Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

4 KÁRPÓTLÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. SZEPT. 6. Mit tartalmaznak a sérelmet okozó jogszabályok? 1. 1949. évi XXIV. törvény a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről. A törvény a tanyaközpontok létesítéséről, az ezek, valamint más közérdekű létesítmények létrehozásáról és az ezekhez szükséges földek megszerzéséről és az ellenszolgáltatásként! csereföld juttatásáról szól. Rendelkezést tartalmaz arról is, hogy az érintetteknek pénzbeli kártalanítás jár. Ez a törvény rendelkezik a Csehszlováikából (a két ország közötti megállapodás értelmében) áttelepített és ingatlanjuttatásban részesített személyekről, valamint vagyontárgyaikról is. A törvényt 1949. augusztus 19-én hirdették ki. (Föllelhető: 1949. évi XXIV. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. I. kötet. Bp. 1959. Közg. és Jogi Kiadó) 2. 1949. évi 3. törvényerejű rendelet a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról. A törvény arról rendelkezett, hogy „közérdekből" tagosítani lehetett a magánszemélyek mezőgazdasági ingatlanait és erdeit. A közérdek a termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport megalakítása, fejlesztése volt. Azoknak a személyeknek, akik a tagosításban nem kívántak részt venni, de földjüket (annak fekvése miatt) tagosításba vonták, csereföldet kellett biztosítani. A törvényrendeletet 1949. augusztus 30-án hirdették ki. (Föllelhető: 1949. évi 3. törvény: Törvények és törvényerejű rendeletek hivatalos gyűjteménye 1949., 101-102. o. 1950.) 3. 1949. évi 20. törvényerejű rendelet egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről. A törvény hatálya a következőkre terjedt ki: - azokra a magántulajdonban álló közlekedési, bánya- és kohóvállalatokra, amelyeknél az alkalmazottak száma az 1949. szeptember 1-je és 1949. december 28-a közötti időben elérte a 10 főt; - azokra a villamosenergiatermelő és -elosztó vállalatokra, nyomdaipari vállalatokra, öntödékre, amelyeknél a dolgozók összlétszáma a fenti időben 5 fő volt; - a törvény mellékletében tételesen felsorolt ipari és közlekedési vállalatokra (megjelent a Magyar Közlöny 1949. december 28-ai számában); - azokra a vállalkozásokra, amelyek az előző három pontban felsorolt vállalatokkal gazdasági egységet alkottak; - azokra a vállalatokra, amelyek gazdasági egységet alkottak, és így dolgozói létszámuk meghaladta a 10 főt; - mindezeken felül mindazon vállalatokra és az 1948. évi XXV. törvénnyel állami tulajdonba vett vállalatokban fennálló nem állami érdekeltségekre is, amelyek e törvény alapján még mentesültek az állami tulajdonba vétel alól. Ez a törvény rendelkezik a részvénytársaságok részvényeinek, a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének, üzletrészeinek, a közkereseti vagy betéti társaságok tagjai vagyonilletőségének, valamint a vállalati ingatlanok, gépek, berendezések, anyag- és árukészletek, közlekedési eszközök, pénz- és értékpapírok, követelések, szabadalmak államosításáról is. (Föllelhető: 1949. évi 20. törvény: Törvények és törvényerejű rendeletek hivatalos gyűjteménye 1949., 122-127. o. Bp. 1950.) 4. 4091/1949. (VI. 16.) Korm. rendelet a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelésének felajánlásáról. E jogszabály alapján a mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője ajánlhatta fel az ingatlant, valamint annak élő és holt gazdasági felszereléseit az állam részére vételre vagy haszonbérletbe. (Ezen dolgokat az ingatlan fekvése szerint ingatlanforgalmi bizottságoknál lehetett felajánlani, ez a szerv adta ki az elfogadásról szóló határozatot.) (Föllelhető: 4091/1949. (VI. 16.) Korm. r.: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 19451958. II. kötet. 138. o.) 5. 