Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN Szeged névjegykártyája Nemcsak ez az, ami nincs, de mindenkit, aki tárgyalásokba bocsátkozik a város, vagy a régió fejlesztéséről, ez a hiány akadályoz legelőször - fejtették ki többen a Tudományos és Felsőoktatási Bizottság tegnapi ülésén, a városházán. Miféle névjegykártyáról van szó? Többnyelvű kiadványról, amely adatokat tartalmaz a város és a régió gazdaságáról, tudományos életéről, kultúrájáról; amelyet magukkal vihetnek az egyre többször külföldön tárgyaló gazdasági emberek, tudósok, önkormányzati képviselők, átadhatják partnereiknek, s akik ebből gyorsan tájékozódhatnának akár befektetési, akár egyéb kapcsolatteremtési lehetőségekről. Egy informatív „névjegykártya" ugyanilyen hasznos lenne itthon, hiszen nemcsak a szintén sűrűn idelátogató külföldiek igényelnék, de a belföldi együttműködéseket is jól szolgálná. Mindez pedig azért került szóba, mert egyebek mellett az önkormányzat és a régió innovációs lehetőségeiről tájékozódtak a bizottság tagjai, s e célból fölkérték Horváth Lajost, a Dél-alföldi Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatóját, ismertesse tapasztalatait. A közgyűlés tudniilik a bizottság feladatai közé sorolta egy tudományos park szervezését, a város és a régió közreműködésével, gazdaság­fejlesztési céllal. Mint emlékezetes, tudományos, vagy innovációs park működtetésére volt törekvés Szegeden, minisztériumi kezdeményezésre, a JATE irányításával. Ez az 1987-es próbálkozás azonban nem sikerült, a park megszűnt. Most minden érdekelt egyetért abban, hogy szükség lenne „valamire", akár innovációs parknak nevezzük, akár másként; egy regionális szervezetre, amely segítene legelőször megállapítani a fejlesztési irányokat, aztán összehangolni a gyakorlati teendőket. Horváth Lajos elmondta például, hogy pillanatnyilag 150 megyei vegyes vállalat létezéséről van tudomásuk, de ez minden, amit róluk elmondhat. Még a fejlesztési elképzeléseiket is üzleti titokként kezelik, nem szólva anyagi mutatóikról, amelyeket jó, ha az APEH ismer...A Kamara kérdőíveken próbált érdeklődni a helyi gazdálkodó szervezetek fejlesztési elképzeléseiről, hiszen a külföldi, vagy a belföldi befektetők arra kíváncsiak, milyen konkrét projektek léteznek. Elképesztően határozatlan válaszok is érkeztek, amelyek legföljebb a tőke elriasztására alkalmasak. Ismét szóba kerültek azok a fejlesztési területek, amelyek a város adottságait veszik alapul. így például: Szegedet kereskedővárossá kell fejleszteni (földrajzi fekvés); a kongresszusi turizmust, az idegen­forgalmat, azon belül is a gyógy-idegenforgalmat érdemes fejleszteni, mert ez érdekli a külföldi tőkét; lehetne a város pénzügyi központ is. Az ipari kis- és középüzemeknek, ahogy ez ma látszik, a következő ágazatokban lehetne jövőjük; paramedicinák. vitaminok gyártása, gyógy­és fűszernövények termesztése és feldolgozása, biotermékek előállítása és egyéb, speciálisan helyi élelmiszeripari termelés, gyógyászati eszközök gyártása, speciális, illetve kéziszerszámok, autó- és gyógykozmetikai termékek előállítása. Számos ipari termelési ágban kihasználatlanok a lehetőségek: a helyi tudományos kapacitást nem sikerül bevonni a termelési folyamatokba. Ennek nem egyszerűen az anyagi szűkösség az oka, hanem az információhiány, az a szomorú tény, hogy a potenciális partnerek nem tudnak egymásról. SULYOK ERZSÉBET FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Milosevic és Tudjman Moszkvában 2 Ulica Balkan 91 2 Jönnek az amerikai mosodások? 