Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

2 KÜPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. OKT. 19. Araszolunk KOVÁCS ANDRÁS A közelmúltban két örvendetes pénzügyi hírt is világgá röpített a magyar tömegkommunikáció: az utóbbi hónapokban mérséklődött az infláció üteme (nem a növekedési üteme, hanem az üteme, azaz csökkent az áremelkedés!), valamint hosszú idő után először kisebb az ország külföldi adósságállománya húszmilliárd dollárnál. A második hír hallatán első dolgom az volt, hogy megnézzem, mennyi a dollár és a márka keresztárfolyama. Ijáttam én már olyan - dollárban számolt - átmeneti adósságcsökkenést, ami abból adódott, hogy hirtelen megerősödött a német márka. Most azonban szó sincs ilyesmiről, hiszen egy dollár csaknem pontosan 1,7 márkát ér, vagyis azon az értéken van, amely körül már meglehetősen régen ingadozik ez a mértékadó keresztárfolyam. (Fél szemmel a schillinget és a jent is figyelnünk kell. de ott is minden rendben.) Aki továbbra sem akar hinni, előveheti még a nemzetközi tartalékok című táblát, de az is megnyugtatja, hiszen a kétmilliárd dollár feletti állomány nem kevesebb az elmúlt években megszokottnál. Summa summárum - bármilyen elképzelhetetlen is -, csökkent az adósságállomány. A pozitív változás egyik „forrása " a folyó fizetési mérleg vártnál sokkal kedvezőbb alakulása: az év végére tervezett bő egymilliárd dolláros hiányból eddig csak két-háromszáz milliót sikerült összehoznunk és a végeredmény nagyon közel lehet a nullszaldóhoz. Az, hogy ezt melyik oldalról közelítjük, csaknem mellékes, hiszen a forgalom bőven meghaladja a tízmilliárdot. Az eredmény azért is különösen figyelemre méltó, mert eközben nem kellett szűkíteni a dicséretesen széles körű importliberalizációt. Idén minden szépen alakul, érkezik a működőtőke, kevesebb új kölcsönt kell felvennünk, '92-ben azonban nehezebb lesz. Közép- és hosszú lejáratú hiteleinkből ebben az évben 1,2 milliárd dollár jár le, jövőre azonban már ennek duplája. Vehetünk, valamekkora levegőt, majd következik a két legkeményebb év, a '95 és a '96, egyenként közel 2,7 milliárdos adósság-ejárattal. Egyelőre azonban még nincs semmi baj, jó irányba... araszolunk. Agyagfalva SOMOGYI P. SÁNDOR Agyagfalva, most már attól függetlenül, hogy a mai napon megtartja-e a meghirdetett székely népgyűlést vagy sem, saját félig kimondott és másként nevezett, de mindenképpen legfontosabb célkitűzésével állította szembe a romániai magyarság politikai szervezetét. Kezdődött azzal, hogy a gyűlést, s a székelyföldi autonómiáról ott kikiállandó népszavazást egy olyan - eddig magát szintén el nem nevező - testület, a Székelyföldi Politikai Csoport szervezte, amely nyilatkozataiban az RMDSZ frakciójaként lépeti fel. Ezt már nem lehetett provokációként lerázni, úgy ahogy a több mint kétes budapesti emigráns kormányt, amikor (szerencsére) éppen a bányászokkal foglalkozott az ország. , Kiáltványuk a székelyföldi autonómiával szembeni egyértelmű állásfoglalásra kényszerítette az RMDSZ-t. s ezt egyszerre magyarázni kifelé, a román pártoknak, és befelé, - félig-meddig titkon - a saját választóik irányába, nem volt egyszerű dolog. Nem is sikerült, mert nem is sikerülhetett volna, s ennek oka nemcsak az. ami a románok számára hihetetlen, hogy az a nemzetiségi szerezet, amelynek „fedőcélja" egy a területi autonómiához hasonló kulturális önrendelkezés - hogy ez a szervezet ne használja ki a kínálkozó alkalmat. A zavarodottság fő oka az RMDSZ saját választóihoz fűződő viszonyában keresendő. A szervezet, amely néhány nappal ezelőtt még győzte politikailag is árnyalt cáfolattal az aradi kongresszus utáni kettészakadásáról felröppent híreket, a Domokos-Szőcs ellentétek időszakában nem volt ehhez hasonló kényes helyzetben. A két tábor ugyanis csupán az erdélyi magyarok többsége számára hallgatólagos cél, a teljes autonómia megközelítésének módjában nem értett egyet, abban viszont igen, hogy ez a cél pillanatnyilag egyáltalán nem időszerű. Most aztán megjelent egy harmadik tábor is, és a kiélezett helyzetre jellemző, hogy továbbra is kettő maradt. Gorbacsov az