Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. SZEPT. 6. Kisgazdaháború Nyilatkozatok és ellennyilatkozatok, állítások és cáfolatok, (X)-es hirdetések, plakátok és ellenplakátok. Azt hittük, az újabb választási kampányig nyugtunk lesz, de nem, a politikai csatározás rosszabbik változata föltámadt holtából. A kisgazdák „háborúznak". Mi tesszük a dolgunkat: rögzítjük a „háborús krónikát ". Többek között közöljük Szeghő István, a Nemzeti Kisgazdapárt elnökének nyilatkozatát: „Minden ellenkező híreszteléssel szemben kijelentem, hogy Bába István pártfőügyész tisztségéről lemondott és kilépett a pátiból. Ezt mint elnök tudomásul vettem, de a végső állásfoglalás az országos vezetőség szeptember 14-i ülésén fog megszületni." Egyedül nem megy..., avagy kell a szakszervezet Szíves figyelmébe ajánlunk egy MINDENTUDÓ KÖNYVET.'amely nem hiányozhat az ön könyvtárából sem. Az Akadémia Kiadó gondozásában ez év őszén jelenik meg a világhírű francia LAROUSSE ENCIKLOPÉDIA első magyar nyelvű kiadása, a MAGYAR LAROUSSE. Ez a háromkötetes remekmű a kultúra és a tudomány világából minden olyan ismeretet tartalmaz, amelyet a korunk műveltségével lépést tartani szándékozó embernek tudnia érdemes. A családnak szellemi vagyon, értékes meglepetés. Az enciklopédia kb. 1300 oldalas, 1200 színes képpel illusztrált első kötetére előfizetőinknek a bolti árnál 500 Ft-tal olcsóbb vásárlási lehetőséget kínálunk. Az első kötet bolti ára 2500 Ft. Előfizetőinknek 2000 Ft. Az első 1000 Ft-os részlet a MEGRENDELÉS alapján küldött befizetési csekken, a maradék 1000 Ft a könyv átvételekor postai utánvéttel fizetendő. A könyv kézbesítése díjtalan! A várható nagy érdeklődésre, valamint a korlátozott példányszámra való tekintettel jelentkezéseket csak szeptember 30-ig tudunk elfogadni az alábbi címen: OPK INTERKER-DM ÜZLETÁG. Bp. PF. 1. 1426. Előfizetőinknek az 1992-ben megjelenő második és az 1993-ban megjelenő harmadik kötet megvételéhez is adunk kedvezményt. Megrendelem a MAGYAR LAROUSSE első kötetét példányban. Kérem a könyvismertetőt és a befizetési lapot. Név: Pontos cím: Irányítószám: A Magyarországon hiánycikknek számító érdekképviseleti - érdekvédelmi szakemberek képzése volt az a szeminárium, melyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az ország legnagyobb szabad szakszervezete (Liga) és az American Federation of Teachers, az amerikai szabad tanárszakszervezet, a világ legtöbb (16 millió) munkavállalóját tömörítő szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO tagja rendezett. Sopron és Pécs után ez évben a szegedi Bebrits Lajos Szakközépiskola és Gimnázium tantermei várták az országból ideseregló 90 pedagógust, s egyben szakszervezeti tisztségviselőt, valamint az amerikai oktatókat. Vannak dolgok, amiket egyedül, vagy pusztán baráti segítséggel nem lehet megoldani. Ezért a munkavállalók alapította érdekképviseletek feladata azon erő gyakorlása, amely tesz valamit az emberekért, az emberek pedig a szakszervezeten keresztül tesznek valamit önmagukért. A fő motiváló tényező az önös emberi érdek, melynek három alapvető eleme: az önvédelem, azaz a meglevő javak és értékek védelme (a jó fizetés, kedvező munkafeltételek); a gyarapodás, azaz a fontos és értékes dolgok megszerzése (még magasabb fizetés, kedvezőbb munkafeltételek); végül a nemesebb célok érvényesítése, azaz