 órakor dr. Szűrös Mátyás pohárköszöntőjével állófogadás kezdődik az előcsarnokban. Erre, a délelőtti előadásokra, s az alsóvárosi ferences templomban 8 órakor kezdődő hangversenyre a párt tisztelettel meghív minden érdeklődőt. Vége a bevásárlóturizmusnak? Egy évvel ezelőtt Szegeden nap mint nap több ezer, Jugoszláviából érkezett bevásárlóturista pakolta be Zastavája csomagtartójába a vajat, szalámit, húst, sajtot, és még ki tudja, hányfajta élelmiszert és egyéb árukat. Az év eleje óta szűnni látszik az áradat. Vége a bevásárlóturizmusnak? Rudi József, a JATE Gazdaság-földrajz tanszékének adjunktusa: - Nem hiszem, hogy véget ért volna. A két országban meglévő termékek közötti árkülönbözet az, ami motiválja és motiválni fogja a bevásárlóturizmust. A jugoszlávok beszűkítették a dinár belső forgalmát, ami az első nagyobb konfliktust eredményezte a szerbek, horvátok és szlovének között. Ugyanis Szerbia tekintélyes mennyiségű dinárt bocsátott ki, hogy ezzel megnövelje saját belső dínárforgalmát. Most az ottani lakosság kénytelen inkább a márkáját beváltani dinárra, hogy vásárolni tudjon. Csak keveseknek van annyi pénze, hogy márkát hozzon át a határon és itt vásároljon. Ráadásul a magyarországi árak is megemelkedtek, s sajnos nem utolsósorban a háború is megakadályozza, hogy a távolabbi területekről is jöjjenek. A háború befejeztével valószínű, hogy az ottani, amúgy is szűkebb kínálat és a pusztulás miatt újra megugrik a hozzánk érkezők száma. Magyarországnak mindig lesz jelentős élelmiszer-feleslege, s áraink nemcsak jugoszláv, hanem nyugat-európai viszonylatban is kedvezőek. Márki Andrásné, gyesen lévő kismama: - Sok mindent áthordtak, nehéz volt vásárolni, mindenhol nagy volt a tömeg. Igaz, most is jönnek, de már nagyon kevesen. Gondolom, legtöbbjük a környező magyarlakta településekről érkezik, ahol szerencsére nincs háború. Még mindig főképp az élelmiszereket, ruhákat keresik. Ha vége lesz ^háborúnak - sajnos nem várható, hogy ez hamarosan megtörténik -, megint jönni fognak, mert nálunk ezek a dolgok sokkal olcsóbbak. Itt Szegeden, amikor elözönlötték a várost, sokaknak elegük volt belőlük, volt, aki azt mondta, mindent elvisznek a magyarok elől, és nem lehet semmit kapni. Most azt mondom, inkább jöjjenek, s ne háborúzzanak. Kormányos István, eladó: - Nekünk kereskedőknek rosszul jött a visszaesés. A forgalom megcsappant, ami elég nagy anyagi veszteséget jelent számunkra. A prémiumot a forgalom után kapjuk, és ez egy jó forgalmú hónap után 10-13 ezer forintot jelentett. Elvétve ugyan, jönnek még a jugók, főleg felvágottat, Pick-szalámit és különféle szárazárukat visznek. Az áruházban régebben panaszkodtak a magyarok, hogy alig tudnak vásárolni a sok külfölditől, most jobban elférnek, nincs az a nagy tumultus. Úgy tudom, nemcsak a háború, hanem a rossz gazdasági helyzet, az infláció is közrejátszik abban, hogy már nemigen jönnek. Nagyon remélem, hogy konszolidálódik a helyzet, és újra megindul a forgalom. PÁL TAMÁS PÉTER KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő 9-10 óráig Balástyán, 10-12 óráig Kisteleken, 13-14 óráig Ópusztaszeren, 15-16 óráig Bakson tart fogadóórát a község-, illetve városházákon. A HÍVÓ SZOCIALISTÁK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA reggel 9 órakor kezdődik az MSZP szegedi szervezésében a Tisza Lajos körúti székházában. Az esti programban részt vesz dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés egyik alelnöke is. VASÁRNAP AZ MDF SZEGEDI szervezete délelőtt 11 órakor, az Aradi vértanúk napján koszorúzást tart a Szőregi csata szegedi emlékművénél. A KDNP SZEGEDI szervezete 17.45-kor rója le kegyeletét az Aradi vértanúk terén a szőregi c$gta emlékművénél. 