ENSZ élére pályázik? Boris/. Pankin s/ovjet és Dávid Levi izraeli külügyminiszter tegnap délután Jeruzsálemben megállapodást írt alá a két ország teljes értékű diplomáciai kapcsolatának helyreállításáról. A nagykövetek cseréjének egyezményével a két állam egy 24 éves viszályt zárt le: a Szovjetunió még 1967-ben, az arab-izraeli háború miatt szakította meg diplomáciai kapcsolatai! a zsidó állammal. A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet napilap szerint elképzelhető, hogy Mihail Gorbacsov és Eduárd Sevarnadze vetélytársak lehetnek az ENSZ-főtitkári tisztség betöltéséért rövidesen meginduló küzdelemben. A lap a szovjet külügyminisztérium egy munkatársára hivatkozva úgy tudja, hogy a pályázó tíz jelölt - egyelőre titkos - névsorában ott található a szovjet államfő neve is. Moszkvában a Kreml György-termében pénteken nyolc volt szovjet köztársaság képviselője aláírta az egymás közötti gazdasági együttműködés elveit szabályozó szerződést. A dokumentumot a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán és Grúzia nem írta alá, főként arra hivatkozva, hogy az nem veszi figyelembe az érdekeiket. Október 30-án, Madridban kezdődik a közel-keleti helyzet rendezésével foglalkozó békekonferencia - jelentette be James Baker amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben. A konferenciára szóló meghívót az Egyesült Államok és a Szovjetunió fogja kiadni. Előzőleg a Palesztin Felszabadítási Szervezet Tuniszban ülésező központi tanácsa jóváhagyta, hogy a palesztinok is részt vegyenek a tanácskozáson - hírügynökségi jelentések szerint a jordán küldöttséggel közöseh. Példa nélküli NATO-fegyverzetcsökkentés Jeszenszky: Románia nélkül, ha lehet A frankfurti lap munkatársa szerint Jeszenszky Géza nem csinált titkot abból, hogy Romániát nem látnák szívesen a NATO-hoz valamiképpen szorosabban kötődő országok klubjában. Viktor Meiernek az a meglátása, hogy a Magyar Demokrata Fórum politikusai nem tekintik demokráciának azt, ami jelenleg Romániában van. Az atlanti tömb történetében példa nélküli az a fegyverzetcsökkentés, amelyet a NATO védelmi miniszterei elhatároztak az atomtervező csoport pénteken zárult ülésén a szicíliai Taorminában. Mint közölték, mintegy három év alatt felszámolják az atlanti szövetség harcászati atomfegyvertárának négyötödét, és felére csökA magyar kormány a biztonság kérdését Magyarország és az egész Kelet-Közép-Európa számára úgy látja megoldhatónak, ha a NATO kiterjeszti illetékességét a régióra, Magyarország és mások ha nem is teljes jogú, de egyfajta társult tagságot élvezhetnének a nyugati katonai szövetségben. A magyarok számára az is világos, hogy a Szovjetunió közreműködése nélkül ebben az ügyben nem történhet haladás. Az első reagálások Moszkvából biztatóak - közölte Jeszenszky Géza külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársával, Viktor Meierrel. Az interjú a lap pénteki számában került feldolgozásra. kentik az amerikai támaszpontokon tárolt és készenlétben tartott összes atomfegyvert. A NATO atomtervező csoportjában nem vesz részt Franciaország, így az elhatározott csökkentések a francia nukleáris csapásmérő erőt nem érintik. A NATO hivatalosan nem kér semmiféle ellentételezést a Szovjetuniótól a harcászati (rövid távú) atomfegyverek nagyarányú felszámolásáért. Gorbacsov szovjet elnök azonban már korábban bejelentette, hogy szovjet részről ugyanezeket a lépéseket szándékoznak megtenni. A Szovjetunióban végbement változások kevéssé valószínűsítik a meglepetésszerű szovjet támadást, amelynek első feltartóztatására szolgáltak a szárazföldi harcászati atomeszközök a NATO fegyvertárában. A megmaradó 700 atombomba és légi indítású atomrobbanótöltetű rakéta elegendő elrettentő erőt képvisel a jelenlegi körülmények között - jelentette ki John Galvin amerikai tábornok, az atlanti tömb Európa-parancsnokságának vezetője. Petre Román „visszatér" Petre Román volt román kormányfő csütörtök este tévébeszédet mondott. Beszédében a nemzeti kérdésre és a Kovászna és Hargita megyéből „elüldözött" románokról szóló parlamenti bizottsági jelentésre is kitért. - A két megyében