Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-18 / 245. szám

1 A 2 KÖRKÉP DÉLMAŰYARORSZÁQ PÉNTEK, 1991. OKT. 18. Gorbi dicsősége Kiegyezett Tudjman horvát és Milosevic szerb köztársasági elnök? A holland sajtó szerint Gorbi egy nap alatt többet tett, mint az Európai Közösség két hónap alatt. Talán a szovjet elnöknek köszönhető a „nagy nyugati csend?" A Times egy mondatot sem közöl a moszkvai konferenciáról, a francia médiumok roppant cinikusak - szerintük az egyezmény tiszavirág életű lesz -, a németek pedig, igaz mogorván, de elismerik Gorbi sikerét, mondván: a Szovjetunió politikailag, gazdaságilag közelebb áll a balkáni szláv államokhoz, mint bárki. Hogy pontosan mi történt a kulisszák mögött, nem tudni. Viszont tény, a többórás tárgyalás konkrét (remélem) eredményeket hozott. A közös sajtótájékoztatón mindkét hadban álló fél szorgalmasan hangoztatta, miszerint a legfontosabb megfékezni a további összetűzéseket (egy hónapot szántak e folyamatra), s csupán azután megkezdeni a tárgyalásokat. Gorbi - mint páter - remekül összehozta a két csintalan államfőt, nem? Ugyanakkor Bosznia-Hercegovinában elkezdődött a ribillió (roppant fontos momentum, hiszen az I. világháború közvetlen okozója a szarajevói merénylet volt). E köztársaság hiányos parlamentje előterjesztette a csábító ajánlatot: kiáltsák ki Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Természetesen a szerb népképviselők azonnyomban felhördültek, s látványosan elhagyták a termet. Mert az, amit a többnyire muzulmánokat tömörítő Akció Párt és horvát nemzetiségű képviselők óhajtanak, csakis szerbellenes tett lehet. Egyszóval: a hercegovinai szerb autonóm körzet (mert kérem, ilyen is v.an, sőt kormányt is alakítottak) vezetősége alkotmányellenesnek és törvényellenesnek minősítette a füg­getlenségi nyilatkozatot. S ha mégis elfogadják Bosznia-Hercegovina kiválását Jugoszláviából, akkor a hős és büszke szerb nép fegyvert fog (ezt az egyet felesleges jövő időben hangoztatni). Az az érzésem, most az egyszer elszámították magukat a militarista-nacionalista szerb politikusok. Emlékezzünk vissza Kadhafi líbiai „nagyvezér" nem régi kijelentésére: ha valaki bántani meri a Jugoszláviában élő muzulmánokat (csekély 3 millió), akkor annak vele gyűlik meg a baja. S Kadhafi nem teveháton óhajt bekukkantani... S mi történik Belgrádban, a szerb parlamentben? Például Budimir Kosutic, a szerb parlament alelnöke, az ügyeletes zseni, aki úgy érzi, szabadon nyilatkozhat mindenről (ő kérem szakképzett közgazdász, nyelvész, történész, politikus, mezőgazdász, geográfus stb.), nem régen egy vitatribün vendége volt. Hadd idézzek néhány elmés „szólásmondását". „Az egész világ ellenünk van. Nem baj, a tudtukra adjuk, roppant erősek vagyunk, s ha kell, a legkegyetlenebb módszerekhez nyúlunk." • „Mi elég elszántak vagyunk, hogy ellenálljunk Antall József őrült politikájának, de nem szeretnénk, hogy a magyar népen csattanjon az ostor kormányuk eszetlensége miatt." „A vajdasági magyarok a szerbséget támogatják. Ha nem, bosszútállunk. A vajdasági magyarságon is és a Vajdaságon kívü­lieken is." A poén! A vitatribün címe: Hogyan teremthető meg a béke? F. A. EXCOM EXCOM EXCOM EXCOM EXCOM EXCOM E X C o M E X C o M E X C o M E X C o M E X C o M E X C o M E X C o M E X C o M VAS, FÓLIA, MUTRAGYA! Vascsövek (pl. 1"-os fekete 33,5x1,8x6000 mm-es horganyzott Zártszelvények (pl. 40x20x2x6000 mm-es Fóliák (pl. 12 m-es fénystabil Műtrágyák (pl. kálium-klorid 3x16-os komplex 