Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

ÉPÍTÉSZET 5 kus templomának terveit). E/eket a munkákat csak egy jól működő szervezetben végezhettük el. Ebből a szempontból talán azt is fontos megjegyezni, hogy nem teszünk kü lönbséget kis és nagy feladat között. Hogy vállalkozó építész va­gyok-e vagy sem. nem tudom, de ­és ez, túl az ötvenen nem könnyű ­igyekszem válaszolni a kor kihívására. "Meleg ház = „melegház?" Válaszol: dr. Rózsa Sándor A húsz éve Kölnben élő, újvidéki születésű szakember színes, néha kifejezetten mulattató előadásában arról a folyamatról beszélt, amelyet Németországban „energiaforradalomnak" neveznek: egész községek kapcsolják le magukat a nagy energiahálózatok­ról és válnak önellátóvá. Ahhoz, hogy igazából fölfogjuk, mennyi energiát használunk ­gyakran: pocsékolunk - el, először is tudnunk kellene, mennyi is egy kilowattóra energia „munka­ellenértéke". Dr. Rózsa Sándor ­aki energiakutatóként a Bund Köln Energieschule vezetője, és tagja a 200 ezer főt számláló német környezetvédő szervezetnek is ­kiváló módszert javasolt a mérték­egység „hitelesítésére:" 730 darab 50 kilogrammos zsákot kell felcipelnünk egy tíz méter magas padlásra, és pontosan egy kilo­wattóra energiát fogunk így „megtermelni..." Az építészetről szólva dr. Rózsa Sándor elmondta, hogy a háztartási energia fele fűtésre megy el. már csak ezért is fontos tudni, milyen hatásfokkal működik a melegítő­rendszer. A német energiakon­szernek stratégiája manapság az, hogy fogyasztóiknak szobahő­mérsékletet adnak el. s ehhez kölcsönzik a gázkályhát és a hozzá tartozó fűtési rendszert. Mutatott egy „szigetelőfüzetet" is, amely top-listát ad a' Ic'gkíT lönfélébb melegmegórzési módok hatékonyságáról, méghozzá már­kában kifejezve. Ha szökik a meleg, nem kell azonnal új ablakot beépíteni: a régi nyílászárók jó szigetelése évi 200 márkát hoz a konyhára. Ezután jöhet a radiátor­test mögé szerelt hővisszaverőlap. a szigetelőtapéta, a fal üregeinek tömítése, és csak valahol a sor végén szerepel a/ ablakcsere. A következő stratégiai lépés a fűtés hatásfokának javítása. Meg kell fogni a füstgázzal kiszálló hőt, segít az időjárásfüggő fűtés­szabályozó és a visszahűtéses kályha. Egyszóval nem a varjakra kell fűteni. Aki teheti, ilyen „szolárházat" (vagy ha úgy tetszik: „meleg­házat") épít ma Németországban. Csak a kamara ír 11 " '1111 / / ígja tervezhet!" Korunk hose a vallalkozo epitesz - vélekedik dr. Müller Ferenc A Magyar Építőművészek Szö­vetségében is megindult az átala­kulás: a megváltozott társadalmi viszonyok lehetővé, s ugyanakkor szükségessé tették, hogy valódi érdekképviselet jöjjön létre. Az utolsó közgyűlésén már ideiglenes elnökké választották dr. Müller Ferencet, s 1991 februárjában véglegesen megerősítették posztján. A konferencia egyik szü­netében beszélgettünk. - Miért volt fontos a szövetség átalakítása? - Miként a gazdaságban, itt is a szakmai önkormányzati elv érvényesül. A rosszul művelt foglalkozási területek veszélyesek a társadalomra. Az állam most arra kötelezi a különféle szakmákat, hogy akadályozzák meg a további károkozást. Lemond jogainak egy részéről, ennek fejében viszont magának a szakmának kell vi­gyáznia arra, hogy területén csak az működhessen, aki valóban ért is hozzá. - A kamara hogyan teljesítheti ezt a feladatot? - Most készül a kamarai tör­vény. amely kimondja majd. hogy a hivatás űzése tagsághoz kötött. Építészeti tervezést csak a kamara