Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

8 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 31. KÖRKÉP SÚLYOS GAZDASÁGPOLI­TIKAI TÉVEDÉS az adókoncep­cióban az a változás, hogy jövőre megszüntetnek a kezdő belföldi magánvállalkozók adókedvezmé­nyét - jelentette ki Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségnek elnöke. El- mondta, hogy az IPOSZ nem isme­ri ugyan teljes részleteséggel a kormány jövő évi adótervezetét, ám jelenlegi ismereteik szerint, többszöri tiltakozásuk ellenére is, az adóváltozások alárendelten kezelik a hazai magántőke befekte­téseit. Az érdekvédelmi szevzetet vezetői szerint elfogadhatatlan, hogy az induló magánvállalko­zások számára tavaly bevezetett adókedvezményt máris visszavonja a kormány. MEGJELENT a külföldi befektetők kézikönyve. Mivel hazánk az egyik legígéretesebb befektetési terület Kelet-Európá­ban. a külföldi vállalkozók számára fontos, hogy megbízható és részletes információkat nyújtó kiadványból tájékozódhassanak Magyarország gazdasági életéről. A Vectori Bt. kiadásában most megjelent kézikönyvben ismert gazdadági szakértők külön feje­zetben tárgyalják a külföldiek által választható társasági formákat, az azokra vonatkozó jogszabá­lyokat éppen úgy, mint a hazai privatizáció feltételeit. A kon­cesszióról, a hazai bankművele­tekről, az értékpapírpiacról, az adókrók, a társadalombiztosításról is hasznos információkat nyújt a könyv, amely a magyar kiadás mel­lett hamarosan németül és angolul is megjelenik. A VILÁGBANK JÖVŐRE 100 millió dollár hitellel támogatná a hazai kereskedelem fejlesztését, adták hírül az. MNB-vel folytatott tárgyalások után. A Magyar Gaz­dasági Kamara szervezésében a napokban ismertették a Világbank szakemberei a hitelkonstrukció tervezett feltételeit. A TÁRSASÁGI TÖRVÉNYT módosító javaslatokat dolgozott ki a kormány. A Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy a jövőben I millió forint mindéképpen kell a társaságalapításhoz, dc a törzs­tőkének legfeljebb a fele lehet apport, a félmillió forintos kész­pénztől nem lehet eltekinteni.A módosító javaslat azt is kimondja, hogy apportként csak olyan dolgot, szellemi terméket, vagy jogot lehet tekinteni a jövőben, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhat át és amelyre végrehajtás vezethető. Nem tekinthető a javas­lat szerint apportnak egy iroda, vagy műhely helységbérleti jogá­nak a társaságba történő bevitele. A VALUTAKOSÁR megvál­toztatására lenne szükség a gazdasági kabinet szerint, mert most a kelet-európai kereskedelmi forgalmat is dollárban számolják, s így túl erős a kötődés a dollárhoz. Az árfolyam gyengülése miatt viszont csökkenhet a hazai export nyereségessége, s ezért a forint leértékelése válhat szükségessé. Az MNB olyan valutakosár alkalmazását látná szükségesnek, amelyben egyenlő súlyú lenne a dollár és az Európai Közösség mesterséges valutája, az ECU. A z. ember a panelben, mint nyúl a ketrecben, a közhiedelemmel el­lentétben ma is jól érzi magát. A nyuszi állampolgár túlságosan hozzászokott az ötven négyzetméteres ketrecéhez, s ízlik neki a rátukmált egyenkoszt, a számára tudományos igényességgel össze­állított fogyasztói granulátum. A rendszerváltás, mintha meg sem tör­tént volna. A szabadság igézete teljesen hidegen hagyja. Ideje lenne már a háziból vadnyúllá visszavadítani, ha önmagától nem hajlandó megvadulni. Nemré­giben Zsíros Géza kisgazda képviselő kesergett ezen egy mező­gazdaságai foglalkozó rendezvényen. Szerinte ezzel a mentalitással sosem válhatunk az anyagi jólét zálogát jelentő, vállalkozók or­szágává. Végül is érthető a megszeppenés, hisz a mezőre kitett nyuszi előtt hiába tobzódnak a friss és finom étkek, ha nem tudja szegény, melyik ehető, s melyik mérgező. Ráadásul a róka éppúgy meg­zavarhatja, mint a vadász. Elég egy szippantás a lőporfiistból, s ha­nyatt homlok menekülne vissza a biztonságot