Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

10 HANGSÚLY DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. OKT. 9. Egy a négyszázból: Sonkoly László „Bennünket órára, percre pontosan várnak..." A Postai Világnap alkalmából érdemes elidőzni a város postai világának múltjánál, a régi nagy kezdeményezéseknél, amelyek aztán létrehozták a mai rendszert. A szegedi postaügy alapjait valahol a török hódoltság alatti időkben kell keresnünk, amikor a postaszolgálatot a tőzsérek, a marhakereskedők látták el, mindenféle fondorlatok és kémkedések mellett. Az első szervezett postahivatalt Szegeden 1717-ben létesítették, bár már korábban, 1699-ben rendeletet hoztak Szeged és Arad, valamint Szeged és Pétervárad közötti katonai postaszolgálatra. Ezután hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap fordult meg postajárat városunkban. A temesvári postaigazgatóságot 1849-ben helyezték Szegedre - a Kossuth Lajos sugárúton volt Kirschner-házban kezdte meg munkáját, összesen három alkalmazottal. A hivatal innen a Jókai, majd a Somogyi utcába került, szerény elhelyezés mellett. A postai szolgálatot 1876-ban már 33-an látták el, és a városban 11 gyűjtőszekrényt helyeztek ki. A távirdai szolgáltatást a vasúttal kapcsolatban létesítették, és kezdetben ezt egy személy (Hegenbarth Lajos) látta el a Boldogasszony sugárúton volt Pálfy-házban. A hivatalos nyelv a német volt, csak német nyelvű szövegeket továbbítottak. A város rekonstrukció-igénye az árvíz után indokolttá tette, hogy a posta, a távírda és a folyammémökség céljait szolgáló épületre pályázatot írjanak ki. A terveket - német reneszánsz stílusban Meixner Károly és Ney Béla készítette, a vállalkozói versenytárgyalást Léderer Ede és Nádai Antal nyerte el, 1881-ben. A kezdő lépésekről a Szegedi Híradó 1881. október 29-én így ír: „A posta-, távírda- és folyammérnökségi palota építési munkálatai megkezdődtek. Az épület telkét képző négyszög a váracs telkén, az új Mayer-féle házzal átellenben elkészítetvén, az alapozások folyamatba vétettek. A díszes kétemeletes palota a közlekedési minisztérium ügyköréhez tartozó összes állami hivatalok számára épül, s el fognak benne helyeztetni a posta-, a távíró-, az államépítészeti és a folyammérnökségi hivatalok. A palota második emeletén a négy hivatal főnökei számára külön lakások lesznek. Egy lakás négy szobából, egy előszobából és konyhából fog állni." A tervek kivitelezését 1881 decemberében engedélyezték. A munkákkal olyan jól haladtak, hogy 1882 július végére már az épület kőfaragványain dolgoztak, és a lépcsőházat alakították ki. Az építési munkálatokkal ugyanezen év szeptember 29-re készültek el, 153 ezer korabeli forint felhasználásával. A rendeltetésszerű átadás előtt kijelölték a távíróvonalak végleges irányát, s ennek foganatosítását a következő összetételű bizottság végezte: Csermelényi István tanácsnok, Tóth Mihály városi főmérnök, Pelikán Ede távírófőnök, ifj. Aigner József és Ambrózy Ferenc városi képviselők - szakmai és esztétikai szempontok figyelembevételével. Itt dolgozott Bódogh János (1852-1918) távirdásztiszt, a magyar gyorsírómozgalom apostola. „Apr. 1-én költöznek a postahivatalba. Hasonló díszes épület a célszerű beosztás tekintetében nincs az országban, még Pesten sem. Ami a postakezelésben újabb időben mint újítás célszerűnek, hasznosnak bizonyult, azt itt mind alkalmazva találjuk. A közönség kényelmére különösen nagy súly van fektetve, a helységek tágasak és világosak, a kezelő személyzet a legkisebb akadály nélkül végezheti hivatalos teendőit. A levélfiók bérlők szekrénye egészen új lesz a maga nemében; amerikai rendszer szerint készült, amelyet eddig csak ott és Svájcban s hazánkban, a szegedi postahivatalban alkalmaztak először. A szekrénynek 108 fiókja van, tehát ugyanannyi bérlő használhatja; minden fiók külön ajtócskával és zárral bír, amelynek kulcsa a bérlőnél lesz, aki tehát akkor veheti ki és viheti el levelét, amikor akarja." (Szegedi Híradó 1883. márc. 4.) A távíróhivatal gépeit és berendezéseit Budapestről szerezték be, és az első emeleten helyezték el. Az épület udvarát kikövezték, és közepén alakították