0-10-24-es komplex 161 Ft4m, 960 Fpfezál) 666 FHszál) 15 625 Fttek) 1330 FVt| 1480 Ftq 890 Ft4q) az AGRODISZKONTBAN SZOMBATON IS NYITVA TARTUNK! HÁZHOZ SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK! Agrodiszkont (Excom Kft.) Szeged, Dorozsmai út 48. sz. Teí.: (62)61-241, 61-282. Fax: (62) 61-048. Telex: 82-388. A NATO Kelet felé néz Göncz Árpád köztársasági elnök kanadai hivatalos látogatásán szerdán Vancouverből Toronlóba, a keleti országrész legnagyobb városába érkezett, ahol tegnap ünnepélyesen megnyitotta a kanadai magyar művészeti heteket. Az államfűt és kíséretét a torontói repülő­téren Lincoln Alexander, a tartomány kormányzója, valamint a szövetségi és a helyi kormány képviselői üdvözölték. Az ünnepi hetek eseménysorozata az „Újjászületett Magyarország" címet viseli, s a magyar kultúra első nagyszabású, átfogó bemutatkozása Kanadában. Jeszenszky Géza külügyminiszter lesz a meghívott felszólaló az Észak Atlanti Közgyűlésnek, a NATO tagállamok parlamenti tanácskozó testületének ülésszakán Madridban. A szervezet tegnap bizottsági értekezletekkel kezdte meg 37. ülésszakát. A tanácskozás egyik központi kérdése a NATO és a közép- és kelet-európai országok kapcsolata. E témában nyilatkozott Manfréd Wörner, az Atlanti Szövetség főtitkára a Le Figaro című francia lapnak. A csütörtöki számban Wörner leszögezte, hogy a NATO nem hagyhatja magára Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát; ha a három ország csatlakozásának vagy akár társult tagságának még nem jött is el az ideje, el kell mélyíteni az együttműködési rendszert, és konkrétabbá kell tenni a köztük lévő kapcsolatot. Időközben megnyílt a NATO védelmi minisztereinek szicíliai ülése is, ahol az atomtervező csoport kezdett kétnapos tanácskozást. Ezzel párhuzamosan több kétoldalú megbeszélés is zajlik, amelyek középpontjában a Párizs és Bonn által ajánlott francia-német soknemzetiségű európai hadtest felállítása, és általában az önálló európai véderő megteremtése áll. Washington nem üdvözölte a francia-német hadtest gondolatát. Cheney szerint az európai közös haderőnek kiegészítő és nem helyettesítő szerepet kell játszania a NATO-hoz képest. Békés éjszaka, a harcok napközben folynak A horvát egész­ségügyi központ ada­tai szerint az utóbbi két hónapban a harcokban horvát részről 1052 ember halt meg, és 6180 személy megsebe­sült. A halottak között 480 polgári mmmmmmm személy van. A jugoszláv sajtó egyelőre csak a moszkvai szovjet-szerb-horvát csúcs tényszerű leírására vállalkozott. A Borba című lap főcíme azonban önmagáért beszél: Békés éjszaka, a harcok napközben zajlottak. A Magyar Szó főként a közvetítéssel kapcsolatos kétsé­geket hangsúlyozza. Kommentárja szerint először is kérdés az, hogy valóban a két illetékes írta-e alá a tűzszünetet, vagyis az ő ellcnőrzé­Franjo Greguric horvát kormányfő levélben tájékoztatta Mihail Gorbacsov elnököt arról, hogy a Moszkvában aláírt megállapodás ellenére sem fejeződtek be a harcok Horvátországban, és Vukovár ellen újabb kegyetlen támadást indítottak. Arra kérte a szovjet államfőt, hogy ismét foglaljon állást a harcok leállítása, Dubrovnik blokád jának megszüntetése mellett. sük alatt vannak-e a fegyveres erők, másrészt hiányzott a tárgyalásról a hadsereg. A szerző felteszi azt a kérdést is, hogy illetékes-e a gazdaságilag tönkrement nagyha­talom vezetője. - A fegyverek tovább dörögnek, ami megkérdő­jelezi, hogy a politikusok képe­sek-e befolyást gyakorolni az eseményekre - írta. A horvát kormány