Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

A Tisza a közvetlen közelében lévő települések számára meghatározó jelentőségű természeti adottság, fontos gazdasági tényező: érték. Ám ezt az értéket ma kevésbé hasznosítják a közösségek, mint a régebbi időkben. Miként alakuljon a Tisza és a vonzáskörzetében élők jövője - akár a települések önkormányzatai, akár a hidrológia, az urbanizáció, a turizmus, a halgazdálkodás, a természetvédelem, az öntözés, a vízi szállítás, s más szakágak, valamint a regionális együttműködés szempontjából? E kér­déssorozatra keresték a választ annak a Tisza-konferenciának a résztvevői, melyet szeptember végén rendeztek Csongrádon. Összeállításunkban a tanácskozás néhány témáját emeljük ki. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Amit a folyó elfogad... , Csak C Ai/nrncn óvatosan! A Tisza magyarországi és jugoszláviai szakasza - továbbítása, a jég, jeges árvíz kár nélküli levezetése, AVárosépítési Tudományos és szabályozottsága következtében - nem tekintendő már az ipari, mezőgazdasági, lakossági vízszükséglet és a Tervező Intézet munkatársai a természetes állapotúnak... Medre, hullámterei az vízi közlekedés, a hajózás biztosítása. Ezekhez képest közelmúltban fejezték be a tiszai , . ,, . . . , . , vízi turizmus fogadási feltételeinek árvízvédelmi toltesekkel, a bennük levő mutár- másodlagos, mégis fontos funkció az üdülés, a sport, a és a magyarországi Tisza-szakasz gyakkal, a vízkivételi művekkel, a kanyarulatokat turizmus, a halászat, a hullámtéri korlátozott erdő-, vízi turisztikai fejlesztésének rögzítő partbiztosításokkal, a közúti és vasúti pályákat rét-, legelőgazdálkodás... A folyó szabályo- lehetőségeit taglaló tanulmányukat. , , , i • i i| i , ... , ,, . . .... Koncepció-iavaslatuk egyik alap­hordozó hidakkal, végül a vízlépcsőkkel együttesen zása< töltésezése, az elfajult kanyarulatok átmetszése, elve: „A tiszai vízi turizmus iránti műszaki létesítménynek tekintendő, melynek az ember, a partbiztosítások, a hullámtér-rendezések, a érdeklődés legfontosabb oka a az emberi társadalom, a folyó menti településen élők vízlépcsők _ mind-mind e funkciókat szolgálják. A ,iszai táj vis/0nyla^ énntetlen­érdekeit kell szolgálnia. Nem mond ez ellen, annak, folyószabályozási szakemberek e beavatkozásoka. úgy £ iS^haSS^g hogy maga a Tisza-völgy - különösen a hullámterek - tervezjk meg hogy a fo,y6 genelikai, morfológiai, idegenforgalommal sem feltárt. természetközeli állapotú táj, melynek flórája és „ , • • • „ , - , , . ... ., . . romantikus, ugyanakkor veszély­faunája k,emelkedő természeti értékű és védendő. 8^ ! 'T T " \ ,^ ! ^f ^t adottsagait elemzik és a folyot elo organizmusként ban keves van. Éppen ezert a tiszai Hittel vallom, hogy összhangba hozhatók a keze|ve természetétj viselkedését flgyelembe veszik, vízi turizmus, nagyon óvatosan, a természetvédelmi, ökológiai szempontok a folyónak, , ,.,,„, , , r , • természéti környezet minimális min. műszaki létesítménynek ugyancsak alapvető, az °lJm «hetok' "melyeket a folyó bolygatásával, a természet iránti elfogad. alazattal. környezet- es termeszet­embert szolgalo funkcióival. Ezek fontossági védó hasznosítással szabad csak sorrendben: árvízi biztonság, a hordalék zavarmentes TÖRÖK IMRE GYÖRGY fejleszteni". „...megállók a kanyargós Tiszánál" Szeged és a víz Az önkormányzatok nem kívülálló szemlélődő idegenként, hanem aktívan akarnak részt vállalni a vízgazdálkodási feladatokból. A szegedi tennivalók közül a Tisza-konferencia résztvevőihez eljuttatott levelében dr. Lippai Pál polgármester a következőket emelte ki. A vízellátás rendszerének a fejlesztése még megoldható saját források