jelentő, megszokott zúgba. Csakhogy fogytán a szépen porciózott granulátum, s az sincs már, aki odakészítse. Mezőre, magyar! - szól a túlélésre buzdító hang. A valóság a legmesszebbmenőkig alátámasztja e képes beszédet. A téesztagok nem tolonganak a szövetkezeti használatban lévő földtulajdonukért, a kicsi, de ma még biztos földjáradékot többen részesítik előnyben, mint a kockázatos, befektetést igénylő önálló gazdálkodást. Az eddigi részeredmények szerint a kárpótlásra jogosultak közül a vártnál kevesebben jelentkeztek a jussukért. Ezek az emberek is jórészt „valamire csak jó lesz alapon" próbálják megragadni a váratlanul előkerült tulajdont. Területenként változó a kép, hisz a várostól távol eső futóhomokból hiába jár kevés aranyko­ronáért is nagy porció, ha abból lehetetlen megélni. A kertészkedésre kevesebb is elég, így az sem várható, hogy a most abból élők kibérelnék a kárpótlásra kiadott földeket. A belterülethez közeli, jobb földekért már érdemesebb mozdulni. A kijárás, a művelés éppúgy gazdaságosabb lehet, mint az itt már nem annyira remény­telen bérbeadás. A spekulálás ezen a ponton megakad, hisz a konk­rétumok még hiányoznak: ki tudja mennyi lesz az adó, a jövede­lemelvonás, s lesz-e a termékekre kereslet? Egyszóval, van-e értelme vállalkozni, pénzt befektetni? Lehet, hogy az a bizonyos nyúl nem is gyáva és kényelmes, csak óvatos. Étrendváltás előtt látni szeretné a menüt, s biztosítékot remél, hogy a vadász nem csőretöltött fegy­verrel váija. TÓTH SZELES ISTVÁN Mennyibe kerül nekünk a jugoszláv háború? Szeptember végéig - a tavalyihoz képest - 20 százalékkal csökkent a magyar-jugoszláv kereskedelmi forgalom. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának adatai szerint az elmúlt év első kilenc hónapjában a kétoldalú forgalomban 454 millió dollár értékű kiesés történt. Ebből 311 millió volt a magyar export, és 143 millió az import. Ugyanezen időszak 369 millió dolláros összforgalmából az export 243 millió, az import pedig 126 millió. Elsősorban élelmiszerex­portunk esett vissza, bár ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a magyar kínálat is csökkent, elsősorban élő állatokból. így a forgalom mérsék­lődése már márciusban megkez­dődött, amikor „még csak a szavak csatáztak" - mondotta az NGM illetékese az MTI munkatársának. A szaktárca nem tartja ka­tasztrofálisnak a forgalom csökke­nését, figyelembe kell venni ugyan­is azt, hogy a tavalyi, összesen 700 millió dolláros forgalom messze meghaladta a korábbi évek átlagát. Bár a minisztérium illetékese nem bocsátkozott jóslásokba, úgy vélte, hogy az igazi problémák - a mos­tani háború következményei való­színűleg jövőre jelentkeznek. Bár az sem kizárt, hogy ha konszo­lidálódik a helyzet, Jugoszlávia jó felvevő piaca lehet majd Magyar­országnak. Elmondta még azt is, hogy nincs jelentős kintlévőségünk, a magyar árukért rendszeresen be­folyik a pénz, mindössze néhány vállalat akad. amelynek várnia kell az ellentételre. (MTI) Légkamrás cipők gyártását kezdték meg Salgótarjában „New York Air" néven. Ezekkel a különleges sportcipőkkel versenyezhetnek majd a magyar sportolók az olimpián. A cipőn hát nem múlik... 500 milliárdra becsülik Mekkora a magyar magántőke? Az, hogy végül is mekkora nagyságrendet képvisel a magántő­ke a gazdaságban, szinte megálla­píthatatlan. Ez elsősorban a törté­neti örökség következménye. A pártállam utolsó évtizedeiben már jó lehetőségek nyíltak a magán­vállalkozásokra, ugyanakkor mindig is bizonyos bizalmatlanság övezte az ilyen kezdeménye­zéseket. Arról nem is szólva, hogy az adózási és egyéb szabályok erősen visszafogták a magán­vállalkozásokat, pontosabban arra ösztönözték, hogy rejtett formák­ban, a fekete gazdaságban fejlőd­jön. Ezt az örökséget még ma is követi a magánszektor, amiből az következik, hogy statisztikailag igen nehezen mérhető a teljesít­mény. A Privatizációs