Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

II 2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. OKT. 28. Nem/.eli kommunizmus után hisztérikus nacionalizmus jellemezte egy francia hetilap a hét romániai hangulatát, a lap jellemzését pedig úgy lobogtatták a bukaresti nemzetgyűlés patriótái, mint az ellenség keze müvét: térségünk elmúlt hetét valóban egy felizzó gyűlolkúdési hullám tartotta kétségbeesésben, úgy Romániában, mint a néhai Jugoszláviában is. Az egyetlen békére utaló, biztató momentum tőlünk távol, Madridban készül kibontakozni, ahol az Egyesült Államok és a Szovjetunio védnöksége alatt sikerült tárgyalóasztalhoz invitálni Izrael, valamint az arabok képviselőit. (Távol a józan észtől) Hol vannak már azok, a magyarok szempontjából viszonylag békés napok, amikor úgy tűnt, hogy a román kormányalakítási tárgyalásokon egyenrangú félként kezelik a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, és a kinevezett kormányfő, Theodor Stolojan komolyan fontolgatta kulcsfontosságú államtitkári posztok adományozását a magyar pártnak? Egyetlen hét alatt alapvetően változott a hangulat, és mára már nem is az agyagfalán instállani óhajtott székely autonómia, hanem egy nagyon erős reakció formálja az eseményeket. Isten tudja honnan, dc a román parlament képviselőházi bizottságának sikerült előhalásznia egy régi jelentést, mely eredetileg a két évvel ezelőtti decemberi fordulat történéseit lett volna hivatott elemezni Hargita és Kovászna megyékben A jelentést, mely az egykori elnyomó rendszer kiszolgálóival szembeni székelyföldi üldözésekről szólt kikozmetikázva, a románság elleni üldözésre változtatva terjesztették a parlament elé. Úgy. hogy a hatórás vitát egyenesben közvetítette a román televízió - benne azokkal a magyarellenes kirohanásokkal, melyekre a francia hetilap címe is utalt. Kollektív bűnösség - a felszólalók szerint ez a valóság. A magyar lakosság egésze, visszamenőlegesen és megelőlegezetten, felelős olyan bűnökért, melyek vagy sohasem létezlek, vagy mindössze egy gazdasági csődben vergődő ország vezetőinek önigazolási kísérleteiben éltek. A közhangulat fclkorbácsolása és természetesen a valós gondokról való figyclcmclterelés mellett ez volt a jelentés és a vita legnagyobb veszélye. (Egy lépés és: Jugoszlávia) A román honatyák legtöbbje eme erőltetett párhuzamra építette mondanivalóját. Magyarország - szerintük kétfrontos, felszín alatti háborút folytat azért, hogy miután politikai szabotázzsal tönkretette a két országot, területeket szerezzen tőlük. És mert a félelem (és a bűntudat) nagy úr, a lakosság tudatába akaratlanul is úgy vonul be Magyarország, mint hatalmas ellenség, amelytől félni kell, melynek közeledéseit s egyáltalán minden lépését alapos fenntartásokkal kell fogadni, mert mögötte valami rossz szándék húzódik. Az Azi című kormánypárti napilap publicistája szerint Magyarország abba a helyzetbe jutott a huszadik század végérc, mint Japán a század első harmadában volt: népessége élelmezési és gazdasága nyersanyag-ellátási gondjait csak akkor tudja megoldani, ha újabb területeket és lelőhelyeket szerez. Ezek lennének a valóban gazdag Erdély és Vajdaság. A román sajtóból szinte teljesen eltűnt a gazdasági csőddel küszködő Magyarország-kép, helyette egy imperialista hatalom réme jelent meg. (Infantilis ostromgyűrűk) A jugoszláv négyek időközben csak hárman maradlak. A hét