1848-49. MÁRTÍR HŐSEIRE emlékeznek október 6-án, vasárnap az Aradi vértanúk terén, a kopjafánál. A Független Kisgazdapárt szegedi szervezetének rendezvényére a gyülekezés: 18 órakor a dómban, a püspöki szentmisén; utána fáklyákkal vonulnak a helyszínre. Beszédet mond: Siklósi András, a Független Kisgazdapárt szegedi titkára és Endrey Antal, a Magyar Keresztény Mozgalom elnöke. Az ünnepség végén koszorúzás lesz. DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő fogadóórát tart délelőtt 9-10 óráig Szatymazon, 11-12 óráig Sándorfalván, a községházán. HÉTFŐN RÁKOS TIBOR, a 2. számú választókerület képviselője 17-18 óráig lakossági fogadóórát tart a felsővárosi lila iskolában. CSILLAG JÁNOS, a 8. számú választókerület képviselője 17-18.30-ig fogadóórát tart a Főfasori Általános Iskola ebédlőjében (volt Csikós iskola). Kommunikáció Emelkedik a gáz ára, a fűtőérték alapján fogunk fizetni - summáztuk tegnap a Dégáz sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Ezzel kapcsolatban szerintem két fontos kérdést lehet feltenni: mennyi lesz az emelt ár, illetve mikortól kell azt fizetnünk? Az elsőre sikerült hibátlanul válaszolni, az 53 százalékos növelés után az új köbméterár 5 forint 67 fillérről 8 forint 69 fillérre emelkedett. Melyik hónaptól érvényes az új ár? Ezt sikerült eltéveszteni. Tegnap reggel egy nyugdíjas telefonja fogadott a szerkesztőségben: az augusztusi gázfogyasztást neki már az új áron számlázták, miközben a lap ezt csak későbbre ígérte. Pedig megpróbáltunk tartalom szerint idézni a nagy gonddal összeállított tájékoztató anyagából, bizonyságul álljon itt a betű szerinti szöveg. „Mikortól érvényes az új ár, és mikortól kapják a fogyasztók az új számlákat? A 16/1991 (V. 30.) IKM rendelet szerint az augusztusi leolvasás után a gáz egységára 0,23 Ft/MJ-ra emelkedett. Mégis, az augusztus-szeptember közötti időszakra a hagyományos köbméter egységár szerepel - mivel a fűtőérték-arányos elszámolás 1991. október 1-től lép hatályba. Ennek megfelelően az új áron és új módszerrel készített számlákat a fogyasztók az októberi leolvasás után várhatják." Tulajdonképpen ez akár érthető is, hiszen az a hibás, aki az új árat és az emelt árat szinonimaként értelmezi. Az augusztusi számla tehát csak emelt és nem új árú, az utóbbi ugyanis a - fűtőérték szerinti - árképzés módszerére vonatkozik. (Summa summárum: a gáz ára augusztustól emelkedett.) Módszer. A csütörtöki sajtótájékoztatón, legnagyobb meglepetésemre, egy amerikai céget képviselő úr köszöntötte a megjelenteket és mutatkozott be, mint kommunikációs kérdésekben felkért tanácsadó. Szépen is beszélt. Megtudtuk továbbá, hogy az állam is ezt a céget bízta meg a privatizáció körül adódó kommunikációs teendőkkel. A Dégáz tehát nem kisebb szakértőt hívott segítségül a kényesnek is mondható bejelentések megtételéhez, mint a „magyar privatizáció hivatalos kommunikátorát". Ennek ellenére a különben hibátlanul koreografált tájékoztató félreérthetőre sikeredett. Nem tudom, hogy a felkért cég mekkora tiszteletdíjat kapott, illetve érdemben belefolyt-e egyáltalán a tájékoztató szövegezésébe, mindenesetre nevét adta az eseményhez és a tudományos megközelítés, a kommunikáció nem tudott világos, egyértelmű választ adni az egyik fontos kérdésre, a „mikortól"-ra. Lehet, hogy egy díjbeszedő két mondatban elmondta volna a lényeget? KOVÁCS ANDRÁS Arad szomszéd jószomszéd Nem testvér, de szomszéd megye a romániai Arad megye. Az együttműködés alapját jelenti a két szomszédos megye vezetőinek két szeptemberi találkozója. A két megye delegációjának vezetője Cuzman Joan alprefektus, illetve a Pászti T. Gyula. A szakemberek a közúti kapcsolatok fejlesztéséről, a határforgalom megkönnyítésének lehetséges módjairól, esetleges új határátkelőhely megnyitásáról tárgyaltak. A küldöttségek tagjai környezetvédelmi, vízgazdálkodással kapcsolatos, városrendezési és településgazdálkodási témákról is véleményt mondtak. Plusz egy párt AXíJtÁJtszövKrsfc A Szegeden működő pártokat bemutató, szeptember 24-én megjelent összeállításunkban nem szerepelt az Agrárszövetség, mert ezen alakulat központja Szegeden van ugyan, de szervezetei csak a megyében működnek. Most kiegészítjük a párttablónkat. Órszágos alakulás: 1989. május 2. Csongrád megyei alakulás: 1989. május 10. Csongrád megyei taglétszám: jelenleg 703 fő. Alapszervezetek száma: 24. Tisztségviselők: a megyei választmány 9 tagú, elnök: Molnár Albert. * Az SZDSZ jelezte, hogy Nagy Sándorné már nem ügyvivője a szegedi szervezetnek, Dr. Fehér Ilona ügyvivő neve pedig kimaradt a szeptemberi összeállításból. Szegedi szenátorok - Mit jelentett az ön számára a képviselőség? - Ugrást az ismeretlenbe, illetve nagy próbatételt. Bizonyos vonatkozásban többet vártam a képviselőségtől. Úgy véltem, az új felállásban több lehetőség lesz majd a közélet alakításában. Úgy érzem, a jog korlátozza, túlszabályozza a lehetőségeket. - Egy képviselő mennyit tehet a városért? - A képviselők maguk sincsenek teljesen tisztában a törvény biztosította maximális lehetőségekkel. Az önkormányzati törvény szűkös mozgásteret biztosít számukra. A testület munkájában pedig mintha az dominálna, hogy a legfőbb felelősség a polgármesteré és a választott tisztségviselőké. Ezáltal a képviseleti demokrácia egy kissé háttérbe szorul. - Önök mennyire tudnak együttműködni a liberálisokkal és a „kicsikkel"? - Paradox módon csip-csup dolgokban nagyobb vita van, mint a jelentősebb kérdésekben, ahol a kelleténél kisebb a nézetkülönbség. Tízmilliós kiadásokról esetleg 2-3 perces vita alapján döntünk, ugyanakkor két-háromszázezer forintos tételek miatt a képviselők indulatosan csapnak össze. - A helyhatósági választások után Szegeden a liberálisok kerültek többségbe. Kié most a hatalom az önkormányzatban? - Azt hiszem, egyre inkább az értelem az úr. A képviselők felelősségteljesen közelítik meg a felmerülő problémákat, nem az egy évvel ezelőtt hangoztatott pártszólamok szerint. - Ön mennyire tudott megfelelni választói bizalmának? - A választás előtt abból indultam ki, hogy itt jelentős változásokra van szükség, és ezekre lehetőség is nyílik. Várakozásaim csak részben teljesültek. Úgy érzem, sem én, sem választóim Békési Zoltán 1941-ben szülelett Szegeden. A képviselőtestületbe a KDNP támogatásával, Szőreg képviselőjeként került Egyéni vállalkozó, virágkertész 13 éve, noha Szegeden a TTK vegyész karán, illetve Budapesten szakmérnökként diplomázott A Szőregért Alapítvány alelnöke. Nős, két gyermeke és két unokája van. Szabad idejét legszívesebben családi körben tölti. Sportrajongó: futball- és kézilabdameccsekre jár és történelmi, illetve földrajzi témájú könyvek mellett szívesen olvas néha valami könnyedebbet, például egy krimit Felesége kitűnően főz, talán a bakonyi gombás sertésszeletet készíti el a legjobban, így ez a kedvenc étele. nem lehetnek maradéktalanul elégedettek, ugyanis én egy elnöki tanácsi rendelettel a városhoz csatolt község képviselője vagyok. Ezek a területek komoly hátrányokat szenvedtek el az elmúlt 17 év alatt, a változással úgy gondoltam, a város majd próbál valamit visszafizetni ezeknek a peremterületeknek. Tudom, hogy az anyagi lehetőségek behatároltak, de sajnos ez alatt az egy év alatt sem láttam olyan tendenciát, amely jelezné: igyekeznek felhozni a városmag színvonalára ezeket a részeket. Úgy érzem, e tekintetben még nagyon sok a tennivaló. De optimista vagyok, és remélem, hogy az igazi változás még hátravan. A választók többsége szintén várakozó állásponton van. - Ön milyen speciális feladatot vállalt az önkormányzatban ? - Nem szakmai, hanem bizonyos pártpolitikai szempontok szerint osztották a bizottsági szerepeket. Szerettem volna a városgazdálkodást vagy a Fonalfeldolgozó Vállalatot felügyelő bizottságban dolgozni, de a kezdetet jellemző politikai csatározások miatt ez nem valósulhatott meg. Jelenleg a vállalkozási és a pénzügyi bizottság tagja vagyok. - A Kereszténydemokrata Párt programja miért volt az ön számára vonzó? - Családi indíttatásom miatt választottam a KDNP-t. Anyai nagyszüleimmel töltöttem gyerekkoromban minden vasárnapot. Az a szeretet, amit a négy gyermeküknek és kilenc unokájuknak nyújtottak, soha nem felejthető. Keresztényi gondolkodásmódot hagytak ránk örökül.Ezért vonzódom a kereszténydemokráciához, amely az erkölcs talaján áll. Vallom, amit nagyapám mondott: „Fiam, ne feledd, a becsületet semmiért el ne add". P.T. P.