sok románt gyilkoltak meg bestiális módon magyar és székely csoportok, e bűnök nacionalista jellegéhez a legcsekélyebb kétség sem férhet visszhangozta a lemondott miniszterelnök a jelentés rágalmait. Román nemzeti szimbólumokat gyaláztak meg, intézményeket dúltak fel, lakásokat vertek szét sorolgatta Petre Román. - Ha a kisebbségnek elidegeníthetetlen jogai vannak, az nem jelenti, hogy a többségnek kevesebb jár, vagy hogy ezeket megcsúfolhatják - hangoztatta a volt kormányfő, aki már kinyilvánította: a választások nyerteseként szándékozik visszatérni a hatalomba. Szovjet-amerikai közös nyilatkozat Súlyos harcok Vukovárnál és a tengerparton Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös nyilatkozatban csatlakozott az Európai Közösségek erőfeszítéseihez, a harcok azonnali beszüntetésére szólítva fel a Jugoszláviában szembenálló feleket - jelentette Hágából a Reuter. A nyilatkozat egyúttal értésre adta, hogy az ujabb tűzszüneti felhívás ismételt figyelmen kívül hagyása esetén a maga részéről Washington és Moszkva is teljes egészében támogatja a közösség által kilátásba helyezett megszorító intézkedéseket. A holland külügyminisztérium, illetve az EK-elnökség illetékese pénteken ugyancsak Hágában bejelentette, hogy a jugoszláv államelnökség, valamint Franjo Tudjman horvát elnök és Slobodan Milosevic szerb vezető pénteken azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre utasította a szemben álló katonai erőiket. Az erre vonatkozó megállapodás az EK égisze alatt Hágában tanácskozó jugoszláv békekonferencián született. A holland forrás szerint a tűzszünet előírja továbbá, hogy szüntessék meg a horvátországi szövetségi haderő laktanyáinak és más katonai létesítményeinek vesztegzárját, s sürgeti a jugoszláv hadsereg mielőbbi távozását. Horvátország komor kilátásokkal készült a pénteki Jugoszlávia-csúcsértekezletre: Zágrábban a védelmi minisztérium minden férfit honvédelmi harcokra, fegyveres szolgálatra szólított fel, Vukovár ellen a szövetségi hadsereg minden irányból támadást indított, a központi légierő saját bevallása szerint összesen kilenc város ellen intézett támadást, Dubrovnik körzetéből és Kelet-Szlavóniából menekültek ezrei keltek útnak a hadsereg újabb akcióitól, katonai megszállástól tartva. Vukováron rendkívül súlyossá vált a helyzet, a kórházban több száz sebesültet ápolnak lehetetlen körülmények között. A várost csütörtökön egész nap lőtték, több légitámadást is vérehajtottak a légierő gépei. A hadsereg elismerte a légierő bevetését, s azt hangoztatta, hogy arra a horvát erők provokációi, csapatmozdulatai és harci készülődései miatt volt szükség. Dubrovnik közelében is heves harcok zajlottak, magát a várost pedig ismét tüzérségi tűzzel támadták. A néphadsereg alakulatai Cavtat után bevonultak egy másik üdü lóvároskába, Platba is, amely Cavtat és Dubrovnik között fekszik. Súlyos harcok dúlnak NyugatSzlavóniában, Novska körzetében is. Times Mirror: Magyarország borúlátó Hogy vagy, Kelet-Európa? Európa pulzusa - ezzel a címmel adta ki a sajtónak és a washingtoni politikusoknak a Times-Mirror Center az európai politikai és társadalmi értékekről, illetve hozzáállásokról készített mintegy 300 oldalas felmérését. A Times Mirror első megállapítása: Európát a legkülönbözőbb irányokba húzva, szinte tépik szét az egymásnak ellentmondó erők. Az egyik oldalon ott van a múlt Európája, teli nemzetiségi gyűlölködésekkel, ellenségeskedésekkel és konfliktusok melegágyaival. A másik oldalon ott van az új Európa, melyet az együttműködés és a felvilágosodott türelem jellemez. Ez a két oldal vetélkedik pillanatnyilag a hegemóniáért, a Times Mirror ugyanakkor megállapítja, hogy a nemzetiségi multikulturalizmusban tapasztalatlan, de a kommunista erők által többé vissza nem fogott Kelet-Európa és a Szovjetunió ellenségesen tekint saját nemzetiségeire, de a határokon túl élő népekre is. Európa leggyűlöletesebb népcsoportja a cigány. Csehszlovákiában a lakosság 91 százaléka cigányellenes. A magyaroknak 72 százaléka. Ami a zsidókat illeti, Lengyelországban és Szlovákiában a legerősebb az antiszemitizmus. Magyarországon