Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
Trió a korzón Az egyik női ruházati bolt helyén babaház nyílt, a másikban fürdőkádakat rendelhetünk, ott. ahoi korábban férfiöltözéket árultak hamarosan pizzát fogyaszthatunk, a kelmeáruda helyiségében Adidas cikkekből válogathatunk, a Revü-bolt helyén textíliákat kínálnak, vagyis a Kárász utca hétről hétre változik. A legújabb a nap alatt a Trió, ami egyetlen család tulajdona, és valójában nem is három, hanem öt, mert egyik tagja maga is többprofilú, női fehérneműt, férfi és gyermek divatárut kínálnak benne. Ehhez társul az évekkel ezelőtt nyílt butik, amely továbbra is a fiatalabb korosztályt igyekszik kiszolgálni divatcikkekkel. És ott van még a cipőbolt is, a kapu alatt. Gál Józsefné, a ruházati bolt vezetője a Kárász utcával együtt váltott, korábban ugyanis a Revü vezetője volt, van tehát tapasztalata, sőt, összehasonlítási alapja is. - Meggyőződésem, hogy a helyes üzletpolitika az exkluzív és az átlagos igényű vásárlókat egyaránt megpróbálja kiszolgálni, megrendeléseimnél is ebben szinte teljesen szabad kezet kaptam a tulajdonostól - ezt az elvet próbálom meg érvényesíteni. A nyitás óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek manapság inkább a kommersz, viszonylag olcsó szezonális cikkeket keresik. Ezért az elérhető ár talán még a minőségnél is fontosabb. Régi kereskedői bölcsesség, hogy a mérsékeli árakon alapuló gyors áruforgás kis haszonkulcs mellett is nagy nyereséget hoz. Nem elhanyagolható tényező, hogy a Kárász utcai Komplett üzleteknek kialakult vevőkörük volt, az új tulajdonosoknak ostobaság volna erről lemondaniuk. Ezért igyekszünk kínálatunkkal a volt Sirály és Elegancia boltok középosztálybeli vásárlóit megcélozni. Amiben a privatizált üzletek messze felülmúlják a régi államiakat az a rugalmasságuk. Folyamatosan figyeljük a keresletet, hogy milyen igényekkel jönnek be hozzánk az emberek, és megpróbálunk azonnal reagálni. így kezdtünk el nemrég sapkát-sálat árusítani. A minőséget pedig az biztosítja, hogy árucikkeink nagykereskedelmi beszerzésűek, vagyis a KERMI vizsgálja őket. DIVAT 15 Szakadtra venni a figurát,.. Neckermann, Quelle, Wenz, Slrick Schick, Hullis, Sandra, Sabrina. Diana, Burda. Megvallom, egyiket sem lapoztam fel, hogy megtudjam, milyen a módi a gyerek- és tini divatban manapság. Pedig biztosan szép kelmékből kreált, ötletesen megvarrt modelleket láttam volna, de miután ezeket a ruhákat úgysem nekünk, kispénzű magyar szülőknek 'kínálják, inkább a hazai „kifutóra" voltam kíváncsi. Szívesen súgott két kislányt nevelő kolleganőm, egy-két butikba is betértem, de a leghitelesebb kalauzolást a mai diákszerelések és cuccok birodalmában mégis lányomtól kaptam. Amit ő úgy fogalmazott „szeretünk lezseren öltözködni", az számomra annyit tesz: sokkal inkább a praktikum, mintsem a divat a perdöntő a suli-holmik összeválogatásában. A farmerra nem kell vigyázni, sőt akkor menő a jeansed - tudom meg! - ha minél rojtosabb, szakadtabbnak látszol benne. Nem muszáj megvárnod, míg elfeslik, lyukasra kopik, szándékosan, mesterségesen is „csinosabbra" veheted a figurát. Nem is kell hozzá sok minden. Akár egy olló elég... Hogy fázol, ha lyukas a farmerod? Sebaj, már a gyárakban kitalálták, hogyan lehet ezen segíteni. Tégy alá foltot, egy tarka „kiegészítőt" és máris