Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

KEDD, 1991. OKT. 29. KÖZÉLET 5 Főszereplők akkor és most Kis János meglepetésszerű távozása az SZDSZ éléről egyáltalán nem különleges esemény a magyar közéletben. Az elmúlt években a politika színpadára hirtelen új szereplők törtek be. Statisztákból sztárok lettek és viszont. A változások aránya meghökkentő. Az MDF Lakitelken született. Az első lakitelki találkozón 1987 szeptemberében a Lezsák Sándor kertjében összegyűlt 160 ember között a fővendég Pozsgay Imre volt, akkoriban a Hazafias Népfront elnöke, s az MSZMP-n belüli reformerők vezetője. Ott volt a későbbi SZDSZ-ból Konrád György, a mai MSZP-ből Kása Ferenc, a későbbi kisgazda vezető, Dragon Pál. De nem volt ott például Antall József vagy Kónya Imre. S hiányoztak - mert a találkozó legalitását féltve nem hívták meg őket - a demokratikus ellenzék szamizdatos „kemény magjához" tartozók, például Kis János. Demszky Gábor vagy Kőszeg Ferenc. Amikor 1989 júniusában az MDF párttá alakult, az MSZP-ből alig fél évvel korábban kiebrudalt Bíró Zoltán lesz annak első ügyvezető elnöke. Ezt a tisztséget csak néhány hónapig tölti be, mert októberben az MDF Országos Gyűlése Antall Józsefet választja a párt elnökévé. Bíró Zoltán azonban továbbra is az elnökség tagja marad, még egy évig, mert 1990 novemberében - tiltakozásul a párt jobbratolódása ellen elnökségi tagságáról lemondva kilép az MDF-ből. Régi barátja, Pozsgay Imre ugyanazokban a napokban bejelenti kilépését a Magyar Szocialista Pártból, amelynek akkor parlamenti frakcióvezetője, egy évvel korábban pedig köztársasági elnökjelöltje volt. Nyers Rezső helyét az MSZP élén Horn Gyula foglalja el. Pozsgay és Bíró pedig idén májusban együtt jelenti be a Nemzeti Demokrata Szövetség megalakítását, ami a politikai színtér centrumában baloldali, nemzeti és népi értékeket kíván képviselni. Ahogy ellenfeleik nevezték őket, az MDF „Cs gárdája", a három író, költő, Csengey, Csoóri és Csurka. a párt elnökségében a nép-nemzeti szárny reprezentánsa. Közülük Csengey Dénes, a párt „harcos frontembere" idén tavasszal elhunyt harmincnyolc éves korában. Csoóri Sándor, aki a hetvenes évek vége óta a magyar ellenzék talán legtekintélyesebb személyisége volt, a Hitelben tavaly megjelent visszaemlékezése miatt támadt vihar nyomán gyakorlatilag visszavonult a politikai életből. Hármuk közül ma egyedül Csurka István tartja a frontot pártjában és a Parlamentben. Végig az első vonalban szerepel Für Lajos - 1989 végén köztársasági elnökjelölt. '90 tavaszától honvédelmi miniszter, s a közvéleménykutatások szerint az MDF legnépszerűbb politikusa. A lakitelki házigazda, Lezsák Sándor költő, tanár, nem találta a helyét a kormányzópárt professzionalizálódó és szükségképpen bürokratikus központjában. Visszavonult a háttérbe és Lakitelekre. Távozott az MDF másik alelnöki posztjáról Kiss Gy. Csaba is, aki tavaly decemberben azért mondott le, hogy tiltakozzon „az MDF-ben eluralkodó antidemokratikus tendenciák, a prezidenciális rendszer" ellen. Az SZDSZ 1988. november 13-i alakuló közgyűlése 8 ügyvivőt választ, ezek Göncz Árpád, Iványi Gábor (lelkész, a SZETA egyik megalapítója). Kőszeg Ferenc (a Beszélő szerkesztője). Magyar Bálint, Mécs Imre, Szabó Miklós, Szentiványi István, Vass István. Ma valamennyien parlamenti képviselők, s közülük egyedül Vass István az. akiről nemigen hallani. 