tagja végezzen! A testület alapvető feladata, hogy - amint az iparosok testülete - védje a szakma becsü­letét. - A szövetség nem tudta betölteni ezt a feladatot? - A politikának korábban nem lehetett egyenrangú partnere. Szakmai kritikával élt ugyan, de ennek csak a régi politikai rendszer bomlási időszakában kezdett súlya lenni. - Mi lesz az új kamarai tör­vényben? - Maga a törvény elfér egyetlen lapon, csak azt rögzíti, mely testü­leteknek kell kamarát alkotni, valamint kiköti, hogy csak az alkotmány szellemében működ­hetnek. A részletes szabályozás a kamara alkotmányozó munkájának eredménye lesz. Az alapszabály kidolgozásán már egy éve dolgozik a szervezőbizottság - ez a cím kö­rülbelül ötven embert takar. Az kívül a mellékletek határozzák majd meg a tervezői jogosultságot, a verseny szabályait, a tervezői díjakat, a biztosítást, a fegyelmi szabályokat, és ezzel még nem teljes a sor... - Másodszor kerül szóba a tervezői jogosultság. Ennek bi­zonyára megvan az oka. - A legtöbb baj abból adódik, hogy ma Magyarországon talán ötezren tervezhetnének, ezzel szemben tizenötezren rendelkeznek tervezési jogosultsággal! A tech­nikusokra, és a más irányban képzett mérnökökre gondolok... A kamarába viszont csak e^t az Sokat ígérő címmel - Építészet '91 - rendeztek nemrégiben kétnapos előadássorozatot a Forrás Szállóban. „Szakkiállítás és konferencia" - ez állt a programlapon. A rendezők (a Triplax Bt. és a VNM Iroda) így fogalmazták meg céljaikat: „Rendezvényünk középpontjában a vállalkozó építész áll. aki az új építészeti eljárások, építőanyagok céltudatos alkalmazásán túl ahhoz, hogy alkotásait értékesíteni tudja, kénytelen vállalkuzni." A meghívó arról tudósított, hogy a két napon előadást tart itt építész, ügyvezető, a szakmai érdekvédelmi testület elnöke, egyetemi tanár, szaktanácsadó. Ebből is kiolvasható volt a szándék: találkozzon tervező, elméleti szakember és gyártó, s szakmai. baráti kapcsolatok érlelődjenek. ötezer, valóban tervezésre alkalmas szakembert fogjuk fölvenni. Igaz, ott lesz a három év türelmi idő, amely alatt megszerezhető a hiányzó tervezési gyakorlat. - Előadásában szenvedélyesen beszélt az építési hatóság rangjának visszaállításáról. Hogyan képzeli ennek megvalósítását? - Tarthatatlan az az állapot, hogy olyan hivatalnokok bíráljanak el terveket, aki szakmai képzettség tekintetében nem partnerei a tervezőknek. Ezt a munkát is épí­tészeknek kell végezni. - Az építtető viszont ezután is az olcsóbb tervezővel dolgoztat, s ez eddig sem használt a színvonalnak. Itt hogyan érhető el változás? - Hát igen, a pénz mindig döntő tényező lesz... De meg kellene értetni mindenkivel, hogy ha már milliókat fektet egy házba, akkor ne azon a néhány ezer forinton spóroljon, amennyivel kevesebbe kerül a fiókból előhúzott, színvo­naltalan tucatmunka. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen házban fogja leélni az életét. - Egy építész szerencsésnek nevezte az Ön elnökké választását, mert menedzserszemléletet hoz a kamarába. Ezt Ön is szükségesnek tartja? - Nem titok: az Iparművészeti Főiskola Menedzserképző Intéze­tének főigazgtója vagyok, és szeretem a szervezői, rendszerezői munkát. De gyakorló iparmű­vésznek is mondhatom magam, ipari formatervezéssel, és alkal­mazott grafikával foglalkozom. Talán az építészetben sem vagyok egészen kontár: huszonöt éves közéleti múltam van e területen. A kamarában végzett munkámról szólva tudomásul kell