a lehetőség, hogy az emberek eszméik és meggyőződésük szerint éljenek. A célok megvalósításához jó vezetőkre is szükség van. A jó vezető képességeinek megfelelően felelősségteljes, kihívást jelentő munkát végez, amely éppúgy magában foglalja a kudarchoz való jogot, mint a siker jogát. Egy szakszervezet minősítésének egyik fő alapja lehet a saját program, az abba foglalt célok, tervek megvalósítása, s mindezek megfelelő ütemezése. A tengerentúliak szerint a nyílt körülmények közt történő tervezés és szervezés a kialakulófélben lévő demokráciák egyik legnagyobb problémája, mert az emberek a demokratikus szervezkedés tapasztalatainak csaknem teljes hiányában nőttek fel, alárendelődve a központi tervezésnek. A szeminárium résztvevői a tagtoborzás lehetőségeivel is foglalkoztak, a kommunista éra kényszertagságával szembehelyezve az önkéntes tagságot. Megfogalmazták a tagság igényeit, azokon az előnyökön keresztül, amelyeket egy szakszervezeti tag élvez (például sztrájkjog, jogi védelem, s azokat a szakszervezeti tevékenységeket - bér-alku, kollektív szerződés kötése stb.), amelyeken keresztül eredmények érhetők el. Végül elemezték a szakszervezetet elutasítók érveinek okait, melyek a történelem s a lélektan keleteurópai sajátosságaiból, továbbá az általános emberi magatartásból fakadnak. Mindezen ismeretekre Pokorni Zoltán országos szóvivő szerint azért van szükség, mert itt az ideje, hogy negyven év után az emberek ismét megtanuljanak jó szakszervezetet csinálni. Eric Chenov/eth (Washington), az AFT kelet-európai szakértője szerint a kommunista szakszervezetek után a szabad szakszervezetek felépítése lehetővé kell, hogy tegye a tagok számára, hogy alapvető érdekeiket érintő kérdésekben minden szinten demokratikusan gyakorolhassák hatalmukat. VT. Puha a szakszervezeti törvény? - Milyen ismeretek és szempontok alapján (rta meg az oktatói kézikönyvet a kelet-európai szabad szakszervezetek számára? - kérdeztük Eric Chenoweth-t, az AFT amerikai szabad tanárszakszervezet kelet-európai szakértőjét. - Már tíz éve dolgozom kelet-európai országokban s, elég jól ismerem az itteni feltételeket. Eddig tizennyolc oktatóprogramot tartottam Lengyelországban, Romániában és Magyarországon. Segítettek az AFT és az AFL-CIO szakértői is. A kézikönyv néhány olyan egyszerű alapelven nyugszik, amiben én személyesen is hiszek. - Miképpen alakulnak a jövőben a PDSZ -AFT kapcsolatok? - Nagyon hasznos számunkra, ahogy látjuk, hogy egy ország a kommunista uralom után egy demokratikus intézményrendszert készül kiépíteni. Különösen a most következő évet tartjuk fontosnak a választások miatt, s ebben szeretnénk segíteni a PDSZ-nek. - Mi a véleménye a szakszervezeti törvényekről, s arról, hogy az MSZOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult? - Nem ismerem elég jól a magyar alkotmányt, de az a benyomásom, hogy a magyar jog nem elegendő ehhez a kérdéshez, és így a nemzetközi egyezményekhez kellene fordulni. A nemzetközi jog talán segítene megoldani egy olyan egyedülálló problémát, hogy a kommunista rendszer megdőlt, ugyanakkor számos kommunista intézmény tovább él. Ez különösen a szakszervezetekre nézve igaz. Az AFT, az AFL-CIO és más szakszervezetek az MSZOSZ-t mindig is kommunista szakszervezetnek tartották. A nemzetközi munkajogi törvények alapján az lenne az