ki a favázas szertárt. Az épület berendezéseit a szegedi Zilahi és German-cég készítette, a kovácsoltvas munkák Pillich Mihály műhelyéből kerültek ki. A szegedi telefonhálózat ekkor még magánvállalkozásban üzemelt, az itt is alapító Puskás Tivadar tulajdonában. Mivel Puskás nem sokra ment a szegedi telefonhálózattal és -központtal, eladta Nollendorf Jenőnek, ő pedig az OttovayGrasszelly-cégnek. A szegedi telefon felvirágoztatása az ő nevükhöz fűződik. Az államosítás 1893 augusztusában következett be, amikor már 140 volt az előfizetők száma. A szegedi posta- és távirdahivatal hamarosan nagy forgalmat bonyolított le, és már 1886-ban a postajövedéki bevételét tekintve Budapest és Fiume után a harmadik helyen állt az országban. Már a kezdő években több millió küldeményt továbbítottak, és a táviratok száma meghaladta a százezret. Az egyre növekvő forgalom és igények kielégítésére 1928-ban Szolcsányi és Takács építési vállalkozók az áramerősító-terem és mellékhelyiségei részére az épület udvari részén emeletráépítést végeztek, és különféle átalakításokat hajtottak végre. Az épület utcai frontjaira a harmadik emeletet az ötvenes években emelték. Kívánjuk, hogy a Postaügyi Világunió (alapították Bernben, 1874-ben, ma az ENSZ keretében működik) szellemében működjék a magyar posta, annak megyei szervezetei és a városiak is, s azok élén az 1. számú hivatal, amely a Széchenyi tér keleti oldalán álló házsor legszebb ékszerdobozában található. BÁTYAI JENŐ Körlevél, félretájékoztatás okán Megjelent a pályaválasztási tanácsadó Tizennyolcadik esztendeje, 1973-tól adja ki minden évben a következő iskolai évre szóló pályaválasztási tanácsadóját a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet. A napokban megjelent, 1992-93-ra vonatkozó kiadvány hamarabb látott napvilágot, mint eddig megszokott volt, mégis egy kicsit későn ahhoz, hogy egy-két félreértést eloszlasson. Az elmúlt hónap végén ugyanis egy másik - országos pályaválasztási kiadvány jelent meg a Csongrád megyei iskolákban, a Struktúra Datacenter Kft.-tői. Minden baj ott kezdődött, magyarázta dr. Czene László, a pedagógiai intézet tanácsadó osztályának előadója, hogy a Csongrád megyei iskolákban több helyütt azt gondolhatták, ez a mi megszokott évi tájékoztatónk, de a kiadást nem az intézet, hanem egy másik cég végezte. Csakhogy a megye középiskoláiról, szakmunkásképzőiről, szakiskoláiról szóló tíz oldalon annyi téves információ, hiányos és pontatlan adat szerepel, hogy kénytelenek voltunk az iskolák számára egy körlevelet kiadni, melyben közöljük, hogy „ez a tanácsadó nem az a tanácsadó". Félreértés ne essék, mint megtudtuk, a pedagógiai intézet nem „tanácsadási monopolhelyzetének" féltése miatt hívta fel a figyelmet a pontatlanságokra, már csak azért sem emiatt, mert egy országos jegyzékkel amúgy sem konkurrálhatna. Viszont ők is kiadták a megyei tájékoztatót, és némely helyi adatok úgyszólván nincsenek összhangban a két kiadványban: az így keletkező zavar pedig nyilván a legkompetensebb helyen, az intézetnél csapódik ki - elkerülhető magyarázkodás formájában. Az intézet körlevele tizenegy(!) pontban összegzi a talált hibákat. Ezek némelyike dr. Czene László szerint igen kellemetlen meglepetést okozhat a középfokú oktatásban helyet keresők számára. Néhány példa: a Széchenyi István szakközépiskolában évek óta nem indul négy éves óvónőképzés, a Datacenter kiadványában ez mégis szerepel; a Tömörkény István gimnázium zeneművészeti képzését már a Liszt Ferenc zenekonzervatórium vette át, a képző- és iparművészeti szakágazat pedig felnőttképzésként van feltüntetve, holott nappali képzésben folyik, ami sem az iskolának, sem a jelentkezőknek nem mindegy; a megye öt középfokú iskolája egyáltalán nem szerepel a jegyzékben, szerepel viszont gimnáziumi osztályokkal a Bebrits Lajos és a textilipari szakközépiskola, holott ezek tavaly csak gimnáziumi helyhiány miatt indítottak plusz osztályokat, ami jövőre nem biztos, hogy így lesz - sorolja kapásból a pedagógiai intézet munkatársa. Maradva most már a pedagógiai intézet tájékoztatójánál, abban az 1992-93-as tanévre a következő újdonságok szerepelnek: a Fodor