elején a legszerbhűbbnek vélt Montenegro parlamentje megszavazta a kis köztársaság semlegességét, ami azt jelenti, hogy a cmagorác hadkötelesek ezután nem vehetnek részt a hadműveletekben, le kell őket szerelni. A montenegrói besorozottaknak semmi keresnivalójuk Horvátország területén - szól nemes egyszerűséggel a határozat, melynek előreláthatólag más nemzetiségek isszák meg majd a levét, hiszen fenyegetően közelinek tűnik egy szerbiai általános mozgósítás, amely ha nem is lesz betartható, katasztrofális következményei lehetnek a vajdasági magyarokra. Megnőhet a menekültek szama, és az elmenekült férfiak távollétében az otthonmaradott családokkal zsarolhatják a nemzetiségeket s mindenkit, aki nem akar részt venni a „nemzetvédő háborúban". A taktika miatt, ha beválik, egész magyar falvak fognak elnéptelenedni nemcsak Szlavóniában, de a Vajdaságban is: ilyen eredménnyel Titóék sem büszkélkedhettek a második világháború utáni írtóhadjáratuk után. A feszültségek kellő mértékű fenntartásához pedig harci dicsőségek is kellenek, ha lehet, könnyen megszerezhetőek: ostrom alatt kell tartani (s nem bevenni) a teljesen kimerüli Vukovárt, ahol a zágrábi rádió jelentése szerint nagyon nehéz napokat élnek át a védők, és Dubrovnikot, amelynek sem katonai helyőrsége, sem stratégiai fontossága nincs. Egy infantilis ostromgűrű, és egy elhúzódó csatározás viszont képes okot szolgáltatni a további besorozásokhoz, így a további menekülésre kényszerítésekhez is PANEK JÓZSEF Vádakból nem szenvedünk hiányt Vasárnap reggel megkezdődtek a 63 éve első szabad választások Lengyelországban. Több mint 27,6 millió választópolgár szavazhat, választva 460 képviselői helyért versengő csaknem hétezer, és a száz szenátusi székért harcba szálló 612 jelölt között. Antall József miniszterelnök tegnap Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a NATO külügyminiszteri bizottsága állandó tanácsának ülésén. A kormányfő vázolja a magyar kormány elképzeléseit az európai biztonság új körülményeiről. Antall József a program szerint találkozik Manfréd Wórnerrel, a NATO főtitkárával, a belga kormány vezetőivel, továbbá Jacques Delors-ral, az Európai Közösség bizottságának elnökével. Á bősi vízerőmű befejezésével számolunk - jelentette ki egv rádiónyilatkozatban Ján Carnogursky szlovák kormányfő. Carnogursky beszámolt arról is, hogy írásban kérte a magyar tárgyalóküldöttség vezetőjét: milyen felhatalmazással rendelkezik a magyar kormány. Jovanovic vádol és látogat Új front Horvátországban Kadijevic ostromol és cáfol Szükül az ostromgyűrű Dubrovnik körül Általános mozgósítást rendeltek el Horvátország főként szerbek lakta krajinai körzetében. Az intézkedést az önmagát a térség kormányfőjének tartó knini polgármester hozta. Felkérték a távol lévő szerb tartalékosokat, hogy jelentkezzenek a sorozóirodákban, a terület összes vállalatát és intézményét hadiállapotban lévőnek nyilvánították. A jugoszláv hadsereg tüzérsége szombaton Dubrovnik közelében rálőtt egy hajóra, amely fedélzetén segélyszállítmánnyal futott be a kikötőbe - jelentette a horvát rádió. A legénység egy tagja megsebesült. Marko Negovanovic altábornagy. nemzetvédelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy bármilyen külföldi katonai intervenciót Új front nyílt a jugoszláviai polgárháborúban: hírügynökségi jelentés szerint harcok kezdődtek a Zágrábtól 120 kilométerre délkeletre