felhasználásával. A csatornázás kiépítése, a szennyvíztisztító mű fel­építése viszont olyan nagyságrendű feladat, amelyet az önkormányzat saját erőből már nem képes megoldani. A felszíni vízelvezetés részbeni vagy teljes hiánya a várost övező, családiházas beépítésű területeit sújtja leginkább. Az egész város területére kiterjedő korszerű felszíni vízel­vezetési terv elkészítése már nem tűr halasztást. Az egyetlen szegedi tisztasági fürdő leromlott állagú - jelentős pénzösszegeket igénylő felújítása, korszerűsítése halaszthatatlan. Az önkormányzat közvetlenül érintett abban a víztároló fejlesztési prog­ramban. amelyet az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság alapozott meg, és amelynek első és egyben igen jelentős tagja a gróf Széchenyi István nevét viselő evezőspálya és komplex tározó. A Maty-éri völgy északi folytatásaként, az 55-ös számú közlekedési út fölött folytatódik a természetes vízállások, az időszakosan kialakuló tavak sorozata. Ezt a teriiletet csak a völgy pereméig művelik, a völgy többi része elhanyagolt, elszennyeződött, vízállásos nádas, mocsaras terület. Feltöltése több millió köbméter földmunkával megoldható ugyan, de ez irreális. Kézenfekvő megoldást jelentene az, hogy a völgyet tározókká építenénk ki. A tározók mellé telepíthető parkerdővel együtt - kellemes látványt nyújtó - egész­séges elválasztó sávot képezne Kiskundorozsma és az autópálya között. A tározófejlesztéssel párhuzamosan kívánjuk megvizsgálni a város nyu­gati felén található téglagyári agyaggödröket. Ezek fenntartása, időszakos lecsapolása, üzemeltetése, és főként kulturált hasznosítása megoldatlan. Úgy ítéljük meg, hogy a partok rendezésével, a környezet gondozásával, a vízcsere feltételeinek biztosításával e tavak is bevonhatóak lesznek abba a zöldterületi rendszerbe, amelyet felnőtt és gyermek egyaránt és biztonsággal igénybe vehet. A szegedi medencés kikötő beruházási munkáiról részletesen tájéko­zódni kívánunk. A reményeink szerint megújuló folyami hajózás döntő­en fontossá válhat nemcsak a város és a dél-alföldi régió, hanem az egész ország számára is. A Tiszát és a Marost „kísérő" hullámtéri területek alkalmasak a pihenésre, kirándulásra, még hosszabb időtartamú üdülésre is. Betartva a vizek védelméről, a környezet- és természetvédelemről intézkedő előírásokat, a hullámterek több pontján lehetséges kialakítani olyan igényes üdülőközpontokat, amelyeket szívesen vennének igénybe olyan emberek, akik a pihenéshez, kikapcsolódáshoz a csendes, természetes környezetet igénylik.A vízgazdálkodással szorosan összefüggő feladatok vizsgálatánál, a tervezés, a megvalósítás előkészítésénél a regionális szempontokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kívánjuk venni. Halott Holt-Tisza? A Közép-Tisza-völgy legszebb kisvárosa, Csongrád adott otthont az önkormányzati és a vízgaz­dálkodási szakemberek tanácskozá­sának. Ezentúl e város önkormány­zata gyűjti azokat az információkat, melyek a folyó védelmével, hasz­nosításával kapcsolatosak. Milyen tennivalókat tart sürgetőnek Loson­czi Zoltánné, Csongrád polgármes­tere? - A vízminőség és a környe­zetvédelem érdekében fontos a kormányzati és önkormányzati szervek összehangolt munkája. A város egész fejlődése szempont­jából a legsürgetőbb feladat a folyók és holtágaik szennyeződési folyamatának megállítása, majd fokozatos visszaszorítása. A holt­ágak hasznosításának első lépése, hogy kotrással, a megfelelő víz­szint tartásával, a helyi szennyezési fonások megszüntetésével megaka­dályozzuk az elmocsarasodást. A következő lépés e vizek tulajdon­jogának, illetve a halászat és hor­gászat viszonyának tisztázása ­jogszabályok