0 15 évesen részt vett az 1956-os forradalomban, s ezért 4 évet töltött rács mögött, később még kétszer ítélték börtönbüntetésre. Érdekes, hogy '88 végén még sem Demszkyt, sem Kist nem találjuk az ügyvivők között, sőt az SZDSZ mai vezető személyiségei közül Pető Iván vagy Tölgyessy Péter még a 35 tagú tanács névsorában sem szerepel. A Független kisgazdapárt egy nagy mültú szervezet újjászületéseként lépett színre 1988 novemberében, s élére - ha mint kiderült csak rövid időre is - a régi Kisgazdapárt még (itthon élő) két legtekintélyesebb politikusa, elnökként Pártay Tivadar, főtitkárként Futó Dezső állt. Az elmúlt két és fél évben szinte követhetetlenné váltak a vezetőcserék a pártban. Volt elnök Vörös Vince (1935 óta az FKgP tagja), Nagy Ferenc József és Torgyán József főtitkár Prepeliczay István, Oláh Sándor és Németh Béla. Mindenesetre Pártay Tivadar a maga részéről Torgyán júniusi elnökké választása után kilépett a pártból. A legkevésbé sem „botránypárt" a Kereszténydemokrata Néppárt, amelyet a háború utáni, Barankovics-féle Demokrata Néppárt utódaként szervezett meg 1989 márciusában Keresztes Sándor. Amikor a politikust tavaly hazánk vatikáni nagykövetévé nevezték ki. Surján Lászlót választották utódául. A pártban eddig a legnagyobb feltűnést keltő személyi változás azonban az volt. amikor Ugrin Emese, aki a pártnak megalakulása után egy éven át főtitkára volt. idén nyáron átlépett a Kisgazdapártba. És végül: a viszonylagos stabilitás jegyeit mutatja a Fidesz. Talán azért is, mert alapítói meglehetősen zárt körből, az ELTE Bibó István jogász szakkollégiumából kerültek ki. Az alapító nyilatkozatot 1988. március 30-án 37-en írták alá. Az ekkor létrehozott Választmány tagjai: Deutch Tamás. Fodor Gábor, Orbán Viktor, Tirsch Tamás, ma is a helyükön vannak. HAJDÚ ANDRÁS Vállalkozó önkormányzat? Elkészültek az önkormányzatok gazdálkodását szabályozó legfontosabb törvények, másrészt egyre nyomasztóbbak azok a folyamatok, amelyek az önkormányzatokat aktív gazdálkodásra késztetik. Ingatlanvagyonuk egy része már felmérhető, s az állami vagyon privatizálásán keresztül eddig is jelentős vagyonrész került a tulajdonukba, elsősorban az iparosodott vidékeken, ahol a nagyvállalatok átalakulása történt meg. Nagy gondot jelent a kommunális szolgáltatások fenntartása. Az önprivatizáció az első lépcsőben nagyrészt egykori tanácsi alapítású vállalatokat fog érinteni. Alakul az önkormányzatok portfólió-vagyona. A Budapest Holding hosszú ideje dolgozik az önkormányzatok privatizációs, vagyonkezelői modelljének kialakításán. Dr. Vági Pál vezérigazgató-helyettessel a Budapest Holding által ajánlott megoldásról beszélgettem. - Mi szükség van a „messziről jött" cég tanácsaira az önkormányzati vagyoni működtető szervezetek létrehozása során ? - A településeken a korábbi, tanácsi szervezeteknél önállóbban kell gazdálkodni, melyhez a vagyoni feltételek megteremtése nélkülözhetetlen. Mi úgy ítéljük meg, hogy erre jellegüknél fogva az önkormányzatok hivatalai nem képesek. Vannak tiszteletre méltó kezdeményezések, de vélhetően tévedésen alapulnak, ugyanis az önkormányzat feladata a lakosság életterének, komfortjának biztosítása, szervezése. Ezzel szemben a vagyonnal való gazdálkodás egy másik cél, amikor a maximális hozam elérése dominál. E kettő ütközik egymással. Ha egy szervezetben maradnak, akkor visszajutunk a régi. tanácsi rendszerbe. - Ezzel szemben mit javasolnak önök? - Önálló, vállalkozói alapon működő szervezetet kell létrehozni, amelyek