lévő Podravska Slatinánál. Lőtték egymást a szemben álló erők szombaton Vukuváron, Okucanihan, Nova Gradiskáhan, Pakrácban és Eszéken. A hadsereg felszólította Dubrovnik lakosait a város elhagyására, ami tápot adott annak feltételezésére, hogy a katonák a történelmi városmagot is meg kívánják rohamozni, amit a JNA tagad. Jugoszláviában agressziónak tekintenének, s teljes védelmi erővel szállnának vele szembe. Negovanovic nem közölte, hogy pontosan milyen külső intervencióra gondolt, de nyilatkozatából kitűnik, hogy az Európai Közösség által esetleg Jugoszláviába irányítandó fegyveres békefenntartó erőkre célzott.Veljko Kadijevic jugoszláv nemzetvédelmi miniszter Und Carringtonhoz küldött levelében „valótlanságnak" nevezte a hágai konferencia elnökének pénteki kijelentését a hadsereg Dubrovnikkai kapcsolatos magatartásával összefüggésben, s személyesen őt magát illetően. Carrington Kadijevic személyes felelősségét emelte ki a tűzszünet megsértésével kapcsolatban. Dubrovnik körül nem enyhült az ostromzár, s eredménytelenek voltak a víz- és villanyszolgáltatás helyreállítását célzó eddigi tárgyalások. Újabb harcok nem vollak. A helyi rádió felszólítja a lakosokat, hogy a Vöröskeresztnél jelentkezzenek, ha el akarják hagyni a várost. #A dél-horvátországi fronton katonai jelentések szerint csak szórványos lövöldözések voltak. A legújabb hadszíntéren, a Prodravska Slatinán, a magyar határtól nem messze lezajlott harcokkal kapcsolatban azt közölték, hogy a horvát erők jelentékeny veszteségeket szenvedtek mind a személyi állományban, mind fegyverzetben. A bécsi keltezésű kommentár leginkább azon botránkozik meg, hogy Werncr Fasslabend osztrák védelmi miniszter közelmúltbeli magyarországi látogatása alkalmával az osztrák és a magyar haderők közötti rendszeres kapcsolattartásról állapodott meg. Svetislav Maksovic, a kommentár szerzője ezzel összefüggésben a „jugoszláv határ mentén folyó kardcsörtetésről" beszél, és Fasslabend egy kijelentését úgy értelmezi, hogy Ausztria kész lenne fegyveresen beavatkozni Jugoszláviában. Az osztrák védelmi miniszter szavai arról, hogy az osztrák hadseregnek „képesnek kell lennie a beilleszkedésre az összeurópai Osztrák-magyar „kardcsörtetés" A kisebbségek döntöttek Kardcsörtetéssel vádolja Ausztriát a jugoszláv távirati iroda egy szombati kommentár ja, s a vádaskodásba belekeveri Magyarországot is. Az osztrák nemzeti ünnepnek szentelt Tanjug-kommentár felrója Ausztriának, hogy egyre jobban letér az eddig gyakorolt semlegesség útjáról, és az osztrák sajtóban „mindinkább csak Nagy-Szerbiának nevezett Jugoszlávia ellenségeinek oldalára áll." biztonsági rendszerbe" a jugoszláv távirati iroda olvasatában annyit tesz, hogy Ausztria „kész az intervencióra egy harmadik országban. ami a mostani körülmények között csak Jugoszláviát jelentheti." Horvátországnak az európai kormányok által való nemzetközi jogi elismerését követelték az ott élő nemzeti kisebbségek - jelentette az APA osztrák távirati iroda egy bécsi nemzetközi tanácskozásról. Az Ausztriával szomszédos országok nemzeti kisebbségeinek XVI. bécsi konferenciáján a horvátországi etnikai csoportok, köztük a magyarok, olaszok, ukránok, csehek, szlovákok, cigányok, németek és osztrákok felszólították az európai kormányokat, hogy ismerjék el Horvátország függetlenségét. Nyilatkozatuk szerint e kisebbségek szabad és demokratikus Horvátországban