Kutatóintézet Lábadozásunk évei című kiad­ványa kísérletet tett a magánszféra teljesítményének megállapítására és igen érdekes eredményre jutott. A több irányú becslések is arra mutattak, hogy a magánszektor már most másfélszer akkora eredményt mutat fel, mint az állami, amelynek mintegy 2000 vállalata évi 100 milliárd forint adózott eredményt Kárpótlás - meghosszabbítva Meghoszabbították a kárpótlási igények beadási határidejét. Az eredetileg november 7-éig kitűzött ügyintézési határidőt december 16-án éjfélig tolták ki. Szegeden, a megyei közgyűlés épületében működő Kárrendezési Hivatalhoz is eddig nyújthatják be igényeiket a károsultak. A Budapesti Értéktőzsde forgalma Egyre gyakrabban hallunk olyan nagy értékű üzletekről, amelyeket magyar magántőkések, illetve magántulajdonosok társaságai kötnek. Több milliárdos vagyonok halmozódtak fel magánkézben. Komoly ipari üzemek vannak már magántulajdonban. A legismertebbek: Petrenkó János, a Peko Művek, vagy Pintér József, a Pintér Művek tulajdonosa már nem egyszerűen csak egy-egy gyárat, de valójában szerteágazó csoportos vállalkozásokat irányít Nemrég röppent fel a hír, hogy magántulajdonosok közel 600 millió forintért megvásárolták az Ybl Bank részvényeinek többségét és egy szintén magyar magántulajdonosi társaság vételi szándékot jelentett be az egyik legnagyobb magyar vállalatra, a Videotonra. tud felmutatni. A 12 ezer magáncég illetve vállalkozó adózott, illetve az adózást kikerülő eredménye eléri a 150 milliárd forintot. A legfőbb ágazatok, ahol a rejtett jövedelmek kialakulnak: az idegenforgalom, a magánépítőipar, a vendéglátóipar és a keres­kedelem. A szakértők szerint az itt keletkező nem hivatalos devi­zabevétel eléri a hivatalos idegen­forgalmi bevételek 2-3-szorosát. Ez mintegy 2 milliárd dollár évente. Ezek alapján a magán­szektor haszonhányada meghaladja a bankbetétek kamatait - ami logikus, hiszen egyébként a bank­ban tartanák a pénzüket -, ez közel 50 milliárd forintos éves nyereséget jelent. A tapasztalatok szerint a ma­gánépítőiparban, a könnyűipari bedolgozók körében, a vendég­látóiparban és a kereskedelemben egy bejelentett dolgozóra 4-10 be nem jelentett dolgozó jut. Abból kiindulva, hogy a be nem jelentett dolgozók által termelt nyereség legalább akkora, mint a bejelentett dolgozókra jutó, feltételezhetjük, hogy a magánvállalkozások adózott nyereségének 4-10-szerese is lehet a valós nyereség. Ez az adózott nyereséggel együtt közel 70 mil­liárd forint. Ha figyelembe vesszük a 4-5 milliárd dollárra becsült lakossági devizabetéteket, ame­lyekből mintegy 1,3 milliárd ta­lálható jelenleg magyar bankokban, harmadik tényezőként még 30-35 milliárd forintnyi adómentes pro­fittal is számolhatunk. Ezek a tételek összesítve adják ki a magánszektor éves 150 mil­liárdos nyereségét. Ebből követ­keztethetünk a magyar magántőke nagyságára is. Ahhoz, hogy évi 150 milliárd forint kamat keletkezzen a bankban, s mint ahogy ezt már megemlítettük, legalább 500 mil­liárd forintos betétre van szükség. Tehát a termelői és szolgáltatási szférában működő magyar magántőke értéke megközelíti az 500 milliárd forintot. P. P. Valutaárfolyamok (100 egységre forintban) Pénznem Vétel Kiadás Angol font 124%,78 13269,78 Ausztrál dollár 5753,12 6108,98 Belga frank 208,62 221,52 Dán korona 1109,20 1177,81 Finn márka 1768,86 1878,28 Francia frank 1258,90 1336,76 Görög drachma 38,36 40,74 Holland forint 3810,62 4046,32 ír font 11474,76 12184,54 Japán jen (1000) 554,87 589,19 Kanadai dollár 6521,03 6924,39 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4294,56 4560,20 Norvég korona 1195,97 1163,77 Olasz líra (1000) 57,46 61,02 Osztrák schilling 610,11 647,85 Portugál escudo 49,97 53,07 Spanyol peseta 68,28 72,50 Svájci frank 4900,24 5203,34 Svéd korona 1179,03 1251,95 USA-dollár 7338,11 7792,01 ECU (Közös Piac) 8794,48 9338,46

Next

/
Thumbnails
Contents