szerdán köz­zétett állásfog­lalásában azt köve­teli, hogy a hadse­reg legkésőbb no­vember 10-ig hagyja el a köztársaság te­rületét, méghozzá fegyver és felszere­lés nélkül. A szö­vetségi nemzet­védelmi minisz­térium kategorikusan elutasította Franjo Tudjman horvát elnök moszkvai állítását, miszerint a jugoszláv néphadsereg tábornokai kapcsolatban álltak volna a szovjet puccsistákkal. A hadsereg cáfolta azokat a horvát vádakat is, melyek szerint Hóknál a lakosság erőszakos kitelepíté sébe kezdett volna. Hóknál egyébként átadták fegyve­reiket a körzet horvát gárdistái. Négy hellyel nyert az ellenzék Bulgáriában 1,27 százalékra csökkent a Demokratikus Erők Szövetsége-Nemzeti Mozgalom előnye a Bolgár Szocialista Párttal szemben a vasárnapi választásokon leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján. A szakértők szerint a hátralévő szavazatok összeszámlálása alapvetően már nem módosítja az új parlamenti erőviszonyokat. Ezek szerint a hatalomra került, volt bolgár ellenzék 4 képviselői hellyel birtokol majd többet a 240 tagú törvényhozásban, mint a Bolgár Szocialista Párt. E X C o M E X c o M E X c o M E X C o M E X C o M E X C o M E X C o M E X c o M Megfigyelők Kambodzsába A többpártrendszeren alapuló demokrácia, a szabadpiaci gazda­ság megteremtését jelölte meg célul programnyilatkozatában a Kam­bodzsát irányító Népi Forradalmi Párt, amely tegnap kezdte meg VI. kongresszusát Phnompenben. Az ország életében gyökeres fordulatot hozó tanácskozásra rö­viddel azelőtt kerül sor, hogy októ­ber 23-án Párizsban aláírják a 13 évi polgárháborúnak véget vető békemegállapodást, s hamarosan általános választásokat tartanak az indokínai országban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán ellenszavazat nélkül jóváhagyta, hogy a világszervezet tűzszüneti megfigyelőket küldjön Kambodzsába. Gheorghiu-Dej is költözik Az AP amerikai hírügynökség bukaresti értesülései szerint eltávolítják a román főváros mauzóleumából és egy köztemetőben hantolják el Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, Románia elsó kommunista vezetőjének hamvait. Gheorghiu-Dej állott az 1947-es kommunista hatalomátvétel hátterében és 64 éves korában bekövetkezett haláláig, 1965-ig tartotta kezében a hatalmat Romániában. Ot tekintik a mauzóleumban nyugvó többszáz román kommunista vezető legjelentősebbikének. Az A. M. Press független hírügynökség jelentése szerint Gheorghiu-Dej hamvainak eltávolítására még ezen a héten sor kerül, leányának, Tantának jelenlétében. Azt nem közölték, hogy melyik temetőbe szállítják át. Az AP azt is közölte, hogy az idézett értesülés szerint - amelyet egyébként nem sikerült azon nyomban megerősíteni - Gheorghiu-Dej szobrát is eltávolítják és helyére az Ismeretlen Katona emlékműve kerül. Ismeretes, hogy Gheorghiu-Dej volt az, aki a sztálinista ortodox kommunizmust és a Moszkvától való nacionalista megalapozottságú függetlenséget ötvözte. Hazatérnek a menekültek? Az elmúlt 10 napban több jugoszláv menekült tért haza, mint ahány új érkezett - mondta az MTI érdeklődésére csütörtökön a határ­őrség szóvivője. Zubek János közölte: az elmúlt egy napban mindössze egy jugo­szláv állampolgár kért ideiglenes menedéket, miközben 46-an vissza­utaztak. A szigorított határátlépés miatt az elmúlt 24 órában 2741 külföldit küldtek vissza a határőrök. Az ok­tóber elején bevezetett intézkedés óta a várakozással ellentétben nem nőtt, hanem csökkent az illegális határátlépők száma. Míg korábban a napi átlag