vennünk, hogy a közélet játékszabályai is megváltoztak. Ha eredményesen akarjuk képviselni a szakmánk érdekeit, akkor nem árt, ha tudjuk, mit és hogyan lehet elérni, amikor például egy államtitkárral tárgya­lunk. De a kamara maga is vál­lalkozóvá válik: gazdálkodnunk kell a pénzünkkel, befeketni, gya­rapítani. mert az állami támogatás sokkal kevesebb, mint a régi időkben volt A vállalkozó: Novak István (részletek az előadásból) „Az ötvenes évek elzártsága és a szocreál után az egyetemen ta­nárainkkal együtt ismerkedtünk a modern építészettel. Az újdonság ízleiése szinte eufórikus állapotban tartott bennünket - így léptem én is a funkcionál ista modern építészek táborába. Az új építészeti felfogás gyakorlatának színterét az állami tervező iroda jelentette akkoriban. E hely szülötte a „hivatalnok építész," aki - ha megfelelően alkalmazkodott - eljuthatott egészen a ranglétra csúcsáig. Az elmúlt évtizedben megszűnt az építészeti felfogás egysége, nagy hangsúlyt kapott az előző generáció tevékenységének elíté­lése, a korábbi tendenciák gyökeres megváltoztatásának vágya. Egyfaj­ta metamorfózis következett az építészetben, s e mellé párosultak a rendszerváltás adta új lehetőségek. Kitágult a működési formák köre, jelenleg a kis szerveződésektől a nagy állami irodákból megmaradt töredékekig minden megtalálható. Az új helyzetben az építész szerepe alapvetően megváltozott. A követendő magatartás - nyugatról vett minták alapján - pontosan meghatározható, de nálunk még nem kristályosodtak ki az erő­vonalak. az építész és az építészet keresi helyét a társadalomban. A gazdasági helyzetből következően kevesebb a megbízás, megjelent a munkanélküli építész, aki munka­erejét már áron alul is eladná. A megváltozott viszonyoknak csak a „vállalkozó építész" tud megfelelni. A társadalomnak is alapvető és hosszú távú érdeke, hogy biztosítsa a tisztességes verseny feltételeit, és ne az ol­csójánosok, a jó kapcsolatokkal rendelkezők, hanem a szakmailag legjobbak jussanak lehetőséghez. Vállalkozni persze kevés tehet­ség és alkalmasság nélkül. Kis túlzással állíthatjuk, hogy a pá­lyázatok. tervek, és főként a meg­valósult művek bármely más szak­ma művelőjénél jobban és egyér­telműbben minősítik az építészt. A jól működő szakmai közélet ­amely természetéből fakadóan értékrendet is teremt - a társadalom egésze számára bizalomkeltő, garanciát nyújtó kijelző. Ebből következik, hogy a vállalkozó építésznek a rá háruló társadalmi várakozásnak is meg kell felelnie. A mi vállalkozásunk ­ahol mint alapító dolgozom - fela­datának tekinti, hogy erejéhez mérten hasznára legyen környeze­tének. Más munkáink mellett díjtalanul készítettünk terveket (például a szegedi fedett uszoda vázlattervét, a piarista gimnázium helykijelölési dokumentációját, és a Magyarok Világszövetsége felkéré­sére a szlovákiai Ajnácskő katoli­Velence - és a szegediek A konferencián' nem került szóba a Velencei Építészeti Biennálé, de ha már Építészet '91 volt a két nap címe, talán mégis érdemes néhány szót ejteni róla. A „Családi Ház" magazin - amely alcímében közli, hogy az „Építkezők, építtetők, építészek, vállalkozók és reménykedők lapja" - idei negyedik számában dr. Gáborjáni Péter nemzeti biztos gondolatait közli a kiküldött magyar anyagról, amelynek összefoglaló címe is van: „Magyar organikus építészet." Az „organikus," azaz szerves építészet mibenlétéről töprengő bevezető fontos ismérvként a népi, falusi építészethez