a lakosság 12 százaléka vallotta magát zsidóellenesnek, a lengyelek 34 százalékával szemben. Érdekes adat. hogy a politikai és gazdasági változásokat ellenző magyaroknak viszont a 14 százaléka antiszemita. Ugyanakkor az Istenben hívő magyarok közül minden hatodik tekint ellenségcsen a zsidókra. A politikai összképet tekintve, a közép-európai államok mélységes gyanakvással viszonyulnak az új vezetőkhöz, és nem hiszik, hogy az állam a nemzet javát tartja szem előtt. Különösen a magyarok kételkednek abban, hogy egyáltalán van beleszólásuk saját kormányzásukba. A Times Mirror úgy találta, hogy a politikai kiábrándultság Magyarországon a legerősebb egész Európában. A lakosság kevesebb, mint a fele ért egyet a politikai és gazdasági változásokkal és egy kis százalék még abban sem hisz, hogy a demokrácia jót tesz az országnak. A többség szerint a Parlament csak árt a magyaroknak, és ha ma lenne parlamenti választás, a szavazatok sokkal jobban megoszlanának a hat párt között. A magyarok 54 százaléka elvesztette érdeklődését a politikában. A Times Mirror úgy találta, hogy Vaclav Havel a legnépszerűbb kelet-közép-európai vezető és Antall József a legnépszerűtlenebb. Népszerűtlenebb, mint a saját pártja. De még a párt is messze lemarad nemcsak a Fidesz, hanem a volt kommunisták mögött is. A magyarok 82 százaléka szerint egy politikus, amint megválasztják, elveszti kapcsolatát az emberekkel. A magyarok ugyanakkor lassúnak találják a szabadpiaci átállás ü temét is. A Parlament, mondják, elmerül a privatizálási technika vitájában, miközben az árak egyre emelkednek. Az infláció, a Times Mirror szerint már nerh is csak egyszerűen félelmet, de iszonyatot, pánikot kelt a magyar lakosságban, amelynek mindössze 26 százaléka hiszti, hogy öt év múlva magasabb lesz az életszínvonal. 81 százaléknak meggyőződése, hogy a kemény munkának semmi köze a sikerhez, és 67 százaléka hiszi, hogy saját személyes sikerére egyébként sincs semmi befolyása. Minden négy magyar közül egy nem is érez semmiféle csodálatot az iránt, aki kemény munkával meggazdagodik. Társadalmilag a fokozódó bűnözés, a közerkölcsök romlása kelt aggodalmat. A Times Mirror rámutat, hogy a magyar Európa legpesszimistább népe, valamennyi nemzet közül a legkevésbé bízik a jövőben. Ami pedig a hazafiasságot illeti, a Times Mirror úgy találta, hogy a magyarok hisznek leginkább abban, hogy a világrend fenntartásához katonai erő kell. de a legkevésbé lennének hajlandók fegyvert fogni a hazájukért. A nők szempontjából viszont Magyarország tűnik a legígéretesebbnek: valamennyi középeurópai nő közül a magyar asszonyok érzik leginkább úgy, hogy több jogra fognak szert tenni az új rendszerben, mint amennyivel a kommunista rezsimben bírtak. A Times Mirror Közép- és Kelet-Európát a küszöbön álló káosz földjének találta, és megállapította: a kelet-közép-európaiak egyszerűen ki nem állják szomszédaikat. A politikától elforduló magyarok felkeltik a politikában érdekelt magyarokban a félelmet, hogy az ország előbb-utóbb a szélsőségesek kezére jut. És miközben Kelet és Nyugat egyaránt optimista a saját, személyes jövőjét illetően, a magyarok - az egyetlen kivétel még ebben sem hisznek. A Times Mirror szerint a magyarok egyedülállóak Európában abban, hogy még saját honfitársaikat is igen alacsonyra értékelik. MOLNÁR ÉVA (WASHINGTON) Idegenforgalmi mérleg Az első háromnegyed évben 10 millió 350 ezer magyar állampolgár utazott küföldre, 4 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölték az MTI érdeklődésére a Központi Statisztikai Hivatalban. A kiutazóknak több mint a fele majdnem 5,5 millióan - az osztrák határszakaszon lépett ki az országból, s ez 29 százalékos növekedést mutat. Szeptember végéig 26 millió külföldi látogatott hazánkba, ami 10,5 százalékos csökkenés 1990 hasonló időszakához képest. A volt KGST-országokból és Jugoszláviából kivétel nélkül kevesebben jöttek. Ugyanakkor a nyugati országok közül Németországból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból majdnem 50 százalékkal nőtt a hazánkba látogatók száma. Ausztriából ugyancsak 11 százalékos az emelkedés.