a hivatali apparátuson kívül működnek. - Jó néhány újabb íróasztal... - Ezek picurka, kis alaptőkéjű, néhány főt foglalkoztató szervezetek. Azokat a vagyonelemeket kell erre a társaságra rábízni, amelyek vállalkozási alapon kezelhetők. Természetesen ebbe a körbe nem tartozhatnak az oktatási, egészségügyi intézmények, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő részvények. üzletrészek, a földtulajdon és a tanácsi alapítású vállalatok. Az így kialakított vagyonkezelő szervezetnek az lesz a dolga, hogy forrást biztosítson az önkormányzat működéséhez. - Mi a garancia, hogy az önök által javasolt szen'ezet jól ellátja a rábízott feladatot? - Nagyon fontos, hogy az önkormányzat őrizze meg a többségi tulajdont. E többségi jogával élve szabhatja meg a vagyonkezelő mozgásterét, amelyen belül, éppen a garanciák miatt szabadságot adhat. Csak a fő célt tűzi ki. Például, ha üres a kassza, akkor megszabja, hogy az év során menynyi hozadékot vár el, ha pedig későbbi fejlesztésre akar tartalékolni, akkor kitűzi a vagyon növelésének szintjét. - Egybeesik az önök modellje a nemzetközi gyakorlattal? - Ebből a szempontból rendkívül vegyes a kép, vannak hasonló és teljesen eltérő konstrukciók, de semmiképp sem szerencsés az összehasonlítás. A nagy hagyományokkal rendelkező polgári demokráciákban az önkormányzatok rendelkeznek vagyonnal, de annak aránya és struktúrája nem hasonlítható az itteni, centralizált állami vagyon lebontása utáni helyzetben kialakult részesedéshez. - A Budapest Holding milyen szerepet vállal az új típusú vagyonkezelői modell megvalósításában? - Közreműködünk a működtetési metodikák kialakításában, gesztoráljuk a rendszer elveit. Ezen •kívül - helyzetünknél fogva - abban tudunk segíteni, hogy a vagyonkezelő szervezetek vállalkozásaikhoz megtalálják a megfelelő partnereket. Magyarország még mindig Budapest-centrikus. Vitatható, hogy ez jó, vagy sem, de amikor valaki befektetőket, tőzsdei partnereket keres, ezt nagy valószínűséggel a fővárosban találja meg. Az ilyen kapcsolatok kialakításában szintén tudunk segíteni. ZELEI BÉLA SF—7750 FENYMASOLO CSAK NÁLUNK! Most 30 000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Szeged, Széchenyi tér 2/A Tel.: (06)-1-166-7032, 166-7449 Biztosításunk garancia K % G GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. lik A kormány viszonya A Szonda-Ispos közvéleménykutató intézet az ország felnőtt lakosságát reprezentáló ezer ember válaszai alapján tükröt tartott az önkormányzatok elé. Most a tanulmány azon részét ismertetjük, mely a kormánnyal és a köztársasági megbízotti hivatalokkal való viszonyra utal. Az önkormányzatok a hatalmiközigazgatási struktúra részét képezik, s így sok tekintetben kötődnek a kormányzati szervekhez. A kérdezettek megosztottak annak megítélésében, hogy a kormány miként viszonyul az önkormányzatokhoz. Több mint egyharmadnyion - 36 százalék - úgy vélekednek, hogy a kormány (egy kicsit vagy nagyon) nehezíti. Nagyjából egynegyednyien - 27 százalék - pedig úgy látják, hogy (egy kicsit vagy nagyon) segíti az önkormányzatok tevékenységét. A megkérdezettek 19 százaléka nem tudta a kormány hozzáállásának irányát egyértelműen meghatározni. Úgy gondolják, hogy van amiben segíti, és vagy amiben nehezíti az önkormányzatokat. 