feszíthetsz benne! És a divatajánlás némi szülői segédlettel imígyen folytatható: A pólód akkor menő, ha XXLes. Hagyd kívül a nadrágon, hogy minél jobban érvényesüljön a bősége és hogy feltűnőbb jelenség legyél, a hatalmas méretű pólót egy rövid derekú mellénnyel egészítsd ki. Ehhez a szereléshez vehetsz boka- és cicanadrágot vagy nagymamától elkérheted anyu régi lasztex „pantallóját", mert most aki valamit is ad magára, ilyenben jár. Továbbra is divat a bő, övvel „feldobható" farmer kertésznadrág. Szoknyád legyen rövid (címke, embléma se hiányozzon róla), pulcsid merész színösszeáilítású, de figyelj!, az is akár a pólód, két-három számmal nagyobb, mint a méreted. Hogy lógjon rajtad, hogy legalább a térdedig érjen... Szüli-, vagy névnapra kérhetsz egybeszabott bokanadrágos miniszoknyát, vagy úgy is mondhatnánk, miniszoknyával díszített feszes bokanadrágot, amely egyszerre sportos és elegáns viselet is. Cipőd természetefen sport, annak is a magas szárú változata. Ha itt a tél, sokfűzős, csingilingis, színes hasított bőrbakancsra váltsd. Tedd félre a csíkos sportzoknikat, nem divat már. Helyette a mintás, figurás fuszekli a menő. Ha zsúrba mész, azért add meg a módját. Rövid felnyírt frizurád, vagy hosszú bodorított hajad egyaránt „elbír" egy hajpántot, egy rafináltan megfáött kendet, egy szép csatot. A ralltömésés, nagy galléros, díszzsebkendős blúzok divatja jött el. Hogy az a sikk, ha ruhatárad korodnál idősebb ifjú hölgyet sejtet...? Édes kislányom, lesz ez még fordítva is... Paula alsónemüinek titka A virágok elragadóvá teszik a fehérneműket. A tetovált karú Paula Yates is „virágba borult" csinos alsóneműiben. A túldíszített nadrág és melltartó együttes olyan, mint amilyet édesanyám hordott fiatal korában - állítja a neves divattervező. - Elegem van azokból az „alig" bugyikból, amelyek ráfeszülnek a testre és beszorítják, és elegem van azokból a melltartókból is, amelyek nem biztosítják a mell jó tartását és megfelelő formáját. Olyan alsóneműket akarok, amelyek meg vannak tervezve, szerkesztve, megfelelő a felépítésük, tartásuk. A melltartót drót (halcsont) és vékony bélés (szivacs) teszi formássá, hogy megfelelően „alátámassza" a mellett. Követi a mell formáját, kellemes a viselete, felépítésénél fogva tartása van. Az ötletet, hogy nagy élénk vörös rózsák díszítsék a fehérnemű-együttest, Paula egy könyv selyemborítójáról „lopta", melyet férjétől kapott ajándékba. Polyesterből készült Paula legújabb kollekciója, amely hálóköntösből, melltartóból, harisnyatartóból és - természetesen - nadrágból áll. Ujabb elgondolása a 40-es évek hangulatát idéző hófehér alsónemű. A keramikus csipkegallérjai Sötétkék kabáton a fehér gallér olyan, mint kietlen tájon a megszépítő hó. Geszler Marit elérte a csipkegallérdivat - aztán el is hagyta. 0 mindig is abban járt, azt tesz blúzaira, munkaruhájára, pulóvereire, kabátjára is. - Honnan ez a kötődés? - Elsősorban a gyerekkorból, amikor mi, négyen lánytestvérek, anyám, mindkét nagyanyámmal együtt laktunk társbérletben. Tessényi Margit nagyanyám zongoraművész volt, a szobája tele csipkés-ruhás fotókkal, babérkoszorúkkal, szalagokkal. Ez máig élő hatással van rám. Emlékszem hófehér hajára, csipkebetétes fehér ruháira, fehér gombos cipőjére - s közben odakinn az ötvenes évek... Aztán az is, hogy 180 centi magas