szintjén is. Vélemé­nyünk szerint a víz minőségének javítása és a nagyobb idegenfor­galmi vonzerő érdekében az inten­zív halászatot meg kellene szün­tetni. A Tisza melletti települések közös problémájáról van szó, a holtágak rehabilitációja megha­ladja egy-egy önkormányzat anyagi teherbíróképességét. Ez is indo­kolja a régió-szemlélet térnyerését. A tanácskozás is megerősítette, hogy a tudományos eredmények, az eddigi tapasztalat és széleskörű társadalmi felmérés alapján dönteni szükséges a város jövőjét szintén jelentős mértékben meghatározó III. vízlépcső építéséről. A konferencia tanulsága, hogy össze kell hangolni a Tisza-menti térség és az Alföld fejlesztését. Ú. I. CSÜTÖRTÖK, 1991. OKJ. 10. A TISZA 7 Hajón - Titeltől Tokajig A Tiszán, noha vízjárása szélsőséges, a vízi szállításnak és személyhajózásnak több évszázados hagyománya van. A múlt századbeli szabályozás és a gőzhajózás adott igazán nagy lendületet a tiszai vízi közlekedésnek. Mára a tiszai hajóforgalom a hazai vízi szállításhoz viszonyítva elenyésző, s ennek a visszaesésnek számos oka van. Dyen a két világháború pusztítása, a határrendezések, a hajópark elöregedése, legerőteljesebben pgdig az a tény, hogy a II. világ­háború után a tarifapolitikát nem a piac alakította, s vasúti, közúti mesterséges tarifák élveztek előnyt. Az a gyakran elhangzó érv, hogy a Tisza nem, illetve részben alkalmas hajózásra, félrevezető, hiszen a szabályozások és a három vízlépcső nagyságrendek­kel javították a hajózási feltételeket - állítják a vízügyi szakemberek. Szerintük nem a folyamokon elterjedt hajópark igényei (nagy hordképesség, nagy tolat­mányok) szerint kellene minősíteni a tiszai körülmé­nyeket, nem a korlátozásoknak, hanem a lehetőségek­nek kellene előtérbe kerülniük. Inkább a meglévő adottságokhoz kellene kifejleszteni a műszakilag, gazdaságilag legfejlettebb hajótípusokat. A csongrádi konferencián előadást tartók egyike, Török Imre György, az ATI VÍZIG műszaki igazgató­helyettese kifejtette a hajózhatósággal kapcsolatos véleményét. E szerint a Duna-Majna-Rajna és a Duna-Odera csatornák megépítésével a Duna Európa legnagyobb víziútjává válik, s ez a Tiszára is kihat. Az ugyanis a torkolattól Tokajig az év 250-300 napjában jól, helyenként bizonyos korlátozásokkal hajózható. (Más fuvarozási módoknak is vannak hátrányai, korlátai - ezért van nagy jelentősége a fuvarszerve­zésnek!) Tokajtól Komoróig a hajózás - erős fenntar­tásokkal - kiterjeszthető, onnan feljebb pedig csak esetlegesen, igen erős korlátozásokkal hajózható a Tisza. (Az Európai Gazdasági Bizottság által elfo­gadott nemzetközi, kategorizálási szabályokat a Tisza esetében is alkalmazzák, noha a folyó nem minősül nemzetközi hajóútnak.) Gyakorlatilag ez annyit tesz: a Tiszán addig lehet hajózni, amíg a járművek átférnek a hidak alatt, illetve amíg biztonságukat a látható partvonalak vagy parti jelek szavatolják. Egyébként Titeltől Tokajig a hajózási, merülési paramétereket a már megépült és üzemrendjük szerint működő vízlépcsők határozzák meg. (Törökbecse a 63,5, Kisköre a 403,2, Tiszalök az 518,2 folyamkilo­méternél.) Hiányzó láncszem a 255-ös folyamkilo­méternél tervezett, csongrádi mederduzzasztó, mely­nek tervei az 1970-es években elkészültek, de az 1980-8l-es előmunkálatokat 1982-ben felfüg­gesztették. Tartani lehet attól, hogy a közeljövőben nem várható olyan jelentós társadalmi igény hajózási, vízkészlet-gazdálkodási, energiatermelési szempont­ból, amely napirendre tűzné az építkezés folytatását, noha az a hajózás biztonságát nagymértékben javítaná - hangsúlyozta előadásában az ATIVIZIG szakembere a csongrádi konferencián.

Next

/
Thumbnails
Contents