18 százalék egyáltalán nem tudott válaszolni a kérdésre. Az önkormányzatok tevékenységének, döntéseinek törvényességi felügyeletét a régiként működő köztársasági megbízottak látják el. Ennek az intézménynek a létéről a megkérdezettek 40 százaléka hallott. A városok lakói, a középkorúak és különösképpen a diplomások (70 százalékuk) az átlagosnál tájékozottabbnak mondhatók. Arról viszont, hogy mi a feladata a köztársasági megbízottnak, elég kevesen tudnak. Az intézmény létét ismerők 58 százaléka (az összes megkérdezett 23 százaléka) említett valamilyen tevékenységet. A válaszadók 22 százaléka tulajdonképpen „helyes választ" adott, hiszen az önkormányzatok tevékenységének törvényességi felügyeletét tartják a köztársasági mtgbízottak feladatának. Elsősorban a budapestiek, a felsőfokú végzettségek említették ezt a jogkört. Csaknc.n ugyanenynyien (19 százalék) valamivel általánosabban fogalmazva, a törvényesség betartását felügyelő funkcióról beszél. Feltehetően ők is az önkormányzatokra vonatkoztatták válaszukat, bár erre nem tértek ki. Ez a választípus a közép- és felsőfokú végzettségűek körében elterjedt. HT Press Most megtudják: hol lakik a jóisten - A szocialista párt az önkormányzati és a parlamenti munkát is csapatmunkának tekinti. Ezért elhatároztuk:- országos jelentőségű szakértők bevonásával az önkormányzatok gazdálkodását, politikáját, egészségügyét, szociális- és oktatáspolitikáját elemző továbbképzéseket és regionális szinten feladatorientált konzultációkat tartunk - foglalta össze a szocialistapárti önkormányzati képviselők megyei találkozójának eredményét Básthv Gábor, a szegedi közgyűlés tagja. - Egy esztendeje működnek a települési önkormányzatok. A szocialistáknak mi a véleménye az önkormányzati törvényről? - A törvény meghozatala előtti viták nyomán az egész önkormányzatiságot „forradalmi romantika" lengte körül. Ennek egyik jellegzetessége az erős megyeellenesség. Az önkormányzati törvény két, eltérő koncépció elhibázott kompromisszuma, ami működésképtelen rendszert eredményezett. Létezik több mint háromezer, egymástól elkülönített önkormányzat, de közöttük nincs a törvény által garantált kapcsolat. Erre ráépült a regionális kormány szerepében tetszelgő köztársasági megbízotti rendszer, amit én prefektusi rendszemek szoktam nevezni, mert egyesíti magában a kormányzati túlzott szerepvállalást és az egykori főispáni mindenhatóságot. A törvény megadta az önkormányzatiság esélyét, de eszközrendszer nélkül. Világos: az egyszintű önkormányzati rendszer sokáig nem tartható. - Sokan a hatásköri törvénytől várták az önkormányzatok működőképességét. - Ez a törvény nem hatáskört, hanem sorai közt az 1950 előtt létező közigazgatás restaurálását hozta. Ebben a köztársasági megbízotti rendszer mellet az úgynevezett centrális alárendeltségű (másképpen dekoncentrált) kormányhivatalok, azaz a „dekók" megjelenése a kormány hatalmának kiterjesztésével azonos. Ijesztő arra gondolni, hogy a tanácsrendszer bevezetése előtt több mint negyven ilyen hivatal működött az országban. Most szédületes gyorsasággal épülnek ki a kormányhivatalok, igen jól fizetett szakembergárdával. Úgy látjuk, egy új, kormányhű hivatalnoki osztály létrehozása folyik, amellyel a hatalmon lévő pártok biztos szavazóbázist kívánnak maguknak teremteni. Ez lesz az új középosztály, nem a vállalkozók rétege. -A törvényalkotás korlátozza az önkormányzatok hatáskörét? - A kárpótlási törvény például furcsa módon éppen az önkormányzatokat nem kárpótolja, holott vagyonukat annak idején államosították. Ezt a kormányzati alapállást igazolja az egyes állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény is, amelyből kiderül: az önkormányzatok hasznot hajtó vagyont nem fognak kapni. Ebből következik, hogy egyre inkább kiszolgáltatottak a kormányzati jóindulatnak. A kormány meg fogja mutatni: hol lakik a jóisten. A BM-hivatalokban az önkormányzatok támogatásait érdekképviseleteik, a megyei közgyűlések kikerülésével fogják szétosztani. Az egyházi tulajdon rendezése is önkormányzatellenes, mert nem lesz miből visszaadni a kért ingatlanokat az önkormányzati alapszolgáltatások súlyos csonkítása nélkül. - Az év vége felé egyre többet hallani: az önkormányzatok gazdasági helyzete kritikus. - Országos tapasztalat: a települések 10-11 hónapra elegendő pénzzel rendelkeznek, ami utolsó hónapokban az alapszolgáltatást is érintő pénzügyi válságot okozhat. A helyzet tovább romlik: ugyanis jövőre az önkormányzatok kiadásának csak 60 százalékát kívánja fedezni a kormány a normatív rendszerrel. A pályázható céltámogatási összegek nevetségesen alacsonyak. Jellemző a kormányzat magatartására, hogy egy meg nem hozott, '92-es céltámogatási törvény alapján most kérik a közgyűlési határozatokkal megtámogatott pályázatokat. Adókivetési kényszerbe kerülnek az önkormányzatok, mely főleg a nagyvárosokban a jelenlegi ellenzéki közgyűlések ellen fogja hangolni a polgárokat. Több jel arra utal, hogy a nem ellenzéki támogatású és kisebb települések politikai szempontból kormányzati támogatást fognak kapni. - A politikai szempontok sajnálatosan már most jellemzik a közgyűlési munkát. - Furcsa kettősség figyelhető meg. A nagyvárosi önkormányzatokat túlpártosodás jellemzi, míg a kisebb településeken a közvetlenül érzékelhető, szortító gondok elmossák a párthatárokat. Másik jellegzetesség, hogy a politikai és szakmai döntések keverednek. Gyakori hiba az önkormányzat és a hivatal feladatkörének összemosása. A régi apparátussal szembeni, főleg politikai természetű bizalmatlanság a teljes kádercsere rémképét vetíti előre, aminek következménye a szakemberek elvándorlása a polgármesteri hivatalokból. Az MSZP szerint az á'talános pártellenesség gerjesztése hiba, mert a pártoknak meg kell találnunk a pluralista rendszert jellemző szerepüket, mely azt jelenti, hogy a koncepciókra kell szorítkozniuk, s ezek kompromisszumos közelítésével a lakosság érdékeit kell szolgálniuk. -A tapasztalatok alapján a szocialista párt milyen tennivalókat lát? - Az autonóm önkormányzatok nem képesek ellátni a térségi feladatokat, ezért elkülönültség helyett összefogásra, kooperációra van szükség. A megyeellenességnek véget kell vetni, mert a középszintű koordináció elengedhetetlen. Az új, integráló szerepű, gazdasági eszközökkel rendelkező megye a „káembéhás,, és „dekós" hálózat túlnövéseit ellensúlyozhatja. A megyei jogú városok kiragadása természetes közegükből tarthatatlan állapotot eredményezett: megyei jellegű feladatokat kellene ellátniuk az ehhez szükséges eszközök nélkül, ugyanakkor itt is egyszintű közigazgatás valósult meg. ami visszalépés a tanácsrendszerhez képest is. Az önkormányzatok jelenleg létező érdekképviseleti rendszere pártelvű és megosztott. Ennek megszüntetése érdekében létrehozzuk a nagyobb települések, majd a kisebbek probléma és érdekcentrikus találkozóját. Az állampolgárok nem érzékelik a változást, ezért szorgalmazzuk a civil szférával való kapcsolatot, minden olyan állampolgári kezdeményezést felkarolunk, mely demokratikus célokat szolgál. UJSZÁSZI ILONA