Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

ALAPÍTVA: 1910-B ELMAuY SZOMBAT, 1991. OKT. 12., 181. ÉVF., 240. SZÁM Október 23-án avatják A recski emlékkő - Amint megláttam a helyszínt a hegytetőn, a Mátra Bükk felé eső oldalán, mindjárt megszületett bennem a plasztika terve, és elhelyezésének lehetősége. Azután még számtalan variációt találtam, de mindig visszatértem az eredeti gondolathoz - mondja Farkas Adám szobrászművész, a recski emlékmű alkotója. - Mi inspirálta ennyire azon a helyen? - A recski fogolytábor helyén minden barakkot elbontottak, minden árulkodó nyomot eltüntettek. Az egész területet beültették fenyővel. Ezért is fontos, hogy legyen ott egy jel, egy emlékkő, amely emlékeztet, felidéz és megrázóvá teszi a találkozást. Ez az emlékkő két nagy, mészkőből faragott, törött rácsból és egy csiszolt gránit gömbből áll. A kompozíció fizikailag is nagyméretű: 12 és fél tonna súlyú és 700x240x70 centiméteres. A képi szimbólum egyszerű, közérthető. A rácsok a bezártságot, a széttört rácsok ennek megszűnését jelentik, s a köztük felmagasió gömb az életet, a tökéletességet. És hogy mi van még e mögött a műben, azt Farkas Ádám így magyarázza: - A mesterséges, életidegen rendszert - a börtönt, tágabban a bolsevizmust - maga az élet, a tökéletességre való törekvés töri széjjel. A mészkőrácsok egy panelház elemeihez is hasonlóan megsüppedve állnak a hegytetőn, jelezve, ezek a megkötöttségek eltűnnek, elsüllyednek. - Fűzi valamilyen személyes emlék is Recskhez? - Ha Recskhez nem is, de a rendszerváltozáshoz, a szocializmus megszűnéséhez igen. Főleg lélekben. Azzal nem szívesen kérkedem, hogy apám a Nagy Imre-kormány minisztere volt A recski emlékkő - még Villányban 56-ban. Ezt nem is tudták a recski szövetségben, amikor benyújtottam a tervemet. - És miért éppen Recskre készített szobrot? - faggattam a Szentendrén élő művészt. - A Baranyai Alkotótelepen japán-magyar szobrász szimpóziumot szerveztek. Erre, mint Villányban gyakran megfordult kőfaragót, engem is meghívtak. Ott került fel az ötlet, hogy készítsünk szobrokat a lebontott politikai emlékművek helyére. Huszonnyolc lehetőség közül választhattunk. Végigjártuk a helyszíneket. És amikor megláttam a helyszínt, rögtön megfogott. Jelentkeztem a tervvel, és mivel a recski szövetségnek is tetszett, elfogadták. Recsken már jó egy éve szeretnének emlékművet emelni, de anyagiak híján erre nem kerülhetett sor. Most, a szimpózium japán szponzorainak segítségével elkészülhetett a mű. -Hogyan? - Villányban faragtam, kilencven napos megfeszített munkával főiskolás hallgatóim segítségével. Hajnaltól késő estig dolgoztunk azzal a bizonyossággal, hogy jó műve

t alkotunk. Huszonhárom éves szobrászi pályafutásom legélvezetesebb feladata volt. És legnagyszabásúbb is. Szellemiségében és amúgy is, merthogy többnyire kisebb méretű plasztikáim vannak. - Hogy került Recskre a hatalmas súlyú szobor? - Morvay Ferenc, a kazánkirály szállította saját kamionján. - És a szimpózium többi alkotásának mi lett a sorsa? - Három japán és négy magyar szobrász dolgozott két hónapig Villányban. Iszai Amemia japán művész, aki az egész akció kitalálója, lelkes támogatója, olyan japán szponzorokat nyert meg az ügynek, akik 40 ezer dollár értékű szerszámmal, szupertechnikával szálltak be. így készülhetett el a recski emlékmű és a többi szobor. Iszei Amemiáé Egerbe, egy másik japán szobrász munkája Kecskemétre, magyar művészek alkotása Ceglédre, Ózdra és Pécsre került. És mivel még meglehetősen sok város vár lebontott emlékműve helyére szobrot, jövőre tovább folytatódik az akció. További japán és más külföldi segítséggel. KÁDÁR MÁRTA Kultúra vagy biznisz? Hány alapítvány van Magyarországon? A Sansz, az „alapítványok alaplapja" szeptemberben olyan információt közölt, hogy számuk tizenhétezerre rúg. Bejegyezve azonban ebből csak 3900 volt országosan. Amikor a mozgalom kezdődött, az ország csak olya