mintegy 100 volt, addig ez most csak 50 körül van. Harci készülődés a Tajvani-szorosban EXCOM EXCOM EXCOM EXCOM EXCOM EXCOM Mi az a tűz, amellyel a tajvaniak - Jang Sang-kun kínai államfő szavai szerint - játszanak? Nos, ez a Tajvan függetlensége. Ennek követelése csak az idén nyáron vetődött fel először komoly for­mában. de mostanra futótűzként terjedt el az egykor Formosának nevezett szigeten. Ez a követelés szorosan kapcsolódik a sziget egyetlen szervezett ellenzéki tömörülésének, a Demokratikus Haladó Pártnak a nevéhez. A bonyodalmak azzal kezdődtek, hogy e párt vezető személyiségei a nyáron derűre-borúra nyilat­kozgattak a független, szuverén tajvani köztársaság kikiáltásának szükségességéről. Már ezzel is sikerült a végtelenségig felinge­relniük Pekinget, de ha ez netán nem lett volna elég, most, a múlt hét végén végképp betetőzték művüket: hivatalosan is felvették a párt programjába a tajvani köz­társaság kikiáltásának köve­telését. Úgy tűnik, innen már nincs visszaút, odavetették a kesztyűt Peking elé. Van az egész helyzetnek valami Elfajult Tajvan és a szárazföldi Kína ellenségeskedése az utóbbi egy-két hónapban. Egészen odáig, hogy Peking az errefelé nagyon kedvelt képes beszédben ugyan, mégis nehezen félreérthető formában fegyveres támadással rémisztgette a szigetet. Jang Sang-kun kínai államfő például azt üzente a tajvaniaknak, hogy „aki tűzzel játszik, tűz által vész el". A tajvani vezetők viszont a kapcsolatok befagyasztásával próbáltak ráijeszteni Pekingre, hátha akkor visszavonja katonai fenyegetéseit nehezen értelmezhető pikantériája. Noha Peking természetesen harag­szik a tajvani Demokratikus Haladó Pártra, elítéli annak törekvéseit, mégsem főleg reá zúdítja harag­jának tüzét, nem neki címzi fenyegetéseit. A címzett a sziget Kuomintang Párt-i vezetősége. Ez első hallásra bizarr egy kissé, hiszen ha van valami, amiben a pekingi kommunista vezetők és a tajpeji Kuomintang-vezetők egyet­értenek, akkor az „az egy Kína elve". (Az más kérdés, hogy azt az egy Kínát persze különbözőképpen képzelik el.) A tajpeji vezetők minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan helytelenítsék a Demokratikus Haladó Párt szaka­dár törekvéseit. Mi több, e hét elején odáig is elmentek, hogy feloszlatással fenyegették meg az ellenzéki pártot arra az esetre, ha makacsul ki­tartana a független tajvani köztársaság terve mellett. Ha Peking mégis a Kuo­mintang-vezetőknek címzi nagyon is komolynak tűnő fenyegetéseit, akkor az elemző kissé zavarba jön, hogyan is magyarázza ezt. Leg­feljebb három, logikailag meg­engedhető, de nem bizonyítható hipotézissel állhat elő: 1. Peking színlelést gyanít a Kuomin­tang-vezetők magatartásában. Talán arra gondol, hogy a tajpeji vezetők, kettős játékot űzve, a nyilvánosság előtt elítélik az ellenzék szakadár törekvéseit, de titokban cinkosán összekacsintanak vele. 2. Peking úgy véli, hogy az elaggott Kuomintang-vezetők nem tudják keményen kézben tartani a gyeplőt Tajvanon, és nem képesek feltartóztatni a függetlenségi mozgalmat. 3. A pekingi vezetők körében nehézségi erőként hat a régi beidegződés, amely szerint a bajok forrását Tajvanon mindig a Kuomintangban kell keresni. Mindez azonban csak hipotézis, s ki tudja, mi lehet még e logikán túl. Mindenesetre úgy tűnik, a pekingi vezetők elszánták magukat arra, hogy ha a Kuomintang nem tud vagy nem akar „rendet te­remteni" a szigeten, akkor majd megteszik ők. BARTA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents