Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

SZOMBAT, 1991. OKT. 26. BELPOLITIKA 3 Kisszövetkezet nagy üzlete „Áldozatok nélkül nincs erkölcsi erő" - mondotta Antall József miniszterelnök a Recskhez közeli Csákánykőn, az 1950 és 1953 között működött hírhedt kényszermunkatábor területén tartott emlékműavatáson. Farkas Ádám szobrászművész gránitból készült alkotása a kényszermunkatábor poklokat járt, megalázott, kőfejtő rabjainak hitét, élni akarását jelképezi. Áldozatos példájuk olyan örökséget jelent, amely a jövő számára is erőt adhat. Antall József kitért arra, hogy a volt politikai foglyok, illetve hozzátartozóik kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot a kormány a jövő heti ülésén tárgyalja. Bízik abban, hogy az állami költségvetésből mintegy 4-5 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A Külügyminisztériumban bensőséges ünnepségen köszöntötték azokat az egykori munkatársakat, akiket 1948 és 1956 között bocsátottak el politikai okokból. A kommunista „fordulat" évét követően a külügy személyi állományának csaknem harmadát tették utcára bármiféle indoklás nélkül. Jeszenszky Géza külügyminiszter személyre szóló levelet nyújtott át az egykor igazságtalanul elbocsátott munkatársak még élő képviselőinek. Az erkölcsi elégtétel a tisztviselőket, diplomatákat és segédszemélyzetet érinti. Európai ipari és bankvállalkozások vezetőinek és elnökeinek csoportja tanácskozik Budapesten, a Credit Suisse First Boston rendezésében. A világ egyik legnagyobb befektető cége a kormány megbízásából részt vesz a privatizációs program kidolgozásában. „A jól működő szövetkezetekre szükség van" - mondta Róbert D. Scherer, az USA Országos Szövetkezeti Gazdasági Szövetségének elnöke. A kétféle gazdálkodási módot ötvözni kell, hangsúlyozta. Rámutatott: Magyarországon a legtöbb esetben racionális döntéseket hoznak, szemben az általa meglátogatott Lengyelországgal, illetve Csehszlovákiával. A HÉT KÉRDÉSI E Más ez az ünm ep? Az 1956-os forradalom eseményei október 23-án kezdődtek, s két évvel ezelőtt, ugyanezen a napon kiáltották ki a köztársaságot. Az ünnep tehát kettős volt, s országszerte először lehetett szabadon, félelem nélkül megünnepelni ezt a napot. ' _ 1 mBNk Nagy József, nyugdíjas: - Megítélésem szerint nem volt újszerű ez az ünnep. Kicsit sablonos volt, nem lehetett igazán érezni a felszabadultságot. Az hiányzott leginkább, amiért ü nnep volt ez a nap. Láttam a tévéközvetítések egy részét. Fásultság jellemezte az ünnepet, s nem látszott, ez már egy felszabadult ünneplés. Igaz, a rossz idő is befolyásolta, de inkább úgy kellett volna ünnepelni, mint annak idején a majálisokat. Spontánabbul, szívből jövően. A Rádiónál történt incidenskor meglepődtem, nem tudom, kik lehettek, kik bújtották fel őket. Véleményem szerint a média jói végzi a feladatát, nem tudom, hogy miért, s kinek volt erre szüksége. Boga László, hidrológus: - Sokkal kevesebben vettek részt - legalábbis itt Szegeden - az ünnepségen, mint amire előzetesen lehetett számítani. Abban a pillanatban, amikor ez már nem minősül valamiféle nagy és dicső tettnek, már sokkal kevesebben mozdulnak. Inkább mindenki a maga ügyes-bajos dolgaival foglalkozott, s ahhoz képest, hogy tavaly mennyien voltunk, szerdán elenyészően kevesen voltak jelen, talán ötszázan ha lehettek. Szegeden a beszédek meglehetősen színvonaltalanok és letargikus hangulatúak voltak, inkább az áldozatok, a gyász hangjai kerültek előtérbe, mintsem az akkori október 23-a célkitűzései. Kiüresedett volt a hangulat, de nemcsak a hideg miatt. Az országos megemlékezések nagyon szépek voltak. Megható volt látni, hogy kitüntették a most már idős embereket, függetlenül attól, hogy mennyire játszottak annak idején jelentős szerepet. Szabó