kívánnak élni, ahol jobb esélyeket látnak nemzetiségeik számára. Vajdasági sajtórendészet A vajdasági tartományi kormány a helyi kisebbségi sajtó megrendszabályozására készül. A testülcl - a Tanjug közlése szerint nagyarányú személycseréket helyezett kilátásba a helyi nemzetiségi újságok szerkesztőségeiben, amelyek szerinte nyíltan támogatják a szlovén és horvát szeparatizmust. A péntek éjjel tartott kormányülésen az első helyen az újvidéki Magyar Szó című lapot említették, mint amely nem alkalmazkodik kellőképp a helyi parlament által megszabott kiadáspolitikához. A Magyar Szót Radoman Bozovic vajdasági miniszterelnök külön is támadta az ülésen, azt állítva, hogy a magyar újság az „áldemokrácia és a szerbellenes pacifizmus örve alatt" lép fel. Kijelentette, hogy ha az „új káderek" sem teljesítik az elvárásokat, még szigorúbb intézkedéseket hoznak. NE^BJA EL SZELVÉNYEIT! LSZERENCSEBERLET' A szerb külügyminiszter látogatása Jovanovic „megdönthetetlen bizonyítékai" a fegyverszállításról A szerb külügyminiszter rámutatott arra, hogy a két ország mindig is szomszédos lesz, s meg kell találják a módját annak, hogy hasznosítsák a szomszédságból eredő előnyöket, hogy összehangolják nézeteiket és érdekeiket. Arra a kérdésre válaszul, hogy miként ítéli meg a magyarországi helyzetet, s hogy miért említette a közelmúltban azt, hogy jó lenne, ha a szerb kisebbség Magyarországon olyan bánásmódot élvezne, mint a magyar kisebbség Jugoszláviában, Jovanovic így válaszolt: - A szerb kisebbség Magyarországon sokkal kisebb létszámú. Sok mindent nélkülöznek, s ez jól ismert a magyar hatóságok előtt is. Erőteljes javulás van, amióta az új kormány van hatalmon, de még Vladisiav Jovanovic szerb külügyminiszter vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. Látogatásának céljáról az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a két ország kapcsolatahan jelenleg egy sor negatív tényező tapasztalható, ezek az utóbbi időben felhalmozódtak. Tárgyalásaim során - mondotta bizonyára megtaláljuk annak módját, hogy áthidaljuk és leküzdjük őket, s megteremtjük a jobb együttműködés lehetőségét. mindig összehasonlíthatatlanul jobb a jugoszláviai magyar kisebbség helyzete. Nincs még egy olyan ország, ahol a magyar kisebbséggel olyan önzetlenül bánnának, mint ahogy az Szerbiában történik, a Magyarországgal szomszédos országokban élő nemzetiségek közül a jugoszláviai helyzete a legjobb - így a miniszter. Vladisiav Jovanovic igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy biztonságban visszatérhetnek-e a Magyarországra menekült személyek, visszakaphatják-e tulajdonukat és állásukat. Természetesen szívesen fogadjuk őket, a tulajdon őket illeti meg - mondotta -, senki másnak sem lehet köze hozzá. Az állítólagos fegyverszállítással kapcsolatos belgrádi vádakra vonatkozó kérdéssel öszszefüggésben Jovanovic azt mondta, hogy a szövetségi szerveknek „megdönthetetlen bizonyítékaik" vannak, s ezt eljuttatják a magyar illetékesekhez. A szerb külügyminiszter szerint az ország biztonságával és békéjével kapcsolatos kérdések a szövetségi elnökség és a kormány illetékességébe tartoznak, s a témát közvetlenül a szövetségi szervek vitatják majd meg a magyar féllel. sorsoias: december 9 ELOFIZETESES LOTTÓSZELVÉNNYEL v NEM FELEJT EL NYERNI \ c»'nc* i :Í' —i üiíiiíí 1 # ? sjuiNastórom $ SES lom. *ir»: íúC fisÍKf MEGVETTE MÁR A NOVEMBERIT?