igazságos, ha az MSZOSZ egyenlő feltételek között akarná megszerezni a dolgozók támogatását. Sőt, úgy gondolom, hogy a vagyonról szóló törvény nem is megy messzire ennek a feltételeinek a megteremtésében, hiszen az MSZOSZ és az autonómok továbbra is kezelői a vagyonnak. A törvény mindenesetre a Liga győzelme, s bizonyítja, hogy a pénz nem egyedülálló szereplő a politikában. - Mi a PDSZ célja? - kérdeztük Pokorni Zoltánt, a szervezet országos szóvivőjét. - Ma már nem egy szűk, ellenzékinek számító mozgalomról van szó, amely egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy a PDSZ tartotta az első szakmai ellenzéki tüntetést, 1988 őszén. A PDSZ egy dolgot akart határozottan, s akar ma is, hogy képessé tegye tagjait arra, hogy megvédjék magukat, jogaikkal, erejükkel élni tudjanak. Ugyanakkor egy jó szakszervezet nem működhet jól képzett és vezetői képességekben jártas választott képviselők nélkül. Különösen akkor nem, mikor majd minden vezetőnk fő állásban dolgozik, mivel nincs pénzünk arca, hogy fizetett apparátussal létezzünk. így célszerű és tervszerű munkára van szükség ahhoz, hogy legyőzhessük egy választáson - a fizetett apparátussal dolgozó szakszervezeteket. - Mind a szakszervezeti mozgalom, mind a közoktatás válságos helyzetben van. Egy tanárszakszervezetnél a kettő összefügg. - Alapvető törvények vitája előtt állunk. Ilyen törvények a közalkalmazottakról szóló törvény, a munka törvénykönyve, az államháztartási törvény, a közoktatási törvény, s természetesen a költségvetési törvény. Ezekben a törvényekben csak akkor tudjuk a pedagógusok érdekeit képviselni, ha szoros együttműködés alakul ki az országos vezetés és a helyi csoportok között. Ha úrrá akarunk lenni az oktatási struktúra válságán, akkor előtte a szakszervezeti válságon kell úrrá lenni. Hiszen nincs más eszköz a kormányzati politikával szemben. - Ez feltételezi a szakszervezetek közti viszony rendezését. - Az különösen szomorúságunk, hogy az egykori SZOT-szakszervezetek a Parlamentnek azt a szándékát,hogy egyszer s mindenkorra rendezik a szakszervezetek közötti legitimációs és vagyoni problémát, fölháborodottan visszautasítják és alkotmányellenesnek tekintik. Nem alkotmányellenes, szó sincs róla. Remélem, hogy már ebben a tanévben a szakszervezetek közötti választás megoldja a legitimációs és vagyoni problémát, és összefoghatunk azokban a kérdésekben, amelyekben össze kell fognunk, a közoktatást érintő alapvető dolgokban. VÁRNAGY TAMÁS msfímssmsmím A rubel már nem a régi, manapság senki sem fröccsenti a műanyag tárgyakba visszavonhatatlanul az árat. A rubelt - hivatalosan - hosszú évtizedekig többre értékelték, mint a dollárt, mára a turistaárfolyam egy dollár egyenlő 32 rubeles átváltási irányával közelít a valódi értékéhez. Olyannyira, hogy így az áj hivatalos, valamint a feketepiaci árfolyam gyakorlatilag egyenlő lett. A kőbe vésett rubelek esztendői után tavasszal alaposan megmozdultak az árak, egyszerre háromötszörösükre emelkedtek. Az „árredezéshez" átlagosan csak 50-80 százalékos automatikus fizetésemelés kapcsolódott. A reáljövedelem óriási mértékű csökkenése sem volt elegedó ahhoz, hogy a kirakatok, a pultok megteljenek áruval. Valamivel kevesebb lett a csak jegyre kapható termék, a talonrendszer azonban változatlanul él. Egy Záhonyhoz közeli félig üres boltban - feltehetően nemcsak a magyar bevásárlóturizmus miatt - egyetlen cikket árulnak talon nélkül, az ízléstelen rézutánzatú falidíszeket. A talonnak is kialakult a feketepiaci árfolyama. 