40964949. (VI. 18.) Korm. rendelet a temetkezési tennivalóknak egyes városokban és községekben községi vállalat útján való ellátása tárgyában. A rendeletben a jelenlegi Budapest területére, valamint Békéscsaba, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Makó, Nyíregyháza, Szolnok városok vonatkozásában megtiltotta a magánszemélyek részére a temetkezési tevékenységet. A korábbi iparjogosítványok érvényüket vesztették, a temetkezési tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyak pedig az újonnan alakuló „községi" vállalatok tulajdonába mentek át. (Föllelhető: 4096/1949. (VI. 18.) Korm. r.: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. II. kötet, 139. o.) 6. 41534949. (VII. 29.) Korm. rendelet a fűrészüzemek felülvizsgálása és kijelölése, valamint a 4704949. (I. 15.) Korm. rendelet módosítása tárgyában, amennyiben a 4. § (4) bekezdésében foglaltak alapján zár alá vett üzemet a későbbiekben kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették. A rendelet lényege az volt, hogy csak azokban az üzemekben lehetett fűrészipari tevékenységet folytatni, amelyeket erre a könnyűipari miniszter kijelölt. Azt az üzemet, amelyet működtetésre nem jelöltek ki, zár alá kellett venni. Amennyiben ezeket később kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették, most igényelhető utánuk kárpótlás. (Föllelhető: 4153/1949. (Vll. 29.) Korm. r.: Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek 1949. 1. kötet, 406-407. o. Bp. 1950.) 7. 4162/1949. (VII. 26.) Korm.-rendelet a jogtalan határátlépés és a határon folyó csempészés egyes határrészeken való fokozottabb megakadályozásának előmozdításáról, amennyiben 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az állam használatába átment ingatlant a későbbiekben kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették. A rendelet arról szólt, hogy Magyarország határai mentén 50100 méteres sávban a belügyminiszter megtilthatja a földek gazdasági felhasználását. Ezek a földek állami tulajdonba is átmehettek (az állami használatbavételt követően), ezért a kárpótlás alapjául szolgálhatnak. (Föllelhető: 4162/1949. (Vll. 26.) Korm. r.: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. II. kötet, 145. o. Bp., 1959., Közg. és Jogi Kiadó.) 8. 43144949. (XI. 13.) MT rendelet egyes szövetkezetek egyesülésének megkönnyítése tárgyában. A rendelet a tejszövetkezeteknek földműves-szövetkezetekbe való beolvadásának a szabályait tartalmazza. (Föllelhető: 4314/1949. (XI. 13.) MT r.: Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek 1949.1. kötet.) 9. 1950. évi 25. törvényerejű rendelet a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről. Ez a jogszabály rendelkezett arról, hogy minden magántulajdonban álló közforgalmú gyógyszertár állami tulajdonba kerül 1950. július 28-a után. Az ezek üzemeltetéséhez használt gyógyszertári jogosítványok érvénye is megszűnt. Az állami tulajdonba vétel folytán a gyógyszertárhoz tartozó vagyontárgyak (ingatlan, berendezések, felszerelési tárgyak, anyag- és árukészletek, közlekedési eszközök), valamint a jogok és kötelezettségek (követelések, szabadalmak) is az államra szállottak. (Föllelhető: 1950. évi 25. törvény: Törvények és törvényerejű rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1950. Bp. 1951.) 10. 2844950. (XII. 10.) MT rendelet az ipari munkások, bányászok és közlekedési alkalmazottak ingatlanainak az állam részére történő felajánlásáról. A rendelet értelmében a címében felsorolt személyek a tulajdonukban (haszonélvezetükben) volt mezőgazdasági ingatlanokat ajánlhatták fel az államnak vételre, illetve haszonbérletbe - az ingatlan fekvése szerint illetékes községi vagy városi (városi kerületi) tanácsnál, vagy annál az üzemnél, ahol dolgoztak. (Föllelhető: 284/1950. (XII. 10.) MT r.: Hatályos jogszabályok, gyűjteménye 1945-1958. II. kötet, 224. o„ Bp.. 1959. Közg. és Jogi K.) 11. 