Edit, a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója: - A Délmagyarországban olvastam a polgármester úr nyilatkozatát, illetve a rezümét a cikk előtt. Meglepődtem egy kicsit, hogy ennyivel intézték el az egészet, hogy Lippai úr egyperces néma felállással adózott az ünnepnek. Azt követően valóban valaki beszélt, dc hogy mennyire méltatta az ünnepet, azt nem tudom, mert azt a szöveget nem közölték. Az országos ünnepségekről a tévén keresztül értesültem. Meglepett a Rádió előtti tüntetés. Nem tudom, kik lehettek azok az emberek. Egyszer végre szabadon ünnepelhettünk, nem ezt az alkalmat kellett volna felhasználni a tüntetésre. A köztársaság kikiáltásának is most volt az évfordulója, mi az iskolai ünnepségünkön mindkét eseményt együtt ünnepeltük. Végre szabad hazában, rendben, becsülettel dolgozva élhet az a fiatal is, akinek az elmúlt időszak már csak történelem. P. T. P. Kiállítás a forradalomról Nagy Imre, amikor választania kellett a nép érdeke és a rossz politika között, habozás nélkül a nép mellé állt - mondta Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az 1956-os forradalom és szabadságharc című kiállítás pénteki megnyitóján a Legújabbkori Történeti Múzeumban. Az elnök kijelentette: Nagy Imrében tisztelnünk kell a tisztességes embert, a derék politikust, a magyar hazafit és a mártírt. A megnyitón megjelent Göncz Árpád. Rövid beszédében elmondta: a szabadságharc olyan forrás, amelyből merítenünk kell, a forradalom átélőinek pedig az a feladata, hogy őrizzék meg tisztán a forrás vizét. A kiállításon Nagy Imre személyes használati tárgyai és politikusi pályafutásának egyes dokumentumai láthatóak. Á tárgyakat a kivégzett politikus leánya. Nagy Erzsébet bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Közéleti Napló VASARNAP A CIGÁNYOK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGÉNEK szegedi szervezete délelőtt 10 órakor tartja alakuló ülését a Gagarin Általános Iskolában (Szeged, Kolozsvári tér l.). HÉTFŐN A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) küldöttei tájékoztatót tartanak a XV. kongresszusról. A Belváros-II. - Móravárosi és Dorozsmai Szervezet együttes taggyűlése 16 órakor lesz a Kálvária sgt. 8. alatt. Előadó: dr. Gesztesi Ferenc, a megyei koordinációs bizottság elnöke. A TarjánPetőfi-telepi szervezet taggyűlése 17 órakor kezdődik a Csap u. 62. alatti pártházban. Előadó: Rehák József, a városi koordinációs bizottság tagja. Dr. DÖMÖTÖR LÁSZLÓ, az l.sz. választókerület képviselője 16-17 óráig fogadóórát tart a Tabán Általános Iskolában (Tabán u. 16.). A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja klubnapját tartja 15 órától a Szegedi Vízművek és Fürdók szabadidőközpontjában (Tisza Lajos krt. 88.). A Kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. A Sámson-Szeko Kft.-nél Látványos veszekedés helyett békejobb A tulajdonostárs elővásárlási joga megmarad Döntő fordulatot ugyan nem hozott a tegnap, pénteken tartott taggyűlés a Sámson-Szeko Kft.-nél, ám a tulajdonostársak legalább békében váltak el egymástól. A taggyűlést az egyik felügyelő bizottsági tag hívta össze, s az értesítést természetesen postázta az Állami Vagyonügynökségnek is. A Sámson Holding Kft. azonban egy nappal korábbal felhívta az ÁVÜ figyelmét arra, hogy az október 3-i taggyűlésen a vagyonügynökséget kizárták a tagok sorából, tehát ne jelenjen meg. Az ÁVÜ ellenben változatlanul úgy tekintette, hogy tagja a kft.-nek, mivel a kizárásról hivatalos értesítést nem kapott. Ilyen előzmények után hajtépésre számítottak a résztvevők, mégsem ez történt. A tulajdonostársak (Sámson Holding Kft. 30 százalék, Állami Vagyonügynökség 70 százalék) megállapodtak, hogy a konzervgyári termelés elsődleges feltétele jelenleg a nyugalom. Rácz Ernő. az Állami Vagyonügynökség egyik igazgatója elmondta, hogy a Sámson Holding Kft.