3 Vége a balekságnak! ....4 Interjú Kővári Árpáddal Olvasószolgálat... A magyar roncsderbiről Veress Miklós tárcája mms»mmgmmmmmmxmm Nyúlja Tizenötmilliónyian halnak éhen évente a Földön - másfél magyar­országnvi ember. Döbbenetes, mormogjuk magunk elé, ha olykor megrázó képsorokat mutat a har­madik világban felnövő, vagy éhenpusztutó nemzedékről a tele­vízió. Döbbenetes, ismétli magában az ember, miután jól belakmá­rozott a zsebkendőnyi panelkony­hában az esti szalonnálvil, töpör­tyűbői, vagy krumplipaprikásból. Nehéz elkerülni a közhelyeket, ha az életet jelentő élelemről van szó. Legalább olyan nehéz, mint megérteni telegyomorral az éhezők kínjait. Az ember legfeljebb elefánt lehet, elefánt a porcelánboltban. Nem is kell pedig kontinensnyit száguldania fantázináknak ilyenkor az élelmezés világnapján, elég lesétálni olykor a sarki henteshez, beállni a sorba és figyelni. Lesni a munkában megfáradt idős arcokat, anyáinkat, amint sorba állnak egy kis zsíros nyúljáért: paprikáshoz, leveshez, daráithúsnak valóhoz. A nyugdíjból kérem, jó ha zsírra telik! Gyilkos dolog az éhség, de legalább annyira gyilkol a hely­telen táplálkozás. Nem hiszem, hogy egyetlen kézlegyintéssel el lehetne intézni: ja kérem, a magyarok ilye­nek, a vérükben van, hogy szeret­nek jó nagyokat enni! Főleg nyúl­ját... Ne tessék kérem ezen ironizálni, hallom magamban, mi sem va­gyunk bolondok. Mindenki tudja, hogy zsír helyett egészségesebb az olaj, nehéz étel helyett a habkönnyű franciasaláta, C-vitamin tablettánál finomabb a primőr uborka. Ciniz­mus helyett rávalót tessék inkább adni! Okos orvosok sem győzik mon­dani, táplálkozzunk egészsége­sebben! A szívinfarktus, a keringési problémák pusztítanak idehaza, ha nem is olyan látványosan, mint Afrikában az éhínség, de alatto­mosan. Meg is fogadhatnánk a tanácsukat, hiszen az üzletekben ma már roskadoznak a polcok mindenféle müzlitől, egészséges pelyhektől, koleszterinszegény ételektől. Csak a zsebünk nem olyan dagadó, hogy a többség mindezt megengedhetné magának. Marad a nyúlja, meg az esti tévézés: évente egyszer döbbenet, teli gyomorral. RAFAI GÁBOR HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT A háztájiban, részes művelésben, saját területen gazdálkodó családok jórésze mégis bajban van, ugyanis a termésátlag legtöbb helyen alaposan meghaladja a papíron lekötöttet. A fölös mennyiségre egyelőre nem vevő a nagyvállalat. Elmúltak azok az idők, amikor az árumentés érdekében a feldolgozónak kötelező volt átvenni a teljes mennyiséget, melynek egy­részét szárított féltermékként őrizgette a következő szezonig. A mostani hitelkamatok mellett az efféle előre vásárlás egyenlő a tönkremenéssel. A bel- és külpaci keresletet fedezik a szerződött tételek, így az előjelek nem túl biztatóak a paprikában „fürdők" számára. A szegedi Új Elet Tsz-ben bérmunkában szárítják a paprikát. Nagy Ferenc üzemvezetőtől megtudtam, hogy ők 800 vagonnyi tétel feldolgozá­sára kaptak megbízást. A saját telephelyükön 350 vagon bepirosodott csövet vettek át, melyből 200 vagont tárolnak ömlesztve és zsákolva az udvar betonozott placcán. Egyelőre betelt a hely, így a szárítás üteme határozza meg a fogadókészségüket. Az apátfalvi, nagyfai és dorozsmai átvevőhelyen további 300 vagonnyi tétel vár sorára. A helyesen tárolt tételek még a minimális mértékű fagyot elviselik, de nem árt igyekezni, mert a csapadékos időjárás, és az öntözés miatt magas