100 rubel értékű sárga céduláért Kijevben például 15 rubelt adnak. A boltosok az oly jellemző és csak Szovjetunióban használatos golyós számológép mellett az ollót csattogtatják legsűrűbben. Nyugat-Ukrajna az ellátás területén perifériának számít, a boltokban sokkal hosszabbak a sorok, mint beljebb Kijevben, vagy akár Donyeckben. Egy közepes nagyságú ungvári család egyik tagjának szinte egész napos elfoglaltságot jelem a mindig aktuális sorbanállás, s arrafelé egyáltalán nem meglepő, hogy a bevásárlás (a szerzés) férfi dolog. A boltok lehangolóan üresek, fertőtlenítőtől, rohadt zöldségtől, haltól büdösek. Minden nap más áru érkezik, a csütörtök például a vajnap. Természetesen talonra. A vodkát jegyre adják, egy hónapra, egy személyre, tíz rubelért fél litert. Dupla pénzért természetesen már szabadabban vásárolható. Ami biztosan van, az a kenyér, a gyümölcslé, a savanyúuborka és a krumpli. Augusztusban paradicsomot és káposztát is láttunk mindenhol. Más nincs. A hazai KGST piacokról ismert Szovjetunióból származó közismerten olcsó műszaki cikkek közül egyet sem sikerült megpillantanunk a kéthetes utazás alatt, pedig az áruházakat is alaposan körbejártuk. Szovjetunió - a működés módszertana (5.) Automata ország Néhány hónapja az egyik este a szovjet központi tv hiradója váratlanul bejelentette: a forgalomban levő 50 és 100 rubeles bankjegyeket három napon belül be kell váltani. A pénzcserére a nyugdíjasok kaptak még plusz két napot. Nagyon sok rubel maradt kint a határidő után, hiszen a beváltást bizonyos összeghatárnál limitálták. A második körben már csak a munkahelyeken lehetett megszabadulni az értéktelenné váló bankjegyektől, de a kérelemhez csatolt indoklást az igazgató és a szakszervezet is véleményezte. A maffiózókon, a milliomosokon persze nem sikerült kifogni, ők bevittek a bankba egyszerre 200 ezer rubelt, kértek a tisztségviselőtől 150 ezerért újat és mindenki jól járt. Tönkrement ugyanakkor a havi 70 rubelből éldegélő nyugdíjas, aki az elmúlt 30-40 év viszonylag inflációmentes időszakában kuporgatott össze 5-10 ezer rubelt - meséli egy szabadúszó magántaxis, fotóriporter Kijevben. A „kozgadaságilag megalapozott" pénzügypolitika, a keresletcsökkentés sajátos és drasztikus módszere csak egyik jellemzője az összekuszálódott gazdaságnak. mmmmemsmx Megkérdeztünk egy húsz év köriili ungvári lányt, miért állta a leghosszabb sort életében. Magunktól soha nem találtuk volna ki a választ: zokniért. Zokni mindenképpen kell, mint ahogy a felsőruházat, a kötöttáru is. Egy, a budapesti aluljárókban százszámra árult színes pólóért, amiért különben mindössze 150-180 forintot kérnek, ugyanennyi rubelt kell adni a Kárpátalján. A végzett orvosnő havi keresetéből pontosan egy darab ilyen pólót tud megvásárolni a szabadpiacon. Más választása pedig nincs, mert a boltokban már öt éve nem látott ilyesmit. Ennek ismeretében már nem is olyan különleges, hogy egy 1979-1980-as Quelle-katalógus 130 rubelért kelleti magát a könyvesbolt poros kirakatában. Lvovban a piacon is jártunk, ahol gyakorlatilag minden kapható, csak legyen, aki megfizeti. Legnagyobb meglepetésünkre magyar beszédet hallunk, s mint