József szakközépiskola jövőre két önálló gimnáziumi osztályt indít majd, a Honvéd kollégium kivált az előbbi szakközépiskolából és szintén két, katonai gimnáziumi osztállyal kezd, jövőre ismét beindul a Tömörkény gimnázium táncművészeti képzése - színházi- és néptánc felosztásban -, valamint a 624-es számú szakmunkásképzőben egy ruhaipari varrómunkás és egy cipőipari alkatrész-előkészítő osztály indul. A tájékoztatóban megtalálhatóak mindazok a szakok is, amelyek újonnan indultak a szegedi és megyei középfokú oktatásban, anyagleadási késedelmek miatt nem szerepelnek azonban benne a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskoláról szóló adatok. Ezeket külön tájékoztatóban küldik majd el az általános iskolákba. A pedagógiai intézetben megtudtuk, hogy a végzős nyolcadikosok október 15-étől október végéig az iskolákon keresztül juthatnak hozzá a tanácsadóhoz (6500 példányban jelent meg), de meg lehet vásárolni utánvétellel és az intézet Közép fasori székházában is. PANEK JÓZSEF Postahistóriánk A szegedi l-es számú postahivatal néhány forgalmi adata (havi átlagban) FELVÉTEL: - közönséges levél 400 000 db, - ajánlott levél: 70 000 db, - csomag: 3 800 db, - légi postai küldemény: 7-8 000 db, -utalvány: 60-65 000 db, -távirat: 11-12 000 db, KÉZBESÍTÉS: - közönséges levél házhoz kézbesítve: - hivatalban kézbesítve: - ajánlott levél: - expresszlevél: - utalvány: - nyugdíj: - távirat: - hírlap: 440-450 000 db, 250-300 000 db, 80-90 000 db, 7-8 000 db, 60-65 000 db, 36 000 db, 11-12 000 db, l-l 100 000 db. Most reggel hatra jár, mert egy kolléga körzetében is helyettesít. Egyébként fél hét a nagypostai kezdés időpontja. Hivatalosan a „beérkezett küldemények feldolgozásával" indul a nap. „Előbb irányítószám szerint, aztán kézbesítői körzetekre válogatjuk szét a leveleket, megcímzett újságokat, utalványokat. " Aztán ha együtt van a pakk, a pénz, kirajzanak, ki-ki a maga körzete felé veszi az irányt. Gyalog, biciklivel, tetszés szerint. „Nekem nem célszerű kerékpároznom. A Szentháromság utcában 'kétoldalazom', nem győznék le-fölszállni, úttestet keresztezni. Meg aztán amíg fölmegyek az emeletekre, könnyen ellopnák a járművemet. Van munkatársam, akitől három nap alatt kettőt vittek al, az anyagi kár és felelősség maradt meg neki. Vagyok hát inkább kengyelfutó gyalog..." Annyi a postások elleni támadásról szóló hír mostanság, csak szóba hozom hát a félelmet. Nos, cseppet sem tiszteletreméltó rablófélék, jelenthetem: a postás táskájában riasztó van, ha kikapnák a kézbesítő kezéből, számíthatnak a lármás figyelmeztetésre! „ Védelmet ad az egyenruha is, tudja, ez kötelező, s a megszabott útvonalról is saját kockázatára FOTÓ: SCHMIDT ANDREA térhet le bármelyikünk. Az enyémre 840 család van felfűzve már tizennegyedik esztendeje. A postánál egyébként 18 évvel ezelőtt ragadtam meg." Laci, milyen idő van, vegyek nagykabátot? Laci, tényleg emelik a gáz árát? Laci, feladná ezt a képeslapot? Laci, az unokámtól várok levelet, fölhozná a negyedikre? Mindennapos kérdések-kérések ezek, s Laci elviszi, felviszi, s míg lassanként elfogy napi tíz-húsz kilós terhe, talán már a legközelebbi, OB Il-es versenyre készül gondolatban. Mesterjelölt sakkozó. Vagy az jár a fejében, mi lesz a következő téma az szb-elnökség ülésén. „Szerintem a postás szakszervezetnek egyre nagyobb szerepe lesz abban, hogy a gazdasági szerkezetben helyére kerüljön a posta. De ha elveszik tőlünk a társadalombiztosítási pénzek kézbesítését, az nagy érvágás lesz. És a sok idős ember majd minden hónapban sorbaállhat a pénzéért? Hát rájuk nem gondol a törvényhozás? A nyugdíjasok bennünket órára, percre pontosan várnak!..." S érkeznek is, ezt tapasztalatból tudhatja a legtöbb szegedi polgár. Ha késnek mégis, talán rengeteg reklámanyagot adott postára egy induló cég, talán a biztosítók küldenek ügyfeleiknek egyszerre csekket, talán épp egy beteg, vagy szabadságos társuk helyett járják az idegen lépcsőházakat, böngészik az olvashatatlan kiírásokat a levélszekrényeken, keresik a megfelelő kapucsengőt. Várják, aki a bezárt kapukat kinyitja Sonkoly László és szegedi postástársai előtt. PÁLFY KATALIN