n reprezentatív és államilag is kitűnően reklámozott alapítványokat ismert, mint a Soros-alapítvány, az Eötvös-alapítvány, vagy a hírnév és a hírhedtség között ingázó Erzsébet-díj alapítvány. Később a nonprofit szervezetek divatba jöttével a célok és a valóságos rendeltetések sokrétűbbé, néha ködösebbé váltak. Miként a fejlett tőkés országokban, nálunk is megindult az alibi alapítványok szaporodása adókedvezmények megszerzése céljából. A különleges célú alapítványok persze legtöbbször a társadalom szociális rugalmatlanságát, az oktatási rendszer gyengeségeit, az egészségügy, a múzeumügy stb. rendszereken könnyedén áttételeződő betegségeit igyekeznek enyhíteni. Szellemes és időszerű ötletek persze minden hónapban akadnak. Az 1100 év elnevezésű alapítvány például a honfoglalás 1100. évfordulója, a magyar állam ezeréves jubileuma és a Széchenyi- évforduló alkalmából jött létre a magyar szellemi Pantheon létrehozása céljából. Állandó kiállítást akarnak szervezni a magyar történelem szellemi kiválóságainak bemutatására. Nehéz lenne kétségbe vonni a székesfehérvári megyei kórház kezdeményezésének létjogosultságát: a Betegápolásért alapítvány a kórházi fertőzések megelőzését szolgáló anyagok beszerzésére jött létre. Látszólag támogatást érdemelnek a sokasodó számú természetgyógyászati alapítványok is, de amikor az Ariaene Gaia alapítvány kiírásában azt olvassuk, hogy a cél: „a nevelés, az önnevelés, a gyógyítás és az öngyógyítás terén megvalósítani a belső autonómiából fakadó, a feminin tudást is számbavevő egyensúlyt", esetleg kételyeink támadhatnak az alapítók gondolkodásának fegyelmezettsége tekintetében. Ennél nagyobb gondok származnak persze abból, amikor egy alapítvány kizárólag vállalkozói célzattal, s nem „tartós közéleti célra" jön létre, miként azt a törvény előírja. A könnyű boldogulást kereső vállalkozók egy része jó bizniszt lát ebben a társulási formában. Előfordult viszont, hogy a kormány menesztette egy alapítvány kuratóriumát, s felfüggesztette magát az alapítványt, mert az állítólag jogszabály-ellenesen használta fel anyagi eszközeit. A GYIA, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány feloszlatása körül még tart a politikai birkózás. Uj korszak akkor kezdődhet az alapítványok világában - állítják a kérdés szakértői, ha megvalósul a Pénzügyminisztérium nemrégiben előterjesztett javaslata, a nonprofit szervezetek szabályozásának továbbfejlesztéséről. Ez a javaslat az adóhivatal ellenőrzése alá vonná az alapítványok működését, korlátozná a közreműködők alapítványból megszerezhető személyi jövedelmét, s nyilvánossá tenné az alapítvány pénzügyeit. Áddig pedig tudomásul vesszük, hogy sok társadalmi szervezet saját működésének elősegítésére hozott létre alapítványt, s közülük némelyek kifejezetten az alapítók politikai-gazdasági túlélését szolgálják. Az alapítvány-mozgalom közhasznúsága mégis egyértelmű, ezért az ember nem szívesen idéz negatív példákat. A gyomlálást mindenesetre ebben a parcellában is el kell végezni. JÓKAI GÉZA Amerikai módra... Hatodik helyszínére, Gárdonyba érkezett az amerikai The Center for Privát Enterprise Development és a Magyar Vállalkozói Kamara közös rendezésében folyó konferencia-sorozat, amelynek elsődleges célja, hogy segítsen a kisvállalkozások professzionális megtervezésében, a piaci analízis, az üzleti terv előkészítéséhez szükséges ismeretek elsajátításában. A kezdeményezésről kérdeztük William K. Holstein közgazdászt, a New York State University professzorát. - Honnan ered az előadás-sorozat gondolata? - A mi központunk és a Magyar Vállalkozási Kamara közötti hallgatólagos megegyezés nyomán vagyunk jelen Magyarországon, de az egész sorozat egy amerikai állami alapítvány révén vált lehetségessé. Ennek megfelelően az eddigi előadásokat további, közel 50 követi majd. Lényegében találkozott a mi segíteni akarásunk az MVK hasonló szándékával, így tökéletesen együtt tudunk működni. - Az előadások didaktikus, „ szájbarágós " jellegét mi motiválta ? - Semmiképpen sem a magyar vállalkozók üzletelméleti színvonalát minősítette, bár eléggé heterogén volt a társaság. Inkább arról van szó, hogy mi elméleti üzleti útmutatásokat szándékozunk adni, nem pedig technikai részletekkel traktálni a hallgatóságot. - Egy amerikai közgazdász mennyire tartja életképesnek a sarjadó magyar kisvállalkozásokat? - Az amerikaiak számára nyilvánvaló: ezek a vállalatok létezni fognak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy több mint 15 ezer vállalkozás jött létre tavaly, s ezek száma tovább növekszik. Mi éppen abban akarunk segíteni, hogy minél több igazán nyereséges magyar vállalat működjön. Nem akarjuk senkire ráerőszakolni az amerikai szabványokat, csupán át akarjuk adni a sikeresség titkait. - Milyen további lépéseket tervez az önök szervezete? - Természetesen Magyarországra érkezik néhány kollégám, akik a magyar felsőfokú oktatás vezető személyiségeinek tartanak előadásokat, hiszen a magasabb színvonalú egyetemi oktatás elengedhetetlen feltétele Magyarország felzárkózásának a világhoz. Azok, akik nem vesznek részt a konferenciákon, szintén „találkozhatnak" velünk, ugyanis egy 150 előadásból álló videosorozatot is készítünk, amelyhez bárki hozzájuthat. HT PRESS TARTALOM Isten, a háború és béke 2 Dankó Csengődön 3 Bartók nomádjai 4 Habsburg Ottó és Szeged 5 Félterpeszben 6 Czilczer Olga versei 7 A lemezgyüjtő 9 Lékó lehetősége 10 Zöld nyilak Álljon vigyázzba! Ha azt hallgatja, hogy a maga gyilkos fajtáját hogyan pácoltuk ki innét, maga vigyázzba fog állni - reccsent a részeg román százados hangja, és reccsen tíz év elteltével is, amikor háborús pszichózisról, gyűlölködésről olvasok szónokolni. Ha jobban belegondolok, kilenc hónapi, katonai szolgálati vendégeskedésemből a román hadseregben, ennyi maradt: egy század egyetemi hallgató hever Kolozsvár alatt, a tordai dombokon, ahol hajdan a halár húzódott, és amely terület úgy cserélt kilencszer gazdát a második világháborúban, hogy a borzalmas vérfürdő vörösre festette az Aranyos vizét, és egy öreg román hadfit hallgat egykori hőstetteiről. Negyven évvel a háború után. Ugyanabban a pszichotikus, vérgőzös lelkiállapotban beszél, mint amilyenben akkor lehetett, és ugyanazt a lelkiállapotot próbálja a negyven énei későbbi generációba átültetni, van, hogy sikerrel. Ha nem, a mindenfelé kifüggesztett térképek zöld nyilai teszik meg a magukét: Szegedről, Békéscsabáról, Debrecenből a határ felé kiinduló vastag zöld jelzések tudatják boldoggal-boldogtalannal, hol az ellenség. Aki nem járt még Magyarországon - hogy is járt volna akkor még - úgy képzeli el. mint egy fenyegető zöld nyilat, mely, mint a hadfitól hallotta, az anyák hasából metszi ki a magzatokat. A térkép, kinek így, kinek úgy, nem múlik el nyomtalanul. A sokezer megmérgezett ember hiába fordult meg már nálunk - azóta megtehették - számukra a zöld nyilak, ha tudat alatt is, de az ábra szerint futnak a határ felé, függetlenül az idők változásától, függetlenül a józan észtől, és ama gazdasági érdekektől, melyeknek Németország és Franciaország lakóinak köztudatából sikerült kiiktatni az ide-oda mutató nyilakat. Érvek mindig akadnak. Hol egy emigráns gittegylet, hol a történelem értelmezése; mindig lenne, ki belerángassa a gyűlölködésből kigyógyult szomszédot saját alkalomadtán ügyesen kihasználható pszichózisába, mellyel negyven évvel a háború után is körül vagyunk véve. Nem érdekünk semmiféle revízió, és nem érdekünk a válasz sem e pszichózisra, akár ellenérzéssel, akár reakcióval. Ennek a zsáknak nem szabad a foltja lenni. PANEK JÓZSEF Ügyfélfogadás hétköznap: 9-16 óráig !0 Rent a Car AUTÓKÖLCSÖNZŐ 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 2. (62) 12:043; 56-286 ni x * N rn •OQ o* <~FLU < a kedves kicsi, FIAT UNO FIAT TIPO az áramvonalasan testreszabott, FIATTEMPRA a klasszikusan elegáns, TnvriTA 6 és 9 személyes MIKROBUSZ ^ f L/ I /n a legkeletibb nyugati. ISA®