-nek olyan jogi képviselője jelent meg a taggyűlésen dr. Kobela Mihály személyében, akivel korrekten lehet tárgyalni. A taggyűlésen különben Ódry Károlyt teljes jogú ügyvezető igazgatóvá nevezték ki december 31-ig. Az ÁVÜ és a Sámson Holding pedig megállapodott abban, hogy október 31-én a szegedi cégbíróságon együtt tisztázzák a kizárás jogosultságát. A Sámson Holdingnak, hogy 100 százalékos tulajdonosa lehessen a Szegedi Konzervgyárnak, október 16-ig kellett volna kifizetnie az ÁVÜ részét. A határidő lejárt, a privatizáció elmaradt. A Sámson azonban jelezte, nem áll el vételi szándékától, elővásárlási joga is, mint tulajdonostársnak, megmarad, legfeljebb versenyeznie kell más érdeklődőkkel. Ez azt jelenti, hogy nem névértéken juthat hozzá a vagyonhoz. F. K. FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Szeged érem 80. születésnapra Tegnap délelőtt a Városházán Kopasz Márta grafikus művésznek 80. születésnapja alkalmából virágcsokor kíséretében „Szeged érmet" nyújtott át dr. Ványai Éva alpolgármesternő. A mindig jókedélyü Márta néni szívesen emlékezett vissza azokra az időkre, mikor a már pályájukon lévő művészeknek az első ecsetvonásokat tanította, s mindarra, ami munkássága során a városhoz kötötte. Törvénysértő cégbejegyzés A Legfőbb Ügyészség törvénysértőnek és megalapozatlannak tartja a Mester Ákos és Bölcs István a CEDC Torontó, a Mai Nap Kiadó Rt. által 1990. április 23-án alapított Telegráf Kiadó Kft. cégbejegyzését elrendelő 1990. szeptember 10-én kelt fővárosi bírósági végzést. (A kft. jelenteti meg a 168 óra című hetilapot.) A Legfőbb Ügyészség a törvényességi óvás indoklásában a cégbejegyzést többek között azért tartja törvénysértőnek, mert a kft. tevékenységi körébe bejegyzett postai és távközlési tevékenység állami feladat, amelyet kizárólagos joggal a Magyar Posta lát el. Ugyanakkor egyebek mellett megalapozatlan azért is, mert Mester Ákos és Bölcs István alapító tagok nem pénzbeni hozzájárulása a kft.-hez nincs becsatolva a cégiratokhoz. A kft. alakulásakor Mester Ákos törzsbetétje 2 700 000, Bölcs Istváné pedig 900 000 forint nem pénzbeni betét volt, mindketten egy közös tanulmánnyal szolgáltattak szellemi apportot a kft. részére. Az apportlista szerint a tanulmány 86 gépelt oldalból áll, amelynek értékét a kft. 3 600 000 forintban fogadta el. Észrevételezte a Legfőbb Ügyészség azt is, hogy a társasági szerződés szerint a kft. megszűnése esetén a CEDC Torontó a 168 óra című lap kiadói jogának megszerzéséért kifizetett 2 400 000 forint helyett 12 375 000 forintot kapna. Kínai vásár Az Autotrade Co. kisszövetkezet megvásárolta a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti árucsereforgalomban keletkezett 120 millió svájci frank értékű kínai adósságállományt, s ezzel a kínai tartozásokkal kapcsolatos göndok lényegében állami szintről vállalati szintre helyeződtek át. Tanda Zsolt, a társaság képviselője a Magyar Távirati Irodának elmondotta, hogy a magyar követelés végleges elszámolása érdekében az Autotrade közvetlen miniszteri és vállalati szintű tárgyalásokat folytat a Kínai Népköztársasággal. Ezek a megbeszélések kedvezően alakulnak, bár számos kérdés még megoldásra vár, mivel Magyarországot ezeken a tárgyalásokon az Autotrade képviseli. Meglehetősen új megoldásnak számít a kínai-magyar kereskedelemben, hogy a Magyar Köztársaság felé fennálló tartozás végleges kiegyenlítését eredményező nemzetközi kereskedelemben az Autotrade, valamint képviselői és megbízottai vesznek részt. A megállapodásokat hamarosan aláírják, alapvetően textilipari termékeket, élelmiszereket vásárol az Autotrade, illetve képviselője. Tanda Zsolt szerint a mintegy 120 