161004950. (VIII. 23.) FM rendelet a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról szóló 1949. évi 3. törvény végrehajtásáról az 1950. évre. A jogszabály részletes eljárási szabályokat tartalmaz a tagosítás iránti kérelmek benyújtására és elbírálására. (Föllelhető: 16100/ 1950. (VIII. 23.) FM r.: Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek 1950.) 12. 944951. (IV. 17.) MT rendelet a vagyonelkobzással kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról. A rendelet azon személyek vagyonának az elkobzásáról (és zárolásáról) szól, akik a fennálló törvényes rendelkezések megszegésével távoztak külföldre, illetve akiket bírói ítélet sújtott vagyonelkobzással. (Föllelhető: 94/1951. (IV. 17:) MT r.: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1951. I. kötet, 222-223. o„ Bp., 1952., Közg. és Jogi K.) 13. 101/1951. (IV. 29.) MT rendelet a lakásra alkalmas, de egyéb célra használt helyiségek bejelentéséről és átadásáról, valamint a kiegészítéséről és módosításáról szóló 1654951. (IX. 7.) MT rendelet, amennyiben az igénybe vett helyiségeket a későbbekben kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették. E jogszabály alapján a főváros, Szeged, Nagykanizsa, valamint a megyeszékhelyeken lévó városok területén lévő 200 m2-t meg nem haladó helyiségekről kellett bejelentést tenni, ha abban hatóság, hivatal, vállalat vagy természetes személy állandó jelleggel 20-nál nem több dolgozót foglalkoztatott. A bejelentéseket 1951. május 15-éig kellett megtenni. (Föllelhető: 101/1951. (IV. 29.) MTr.: Törvényije és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1951. 1. kötet 227. o„ Bp. 1952., Közg. és Jogi K.) 14. 145/1951. (VII. 24.) MT rendelet a termelőszövetkezeti községekben (városokban) a mezőés erdőgazdasági ingatlanok tagosításáról. Azokra a településekre terjedt ki a rendelet hatálya, amelyekben a „dolgozó parasztok" többsége termelőszvetkezetbe vagy termelőszövetkezeti csoportba belépett. A tagosítás egy-egy község határán belül minden mező- és erdőgazdasági ingatlanra kiterjedt, de be lehetett vonni a termelőszövetkezeti tagnak a szomszédos községekben lévő ingatlanait is. Személyi hatályát tekintve a termelőszövetkezeti tag, a vele közös háztartásban élő családtag tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában lévő földekre terjedt ki. (Meg kell jegyezni azonban, hogy a kárpótlási törvény csak a tulajdonban okozott károkat kívánja orvosolni.) (Föllelhető: 145/1951. (VII. 24.) MT r.: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1951. I. kötet, 253-254. o„ Bp., 1952., Közg. és Jogi K.) 15. 1952. évi 4. törvényerejű rendelet az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről, kivéve azokat, akiknek házingatlanát az 1957. évi 28. törvényben foglaltak alapján mentesítették az állami tulajdonba vétel alól. E jogszabály alapján állami tulajdonba vették a volt tőkések, népelnyomó elemek és egyéb kizsákmányolók házingatlanait a tartozékokkal, alkatrészekkel együtt, illetőleg a bérbeadás útján hasznosított házingatlanokat, kivéve egy - legfeljebb - hat lakószobából álló házingatlant. A jogszabály alkalmazása szempontjából lakószobának számított az üzlet, műhely, iroda, raktár stb. sőt, a volt uralkodó osztályhoz tartozóknak az állami tulajdonba kerülő házingatlanban tartott ingóságait is államosították. Az államosított ingatlanokról az ingatlan fekvése szerint illetékes községi, városi, városi kerületi tanács vb-né! jegyzéket kellett készíteni, amely tartalmazta a tulajdonos nevét, az ingatlan telekkönyvi betétszámát, helyrejzi számát, földrajzi helyét (címét), rendeltetését és a lakószobák számát. (Föllelhető: 1952. évi 4. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. I. kötet, 242. o„ Bp.. 1959. Közg. és Jogi K.) 16. 1956. évi 15. törvényerejű rendelet a földrendezésekről és tagosításokról. A törvény arról szól, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és termelőszövetkezeti csoportoknak, valamint az állami gazdaságoknak, a kísérleti és célgazdaságoknak a szétszórt üzemi terű leteit össze lehet vonni a település egész határára kiterjedő földrendezéssel, illetőleg a település határának egy részét érintő tagosítással. (Föllelhető: 1956. évi 15. törvény: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1956. 54. o., Bp., 1957., Közg. és Jogi K.) 17. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról. A törvény meghatározza, hogy ki minősül magyar állampolgárnak, s hogyan lehet a magyar állampolgárságot megszerezni, illetőleg elveszíteni. E törvény is tartalmaz rendelkezést arról, hogy akit megfosztottak a magyar állampolgárságától, vagyonát egészben vagy részben el lehetett kobozni. Az ezzel kapcsolatos határozatot a Magyar Közlönyben kellett közzétenni. (Föllelhető: 1957. évi V. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. I. kötet. 169. o„ Bp.. 1959. Közg. és Jogi K.) 18. 1957. évi 32. törvényerejű rendelet az 1956. október 23. napját követően jogellenesen külföldre távozott személyek vagyonjogi helyzetének rendezéséről, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek tulajdonjoga a 3. §-ban foglaltak szerint az öröklésre jogosult családtagokra szállt át. A törvény hatálya azokra a nagykorú, nem külföldi állampolgárokra terjedt ki, akik 1956. október 23-a után az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megsértésével vagy kijátszásával külföldre távoztak, és a/ az 1957. évi március 31. napjáig az ország területére nem tértek vissza, illetőleg W hazatérési szándékukat a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti hatóságának vagy a hazatelepítéssel megbízott hivatalos szervének az 1957. évi március 31. napjáig nem jelentették be. Az itt írt személyek vagyona szállt át az államra (kivéve, ha azt a törvényes öröklés rendje szerint valaki megszerezhette, és a vagyontárgy nem termőföld volt). (Föllelhető: 1957. évi 32. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. I. kötet. 330. o„ Bp.. 1959., Közg. és Jogi K.) 19. 1957. évi 52. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyairól szóló 1957. évi 10. törvény kiegészítéséről. A törvény az állami tartalékföldek felhasználásáról szól, azokban az esetekben, ha a településen a 25 kat. holdnál kisebb, szétszórt állami tartalékföldek az 1957. évi 10. törvényben meghatározott legindokoltabb kártalanítások, földvisszaadások céljára sem lennének elegendőek. Az ilyen esetekben akár a másik járás területéhez tartozó településen lévő földet is fel lehetett használni - csereingatlan formájában. (Föllelhető: 1957. évi 52. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. I. kötet, 344. o„ Bp., 1959., Közg. és Jogi K.) 20. 1958. évi 13. törvényerejű rendelet az állami tulajdonban volt házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. törvény módosításáról. A törvény azoknak az ingatlanoknak a körét pontosította, amelyeket mentesíteni lehetett az 1952. évi 4. törvény hatálya alól. (Föllelhető: 1958. évi 13. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. I. kötet. 366. o„ Bp., 1959., Közg. és Jogi K.) 21. 1959. évi 24. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági nagyű zemi gazdálkodásra alkalmatlan területek kialakításáról. A törvény arról rendelkezett, hogy az olyan településeken, ahol a lakosság nagy része már belépett a termelőszövetkezetbe - földcsere útján -, megfelelő, a nagyüzemi művelésre alkalmas táblákat kell kialakítani. Ez a törvény is rendelkezett a földfelajánlásról. (Föllelhető: 1959. évi 24. törvény: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1959., 145. o„ Bp., 1960., Közg. és Jogi K.)22. 