a csövek víztar­talma, s emiatt romlásra hajlamosabbak. A Gorzsai Állami Gazdaság saját szárítójába eddig 550 vagon paprikát fogadott a környékbeli gazdaságokkkal és egyéni termelőkkel szerződött ezerből. A saját dolgozóik 440 vagonja csak novemberben kerülhet sorra. E mennyiség egészen januárig leköti a szárító kapacitását. Berta Gyula igazgatóhelyettes 200 vagonnyira saccolja az érdekeltségi körükben mutatkozó, tisztázatlan sorsú felesleget. A termelő számára fölöttébb bosszantó, hogy a „kezében" a termés, megdolgozott érte, s a haszon mégis elúszhat. Ráadásul a Dunántúlon is jól termett a paprika, így az eddigiektől eltérően onnan sem jönnek töme­gesen a maszek felvásárlók, a „fekete" őrlők. Többek szerint nemcsak a hozamok miatt van dömping, hanem az ismeretlen nagyságrendű, szer­ződés nélkül beültetett területek is növelik a felhozatalt. A helyzet meg­oldására eddig nincs kész recept, a keserű pirula ettől függetlenül létezik. T. Sz. I Frisco a vonal végén Telefoninterjú a polgármesterrel - Az amerikai po­litikai rendszert tanul­mányozzuk különös tekintettel a közigaz­gatásra a föderáció és az egyes államok szintjén. Délelőtt ál­talában előadásokra járunk, délután állami intézményekbe lá­togatunk, élhetünk a konzultáció lehetőségével is. Tanulmányoztuk például az egészségügy szervezetét, az itteni AlDS-alapítvány működé­sét. továbbá a lakásrendszert. Reggel 8-tól délután 4-ig szervez­nek nekünk programot. A 28 résztvevő közül egyedül én jöttem Kelet-Európából. A többiek több­nyire az egykori angol gyar­matokról vagy más angol nyelvű országokból érkeztek: Tajvanból, Szudánból, Etiópiából, Dél­San Francisco a földgolyó másik felén fekszik. Kilenc óra az időeltérés, ennyivel jár mögöttünk a nyugati part nagyvárosa. Mielőtt az amerikai tanulmányúton ott-tartózkodó Lippai Pál polgármester számát kezdtem tárcsázni, végig kell gondolnod!, hol is tartanak ők. Délután négy előtt értem el a polgármestert a szállodában, akkor ott reggel nyolc volt. Afrikából. Panamából, Angliá­ból, Észak-Írországból. - Hasznos ez a tanulmányút? - Szerintem igen. Rengeteg írásos anyagot fogok hazavinni, máris alig bírom cipelni a bőrön­dömet. Az amerikai közigazga­tásnak más a struktúrája, dc így is sok hasznosítható tapasztalatra tettem szert. Egyébként a többi résztvevő is olyan országból érke­zett, ahol nem amerikai rendszer működik. Egymás között is sokat beszélgetünk, minden­ki az állami adminiszt­rációban dolgozik. - Ön először jár a tengeren túl. Milyen Amerika? - Alig látunk va­lamit a városokból, mert reggeltől késő estig szoros progra­mot szerveznek nekünk, úgyhogy estére hulla fáradtak vagyunk. Egyik este elvittek minket színházba, egy musicalt láttunk. A vendéglátóink azonban nem a társasági progra­mokra helyezik a hangsúlyt, igen komolyan veszik, hogy ez nekünk munka. Egyik hét végén szerettem volna meglátogatni az amerikai ba­rátaimat, oda se tudtam elmenni, pe­dig már a repülőjegyemet is megvették. M. T. Paprikapánik " Szedik, átveszik, szárítják: egyszóval a paprikaszezon kellős közepén tartunk. A Mihály napi fagyveszélyen túljutva a fűszerpaprika második kötése is jórészt beérik, így nem szűnik a termelők nyomása, hogy az átvevőhelyeken mielőbb leadhassák a szerződött portékájukat. Idáig minden szép, minden jó. A Szegedi Paprika Rt. állja a szavát, a szerződött mennyiséget átveszik, sőt most a plusz-mínusz 10 százalék kilengésből a felső határt veszik figyelembe.

Next

/
Thumbnails
Contents