vagyok, sötét színű a hajam, szemem, szemöldököm. Ezért kell egy világos folt az öltözéken. De van még egy harmadik ok is: én itt éltem Szombathelyen, Magyarszombatfán a kerámiagyárban dolgoztam, s a szakmámmal alig voltam kapcsolatban, viszont annál többet a textilesekkel, akiknek Szombathelyen volt biennáléjuk - van is -, és Velemben alkotóműhelyük; talán nem véletlen, hogy kerámiaszobraimat gyakran textilbe tekertem drapériákkal, gallérokkal. A fehér gallérok mellett - ezek egyike közepét vesztett abroszból, másik párnavégből, harmadik csipketerítőből készült - Geszler Mari teljes öltözködése is szinte állandó. Egy nagy családban mindig van levetett holmi, ezeket gyűjti össze, alakítja, s amolyan bolondos bakfisstílust formál belőle. Szűk, kinőtt sötétkék kabát - „Ferenc, a férjem anyakoca kabátnak hívja, mert gombjai helyébe kétsorosán nyolc csöcsös pitykegombot varrtam" - mondja a művésznő. Rakott szoknya, piros patentharisnya, lapos sarkú cipő, fehér blúz, télen piros, rózsaszín svájcisapka, sötétkék kalap: „Akkor varrtam, kötöttem szőnyegfonalból, amikor Gili (a most 23 éves fiam) született, karimája lánykori kabátom gallérjából van" - s mindemellé télen hosszű kesztyű, főleg a kinőtt kabátujjak miatt. TORDAY ALIZ CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 31. Te rongyos élet... A művelődési házat rangos kulturális események színhelyeként tartják számon a városban. Vezetője mégis úgy véli: semmi restellni valója azért, hogy még mindig befogadja a bálásruha-akciókat, otthont ad az össznépi tarhálásnak. Az emberek igénylik, szükség van rá, akkor „holt időben" miért ne engedélyezhetné? És végtére is minden betérő látogató, potenciális vendég a házban, akinek megakadhat a szeme egy-egy tanfolyam, műsoros rendezvény plakátján... Térjünk azonban vissza a bálák közelébe, hiszen ezúttal mégiscsak ennek apropóján járok a házban. Vásárló alig akad. A „bála-gazda" szívesen szóba áll velem, de nevét nem adja mondandójához. Azzal egyetért, túl sokan vannak már ebben a rongyos üzletágban - bizony sok az eszkimó és kevés a fóka. - Tudja, az emberek egyre jobban megnézik, mire adják ki a pénzüket. Valaha sorban álltak, hogy turkálhassanak. Ez mára megszűnt. - Mert a bálásruha-divatba is betört a piacgazdaság! Túl drága lett a más levetett ócskája, már nem lehet fillérekért hozzájutni a használt holmikhoz. - Hiába... nőttek az igények, emelkedtek az árak. A szebb, jobb, divatosabb cuccokra van kereslet, még a rongyos akciókban is. Az árubeszerzés viszont egyre körülményesebbé válik. . - Változott-e a „vendégkör"? - Van, aki továbbra is csak hobbiból jár ilyen helyre, de a legtöbben tényleg rákényszerülnek arra, hogy a ruhavásárlásnak ezt a módját válasszák. És furcsamód, éppen ezek az emberek szégyellik a turkálást. - Sokan szidják magukat, hogy visszaélnek az emberek szorult helyzetével! - Akinek inge, vegye magára ezt a megjegyzést... Mindenesetre sok igazság van benne, nem véletlenül „becéznek" bennünket hiénáknak. - Maga mondta! - Sajnos, jogos az általánosítás, pedig lehet - tisztes haszon mellett - megbecsülésre méltóan „vinni" ezt a boltot. Szociális otthonok, perifériára szorult nagycsaládok is vannak a világon... És attól még nem lesz az üzletemberből „szociális intézmény" ha néhanap ez is eszébe jut. Nemcsak a pénz... GOMBOS ERZSÉBET