kiderül, az őszibarackot áruló házaspár egyenesen Kárpátaljáról érkezett. Érdemes nekik megmászni a hegyeket, autózni több mint kétszáz kilométert, hiszen otthon csak tfz rubelt kapnak portékájukéit, mfg a nagyvárosban húszat is megadnak kilójáért. Áru nincs, automata van. A Szovjetunióban nagyon szeretik az automatákat. No nem holmi csillogó elektronikus csodamasinára kell gondolni, hanem egyszerű, szürkére mázolt, sokszor kizárólag mechanikus elven működő szerkezetekre. A külcsín harminc éve változatlan, esetleg a szürke árnyalatai különböznek. Ott van például az ásványvízkészítő gép, jut belőle csaknem minden sarokra, Baltikumból Azerbajdzsánig. Húsz kopejkáéit szódavizet ad, negyvenéit színes szörpöt is kever hozzá. Ezt kortyolja az egész ország s egy-egy automatánál mindenki ugyanabból a pohárból iszik. A gép „kéthengeres", az egyik a mosogatórész, a másik a töltőállás. Harminc éve működnek hibátlanul, s oltják az állampolgárok szomját. Automaták árulják a kenyeret, az újságot, váltják a pénzt a metrónál, adják a jegyet a trolimegállókban. Ez utóbbi szerkezet különösen figyelemre méltó, lehull az érme, egészen halk kis kattanás, s már bújik is elő a jegy. Semmi felesleges kallantyú, semmi elektronika, csak évtizedes garancia. Az egyetlen hibás automatát a kijevi szálloda halljában fedeztük fel, dobozos kólát árult, külföldi gyártmányú és elektronikus rendszerű volt. Úgy tűnik, az országban csak az automaták makulátlanok, a kereskedőkről már nem mondható el ugyanez. Nálunk lassan értelmét veszti a pult alatti kifejezés, a Szovjetunióban több évtizede töretlenül növekszik a jelentősége. Pult fölött ugyanis alig akad valami, és a külföldi sajnálattal vegyes elismeréssel nyugtázza azt az erőfeszítést, ahogy négyféle áruval próbálnak esztétikusan megtölteni egy közel száz négyzetméteres ároházi osztályt. Az egész talán kevésbé lenne lehangoló, ha nem építettek volna maguknak az utóbbi időben is öt-hatemeletes áruházakat, százezres városokban. így azután egy-egy bevásárlóközpontban hét azonos áruválasztékkal szolgáló illatszerrészleget is összeszámolhat a figyelmes nézelődő. Érték. Elképzelhető, hogy ebben az országban még soha senki nem számolta ki az értékét semminek, azt, valójában mennyibe is kerül egy-egy termék, szolgáltatás, nagyberuházás. Az árak ma már semmit sem mondanak, egy liter benzin 40 kopejka, de nincs. Egy színes tévé 1850 rubel, de csak egy év múlva szállítják. A telefonautomák a helyi beszélgetéseknél nem mérik az időt. Ami a keresetekhez hasonlítva olcsó lenne, nincs, a pult alól elővarázsolt holmiért pedig az eredeti ár sokszorosát kell fizetni. A kereskedő szakma nagyon jó ajánlólevél, ezért szakmunkástanulók beiskolázásinál komoly összeget kell áldozni a szülőnek. Mindenki úgy számol ezzel, mint egy beruházással, amely megtérül. Az elmúlt 30-40 évben mindenesetre jó befektetésnek bizonyult. De mit csináljon a villamosvezető a maga 200-250 rubeljével, ha egyetlen ágon sem tud bekapcsolódni a második gazdaság sajátos (örvények szerint működő rendszerébe? TÓTH SZERGEJ - KOVÁCS ANDRÁS A Délmagyarország kiküldött munkatársainak ukrajnai riportját támogatták: GABODESSZA Első Magyar-Ukrán Termeltetési és Kereskedelmi Kft. (Szeged, Hajnóczi u. 18.) • m és a VOLÁNSPORT KFT •iE AUTÓKÖLCSÖNZŐ W^M (Forás Gyógyüdülő Szeged, Gyapjas Pál u. 16-24.) 4