kötődő, leegyszerűsített szerkezeti rendszert említi, más fölfogások szerint a környezet meglévő értékeire kell támaszkodni, de talán a legjellegzetesebb szempont a szellemi építkezés. A világnak ezen a téren Frank Lloyd Wright házai szolgálhatnak például. A magyar organikus építészet képviselői közül a nemzeti biztos Csete Györgyöt és Makovecz Imrét említi elsőként, mint az irányzat iskolateremtő vezetőit. A biennálé figyelmének középpontjában idén a családi ház áll, az egyedi családra méretezett lakás. „Milyen lehet egy magyar lakás az ezredfordulón? Feltehetően: környezetbarát, energiatakarékos, saját energiaforrásokat hasznosító, természetes, a későbbiekben könnyen leépülő, bontáskor újra hasznosítható anyagokból készített." A lap közli még a Velencében kiállító magyarok névsorát is. Harminchárom név - egyetlen szegedi sincs köztük. Vajon miért? Városunkban nem épü Inének a fenti követelményeknek megfelelő házak? Hazai viszonyok közt elismert, díjazott, kitüntetett építészünk Szegeden is van. ráadásul nem is egy. Miért hiányoznak mégis? Kívül esik érdeklődési körükön a családi ház tervezés? Talán ennek is megvan az oka, csak még senki sem fogalmazta meg, ezért most csak találgatni lehet. Kisebb lenne a rangja ennek a műfajnak, esetleg az igazán igényes, fizetni is tudó, pénzzel és ízléssel is bíró megbízó hiányzik? Mert azt vélhetőleg senki sem állítja, hogy a kvalitáson múlik... Tehát marad a kérdés: miért? Bioszolár Elképesztő, mennyi mindentől érezhetjük rosszul magunkat meghittnek gondolt otthonunkban, sőt még „bele is betegedhetünk a lakásba" - ez derült ki dr. Kuba Gellért egyetemi tanár (BME) előadásából. A bioépítészetben két irányzat működése figyelhető meg: az egyik az épített környezet biológiai hatását vizsgálja, a másik viszont az emberi érzékek-érzések irányából közelíti meg a problémákat. A szociológiai hatások közül ismert a lakásméret, a tömeges együttélés szerepe: a kiválóan ellátott, de nagy számban összezárt patkánypopuláció vizsgálatakor kiderült, hogy az állatok ingerültsége ugrásserűen nőtt, és a nagy sűrűség nem használt a hímek férfiasságának sem... De a pszichológiai hatások sem kevésbé kártékonyak: a taszító építészeti környezet, a növényzet hiánya, az elhanyagolt, vagy éppen monoton külvilág - nézzünk ki egy lakótelepi ház ablakán! - jelentősen hat még akkor is, ha esetleg nem tudjuk pontosan megfogalmazni rossz érzésünk okát. A rossz szellőzés a levegő pozitív ionizációját idézi elő - erre még „rásegít" a dohánvhzás és a műanyag szőnyeg. Balszerencsés esetben a lakás nagy változatossággal képes mérgezni a gazdáját. A lassan, sokszor hónapokon át párolgó oldószerek, lakkok daganatos betegségek keletkezését okozhatják, a „műfa" évtizedeken át alkalmazott anyaga, a formaldehid ugyancsak veszélyes. A légtömör ablaknak köszönhetően megeshet, hogy a lakáson belül tíz százalékkal nagyobb a levegő szennyezettsége, mint odakint. A zaj hatásmechanizmusánank lényege, hogy csökken a szervezet B-vitamin készlete, s ettől leszünk idegesek. A légköri és a talajból érkező sugárzás mellett még egyes építőanyagok is rossz hatással lehetnek az emberre. Dr. Kuba Gellért szerint minden káros a szervezetre, amihez az evolúció során nem szokott hozzá. A „bioszolár" épületet mindezen ismeretek birtokában kell megtervezni: sok természetes fény, jó szellőzés, „emberbarát" fűtés... voltaképpen „csak" ennyi az egész.

Next

/
Thumbnails
Contents