1960. évi 22. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló 1959. évi 24. törvény kiegészítéséről és módosításáról. A törvény az előző pontban ismertetett törvény pontosítását tartalmazza. (Föllelhető: 1960. évi 22. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 19451972. I. kötet, 436. o. Bp.. 1973., KŐzg. és Jogi K.) 23. 1965. évi 20. törvényerejű rendelet a földfelajánlás szabályainak a módosításáról. (Föllelhető: 1965. évi 20. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1972. 1. kötet, 467. o„ Bp. 1973., Közg. és Jogi K.) 24. 1965. évi 21. törvényerejű rendelet az 1965. évi 20. törvény kiegészítéséről. (Föllelhető: 1965. évi 21 törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1972. I. kötet, 467. o„ Bp. 1973., Közg. és JogiK.) 25. 1967. évi IV. törvény (Tsz-törvény) a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről. Ez a törvény rendelkezett a kívülállók földjeinek a megváltásáról. Ennek alapján kaptak csekély megváltási árat azok a személyek, akik termelőszövetkezet által használt termőföldet örököltek, és nem voltak termelőszövetkezeti tagok, illetve nem kívántak belépni. (A kárpótlás szerint az ilyen földek után is jár kárpótlás, de a már kifizetett - 80,- Ft/AK - összeget le kell vonni a kárpótlás összegéből.) (Föllelhető: 1967. évi IV. törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1972. I. kötet, 13. o„ és IV. kötet 571. o„ Bp., 1973., Közg. és JogiK.) 26. 314971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről. (Föllelhető: 31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet: Hatályos jo^zabályok gyűjteménye 1945— 1972.11. kötet 264. o„ 111. kötet 623. o„ Bp., 1973. Közg. és JogiK.) 27. 324971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet az állampolgárok lakásés üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről. E két utóbbi jogszabály rendelkezett arról, hogy kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni annak a tulajdonában álló beépítetlen telkét, lakását, üdülőjét, aki a/ az országot engedély nélkül vagy a hatóság félrevezetésével szerzett útiokmánnyal vagy egyébként meg nem engedett módon hagyta el, vagy W megengedett módon hagyta el ugyan az országot, de annak területére felhívás ellenére nem tért vissza, vagy egyébként juttatta kifejezésre azt a szándékát, hogy végleg külföldön marad. (A határozatokat az ingatlan fekvése szerinti tanács-vb szakigazgatási szerve hozta meg.) Ugyancsak az előbb idézett rendeletekből a 26. sorszámú rendelkezett arról, hogy az állampolgárok felajánlhatják az államnak azt a beépítetlen telküket annak megfelelő tulajdoni hányadát amely a rendeletek szerint többletingatlannak számított. (Föllelhető: 32/1971. (X. 5.). Korm. rendelet: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1972. II. kötet 264. o„ III. kötet 627. o„ Bp. 1973., Közg. és JogiK.) 28. A földről szóló 1987. évi I. törvény 30-32. §-ai és 39. §-ának (4) bekezdése. A 30-32. §-ok a mezőgazdasági földek termelőszövetkezet általi megváltásáról rendelkeztek, az 1967. évi IV. törvénytől eltérő módon. (Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy a termelőszövetkezet használatában volt földet tulajdonosa kikérhette.) A 39. § (4) bekezdése a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek ingatlanáról rendelkezik oly módon, hogy az olyan ingatlant, amelyre az öröklési jog szabályai szerint - megfelelő határidőben - nem terjesztettek elő igényt a jogosultak, a föld fekvése szerint illetékes földhivatal kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette. (Föllelhető: 1987. évi l törvény: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1985-1990. Bp., 1991... Közg. és Jogi K.)