millió svájci frank értékű kínai adósságállományt november 30-ig levásárolják. Ez az új eljárás Magyarország számára mindenképpen előnyös. Amennyiben létrejön a szerződés az Autotrade közreműködésével, az várhatóan a továbbiakban elősegíti a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbépítését. Teke- és golfpálya helyett Térségi programok a mezőgazdaságban A mezőgazdaság válsága vitathatatlan tény, s nem váratlan azok száma, akik a mélyben rejtőző összefüggésekre figyelnek. A nemzetközi tendenciák és hazai sajátosságok vegyülékeként létrejött állapot elemzésére vállalkozott dr. Tóth Tibor professzor, helyettes államtitkár, amikor a napokban a Szegedi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottságának vitaülésén körvonalazta a lehetséges agrárprogramot. A politikai rendszerváltás éppúgy kényszerít a változtatásra, mint a szakmai megfontolás. A fejlett Európa mezőgazdasága a 80-as évek elején lassú hanyatlásnak indult. A termelés évenkénti fél százalék alatti csökkenése azonban 1987-tól felgyorsult, s a szűkülés jövőre elérheti az 1,2 százalékot. Magyarország erőteljes mezőgazdasági jellege a rugalmatlan ágazati arányok, s a vitatható támogatáspolitika miatt sokáig az ár ellen tudott úszni. Ennek a világnak vége, a közép-európai s így a hazai piac hirtelen összeszűküléséből nekünk is le kell vonni a következtetéseket. Az új beruházási ciklus beindítása mégis elkerülhetetlen, hisz mára az ágazatot sikerült teljesen kizsigerelni. A felhasznált anyagok drasztikus drágulása ellenére alacsonyan tartott mezőgazdasági árak miatt a felhalmozás lehetetlenné vált. Ezt a fejlesztésre adott állami támogatásokkal pótolták, melynek amortizációjára nincs lehetőség. A gyorsított amortizáció növelhetné ugyan az erőforrásokat, mivel azonban drasztikus áremelkedéssel járna, a mai társadalmi, gazdasági viszonyok között nincs az a politika, mely vállalhatná ennek ódiumát. A jövedelmi alapú fejlesztések alapját a magas hitelkamatok emésztik föl. Az állóeszközállomány mára vészesen lecsökkent, s leginkább ingatlanokban testesül meg. Az annak idején a gazdasági teljesítményünkben kiegyenlítő szerepet játszó élelmiszergazdaság ma csak akkor tudja az ipar lehetséges kimozdulását segíteni, ha végre elindul az említett beruházási ciklus. Mindez a rendszerváltástól független szükségszerűség, de a megoldási módok már összefüggnek vele. A tulajdonviszonyok megváltoztatása, az üzemszerkezeti viszonyok ésszerűsítése elkerülhetetlen. Az erőforrások végzetes szűkössége münchauseni feladat végrehajtására késztet, vagyis saját hajánál fogva emelheti ki magát az ágazat a kátyúból. Ha nem sikerül előteremteni a növekedés, a megújulás minimális alapjait csak a faekés, golfpályás jövő rajzolódhat ki. Az erőteljes tőkeinjekcióra nincs reális esély, így a megoldásra született próbálkozás a térgazdasági, területi agrárpolitika, melynek lényegi eleme a tájtermelés. Utóbbi kifejezés archaikus hangzás nélkül értendő. Már a 30-as években készültek termékre lebontott elemzések, az agrárökológiai potenciál különbözőségét jellemző térképek. Ezeket a 70-es években aktualizálták, így léteznek a kiindulópontot meghatározó források. A nagytáj jellegű szerkezetet azonban célszerű mozaikszerűen szemlélni, kistájak összegzéseként kezelni. A komparatív előnyök is csak így értelmezhetők, bár ennek egyik jelentős forrása az alacsony bérhányad, így ezzel nem célszerű túlságosan dicsekedni. A készülő Alföld-program csak ajánlásokat tartalmazhat a termelők számára. A termékenként összeállított elemzések étlapjának kialakítására az előadó ezúton kérte fel a jelen lévő kutatókat. A szerveződő kollégiumok Szegeden az Élelmiszeripari Főiskolai karra, és a SZAB Mezőgazdasági Szakbizottságára épülnek. T. Sz. I.